Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. augusztus 28., péntek Ma a legtermészetesebbnek vesszük, ha fűteni akarunk, gyufát gyújtunk. Eszünkbe sem jut, hogy a láng milyen titkot rejt, kinek a munkáját őrzi. Irinyi Jánosét, a gyufa feltalálójáét, aki 175 évvel ezelőtt született. A reformkor kiemelkedő tudósáról azonban kevesen tudják, hogy nevéhez a vegytan más területéről is fűződnek értékes hagyatékok. Erről azonban keveset tudnak és beszélnek manapság. „A vegytan, mint vezércsillag a történet tudományában...” Szegény, elfelejtett öregemberként hunyt el Irinyi Jánosról— bár viszonylag nem régen hunyt el — mégis keveset tudunk. A kutatók közül ma is sokan állítják, hogy születési helye és ideje is bizonytalan. A legtöbben azt mondják, hogy 1817. május 17-én látta meg a napvilágot Nagyiétán. Apja jó hírű mezőgazda volt, az ottani uradalom tiszttartója. Miután középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben elvégezte, tizenkilenc évesen a bécsi Polytechnikum hallgatója lett. Elsősorban a kémia érdekelte, különös figyelemmel hallgatta tanára, az erdélyi születésű Meissner Pál előadásait. Egy ilyen óra közben történt, hogy Meissner ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze. „ígérvén figyelmes hallgatóságának, hogy a kén meg fog gyűlni — írta visszaemlékezve Irinyi János —, de ez nem történt meg. Nekem hamar az jutott eszembe, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne...” Ezt az ötletét még aznap kipróbálta, és rájött arra, hogy ezzel a megoldással megalkotta a régen keresett „zajongás nélküli” gyufát. Addig ugyanis a legjobb gyűjtőeszközök a foszfor mellett kálium-klorátot tartalmaztak, és dörzsölésre kis robbanás jött létre. Irinyi elgondolását közölte a magyar származású gyógyszerésszel, Römer Istvánnal, aki kipróbálta, és jónak találta. A feljegyzések szerint „nem potom összegért” megvásárolta a találmányt, noha Irinyi János semmit sem kért ötletéért. A vételár egyesek szerint hétezer forint volt, valószínűbb azonban, hogy hatvan forintot kapott a gyufa tökéletesítéséért. Ezen a pénzen külföldi útra indult. Ellátogatott Berlinbe, ahol a kiváló tanárral, Klaprothtal ismerkedett meg, és mezőgazda- ságiam tanult Rohenhetmben. 1839-ben tért haza — huszonkét évesen —, és bekapcsolódott a reformkor iparfejlesztési mozgalmába. Egy évvel később a fővárosban gyufagyárat alapított, azonban az üzem tűzveszélyessége miatt néhány munkása megbetegedett. így négy év múltán visszavonult a gyár vezetésétől, és szüleihez Vértesre ment gazdálkodni. A társadalmi élettől azonban nem szakadt el. Egyike volt a Természettudományi Társulat legaktívabb alapító tagjának. Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki. Irinyi János 1848 tavaszán vértesi otthonából küldte el a márciusi ifjaknak a híres tizenkét pont első megfogalmazását. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése után az elsők között ragadott fegyvert. Százados, majd később őrnagy lett, és ebben a rangban kapott megbízatást a nagyváradi lőpor- gyár vezetésére. Agyúöntéssel is foglalkozott. A szabadságharc buKása után egy ideig bujdosott. Néhány hónapig Pesten, az Újépület foglya volt, majd a debreceni István-malom számvevője lett. Közben a szüleinél Nagyiétán kémiai kísérleteket folytatott. A kiegyezés után, 1868-tól négy esztendőn át árvaszéki ülnök Biharban, majd egy ideig a már említett István-malom igazgatója volt. Utána kataszteri-biztosként tevékenykedett, majd a debreceni cukorgyár és a Tisza Biztosító Társaság ellenőre. Irinyi János először alkalmazta a vetést, a szántást, a boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel is. Eredményes tevékenységet folytatott a mezőgazdasági gép- és vegytan területén is. Életének utolsó részében visz- szavonult Vértesre, majd Nagyiétára, ahol gazdálkodott. Magas kort ért meg, 78 évesen hunyt el, 1895. december 17-én, egy héttel karácsony előtt. A múlt század egyik legérdekesebb hazai kémikusának munkássága túlment a gyufa tökéletesítésén. Erről egyszer így nyilatkozott Irinyi János: „Ha én a chemia theoriá- jának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanság- nál, még ma is kitekerném a nyakamat...” Nagyon igaza volt! A gyufával kapcsolatos pillanatnyi ötletén messze túlmenő, különleges érdemei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Az első nagyobb vegytani művét 1838-ban, berlini tartózkodása idején jelentette meg a német fővárosban, amely a kémia elméleti kérdéseivel foglalkozott általában, különösen a savelmélettel. Ebben bebizonyította, hogy egyrészt vannak olyan savak is, amelyekben nincs oxigén, másrészt arra mutatott rá, hogy a lúgokban is van oxigén. Arra is rámutatott, hogy a víz savnak és lúgnak egyaránt felfogható. Ez a megállapítása nagyon rokon a modern sav-bázis elmélettel. A hazai talajtan történészei elismeréssel szóltak Irinyi A konyán íócímű cikkéről, amelyben a szikes talajok javítására elsőként javasolta a gipsz alkalmazását. A különböző hazai folyóiratokban megjelent egyéb írasai elsősorban vitaanyagok voltak, amelyek élesen támadták a régi felfogáshoz mereven ragaszkodókat. A Tudománytárban 1839-ben a vegytani rokonságról, egy évvel később a vegyrena- szerrol és a vegyaránytanról írt Irinyi János sokat tanult édesapjától. Képzett mezőgazda volt, aki négy évtizeden keresztül az erdélyi nagylétai uradalom főfelügyelőiéként vált ismertté. Zsá- kán született 1787. január 6-án — 205 esztendővel ezelőtt. Tanulmányait Nagyváradon és Egerben folytatta. Ezt követően került Nagyiétára. Az ottani uradalomban, valamint saját vértesi cikkeket. Az A theneumban a kémiai elemzés fontosságát bizonygatta: „A vegytan, mint vezércsillag a történet tudományában...” Irinyi János rendkívüli temperamentuma, nyughatatlansaga sajnos cikkeinek kidolgozatlanságában is megnyilvánult. Sokszor olyan bonyolultan írt, hogy nem lehetett pontosan tudni, mit is akart mondani! Ez jellemezte azt a tankönyvet is, amelynek első kötete 1847-ben jelent meg, de amelynek folytatása az egyik korabeli hírlap szerint „szörnyűséges pártofatlanságban holt meg...” Ez volt pedig az első magyar nyelvű könyv, amely a Berbirtokán mintagazdaságot fejlesztett az állattenyésztésben. Mind a két helyen többféle mezőgazdasági gépet alkalmazott, amelyek akkoriban újdonságnak számítottak. Az idős Irinyi János a burgonya feldolgozására gőzerővel működtetett szeszgyárat rendezett be. Emellett kísérletezett vetőmag-kiválasztással, ilzelius-féle vegyjeleket alkalmazta, és alapanyag-mérési számításokat is bemutatott. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után semmit sem publikált. Kimondhatatlan kár, hogy a reformkor legtehetségesebb magyar vegyészének élete elfecsér- lődött. Komoly kísérletezési lehetőségei nem voltak, így csak széles körű olvasottságára és józan eszére támaszkodhatott, pedig maga is elítélte az üres spekulációt, és azokat az embereket, akik, mint írta: „a természetet a magok észjéből akarnák kigombolyítani, akik könyvekből merítik okoskodásaikat...” (mentusz) letve az állatállomány nemesítésével is. A homokon szélfogó fasorokat ültetett. Korának haladó és művelt gazdái közé tartozott, írásai a Mezei Gazdában, a Gazdasági Lapokban, valamint az Ismertetőben jelentek meg. 1856. április 15-én hunyt el — hatvankilenc éves korában — Nagyiétán. A gyufa után kenőcsöt is feltalált... Bisztray Gyula: Jókedvű magyar tudósok című könyvében, amely a Gondolat Kiadónál jelent meg 1972-ben, a gyufa feltalálásának históriájáról és másról is olvashatunk: „Irinyi eleinte potomságnak tekintette az egész találmányt. Egy német társa azt ajánlotta neki: vegyen rá magának privilégiumot. De a büszke magyar ifjúnak nem kellett az osztrák privilégium. Idehaza meg akkor még nem osztogattak ilyen portékákat. Harmadnap beállított hozzá Römer István, Bécsben lakó kereskedő, hogy megvegye tőle a találmányt. — Mennyit kíván érte? — kérdezte. — Semennyit. Vagy ha éppen tetszik, hát adjon érte három garast, mert nekem ennyibe kerül a foszfor. Römer mégis hatvan forintot adott neki. Es legott gyártani kezdte a gyújtót. Irinyi néhány nap múlva egy magyar gróffal sétált Bécs utcain. A wiedeni hídnál már árulták a gyerkőcök a gyufát. — Nini, ezek a te klienseid — mondta neki a gróf. — Ugyan kérlek, hagyj már békét ezzel az izével — válaszolta Irinyi bosszúsan. — Ha én a kémiának nem tudnám egyéb hasznát venni e haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat. Később azonban másként gondolkodott. Négy év múlva gyufagyárat alapított Pesten, a József utcán, hogy a bécsi Ró- merrel vetélkedjék. De nem boldogult. A gyújtó feltalálójával a gyár bukása után gyakran évődtek, hogy világraszóló találmányáért csak potom egynéhány forintot kapott, és mások gazdagodnak belőle. — Sebaj — mondta Irinyi —, találok én ki még különb dolgokat is! És nemsokára kitalált egy kenőcsöt, amely arra való, hogy a kopott piros csizmát egyszeri be- kenésre újjávarázsolja. A kenőcs hatása csakugyan meglepő volt, de Irinyi mégis belevesztett, mert a debreceniek azt mondták: — Nem veszünk mi olyan su- bickot, akit nem kell kefélni! S a feltalálónak a nyakán maradt a kenőcs. Szomorú valóság, hogy Irinyi János, mint szegény, elfeledett öregember halt meg. Előtte húsz nappal árverés volt kitűzve vértesi birtokocskájára, amelynek földjét egész életében tudományos talajjavítási módszerekkel művelte...” Menyegző — ezüstmenyegzővel! A krónika szerint Irinyi János az 1860-as évek végén feleségül vette özv. Dobayné Baranyay Herminát. Közvetlenül a lakodalom után nagy névnapot tartott, amelyre mint egyúttal ezüstmenyegzőre hívta meg barátait: — Mert úgy áll a dolog — magyarázta derűsen —, hogy én éppen huszonöt évvel ezelőtt akartam már elvenni ezt az asszonyt! Multinacionális cég azonnali belépéssel felvesz saját gépkocsival rendelkező fiatal, agilis munkatársat. — saját telefon, — német nyelvtudás, — kiskereskedelmi áruismeret a felvételnél előnyt jelent! Érdeklődni lehet a 252-4576-os telefonszámon Czihát Tündénél. J SZENZÁCIÓ!!! VÁSÁROZÓK, KERESKEDŐK FIGYELEM! Megnyílt a „Harlekin” játék-nagykereskedés folyamatosan bővülő árukészlettel. Szeretettel várjuk Önöket! Eger, Mátyás király út 85. sz. lis^^^^udvaÁan^^^^íiJ REDŐNYKÖZLÉCEK Maxi: 45 Ft/m Midi: 21,80 Ft/m HARMONIKAAJTÓ fehér és barna színben OLCSÓN PVC LEFOLYÓCSÖVEK sima véggel 32-estől 110-esig 6 és 10 báros KPE VÍZCSÖVEK 25 és 32-es méretben Az árak az ÁFÁ-t is tartalmazzák Gyöngyös, Hunyadi u. 9. tel.: 37/11-104 Iskolakezdésre szabadidőruha, joggingfelső és farmernadrág nagy választékban kapható a MINI-MONEY ruházati kisüzletben 500 Ft/kg-ért. Eger, (Felnémet-Pásztorvölgy) Sólyom, u. 6. 11-es busz végállomásánál. Bálabontás aug. 29. (szombaton) 10 órától. Ezt követően naponta bontunk. Nyitva: 10-18-ig. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola pályázatot hirdet a Neveléstudományi Tanszékre 1 fő tanársegédi állásra. A tanársegéd feladata a neveléstudományi tárgyak oktatása (elsősorban a pedagógiai logika, illetve a tanári e képességfejlesztés). A pályázónak egyetemi pedagógia szakos diplomával, többéves gyakorlattal kell rendelkeznie. Előnyben részesül az a pályázó, akinek felsőoktatási gyakorlata, illetve állami nyelvvizsgája van. A pályázatokat a főiskola Személyügyi Hivatalába (Eger, Eszterházy tér 1.) kell eljuttatni a megjelenéstől számított egy héten belül. A MITAX ORGAN KFT. ÜZLETKÖTŐKET keres hatvani és hevesi irodájába. Jelentkezés személyesen 10-12-ig Cím: Eger, Törvényház u. 15. (bent az udvarban) J \ Az ELPAK KFT. felvételt hirdet a parádsasvári üzemébe az alábbi munkakörökben: 1 fő elektrolakatos Feladatai: — elektromos üzemzavarok elhárítása, — üzemvitel 1 fő minőségelienőri és közvetlen termelésirányítói munkakörben Feladatai: — alapvető vízkémiai vizsgálatok elvégzése, — a termelés koordinálása Jelentkezés írásban, rövid szakmai önéletrajzzal a Gyöngyös Pf. 30. címen. f ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátások, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, liszt, száraztészták, sertésmájkrém, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. yHOLGER ITT NYER! A Tarnaholding Agrárszövetkezet (3284 Tárnáméra, Boconádi u. 50. sz.) árverés útján ÉRTÉKESÍTÉSRE FELKÍNÁLJA Boconád község területén lévé' szeszfőzdéjét és a hozzá tartozó felszereléseit. Az ingatlan jellemzői: összterület-nagyság: 1014 m2 Ezen belül üzem, irodahelyiség és raktár helyezkedik el. Kikiáltási ár: 2,5 millió Ft Árverés ideje: 1992. szeptember 11. délelőtt 10 óra Az árverés helye: Tarnaholding Agrárszövetkezet központi irodája (Tárnáméra, Boconádi u. 50. sz.) Az árverésen való részvétel feltétele: az árverés helyén és időpontjában vagy előzetesen 100.000 (százezer) Ft összegű bánatpénz befizetése a szövetkezet pénztárába. v Az árverés tárgyának megtekjjjltéséről, illetve az árverés menetéről az alábbi helyen lehet érdeklődni: Tárnáméra 06-39/45-444/106 telefonon vagy Tárnáméra 63-479 telexen rBORTF,RMFI .ŐK FIGYELEM f Bor tárolására és erjesztésére alkalmas üvegszál-erősítésű poliészter tartályok kívánság szerinti méretben megrendelhetők. Olcsó, könnyen kezelhető, 5 év garancia! OMEGAPLAST BT. 4211 Ebes, Pf. 13. Sarkadi-tanya Telefon: napközben 52/66-002, 66-344 . este 52/63-280, 12-676 .
