Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
HÍRIAP, 1992. szeptember 17., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ Néhány mondatban Műszaki fejlesztésre A Műszaki Szakértői Testület újabb, a Központi Műszaki Fejlesztési Pályázatra érkezett ötvenkilenc javaslatot tekintett át. Közülük huszonegy javaslatot fogadott el szerződéskötésre, és ennek megvalósítására 181 millió forintot ítélt oda. A testület következő ülése október 6-án lesz. Privatizációs információ Privatizációs Információs Szolgálat kezdte meg működését az Állami Vagyonügynökség székházának földszintjén. Elsődleges feladata tájékoztatni az időszerű privatizációs lehetőségekről (pl. az előprivatizációban felkínált üzletek, privatizációs pályázatok stb.), a privatizációban való részvétel szabályairól, az eljárásmódokról, valamint a magyar privatizációval kapcsolatos írásos tájékoztatók, könyvek, prospektusok árusítása. Országgyűlési rajt A Montana Kft. nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a magyar Országgyűlés számítógépes hálózatának megvalósítására írt ki az amerikai Library of Congress. A rendszer kiépítése szeptemberben kezdődik meg. Centrumjótékonyság A Centrum Áruházak Kft. az áruházai október havi nettó forgalmának egy százalékát — becslése szerint 10-12 millió forintot — jótékonysági célra ajánlotta fel. Az adományt a Centrum november 15-éig pénz, illetve vásárlási utalvány formájában adja át az önkormányzatoknak, amelyek önállóan döntenek arról, hogy kiket és milyen mértékben segítenek. Vállalkozásfejlesztés Országos Vállalkozásfejlesztési Napokat rendez Szegeden az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda október 24-25. között. A második alkalommal meghirdetett rendezvény fővédnöke Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter lesz. (MTI) Egy németországi tanulmányút tapasztalatai Mennyit keres egy német miniszter? A fotó Schleswig-Holstein tartomány székvárosában, Kiéiben, a pénzügyminisztérium teraszán készült, s a küldöttség tagjait ábrázolja a vendéglátókkal. Balról jobbra: Jakab Zsolt, mellette a pénzügyminisztériumi államtitkár, középen dr. Benkár József, dr. Bá- der Gyula, jobb szélen pedig a minisztérium személyzeti osztályának vezetője Az egri illetékhivatal főelőadója, Jakab Zsolt több mint tíz éve tart kapcsolatokat vezető német poltikusokkal, így például — hogy csak néhányat említsünk — Helmut Schmidttel vagy Willy Brandttal. Németországban kötött barátságainak nemcsak magánjellegű hasznuk van, hiszen az ő közreműködésével, valamint egyik barátja, a magyar származású von Dohnányi, hamburgi főpolgármester segítségével máig élő kapcsolat jött létre 1986-ban a miskolci és a hamburgi egyetem jogi kara között. De a mostani beszélgetésünk témáját képező tanulmányút előzményeihez tartozik az is, hogy 1988-ban Johannes Rau, Észak- Rajna- Wesztfália miniszterelnökének segítségével Jakab úr dolgozatot írt a német szociáldemokráciáról. Ilyen előzmények után érthető, hogy Björn Engholm, Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, a szociáldemokrata párt elnöke támogatásával egy egri küldöttség tanulmányutat tehetett a tartományban. Az idén nyáron lezajlott látogatáson részt vett dr. Benkár József, az illeték- hivatal vezetője, dr. Báder Gyula helyettes vezető, dr. Rab János megyei tűzoltóparancsnok, valamint maga Jakab Zsolt. — Az út során megismerkedtünk a német illeték-, valamint adórendszer felépítésével, de behatóan tanulmányoztuk a köz- igazgatás szervezetét is... — idézi föl emlékeit a főelőadó. — Ezenkívül átadtuk a Heves megyei közgyűlés meghívóját is a miniszterelnöknek, aki minden valószínűség szerint el fog látogatni Magyarországra. De a legfontosabb az, hogy a tartomány belügyi illetékeseivel megállapodtunk abban, hogy minden tekintetben segítik majd azokat a Heves megyeieket, akik ápolni szeretnék a testvérkapcsolatokat. Jellemző példa erre, hogy egy Gettorf nevű kisváros polgár- mestere elmondta nekünk, hogy nagyon szívesen vennének föl testvérvárosi kapcsolatokat valamelyik Heves megyei településsel... Megismerkedtünk továbbá Heide Simonis asszonnyal is, aki Schleswig-Holstein tartomány pénzügyminisztere, s aki igen élénken érdeklődött a magyar közigazgatásról. — Protokolláris szinten?... — Az az igazság, hogy az utunk során ez volt az egyetlen protokolláris látogatás, mintegy másfél óráig tartott az eszmecsere... Egészen másképp zajlott le egy Plőn nevű kisváros adóhivatalának vezetőjével történt találkozásunk. Az — egyébként igazán kötetlen — beszélgetésünk során a hivatalvezető elmondta, hogy nagyon nagy biztonságban élnek Németországban a hivatalnokok. Csak a bíróság bocsáthatja el őket, és az is csakis akkor, ha az illető hivatalnok valamilyen bűncselekményt követett el. Tehát kormányváltás esetén is csak miniszteri és államtitkári szinten, szintig történik változás... Szóba esett az is, hogy amíg mi Egerben 360 ezer főre csak 32-en dolgozunk, ők 2,6 millió lakosra 4500-an vannak. Nagyon meglepődtek az aránykülönbségeken... Pénzhamisítók titkai A forint utánozhatatlan? Minden szakember egyetért abban, hogy a legkönnyebb a dollárt hamisítani. A dollárbankjegy mind egyforma nagyságú, egyforma színű, kevés rajta a nehezen kivitelezhető jel — míg ezzel szemben más nemzetek bankjegyein ezekből rengeteg található, sőt újabban egyre több... Évente körülbelül 100 millió dollárnak megfelelő hamis zöldhasú bankót koboznak el szerte a világban. Bár nincs erről pontos statisztika, úgy tűnik, hogy a legtöbb hamis pénzt Ázsiában és Európában gyártják, még az afrikai pénzeket is Európában hamisítják — például a kameruni frankot. Nem mintha oly értékes valutának számítana az afrikai ország fizetőeszköze, de Francia- országban sokfelé átváltják. Az ottani 10 ezer frankos bankjegy megéri a vesződést. A dollár történetében eddig mintegy 12 ezer hamisító került a rács mögé. Franciaországban viszont a Le Figaro szerint évről évre nemcsak dollár-, hanem frankhamisítókat is lelepleznek. Nizzában például 1990-ben fedezték fel az ország legnagyobb pénzhamisító műhelyét. A lefoglalt mennyiség imponáló volt: több mint 40 millió francia frankot találtak 50-es, 200-as és 500-as bankjegyekben, de a szorgos mesterek előzőleg készítettek ott svájci 500-asokat és a már említett kameruni tízezreseket is... Mindegyik olyannyira sikerült, hogy még az ultraibolyalámpa alatt sem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Persze az igazi hamis pénz az, amelyik létezéséről nem is tudunk. A francia rendőrség hamis- pénz-csoportjának vezetője, Jean- Paul Coffre aggasztónak vélte, hogy egyre fejlettebb nyomdatechnikát találnak ezekben a föld alatti, vagy magányos házakban rejtőző műhelyekben. A hamisítók mindig a legújabb technikával dolgoznak, ezért nem véletlen, hogy egyes országok pénzei oly gyakran változnak. Néha a pénzt forgató laikus polgár nem is veszi észre, hogy az új sorozatokban ismét megváltozott valami. Egy-egy apró jel, ami csak nagyítóval vehető észre, vágy úgy sem, esetleg a vízjel vált bonyolultabbá, nem is beszélve a papír minőségéről, a hamisítást megnehezítő holografikus képekről (mint a legújabb német márkán is látható). Aki csak fizetőeszköznek használja a pénzt, bizony ritkán veszi észre, hogy egyes újabb bankjegyeken már mindkét oldalon van dombornyomás, vagy olyan festőanyagot helyeztek el, amelyeket csak különleges megvilágításban lehet látni. A szaúd-arábiai bank például olyan bankjegyeket ad ki, amelyeken láthatatlan festék is van. Remélik, hogy a hamisí— Ez a munka, az elfoglaltság aránya. S mennyi vajon egy német és egy magyar hivatalnok bére között a különbség?... — Mutattak nekünk egy kereseti tablót, amelyen a takarítónőtől kezdve a gépírókisasszonyon át a miniszterig meg vannak határozva a fizetések, amelyek Németország minden tartományában megegyeznek. így egy kezdő gépírónő3600 márkát keres, egy kezdő jogász — a diploma sokat számít... — 4700 márkát, egy hivatalvezető 10 ezret visz haza havonta, míg egy miniszter 15 ezret... Egyébként már a volt NDK területén is ugyanezek a bérezési normák. Ezt úgy érték el, hogy — mivel törekszenek arra, hogy minden tartomány egyenlő legyen — a központi költségvetésből nagyon sokat átutalnak az elmaradottabb, javarészt a keleti tartományokba, míg a gazdag tartományok nem kapnak egy vasat sem. — Számítanak-e egy német vi- szontlátogatásra ? — Hogyne! Nagyon reméljük, hogy — mivel már kilátásba is helyezte — Engholm miniszterelnök ellátogat Magyarországra, de nagyon hasznos lenne az is, ha egy pénzügyi delegáció töltene el itt néhány napot. Hiszen hosszú idő telne el, amíg kifogynánk a témából egy ilyen delegáció tagjaival... De — amint azt német részről kifejezték — az sem nagy baj, ha nem tudunk egy egész küldöttséget fogadni, nagyon szívesen látnak minket is odakint, s akár már jövőre is. Ehhez természetesen a városi közgyűlés támogatása is kell majd, hisz idei utunk költségeit is Eger közgyűlése finanszírozta, de a megyei közgyűlés is segítette az utat különböző propagandakiadványokkal... (kácsor) Aldi, a legolcsóbb Az Aldit, Németország egyik legnagyobb diszkontáruházát harminc évvel ezelőtt alapították az Albrecht fivérek. Az Aldi mára 2250 fióküzlettel rendelkezik, 27 milliárd márkás forgalma van, és harmadik a német élelmiszerpiacon. A cég a diszkontkereskedelem mellett kávé- és teafeldolgozással is foglalkozik. Ezenkívül részese egy speditőrcégnek, tyúkokat tart, szobákat ad ki, és van egy nyomdája is. Az Aldi mintegy hatszáz céget tudhat ma már a magáénak, ezek gondoskodnak arról, hogy a családi klán mind nagyobb pénzügyi sikereket könyvelhessen el. Külföldi érdekeltségeik is vannak, többek között a Benelux államokban, Franciországban, és főként Ausztriában. Igen szigorúak az alkalmazottakra vonatkozó szabályok. Minden új főnök kap egy füzetet, amelyben pontokba szedve fel vannak sorolva a kötelezettségei. Például a főnöknek kötelezettsége meglátogatni a beteg munkatársakat. Persze nem csupán job- bulást kívánni, hanem azért is, hogy így kiszűrhetők legyenek a táppénzcsalók. A pénztárosok nem az árakat ütik be, hanem az árucikk számát: így elkerülhető a csalás. A menedzsereket is igen szigorúan fogadják: egy ideális üzletvezető nem iszik, nem dohányzik, szerény, csendes, nincs sok pénze, és legfőképp kibírja Albrecht úr bogarait, aki szerint egyébként senkiben, még az üzletvezetőkben sem szabad megbízni. 1971 óta Theo Albrecht különösen éber és szigorú, hiszen 1971-ben hétmillió márkát volt kénytelen kifizetni emberrablóknak, szabadulása fejében. Azóta valóságos üldözési mániája van, ami az alkalmazotti szabályzatán is meglátszik. A munkatársai telefonját lehallgatja, akit gyanúsnak vél, azt pedig nyomozókkal követtet. Az idegeneket megpróbálja távol tartani magától. A lakása környékét és a munkahelyét is éberen őrzik, videokamerák mindent rögzítenek. Rideg és bizalmatlan még közvetlen munkatársaival is. A központban tartott megbeszéléseken nem vita folyik, hanem csupán előadja, illetve közli a cég irányítására vonatkozó terveit; vitatkozni nem lehet vele. A kereskedelmi tárgyalásokra ezért mostanában már nem ő megy, hanem a cég sajtó- és hirdetési ügyekért felelős vezetője. Neki ugyanis jóval barátságosabb és kedvesebb modora van. Theo Aldi szerint egy ilyen fontos pozícióban lévő embernek legelőször is fukarnak kell lennie. Az igazgatótanács legfontosabb embere egy üzleti út alkalmával mindössze hat márkáért ment el ebédelni, ami a főnöknek rendkívül imponált. Az alkalmazottakat is valósággal kizsákmányolja, heti hét és fel óra pluszmunkát követel meg az üzletvezetőktől, a többi beosztottól rendszeresen három órát. Ennek a szigorú üzletpolitikának köszönhető, hogy az Aldi ma a legolcsóbb Németországban. Az élelmiszer-kereskedelemben egyedülálló árakkal a konkurenciát valóban nehéz helyzet elé állítja. A tojásokat például saját farmján termeli a hálózat számára, ahol 120 ezer tyúk van, mintegy hárommillió márka értékben. Felszámolják a Robotront Treuhandanstalt úgy döntött, hogy — miután a vállalat egészének eladása lehetetlenné vált — felszámolja az NDK nagy múltú irodagép- gyártó cégét, a Robotront. A Treuhand hat hónapig folytatott tárgyalásokat egy indiai befektetői csoporttal az egész vállalat megvásárlásáról. A privatizációs ügynökség a múlt héten fölmentette a Robotron igazgatóságát, amelynek tagjait a vállalat alkalmazottai azzal vádolták, hogy a cég felbomlását erőltetik. Ez azonban a felszámolás során mégis megtörténik. tók ezt nem tudják leutánozni. Ami pedig a forintot illeti? — „A magyar bankjegy szinte hamisíthatatlan” — közölte érdeklődésünkre Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője. — Papírpénzeink a világon egyedülálló, úgynevezett nedves metszet mély nyomatos eljárással készülnek. Bár maga a technológia több mint fél évszázados, mégis utánozhatatlan. A vonalháló olyan mély nyomással és színárnyalatban készül, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hamisítást. Ellentmondásos a helyzet, éppen az egyik legrégibb technológiát nem lehet utánozni a legkorszerűbbekkel. Az MNB tudomása szerint eddig ezer-, illetve ötezer forintosokat próbáltak meg színes fénymásolóval avatatlan kezek utánnyomni. A kisebb címletből 160, míg a nagyobból eddig 32 darab, viszonylag könnyen felismerhető példányt gyűjtöttek be és semmisítettek meg. Természetesen szeretnék a jelenlegi elavult, ám biztonságos, de munkaigényes eljárást korszerűbbel felváltani, de mindenképpen úgy, hogy a magyar bankjegyet továbbra se tudják hamisítani. (nemere-szabó) Ferenczy-Europress Tisztelt Építkezők, Építészek és Kivitelezők! Magyarország legjelentősebb építőanyag-gyártó cégei közül négy: a BRAMAC tetőrendszer-gyártó BRAMAC HUNGÁRIA WIENERBERGER falazóanyag- és födémrendszergyártó, HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari KFT J LASSELSBERGER-KNAUF f nemesvakolat-gyártó LB-KNMIF VAKOLATOK THERWOOLIN üveggyapot szigetelőanyag-gyártó cég az Egri TÜZÉP-teleppel közösen 1992. szeptember 15-től 18-ig árubemutatóval, építési és szakmai tanácsadással egybekötött szakmai napokat rendez az egri TÜZÉP-telepen. Ezzel egy időben szeptember 15-től szeptember 30-ig 10 % engedménnyel kaphatók a THERWOOLIN szigetelőanyag-gyártó cég termékei és a LASSELSBERGER vakolatgyártó cég termékei. Szeptember 15-től indul a BRAMAC cég ajándékakciója november 20-ig. Az akcióban minden 1/1-es Alpesi tetőcserép raklapon, 20 db cserepet ajándékba adunk. Mit jelent ez? Ön raklaponként 20 db cserepet ingyen kap. A HUNGÁRIA WIENERBERGER téglái továbbra is kedvező gyártelepi áron vásárolhatók meg. Várjuk kedves vásárlóinkat és a szakmai érdeklődőket az Egri TÜZÉP-telepen. Egri TÜZÉP-telep, Kistályai út. Telefon: 20-322, 20-073. Telefax: 10-224. Eszak-magyarországi Tüzép Vállalat egri telep Eger. Kistályai út
