Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. augusztus 6., csütörtök Kiállítók egyesülete: Expo Union Néhány mondatban Csökken a német infláció Éves szinten 3,3 százalékra lassult júliusban Németország nyugati felében az infláció a júni­usban feljegyzett 4,3 százalékról. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján tavaly május óta az idén július­ban emelkedtek leglassabban Németország nyugati felében az árak, és tavaly október óta első ízben süllyed az ütem 4 százalék alá. Olcsóbb benzint követel A francia pénzügyminiszter arra szólította fel az olajipari cé­geket, hogy csökkentsék az üzemanyagárakat, tekintettel az azonnal szállítandó nyersanyag árának mérséklődésére, illetve a dollár gyengeségére. Michel Sa- pin felhívására nem maradtak adósak a válasszal az olajvállala­tok: véleményük szerint a maga­sabb adó a ludas abban, hogy Franciaországban többet kémek az üzemanyagért, mint Európa számos országában. Athénban folytatják A görög főváros közlekedési alkalmazottai meghosszabbítot­ták sztrájkjukat, és várható, hogy a tiltakozási akció nagy mérete­ket ölt. A sztrájkot elbocsátások váltották ki. A közlekedési mi­nisztérium a hadseregtől vett kölcsön a tömegközlekedéshez járműveket, ám az athéni taxi­helyzet kritikussá vált. Kevesebbet termelő gyárak Nagy-Britanniában az elmúlt hónapok a gyári termelés egyér­telmű visszaesését hozták, jólle­het, a kormányzat gazdasági kö­reiben a fogyasztás élénkülésén keresztül a recessziós gazdasági helyzet elmúlását jósolták már erre az időszakra. A Brit Gyár­iparosok Szövetsége szerint ápri­lis, azaz a legutóbbi negyedéves időszakról készült felmérés óta a gyáriparosok körében a kilátáso­kat illetően fokozódó a borúlá­tás. Az OPEC jelentette A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC még min­dig jelentős részarányt képvisel a nyersolaj világtermelésében. Most közzétett adatok szerint az elmúlt évben a világ tavalyi 3,15 milliárd tonnás olajkitermelésé­ben 39,2 százalék volt az OPEC- tagországoké. A teljes földgáz­termelésben ugyanakkor 1,6 szá­zalékot tett ki a tagországok által adott mennyiség. Két és fél éve fogtak össze a külföldi kiállításokat szervező cégek azért, hogy olyan szakmai­érdekképviseleti egyesülést hoz­zanak létre, amely a hivatalosnak nevezett, azaz állami támogatást élvező kiállításokban érdekeltek dolgát könnyíti meg. Az idén so­ros elnöki pozíciót betöltő Bottá Ferenctől, a Mahir kiállítási igaz­gatójától kaptunk felvilágosítást arról, milyen szerepet tölt be ma az Expo Union. — Az expo név hallatán ma mindenkinek a világkiállítás jut az eszébe. Van közük hozzá? — Nincs, a világkiállítási elő­készületek még csak csírájukban léteztek, amikor mi nevet válasz­tottunk. — Mi késztetett négy, külföldi kiállítások szervezésevei foglal­kozó céget 2-3 éve arra, hogy szövetségre lépjen? — Ismeretes, hogy évtizede­kig a külföldi kiállítások szerve­zése olyan különleges, önálló üz­letág volt, amelyet csak egyedi engedély alapján lehetett művel­ni. Az erre jogosult cégeken be­lül ennek — es az egyéb szabá­lyozásoknak — megfelelően, el­különült részlegek űzték ezt a szakmát. így eshetett meg, hogy míg ugyanazon cég más osztá­lyain, igazgatóságain dolgozók közvetlenül találkozhattak a ki­állított termékek gyártóival, a külföldi kiállításokat szervezők csak a külkereskedelmi joggal rendelkező cégekkel álltak köz­vetlen kapcsolatban. A kiáflításszervezők egymás közötti kapcsolatai pedig egyál­talán nem voltak szívélyesnek nevezhetők: folyt a konkurencia- harc, a legnagyobb érdeklődés­re számot tartó, államilag támo­gatott külhoni rendezvények szervezői előjoga pedig sokáig a Hungexpóé volt. Ez a pozíció 1984-ben megtört, a külkereske­delemmel foglalkozó minisztéri­um bevezette a pályázati rend­szert, először csak részlegesen, majd minden rendezvényre vo­Az idei év — a pesszimista jós­latok ellenére — a fordulat éve lesz: az esztendő végére a ma­gyar gazdaság túljut a mélypon­ton, s azután megkezdődik az élénkülés. Kádár Béla külgazda­sági miniszter jellemezte így az ez évi kilátásokat sajtókonferenciá­ján, amelyen külgazdaságunk el­ső hat hónapjának gyorsmérle­gét ismertette. A számok tanúsága szerint az ágazat folytatja a múlt évben megkezdett „nagy menetelést”: az ország konvertibilis exportja — a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva — 16,5 százalékkal nőtt, az import 6 százalékkal csökkent. Kivitelünk 70 százalé­ka a fejlett, 5 százaléka a fejlődő, 25 százaléka pedig a volt szocia­lista országokba irányult. Az Eu­rópai Közösség országainak ré­szesedése exportunk egészéből natkozóan. A játék tehát soksze­replőssé változott, és mivel a cél az volt, hogy Magyarországot, a magyar kínálatot koncentráltan, nagy publicitással mutassuk be egy-egy alkalommal, szükség volt arra, hogy a szervezők azo­nos beállítottsággal hozzák ezt tető alá. Noha az azonos szemlé­letet kiváltotta a pályázati köve­telmény, ezen túlmenően is kon­zultációkra, egyeztetésekre volt és van szükség. Az akkori KKM- mel egyeztetve így jött létre az Expo Union, a Hungexpo, az In- terpress, a Magyar Hirdető és a Young and Rubicam alapításá­val. — Mit profitálhatnak a tagok az egyesülés révén? — Átadjuk egymásnak a ta- asztalatainkat, es az együttmű- ödés olyan mélységeket öltött, hogy ajánlott szerződésterveze­tet dolgoztunk ki, amelyeket a szervezők az ügyfeleik felé fel­használhatnak. Áz etikai kóde­xünk biztosítja azt, hogy ameny- nyiben egy-egy államilag támo­gatott kiállítás szervezői jogát valamelyikünk elnyeri, a többiek nem dolgoznak azon a rendezvé­nyen, nem ajánlanak alá a kollé­gáknak, hanem az ügyfelet át- küldik hozzá. — Az Expo Unionnak most már 11 tagja van, azonban jóval több cég foglalkozik külföldi ki­állítások szervezésével. Ők beza­varhatnak-e egy-egy rendez­vénybe? — Nos, ezeket nem lehet ki­szűrni, de mivel a koncentrált ki­állítások esetében a nemzeti jel­leg hangsúlyozása a lényeg, igyekszünk belevenni másokat, esetleg az egyénileg kiállítókat is a hírverésbe. Ez az ország érde­ke. A külföldi partnerekkel meg­egyezés született, hogy amennyi­ben a kiválasztott szervezőn kí­vül más úton is jelentkeznek ma­gyarok egy-egy kiállításra, a partner értesít minket erről. A fő cél az volt, hogy a nemze­ti pavilon színvonalas külsővel és megközelíti az 50 százalékot. Németország ma már a legje­lentősebb külkereskedelmi part­nerünk — részesedése 27 száza­lékra nőtt. A partnerek forgalom szerinti sorrendjében utána Oroszország, Ausztria és Olasz­ország következik. Az első fél évben jó néhány más, ígéretes tendencia kibonta­kozása is érzékelhető volt. Ezek közé tartozik például, hogy kap­csolataink a FÁK országaival számottevően élénkülnek: az ex­port-import forgalomból szár­mazó bevételeink 22 százalékkal voltak magasabbak, mint a tava­lyi azonos időszakban. (Éppen a napokban született hazánk és a Tatár Köztársaság között megál­lapodás arra, hogy 1998-ig évi kétmillió tonna olajat kapunk e keleti országból, amely mintegy 100 milliárd forint értékben élel­szolgáltatásokkal jelenjen meg, és ezt csak rutinos cégek tudják biztosítani. Az nincs kizárva, hogy egy másik cég kezdetlege­sebb eszközökkel részt vesz ugyanazon a kiállításon, persze másik standon. Az eddigi tevékenységek közé tartozik az is, hogy az Expo Uni­on olyan információcsere-rend­szert alakított ki, amelynek ré­vén a szakmát érintő intézkedé­seket véleményezi, és észrevéte­leit a hatóságok megfelelően ke­zelik. Példaként említem, hogy amikor joghézagot fedeztünk fel, a mi kezdeményezésünkre kija­vították azt. — Kik lehetnek a szervezet tagjai, és milyen felépítésben működik? — Az Expo Union nyűt szak­mai szervezet, bárki tagja lehet, aki az alapszabállyal, a működési és etikai szabályzattal egyetért, és a közgyűlés elfogadja őt. Az egyszeri belépési díj 150 ezer fo­rint, az éves tagdíj 50 ezer forint. Tagjainkra jellemző, hogy fő te­vékenységük a kiállítasszerve- zés. A szervezetnek nincs irányítói apparátusa, elnöke évente válto­zik, a tagok valamelyike delegál­ja. A poszt úgynevezett társadal­mi munka, az elnök tartja a kap­csolatot az NGKM-mel, és hívja össze 4-6 hetente konzultációra a tagokat. Nemrég változtattunk az alapszabályon annyiban, hogy az alapítói előjogokat megszün­tettük. — A minisztériumon és egy­máson kívül milyen hasonló szö­vetségekkel tartják a kapcsola­tot? — Talán a közelmúltban létre­jött Magyarországi Rendezvény­szervezők Szövetsége lesz az első hazai fórum, amely partnerünk lehet. Egyébként ilyen jellegű szö­vetség, mint az Expo Union, nincs külföldön sem, ezt a hazai sajátosságok hívták életre. miszeripari, gépipari termékeket — egyebek közt Ikarus buszokat —, vegyipari cikkeket, gyógysze­reket vásárol tőlünk.) Ügy tűnik, dinamikus és folyamatos fejlő­dés jellemzi a magyar-román külgazdasági kapcsolatokat is: Románia ma már 1,3 százalékkal részesedik hazánk teljes kivitelé­ből. Exportunkban egyébként a legnagyobb hányadot a fogyasz­tási cikkek, ezen belül a ruházati termékek és az élelmiszerek kép­viselik. (Az idén már több mint 1,2 milliárd dollárért szállítot­tunk külföldre élelmiszeripari termékeket.) Az első fél évben a külföldi tő­ke folytatta „Magyarország föl­fedezését”: 800 millió dollar ér­tékű befektetés révén mintegy 2000 új vegyes vállalat jött létre. (dombi) Tudósítás első kézből Külgazdaságunk folytatja a „nagy menetelést” 1992 első négy hónapjának mérlege Külkereskedelmi áruforgalom, egyensúly A behozatal — előzetes ada­tok szerint — január-áprilisban folyó áron 11,1%-kai volt keve­sebb, mint egy évvel korábban. A múlt évi erőteljes növekedés után csökkent az import a piac- gazdálkodást folytató országok­ból. A fejlett régióból 23%-kal kevesebb áru érkezett. A fejlődő országokból származó import alig haladta meg az egy évvel ko­rábbi érték felét. A volt szocialis­ta országokból a behozatal 45 % - kai, azon belül a kelet-európai országokból 55%-kal emelke­dett. Mind az anyagok, mind a gépek, fogyasztási iparcikkek és élelmiszerek importja jelentősen csökkent, az energiabehozatal több mint ötszörösére nőtt, és el­érte az összes import egyötödét. Az első négyhavi összes kivitel (267,8 milliárd Ft) folyó áron 23,2%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Mind a piacgazdaságot folytató, mind a volt szocialista országok­ba irányuló export növekedési üteme megközelítően azonos volt. A kivitelből a fejlődő orszá­gok részesedése csökkent, az EGK szerepe erősödött. A kivitel növekedésének több mint kétötöde mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, több mint egyharmada fogyasztási cikkekre, közel egyötöde anya­gokra, félkész termékekre jutott. Az export struktúrájában az anyagok, valamint az élelmiszer jellegű termékek súlya továbbra is kétharmad körüli, és egyre csökken (kb. egytizedre) a gé­pek, berendezések aránya. Az import 11%-os csökkené­se és az export több mint 23%-os emelkedése következtében az el­ső négy hónapban jelentős, csak­nem 50 milliárd Ft, 640 millió dollár áruforgalmi aktívum jött létre, ami az előző év hasonló időszakához képest több mint egymilliárd dollár javulást jelent. Az első három hónapban a nemzetközi idegenforgalomban a devizakiadások nagyobb mér­tékben csökkentek, mint a bevé­telek (26, illetve 18%-kal). Az 59 millió dollár egyenleg vala­melyest alacsonyabb (7 millió dollárral), mint az egy évvel ko­rábbi szint. 1992. I-IV. hónapban össze­sen 7,5 millió külföldi látogató érkezett, ennek 15%-a átutazó, 24%-a kiránduló és 61%-a tu­rista volt. A turisták csaknem egyharmada Romániából, közel egyötöde a Cseh és Szlovák Köz­társaságból, valamint Lengyel- országból, egyhetede Jugoszlá­via utódállamaiból érkezett. Ezek az országok a turisták szá­mából és az összes külföldi láto­gatóból kb. kétharmaddal része­sedtek. Az osztrák és német tu­risták további egyötöd részt kép­viseltek. A külföldi vendégek száma az év első négy hónapjá­ban a szállodákban 4%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeken 0,4%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégéjszakák száma mindkét szálláshelyen kb. 3%- kal nőtt. A külkereskedelmi áruforga­lom egyenlegének jelentős javu­lása nagymértékben hozzájárult a külső egyensúly további javítá­sához. A folyó fizetési mérleg egyenlege konvertibilis devizá­ban az 1991.1-1V. havi 76 millió dollárról ez évben — előzetes adatok szerint — 475 millió dol­lárra emelkedett. A konvertibilis bruttó adósságállomány az 1991. december végi 22,7 milliárd dol­lárról március végére 21,6 milli­árd dollárra, a nettó konvertibilis adósságállomány 14,6 milliárd dollárról 13,1 milliárd dollárra csökkent. A költségvetés pozíciója — a bevételek előirányzathoz mért elmaradása, illetve a kiadások növekedése miatt — jelentősen romlott, és az I-IV. havi hiány 66,7 milliárd (az I-V. havi 78,7) milliárd Ft-ra rúgott, ami több mint kétszerese az egy évvel ko­rábbinak. A gazdaság helyzetére hatás­sal volt a szervezeti struktúra ala­kulása, a vállalkozások alapítása, illetve megszűnése is. 1992.1-V. hónapban 9165 jogi személyisé­gű gazdasági szervezetet hoztak létre. (Ennek zöme 20 fő alatti kft.). Ä cégalapítási láz mérsék­lődött. Az első negyedévben ha­vonként átlag 2,2, áprilisban 1,5, májusban 1,1 ezer szervezetet alapítottak. Lassúbb a vegyes vállalatok létrehozása is. 1992. április végéig a bírósá­gok 381 jogi személyiségű szer­vezet ellen adtak ki csődeljárásra vonatkozó végzést, és 883 ellen folyt felszámolási eljárás. A csődbe került szervezetek két­ötöde gazdasági társaság, ame­lyeknek fele két évnél fiatalabb. Áz április végén folyó csődeljá­rások 93 ezer foglalkoztatottat érintettek. KSH Új módszerek, felmérések Foglalkoztatás, bérek hazánkban A lakosság gazdasági aktivitá­sának vizsgalatára 1992-től új statisztikai adatgyűjtést, ún. munkaerő-felmérést rendszere­sítettünk. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság, vala­mint a munkanélküliség alakulá­sát a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően és a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet (ILO) fogalmai szerint figyel­jük meg. A felmérés havonta tíz­ezer háztartásra terjed ki, és a háztartásokban élő 15-74 év kö­zötti személyek gazdasági aktivi­tására vonatkozik. A felmérés eredményéről a jövőben negyed­évenként adunk tájékoztatást. Emellett a munkaerő-közvetítő irodákban regisztrált munkanél­küliekre vonatkozó adatokat — az Országos Munkaügyi Köz­pont információja alapjan — ha­vonként publikáljuk. Az évközi bérindexek negyed­évente állnak rendelkezésre az anyagi ágakra vonatkozóan. A megkezdett statisztikai fejleszté­sek eredményeképpen 1993-tól havonként tudunk bérindexet számítani a fontosabb termelő- ágazatokra, és a negyedéves bér­indexek a teljes nemzetgazda­ságra vonatkoznak majd. A bé­rek színvonalára vonatkozó ada­tok természetesen már most is fontos szerepet töltenek be az ér­dekegyeztetésben . Árszínvonal, létminimum Kiemelt feladatnak tekintjük a gazdasági változások társada­lomra és egyénre gyakorolt hatá­sának folyamatos megfigyelését. Ennek egyik meghatározó eleme a fogyasztói árszínvonal alakulá­sának, az inflációnak folyamatos mérése. Árstatisztika-rendsze­rünk az Európai Gazdasági Kö­zösség gyakorlatához igazodik. A piacgazdaság körülményeihez való alkalmazkodást mutatja többek között, hogy az árszínvo­nal havonkénti mérésére önálló fogyasztói árstatisztikai rend­szert építettünk ki. A következe­tesen és megfelelően ellenőrzött ármegfigyelés is biztosítja az in­formációk megalapozottságát. A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz (elő­ző év december, a közvetlen megelőző hónap és az előző év azonos időszaka) viszonyítva ké­szül. A publikáció középpontjá­ban ugyancsak a havi indexek állnak, amelyet a tárgyhónapot követő 15-én egyidejűséggel és rendszerességgel publikálunk (MTI, sajtó, kormányzati szer­vek, stb.) Áz elmúlt év során korszerűsí­tettük a létminimum-számításo­kat. A létminimum-számítás ugyanis arra ad választ, hogy mekkora az a havi nettó összeg, amelyből egy háztartás, egy csa­lád a legszerényebben, de a tár­sadalomban még elfogadható színvonalon képes megélni. A modul-elvet alkalmazva a mód­szert kidolgoztuk, és a különbö­ző létszámú, valamint összetéte­lű háztartások létminimumát, valamint a számítások segédada­tait negyedévenként a „Fogyasz­tói árindex-füzetek: Infláció — létminimum” című kiadványá­ban jelentetjük meg. Ez év tavaszán 20 ezer háztar­tásra kiteij edően átfogó életkö­rülmény-felvételt, illetve egy ki­sebb mintán jövedelmi felmérést hajtottunk végre. Az adatgyűjtés célja, hogy képét kapjunk arról, hogy a háztartások, illetve a kü­lönböző lakossági csoportok életszínvonalában, jövedelmi helyzetében milyen változások következtek be, a differenciáló­dás miképpen alakult. Melyek azok a lakossági rétegek, ame­lyeknek javult, és melyek azok, amelyeknek romlott az életszín­vonala. Ebből a felmérésből le­het majd megállapítani, hogy hány ember él a létminimum kö­zelében, illetve ennek szintje alatt. (Ilyen típusú kérdésekre csak az eddig ötévenként végre­hajtott reprezentatív jövedelmi felmérések adhatnak választ, a legutóbbi ilyen felmérés 4 évvel ezelőtt, 1988-ban, 1987-re vo­natkozóan készült) A jogos igé­nyek és az érdeklődés miatt egy évvel előbbre hoztuk a felmérést, aminek első eredményeit ez év őszén tesszük közzé. KSH Figyelő Az egyes építésügyi jogszabá­lyok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről intézkedik a 15/1992. (VII. 10.) KTM-ren- delet. A módosítások szerint: a természetes személyek, jogi sze­mélyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társu­lások területi igennyel járó, fő­épületként megvalósuló beruhá­zásainak engedélyezéséhez terü­letfelhasználási engedély szük­séges. A beruházásra alkalmas hely kiválasztásakor a beruházó az engedélyt írásban kéri az ille­tékes jegyzőtől. A telekalakítás engedélyezésével, a cseretelek- adas, az építésrendészeti bírság­gal, az építési és használatbavé­teli engedélyezési eljárással kap­csolatos módosítások tanulmá­nyozása fontos! A rendelet 1. számú melléklete a területfel­használási, a 2. számú melléklete a telekalakítási, a 3. számú mel­léklete az építési, a 4. számú mel­léklete pedig a használatbavételi engedélyezesi eljárásban közre­működő szakhatárágakat és köz­műveket sorolja fel. A rendelet 1992. július 20-án lépett hatály­ba. (Magyar Közlöny 75. szá­ma.) A súlyos fogyatékosság minő­sítéséről és igazolásáról szóló 15/ 1990. (IV. 23.) SZEM-rendele- tet módosítja a 16/1992. (VII. 10.) NM-rendelet. A módosítás arról intézkedik, hogy a vonatko­zó rendelkezésekben felsorolt, az adóalapot csökkentő kedvez­mény igénybevétele szempont­jából súlyos fogyatékosnak mi­nősülön túl még kik tartoznak e körbe. A rendelet felsorolja, hogy ezek bizonyítására milyen igazolások szükségesek. Ez a rendelet 1992. augusztus elsején lép hatályba, az adóalapot csök­kentő kedvezményt azonban az 1992. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre lehet igénybe ven­ni. (Magyar Közlöny 75. száma.) Á magyar-iráni gazdasági ve­gyes bizottság június 18-án ülé­sezett Budapesten. Az iráni fél fokozni kívánja a marketingtevé­kenységét, hogy a magyar fo­gyasztok jobban megismerjék például az iráni textilárukat, kéz­műipari termékeket. Iráni rész­ről kihasználatlan ipari kapacitá­sokat is felajánlottak a magyar cégek számára. A konkrét terü­letekről augusztus végéig adnak tájékoztatást. Az importőrök és vállalkozók figyelmet más most szeretnék felhívni a vázolt lehe­tőségekre. Irán a magyar expor­tőröknek jó értékesítési lehető­ségeket kínál. Az eredményes munkához azonban alapos piac­ismeret, a sajátos helyi követel­mények figyelembevétele nélkü­lözhetetlen. (Felvilágosítással szolgál: NGKM iráni referatúrá- ja, Nagy József 131-1787) (Kül­kereskedelmi Tájékoztató 30. szám) A Budapest Bank Rt. import­finanszírozási hitelkeret-megál­lapodásai — Swiss Volsbank. A Budapest Bank Rt. 1991. szeptember 12-én 5 millió CHF hitelt vett fel beruházási javak és kapcsolódó szolgáltatások Svájcból történő importjának fi­nanszírozására. A hitelt a Budapest Bank Rt. bármely, hitelképesnek minősí­tett ügyfele igénybe veheti. — Union Bank of Switzer­land. A hitel célja: Svájcból szár­mazó beruházási javak magyar- országi importjának finanszíro­zása. A hitelkeret összege: nincs tel­jes összeg beszabályozva, min­den egyes hitelösszeg max. 10 millió CHF. A hitelkeret igénylése: a fi­nanszírozást a magyar importőr és a svájci exportőr egyaránt kez­deményezheti. — Generale Bank, Belgium. A hitel célja: Belgiumból szár­mazó beruházási javak, szolgál­tatások finanszírozása. A hite­lekre összeg: 100 M BEF. Mini­mális szerződéskötési érték: 3 M BEF. A felsorolt hitelek feltéte­leiről tájékoztatást ad: Budapest Bank Rt. Szedő Éva: 117-1414 (Külkereskedelmi Tájékoztató 29. szám).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom