Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 6., csütörtök 7. Figyelő Palotás „hátországa’ A VOSZ második első embere Ha a VOSZ kerül szóba, a legtöbb embernek Palotás János jut az eszébe. A mindig elegáns, csokornyakkendős vállalkozó társadalmi megbízatásban látja el az elnöki teendőket. A Vállalkozók Országos Szövetségének vannak főállású alkalmazottai, így dr. Károlyi Miklós személyében a főtitkára is. A negyvenes évei végén járó jogász-közgazdász középmagas, ezüsthajó, kék szemű úr. Rövid ujjú inge kigombolva. Sehol egy csokornyakkendő? — Miért kellene nekem utánoznom Jánost. Ő Palotás, én meg Károlyi vagyok. Ő is a saját fejével gondolkodik, meg én is. — Barátok? — Nagyon kellemes munkatársi kapcsolat alakult ki közöttünk, de a magánéletben nem járunk össze. — Mióta a VOSZ főtitkára? — Két héttel a taxisblokád előtt jöttem ide. — Emlékezetes dátum! —- Nekem is! Korábban dolgoztam a KIOSZ-ban, a Pénzügyminisztériumban. Jánossal tizenöt éve ismerjük egymást, nagyjából két évvel ezelőtt, vállalkozóként találkoztunk ismét. Ő hívott a VOSZ-hoz, én pedig igent mondtam. — Palotást a taxisblokád tette ismertté. Önnek ebben milyen szerepe volt? — Részt vettem szinte minden jelentős megbeszélésen, a háttérben készítettem elő a szakmai anyagokat. Nem kerültem rivaldafénybe, János szerepelt, őt választották az érintettek szóvivőnek. Azért annyi protekciót mégis élveztem, hogy szabadon autózhattam. Az utakat lezáró taxisoknak megmondtam, hogy a VOSZ főtitkára vagyok, és máris megnyílt előttem az út. — Azóta is Károlyi Miklós afféle szürke eminenciásként képviseli a VOSZ érdekeit. Rendkívül elfoglalt, a titkárnője külön figyelmeztetett, hogy mindössze fél órát tud rám szánni. — Nagyon racionálisan kell beosztani az időmet. Holnap például egész nap az Érdekegyeztető Tanács ülésén tárgyalok a VOSZ képviseletében. — Az elnök szokott útbaigazítást adni? Előírja, hogy egy-egy adott témában milyen álláspontot képviseljen ? — Nem. Én az ÉTE-ülésén és máshol is nem Palotás János elnök, hanem a VOSZ érdekeit képviselem. Teljes körű fölhatalmazásom van arra, hogy a szövetséget érintő minden kérdésben a legjobb belátásom szerint döntsék. — Például az 1996-os Expo mellett hogyan érvelt? — Szerintem a világkiállítás egy soha vissza nem térő lehetőség. Tulajdonképpen pótlólagos forrást ad a gazdasági nehézségek leküzdéséhez... Elég csak egyetlen szociális jellegű előnyt említeni: a várható beruházások sok új munkaalkalmat teremtenek. Másrészt mindenki megmutathatja: mit tud. De csak akkor, ha a mostani elképzelések nem torpannak meg a szándékok szintjén, hanem meg is valósulnak. Az Expo nagyobb eredményt hozhat, mint bármiféle, magas hőfokon megfogalmazott felhívás vagy program. Egyáltalán nem elhanyagolható materiális előnye is lehet az Expónak: a megvalósult létesítmények itt maradnak nekünk. — Károlyi úr, elárulná, menynyi a fizetése? — ???? — Akkor másként fogalmazok: eléri a jövedelme egy miniszterét? — Nagyjából. Most éppen a VOSZ-tól kapott számos megbízatása miatt befagyasztottam a magánvállalkozásomat. Ha úgy tetszik: ennyit tisztán ráfizetek erre az állásra. (szabó) Külön utakon a cseh és a szlovák privatizáció? Csehszlovákia szétválás előtt álló köztársaságai a jövőben külön hajtják végre a nagyszabású „kuponos privatizáció” második hullámát — írta a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági napilap, Jiri Skalicky cseh privatizációs miniszterre hivatkozva. Skalicky csütörtökön találkozott Lubomir Dolgos szlovák privatizációs miniszterrel, akivel megvitatta a privatizációs program jövőjét. Mint ismeretes, a kuponos rendszer lehetővé teszi a csehszlovák állampolgárok számára, hogy közvetlenül vagy befektetési alapok közvetítésével tulajdonrészt szerezzenek az állami vállalatokban. A két miniszter megállapodott abban, hogy kezdeményezni fogják a privatizációs program szétválasztását, megjegyezték azonban, hogy ehhez az egyes köztársaságok alkotmányában pontosan tisztázni kell: ki tekintendő cseh, illetve szlovák polgárnak. Egyetértettek abban is, hogy a kérdést még a privatizáció második hullámának beindítása előtt meg kell oldani. Dolgos elmondta, hogy a tervezett módosítás a privatizáció jelenleg zajló első fordulóját nem érinti. Az egykori pénzügyminiszter — jelenleg cseh miniszterelnök — Václav Klaus által megalkotott privatizációs program keretében az országban 8,5 millióan jelezték, hogy részt kívánnak szerezni az állami vállalatokból. 71 százalékuk a külföldi tanácsadó cégek által létrehozott befektetési alapokban helyezte el kuponjait. Miközben a cseh alapok a náluk elhelyezett kuponok 95 százalékát cseh vállalatokba fektették, a szlovák alapok 47, az egyéni szlovák befektetők pedig 19 százalékban a csehországi befektetési lehetősé- gekkél éltek. Az ország lakosságának kétharmadát adó csehek eddig ösz- szesen 2,6 millió részvénnyel rendelkeznek szlovák vállalatokban, míg a szlovák befektetők kezében 7,5 millió cseh részvény van. Eddig egyébként a cseh köztársaságban forgalomba hozott részvények 32 százaléka és a Szlovákiában megvehető tulajdonrészek 24 százaléka kelt el. Már tapasztalható némi élénkülés... Nem meglepő, hogy a piac- gazdaságba való átmenet kezdeti szakaszában a gazdaság csaknem minden ágában megcsappant a beruházási kedv. Az állami vállalatoknak — amelyek már jelentős piacokat vesztettek, de új értékesítési területekre még nemigen tettek szert — sem erőforrásuk, sem koncepciójuk nem volt önmaguk megújítására. Ugyanakkor az 1990 óta létrejött új gazdasági társaságok zöme olyan kis tőkével startolt, hogy abból beruházásra nem futotta. Pedig többségük tarsolyában már ott voltak a fej lesztési elgondolások, sőt — részben új tőkeforrások bevonásával, részben nyereségük bizonyos hányadának visszaforgatásával — hozzá is kezdtek a korszerűsítésekhez. A fiatal vállalkozások más része viszont még nem nyereséges, vagy csak éppenhogy jövedelmező, ami azonban a fejlesztéshez édeskevés. S van az új vállalkozásoknak olyan csoportja, ahol a tulajdonosok a gyors megtérülésre „hajtanak”, rövid távú szemlélettel gazdálkodnak, és a megtermelt nyereséget kivonják a vállalkozásból. E három magatartásformát híven tükrözik a beruházások tavalyi és idei adatai. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy pénzintézetek, egyes költségvetési és önkormányzati szervek komoly beruházókként jelentkeztek a gazdasági élet színpadán. Az ok: az államigazgatásban számos új intézmény, testület jött létre, amelyeknek épület, berendezés, felszerelés — nem utolsósorban számítógépes hálózat — kell. így az a sajátos helyBeruházási határszemle zet alakult ki, hogy a költségvetési hiány növekedése miatt egyik oldalon a minisztériumok, más hagyományos intézmények költségvetését sorra meg kellett nyirbálni, a másik oldalon az új szervezeteknek nem csekély mértékű beruházások fedezetét kellett biztosítani. Tavaly a jogi személyiségű gazdasági szervezetek összberu- házásainak értéke 321,4 milliárd forint volt, 9,4 százalékkal több az előző évinél. Az idén az első évnegyedben már 44 milliárdot ruháztak be, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 16,6 százalékos növekedést jelez. Az összképből — amelyet az infláció természetesen némiképp korrigál — bizonyos élétikülés már kiolvasható. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy ezekben nem szerepelnek a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató jogi személyiségű, valamint a nem jogi személyiségű vállalkozások. Pedig ezek között sok olyan tőkeerős gazdasági egység van, amely kész is, képes is a beruházási piac élénkítésére. A tapasztalatok szerint szívesen fektetnek pénzt egyebek között számítógépekbe, korszerű irodafelszerelésekbe, személy- és teherkocsikba és az alaptevékenységükhöz szükséges gépekbe, berendezésekbe. Bár ez a kör jórészt kívül esik a folyamatos statisztikai megfigyelések szféráján, beruházási kedvük élénkülése több mint közgazdasági valószínűség. Kitapintható az a tendencia is, hogy egyre többen vásárolnak használt berendezéseket — külföldi cégektől. Szakembereink egy része kifejezetten ellenzi az ilyen jellegű beruházásokat, mások azonban — alighanem joggal — pozitív jelenségnek tartják. Már csak azért is, mert ezek a „levetett ruhák” még mindig jóval magasabb színvonalaat képviselnek, mint a hazai átlag, s jó alapot jelentenek ahhoz, hogy az induló vállalkozók egy-két éves eredményes működtetés után képesek legyenek már a legkorszerűbb technikát is beruházni. Az viszont egyértelműen kedvező jelenség, hogy az idei első évnegyedben a fejlesztések több mint 60 százaléka a gépi beruházás volt. (Ilyen arányra az elmúlt évtizedben nem volt példa!) Az élénkülés jele, hogy az idei beruházásoknak csaknem a fele jogi személyiségű társaságok nevéhez fűződik, s a költségvetési és önkormányzati szervek részesedése csak 20 százalék körül mozog. A fejlesztések főszereplőivé tehát az új vállalkozások léptek elő, amelyek befektetéseik 70 százalékát nem a költséges építkezésekre, hanem gépek vásárlására fordították, vagyis elsődleges célnak a technikai megújulást tűzték maguk elé. Ez az irányzat főként a gép- és a vegyipari gazdaságok tevékenységét jellemezte. Az „árnyoldal”: a beruházásokban legkevésbé a mezőgazdasági, a bányászati, az építőipari és az oktatási szervezetek jeleskedtek. A tendenciák az év hátralevő részében természetesen módosulhatnak — a beruházási kedv fokozatos növekedése azonban remélhetőleg nem lesz tiszavirág-életű folyamat. (ny. v.) Vállalkozni akar? ■» E témának különös hangsúlyt ad, hogy az egy-két éve létesült és sikeresnek látszó kis- és közép- vállalkozások sorozatosan csődbe mennek. Kétségtelen, hogy ezek egy részét a vállalkozások fizetésképtelensége rántotta magával, ha azonban mélyebben vizsgáljuk a csődök hátterét, nem ritka az olyan eset, amikor a a sum#// HEVES wm Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! A vevő szava dönt látszólag kedvező tevékenységre lett is volna kereslet, de az igények és a tevékenység mégsem tudott egymással találkozni. Ennek sokszor a nem megfelelő marketingtevékenység volt az oka. Sorozatunk korábbi cikkében már szóltunk arról, hogy a hosszabb távú marketingstratégia mellett szükség van bizonyos taktikai elemek alkalmazására is. A vállalkozóknak ugyanis figyelniük kell arra, hogy milyen termékkel, szolgáltatással, tevékenységgel tudnak tartósan jelen lenni a piacon, hogy a mai recesz- sziós időszakot hogyan tudják túlélni, mit kell tenniük piaci jelenlétük megtartásáért. Égyetlen út van: meg kell célozniuk azt a réteget, amelyiknek éppen javul a fizetőképessége. Ez nem egyszerű, hanem folyamatos piackutatást igénylő feladat. Az ötletek közül rövid távon elsősorban az olcsó és gyorsan kivitelezhető megoldások hasznosulnak. Napjainkban például kialakult a vállalkozóknak egy viszonylag még szűk, de gazdagodó rétege, akik lakásuk, üdülőjük, jobb életmódjuk érdekében szívesen hoznak anyagi áldozatokat. Az ő fogyasztói, vásárlói igényeiket a hazai választék bővítésével, formatervezéssel, külföldi áruk forgalombaho- zatalával lehet kielégíteni. Ez azonban kockázatos, hiszen egyfelől pontosan kell felbecsülni a drága termékek potenciális vevőkörét, s azt is, hogy ennek a fogyasztói rétegnek milyen speciális szükségletei vannak. A legügyesebb fogás a megcélzott réteg tagjainak reprezentatív alapon történő kiválasztása, vagy az áru, a szolgáltatás tesztelése, a várható fogyasztói piac felmérése. A tesztelés a személyes kapcsolatoknak egy újabb eleme, segítségével közvetlenül a fogyasztóktól lehet újabb ötleteket kapni például a termékfejlesztéshez. Alapos, szisztematikus munkát igényel, az első 50- 100 vásárlót egy idő után újra fel kell keresni, meg kell kérdezni, elégedett-e a termékkel, van- nak-e panaszai vagy esetleg módosítási javaslatai... De az általános tapasztalatok alapján megéri a ráfordítást. A termék piaci bevezetésének fontos eleme a hirdetési kampány, a nyilvánosság különböző formáinak alkalmazása. Keleti piacokra készül a Siemens Százmillió márkás nagyságrendű orosz megrendelésre számít újonnan alapított kelet-európai leányvállalatának közvetítésével a Siemens AG számítógépeket gyártó részlege. Mint a vállalat illetékesei elmondták, az egykori szovjet tagköztársaságok által a Siemens-Nixdorf Ost-Europa GmbH (SNO) számára adott megrendeléseket kizárólag a bonni kormánygarancia hatálya alá eső exporthitelekből lehet finanszírozni. A Siemens a keleti piacok megszerzése érdekében átvette az egykori keletnémet számítástechnikai vállalat, a Robotron vezetőit, Reinhard Voigtlander, az SNO vezérigazgatója is a Robotron egykori vezérkarából került ki. A leányvállalat központja ugyancsak a keleti országrészben, Drezdában található. A cég egyébként prágai és varsói irodája mellett a közelmúltban Moszkvában is kirendeltséget nyitott. (AP)
