Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 6., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ Privatizáció Újabb tanácsadók Az Állami Vagyonügynökség döntése értelmé­ben 58 céggel bővült a decentralizált privatizáció második ütemében közreműködő tanácsadó cégek száma. Az ÁVÜ Előprivatizációs Programigazga­tóságának pályázatára a megadott határidőig 140 cég jelentkezett. A kiválasztott cégek részt vehet­nek a közepes méretű, egymilliárd forint vagyonú és 1000 főt foglalkoztató állami vállalatok átalakí­tásában, illetve segíthetnek a cégek privatizálásá­ban. A második ütemben 273 cég vár privatizálás­ra. Agromas Kft. Agroteam Kft. Alexander and Co. Kft. Anders Kft. Apport Vagyonértékelő és Műszaki-Gazdasági Szolgáltató Kft. Askwho Tanácsadó Kft. Auditor Kft. Ázsió Kft. B. and Z. Kft. Bankár Tőkebefektetési és Tanácsadó Kft. Batthyány és Társa Rt. Bixbit Kft. Budapest Operátor Ügynökség Kft. CBI Könyvvizsgáló Kft. Cégműves Tanácsadó Kft. Clinvest Magyarország Kft.. CMS Vezetési Tanácsadó Kft. CountSoft Kft. — Cerberus Kft. Dialóg-Plusz Számítástechnikai Kft. Eco-Consulting Kft. Econovum Kft. Észak-magyarországi (Park) Rt. FLC7 Rt. Gauff Budapest Kft. Innovációs Centrum Geoinform Kft. Gruber, Titze and Partners Hemingway Pénzügyi Tanácsadó Kft. Heros Tanácsadó, Privatizációs, Szervezési és Befektetési Kft. Innofinance Rt. Interauditor Neuer + Henzl Tanácsadó Kft. Intercontact Gazdasági Tanácsadó Kft. Kamara-Consulting Kft. Keinbaum és Társa Kopconsult Szaktanácsadó Kft. Közép-európai Hitelbank Rt. Leumi Kereskedelmi Kft. Limes International Rt. Linces International Rt. MA-Trade Kft. Manager Vezetési Tanácsadó Kft. Meritum Kft. Mitropa Consulting Kft. MÜSZI Mezőgazdasági Üzemszervezési, Szá­mítástechnikai és Informatikai Rt. Nemzetközi Vagyonértékelő Rt. OTP Ingatlan Rt. Primo Kft. — Concur Kft. Privát Értékpapír Rt. Profit Invest Kereskedelemfejlesztési és Befekte­tési Holding Rt. Pylon GmbH Quaestor Brókerház Rt. Real Finance Kft. — Generalbroker Kft. Reorg Gazdasági, Pénzügyi Rt. Resideal Rt. Riverside Budapest Befektetési Tanácsadó Kft. Simon Tanácsadó Kft. Szenzor Tanácsadó Rt. Takarék Rt. Technithom Tervező és Külkereskedelmi Kft. (MTI) A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók? A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munkanél­küliek száma, de az év végére — a megyék előzetes becslése alap­ján — elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munkaviszonyban ál­lók, ha megszűnik a munkavi­szonyuk, a foglalkoztatási tör­vény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli-járadékra. Baj­ba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdál­kodók, kistermelők, a szövetke­zeti törvény alapján majdan üz­letrészhez jutók, valamint a kár­pótlási törvény során kisparcel- lás földtulajdonosokká válók ke­rülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrendszerből. Ők, ha tönkremennek, ma még semmi­lyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mezőgazdasági tárca a munkanélkülijáradék-rendszer kiterjesztését a vállalkozói szfé­rára is? — kérdeztük Keller And­rástól, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Foglalkoztatáspoliti­kai Főosztályának vezetőjétől. — Többféle megoldáson gon­dolkodunk. Az egyik elképzelé­sünk például, hogy a vállalkozók — mint saját munkáltatók — jö­vedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az egy százalék munkavállalói járulé­kot, de a minimálbért alapul vé­ve, legkevesebb 480 forintot. így, ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban áll­tak, és úgy vesztették el az állásu­kat. Ebben az esetben, az előbbi példánál maradva, egy évig a mi­nimálbér (azaz 8000 forint 70 százaléka), fél évig az ötven szá­zaléka, és utána a szociális segély illetné meg az érintetteket. A já­radék a befizetett összeg mérté­kétől függne. Ennek az elképze­lésnek a megvalósítása azonban állami támogatást igényel. — A munkaügyi tárca is ki­dolgozott egy javaslatot. Az mi­ben tér el az önökétől? — Az ő elképzelésük egy biz­tosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélkülijá­radék-rendszer, állami támoga­tás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes Szolidaritási Alapot, és a befize­tésekből finanszíroznák a kifize­téseket. A befizetés mértéke azonban jelentősen eltérne a mi elképzelésünktől. A teljes önfi­nanszírozás a mezőgazdaságban . azt jelentené, hogy például a mi­nimálbér esetén nem 480 forin­tot, hanem annak kétszeresét, háromszorosát fizetné a vállal­kozó. Őszintén szólva, kétsége­im vannak afelől, hogy az ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jel­lemzi, akadna-e olyan gazdálko­dó, kistermelő, aki egyéb fizetési kötelezettségei mellett áldozni tudna erre a célra havi 1000- 1500 forintot. — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amely- lyel — ha megvalósul — rögvest a népszerűtlenségi lista élén talál­hatja magát, holott a jó szándék vezérelte, amikor az előterjeszté­sét kidolgozta... — Való igaz. Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszony­ból származó jövedelme 250 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítés­ből további 500 ezer forinthoz jutott. így egy évben a bevétele közel egymillió forint volt. Idő­közben elvesztette az állását — kiesett 250 ezer forintja —, jára­dékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. En­nek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel ren­delkeznek, és nem igazán szorul­nak rá a munkanélküli-járadék­ra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövede­lemszintet, amelytől felfelé meg­szűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhet­nek szóba, akik egyéni jövede­lembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt tör­vényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a fo­lyósított járadékot kamatos ka­mattal kellene visszafizetnie a Szolidaritási Alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot, vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellá­tást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló tevé­kenységből származó jövedel­mük a jogszabályban meghatá­rozott mértéket meghaladta. Természetesen ettől függetlenül a munkaügyi központok segíte­nék az elhelyezkedésüket. — Közben hogyan érvénye­sülne az adótitoktartás? — A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hasonló­an a munkaügyi központ megke­resésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munka­nélküli-járadékos jövedelme az adott — a Parlament által tör­vényben rögzített — határt meg­haladja-e, vagy sem. — Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása, és az Ön által javasolt megoldással mekkora összeget lehetne megtakarítani? — Egyetlen munkanélküli el­látása évente 120 ezer forinttal terheli meg a Szolidaritási Ala­pot, illetve az azt kiegészítő álla­mi költségvetést. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy ren­delkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer em­ber esetében 1,2 milliárd, 100 ezer esetében 12 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella A Hírlap és az ÉMGK ajánlatai Információk a biztos sikerhez A gazdasági átalakulás fontos tényezője az idő­ben kapott, megfelelő és pontos információ. Ah­hoz, hogy a cégek, vállalkozók sikereket éljenek el a piacgazdaságban, napról napra, sőt szinte óráról órára megfelelő informáltsággal kell rendelkezni. Mostani összeállításunkban is arra törekszünk, hogy a tulajdonosok és gazdasági vezetők segítsé­gére legyünk. Szakmai együttműködési program A Citizenex Democracy Corps — szervezete az­zal a céllal jött létre, hogy az Egyesült Államok ma­gánszektorából támogassa a Közép- és Kelet-Eu- rópa, valamint a Független Államok Közössége or­szágaiba irányuló kezdeményezéseket. A SDC Kis­vállalkozói Programjának kiteljesítése érdekében elindította Szakmai Együttműködési Programját. Ez elsősorban az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatok támogatását hivatott elősegíteni. A SDC az USA üzleti köreivel együttműködve dolgozza ki a támogatás programját. Annak érdekében, hogy ennek tartalmára és lehetőségeire vonatkozó infor­mációkat összegyűjtsék, magyarországi látogatásra kerülhet sor. A segítségnyújtásnak sokféle lehető­sége van, így szakmai tanácsadásra és csereprog­ramra is mód nyílhat. Amennyiben bővebb tájé­koztatást kívánnak kapni, az alábbi címen kell ér­deklődni: 1015 Bp. Ostrom u. 23.1/115. Tel.: 156- 4520, 156-4776. Kamarás menedzseriskola Az ÉMGK a Heves Megyei Munkaügyi Központ által meghirdetett „pályakezdők és fiatalok elhe­lyezkedését segítő képzés” programjához kapcso­lódóan üzletemberképző tanfolyamot indít inten­zív nyelvoktatással együtt diplomás munkanélküli­eknek. A képzés célja: felsőfokú végzettségű, de szakmájukban elhelyezkedni képtelen fiatalok ok­tatása, akik a hazai és nemzetközi piacgazdaság vi­szonyai között eredményesen működő üzletembe­rekké válhatnak. Az iskolában a résztvevők megis­merkedhetnek a cégalapítás és a vállalati, társasági működés legfontosabb törvényszerűségeivel, sza­bályaival, gyakorlatával. A kamarás menedzseris­kola előadói elismert, vezető szakemberek a gazda­sági és tudományos életben. A kurzus 16 hetes, he­tente 3 alkalommal 8-8 órát töltenek iskolapadban a fiatalok. A sikeres vizsga után kamarás mene­dzserigazolványt kapnak a hallgatók, s adataik a külföldi társkamarákon keresztül eljutnak azokhoz a külföldi cégekhez, amelyek Magyarországon kí­vánnak irodát, képviseletet nyitni. További felvilá­gosítás az alábbi címeken kapható: Heves Megyei Munkaügyi Központ, Átképzési Osztály. Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: 10.011. ÉMGK Heves Megyei Képviselete Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: 12-989. Amerikai nonprofit szervezetek „Assistance to Hungary” címmel jelent meg az amerikai CDC kiadványa, amely közel 300 non­profit szervezet tevékenységét tartalmazza. A gyűj­temény részletesen bemutatja azokat a támogatási formákat, amelyeket az amerikai szervezetek ma­gyaroknak képesek biztosítani. Ezek kiteijednek az élet minden területére, a képzéstől a környezetvé­delemig, a kultúrától az egészségvédelemig, s ter­mészetesen a gazdaság különböző ágaira is. Akik részletesebb információkat szeretnének kapni, az ÉMGK Heves Megyei Képviseletén (Eger, Kos­suth L. u. 9.) érdeklődjenek. Befektetési lehetőségek Horvátországban Horvátországban egyre több olyan kiadvány je­lenik meg, amelyek tájékoztatást adnak a külföldi­ek beruházási lehetőségeiről, az újjáépítésbe való bekapcsolódás feltételeiről. A napokban jelent meg a Magyar Gazdasági Kamara gondozásában az az információgyűjtemény, amelynek címe: Befek­tetés Horvátországban. Á kötet áttekintést ad a horvát gazdaságról, a külföldi befektetések jogi ke­reteiről, az ottani tulajdonformák átalakításáról, az adóreformokról, a kettős adóztatás elkerüléséről, a külföldi befektetők vámeljárásáról. Mindezeken túl a kiadvány tartalmazza még az Újjáépítési Mi­nisztérium, az Átalakulási és Fejlesztési Hivatal, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Fejlesztési Alap bemutatását, valamint a vállalatok átalakulá­sáról és a külföldiek munkavállalásáról szóló törvé­nyeket. A kötetet bárki megvásárolhatja, de a ka­mara elsősorban a horvátországi újjáépítésbe be­kapcsolódni kívánó vállalatok részére ajánlja. Kisvállalkozói program Fentebb már szóltunk a CDC céljáról, s ezen be­lül is a szakmai Együttműködési Programról. A szervezet másik támogatási formája, a Kisvál­lalkozói Program a következő jellemzőkkel rendel­kező vállalatokra összpontosít: — 50-500 alkalmazott, — már működő vállalkozás, — privatizálás alatt álló vagy már privatizált, — tulajdonosa és irányítója magyar állampolgár. A program megvalósításának első lépéseként a CDC budapesti irodájában elkezdte munkáját Benjamin Danziger, akinek kiterjedt kapcsolatai vannak az ipar, valamint a vállalatvezetői tanács­adás területein. Danziger úr feladatai közé tarto­zik, hogy felkutassa azokat a cégeket, amelyek hasznosítani tudják egy amerikai kisvállalkozó ta­pasztalatait és képességeit. Érdeklődni a korábban már említett címen lehet. Összeállította: Molnár Zsolt Az OTP alapítványa a biohumusz-termelők támogatására Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. alapít­ványt kíván létrehozni a vállal­kozók tapasztalatlansága és a pi­acvesztés miatt nehéz helyzetbe került biohumusz-termelők ré­szére. Az OTP által létrehozan­dó alapítvány a hiteladósok azon körét támogatná, akik a pénzin­tézettől vettek igénybe biohu­musz termelésére mezőgazdasá­gi kölcsönt, és tartozásuk még fennáll. Az alapítvány célja, hogy azok a biohumusz-kister- melők, akik szociális okokból hi­teltartozásukat részben vagy egészben nem tudják törleszteni, támogatást kapjanak a hitel ösz- szegének, avagy a kamattartozás mértékének csökkentésére. A támogatás nyújtásának alapvető feltétele, hogy a kistermelők iga­zolni tudják szociális rászorult­ságukat. A támogatás odaítélésében nem az OTP, hanem az alapít­vány kuratóriuma dönt majd. Az alapítványt a hatósági jóváha­gyásokat követően bírósági nyil­vántartásba veszik, és érdemi működését ezt követően kezd­heti meg. Az OTP vezetése elhatározta azt is, hogy fél évre, tehát ez év december 31-ig, felfüggeszti a biohumusz termelésére nyújtott hitelek adósai, illetve kezesei el­leni végrehajtási eljárásokat. A jövő év január elsejétől a pénzin­tézet a rá vonatkozó bankfel­ügyeleti és egyéb előírások sze­rint jár majd el. MELLÉKLET Mára sokak számára nemcsak a kénveimet, hanem a minden­napokhoz szükséges segítséget nyújtják az autók. A rendszer­váltás az autópiacon is megtör­tént, az egykori szocialista gyártmányú gépkocsik mellett megjelentek a nyugati csúcs- technológiát képviseld model­lek is. Örvendetes módon me­gyénkben is megszaporodtak a különböző márkaképviseletek, használtautó-telepek, így igazán nem lehet panasz a választékra. Csupán ízlésen és pénztárcán múlik, ki milyen fajtát választ magának. Nos, ebben szeretne lapunk segítséget nyújtani autó­piaci mellékletével, amely au­gusztus 13-i számunkban jele­nik meg. Az autótelepek. már­kaképviseletek kínálatán túl be­mutatjuk a különböző, gépko­csikhoz kapcsolódó szolgáltatá­sokat, s hasznos információkkal igyekszünk segíteni a négykere- kúek gazdáit. Kérjük, bemutatkozási igé­nyeiket juttassák el személyesen vagy telefaxon (12-333) hirde­tési csoportunkhoz. Részlete­sebb információkkal kollégánk, Molnár Zsolt szolgál a 20-880- as telefonszámon. Adózók, figyelem! Tájékoztatjuk a tisztelt adó­zókat, hogy 1992. augusztus 1-jétől korszerűsített 61-es és 17-es bizonylat kerül bevezetés­re. 61-es: Bevallás és igénylőlap az általános forgalmi adó vissza­térítéséhez. 17-es: Átvezetési kérelem az áfa-bevallás és igénylőlap­hoz. A nyomtatványok a Pátria, valamint a Fővárosi Nyomda ter­jesztésében országosan, kereske­delmi forgalomban értékesítve kaphatók. Az említett nyomtatványokat első ízben az 1992. július havi áfa-visszaigénylésnél lehet alkal­mazni, melynek beadási határ­ideje: 1992. augusztus 20. Az esetleg július hót megelőző utólagos áfa-visszaigénylést, amelyet augusztus 1-je után nyújt be az adózó, az új nyomtat­ványon is megteheti. Átmenetileg 1-2 hónapot fi­gyelembe véve, még mind a két nyomtatványon elfogadjuk az áfa-visszaigénylést. (Az 1992. januártól júliusig, illetve az au­gusztus 1 -jétől forgalomban lévő nyomtatványokon.) Kéijük azonban a tisztelt adó­zókat, hogy lehetőségeikhez mérten augusztus 1-je után a legújabb 61-es, illetve 17-es nyomtatványokat szíveskedje­nek használni. A 61-es és 17-es nyomtatvány a Tabella nyomtatvány-papír- írószer boltban Eger, Hat­vanasezred u. 32. szám alatt kap­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom