Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. július 30., csütörtök Népszerű bécsi tanfolyam Nyári segítség a piacgazdaságra vágyóknak Szociálpolitika helyett beruházás Vállalkozó polgármester — gazdagodó Poroszló Immár három éve nem tátong­nak már üresen nyaranta a bécsi közgazdasági egyetem előadó­termei: akkor határozták el ugyanis, hogy az éppen határt nyitó keleti országok diákjainak és gyakorló ifjú akadémikusai­nak nyári tanfolyamokat rendez­nek a piacgazdaság rejtelmeiről. Ahogyan az lenni szokott, az első sikerek után egyre szélese­dett a projekt, és az idén már hat­hetes a 281 résztvevő számára rendezett kurzus. És mivel a pél­da ragadós, ma már Ausztria- szerte összesen 14 helyszínen tartanak hasonló rendezvénye­ket. Ezek már nem feltétlenül el­méletieknek adnak képzést, ha­nem bevonják a gyakorlatban te­vékenykedő szakembereket is, és a gazdasági ismereteken túlme­nően jogi továbbképzést (kremsi Közép-európai Jogászfórum, Európa-jog a grazi egyetemen), illetve történelmet ("bécsi és salz­burgi egyetem), valamint peda­gógiát (bécsi egyetem) is taníta­nak. A legnépszerűbb a bécsi Wirtschaftsuni tanfolyama. Nyolcszáz — a tavalyihoz képest kétszer annyi — jelentkező közül válogattak. Nemcsak a keleti re­formországokból fogadnak ta­nulni vágyókat: kétszázan van­nak a magyarok, lengyelek, cse­hek, szlovákok, horvátok, szlo­vének, románok, oroszok, ukrá­nok, s csatlakoztak hozzájuk amerikai és nyugat-európai fia­tal akadémikusok is, sőt köztük első ízben 15 osztrák. Az óvatos kísérletet tavaly kezdték, s — leg­alábbis így mondja Sapur Za- farpur, a közgazdasági egyetem külföldi diákprogramjának ve­zetője — a tapasztalatok a „koe­dukációval” igen jók voltak. Hú­szas csoportokat alakítottak ki, egy-egy csoport napi gondjainak megoldásában két-két helybeli diák segít. Német és angol nyel­vű csoportok működnek, a sza­kosított továbbképzés területe az export, a pénzügyi, a biztosítási, Nemzetközi környezetkutató tábor kezdte meg munkáját Ba­ranyában. Az Európai Közösség környezetért felelős főigazgató­ságának kezdeményezésére két éve megszervezett, az ember élő­helyének környezetbarát fejlesz­tésével, a természeti értékek megóvásával foglalkozó tábor­lánc első ízben terjesztette ki a munkáját a volt keleti tömb egy országára. Az Európa és a világ legkü­lönbözőbb országaiból érkezett fiatal környezetvédelmi szakem­berek — biológusok, agronómu- sok, közgazdászok — Magyaror­a személyzeti, a marketing, a szervezési, a mérlegkészítési és a bankigazgatási ismeretekre ter­jed ki. Vannak ezenkívül még olyan szaktárgyak, mint az elekt­ronikus adatfelfolgozás, a gazda­sági németnyelv-oktatás, vagy Bécs kultúrájának megismerése. Idén először indítottak tanfolya­mot a reformországok felsőokta­tási tanárai számára. A linzi egyetemen 24 reform­országbeli hallgató augusztus­ban kéthetes tanfolyamon „In­formáció és menedzsment” cím­mel hallgat előadásokat és is­merkedik számítógépes progra­mokkal. Az alsó-ausztriai Krems szintén augusztusban nyolcvan, gazdasági tanulmányokat folyta­tó egyetemistát, illetve végzőst fogad, elsősorban a piacgazda­ság és a marketing a téma. A salzburgi egyetem szeptember­ben tartja tanfolyamát ugyan­csak keleti és nyugati hallgatók­nak — történelmi ismeretekből, pontosabban a történelemkuta­tás módszereiről. Ugyancsak Salzburg pótolni próbálja a kele­tiek komputertechnika-ismere­teinek hiányát is. Ez a tanfolyam a gépek és programok miatt na­gyon költségigényes — a salzbur­giak panaszolják is, hogy a fenn­maradásért küzdenek. A rendel­kezésre álló összeg legfeljebb a felét fedezi a kiadásoknak. Az idén Bécs a soros pedagó­giaoktatás ügyében — 1991-ben határozták el a tanfolyamot, mégpedig váltakozó színhellyel, hol Gmundenben, hol a főváros­ban. Az első év tapasztalata rendkívül érdekes volt: az oszt­rák szervezők úgy látták, hogy a reformországokból érkezett kol­légák egy része elképzelni se tud­ta a pedagógia sokféle irányza­tát, amivel itt megismerkedtek. S hogy honnan a pénz a 14 tanfolyamra? Az osztrák gazda­sági minisztérium állja a számlát — abból a megfontolásból, hogy ez is a segítség egy formája. Nem is a legrosszabb... (MTI) szágon először Győr város öko­lógiáját, a debreceni egyetemmel közreműködve a Hortobágy jö­vőjét, illetve a rendkívül szép ter­mészeti környezettel rendelke­ző, a falusi turizmus magyaror­szági mintájaként emlegetett ba­ranyai falu, Hosszúhetény kör­nyezetét vizsgálják. A baranyai tábor tízfős, még Japánból is ér­kezik résztvevő. Három hétig vizsgálják Hosszúhetényt és kör­nyékét, és remélik, az itt nyert ta­nulságok felhasználhatók lesz­nek majd az emberbarát környe­zet kialakítására törekvő többi kelet-európai falu számára is. — Az elmúlt időszakban — kezdte a polgármester — kiemelt beruházásként kezeltük a község úthálózatának javítását, bővíté­sét. Tavaly nyolc utcában 5,3 millió forintot használtunk fel erre a célra. Felújítottuk az egyik általános iskolát, bővítettük az ivóvízhálózatot, kiépült a belvíz­elvezető hálózat gerincvezeté­ke, amelyhez a vízügyi alap és a megyei önkormányzat nyújtott segítséget. Idén tovább folyta­tódtak ezek a munkák, s április­tól Poroszló is bekapcsolódott a nemzetközi távhívásra is alkal­mas telefonrendszerbe. Augusz­tus végéig bővül az óvoda, s a fő­út mentén 600 méter hosszúság­ban parkolósávot építünk. To­vább folytatódik a közművesített üdülőtelkek osztása, s a járdahá­lózat kiépítése. Terveink között szerepel az ivóvíz minőségének javítása, a földgáz bevezetése. — Ma gyakran hallani az ön- kormányzatok részéről, hogy ke­vés pénzzel rendelkeznek. Mi­ként lehetséges az, hogy Porosz­lón mégis rengeteg beruházás történt a rendszerváltás óta. — Egy-két település önkor­mányzatától eltérően, amelyek gondjaik megoldására különbö­ző csatornákon központi költ­ségvetési pénzekhez jutnak, mi ezeket másképpen oldottuk meg. Minimális szociálpolitikát folytattunk, hiszen másként nem pótolhatók az évtizedek során elmaradt fejlesztések. Ezek a lé­pések bizony sokszor vezettek A magyar kormány úgy dön­tött, hogy elkötelezi magát az in­formatikában a nyílt rendszerek alkalmazása mellett. Ezért csat­lakozni kíván az X/Open Fel­használói Tanácsához, amely kormányzati és egyéb szerveze­teket, továbbá nemzetközi nagy- vállalatokat tömörít — jelentet­ték be kedden, az Informatikai Tárcaközi Bizottság ülését köve­tően Budapesten. A bizottsági ülésen részt vett a fővárosunk­ban tartózkodó Geoff Morris, az X/Open szervezet elnök-vezér­igazgatója is. A kormányzati döntés egy in­formatikai akcióterv eredmé­konfliktusokhoz. Természetesen gazdálkodásunkat is racionali­záltuk, s a helyi adókat is ezekre a célokra fordítottuk. — Ha már a szociálpolitikáról esett szó, egyre nagyobb mérete­ket ölt a munkanélküliség. Ho­gyan érinti ez Poroszlót? — Községünkben nincs ipari üzem, sok ember kényszerül in­gázni a közeli településekről. Természetesen a gyárak, üzemek felszámolása elsőként a bejáró dolgozók bőrén érezhető, ná­lunk a keresőképes lakosság kö­zel 15 százaléka munkanélküli. Tavaly a budapesti COTEXCO Kereskedelmi Kft.-vei közösen pályázatot nyújtottunk be a me­gyei munkaügyi központnak, s hárommillió forintot kaptunk a varroda bővítésére. Ez közel hat­van asszony foglalkoztatását oldja majd meg. Az üzemet szep­tember közepén adják majd át, s bátran állíthatom, hogy a legkor­szerűbb gépekkel lesz felszerel­ve. Tárgyalunk a munkaügyisek­kel arról is, hogy a tartósan mun­ka nélkül levők és a pályakezdők részére varrónői képesítést nyúj­tó iskolát létesítsünk. — Ön nemrégiben több pol­gármestertársával a francia bel­ügyminiszter meghívására Fran­ciaországban járt. Milyen köz- igazgatási, illetve gazdasági tapasztalatokkal tért haza? — Úgy gondolom, a közigaz­gatásban dolgozók helyzete Franciaországban valamivel könnyebb, mint nálunk, hiszen nyeként született. A munka- program célja: megteremteni a kormányzati munkához szüksé­ges informatikai rendszert. En­nek érdekében a szakértők meg­határozták azokat a kulcsfontos­ságú területeket, amelyeken elő­relépés szükséges. Az X/Open rendszer bevezetése nem jelent nagyobb költségeket a kormány számára. Hosszú távon alkalma­zásával 40-50 százalékos megta­karítás érhető el. A nyílt rend­szer használatával ugyanis fel­gyorsulhat a kormányszerveze­tek közötti információáramlás. E folyamat részeként kezdi meg működését a közeljövőben a mi­néhány fogalom, mint például az adóhátralék, az engedély nélküli építkezés ismeretlenek. Mi egyébként Gironde tartomány­ban jártunk, s utazásunk célja el­sősorban a települések közötti kapcsolatok tanulmányozása volt. Nos, úgy láttuk, az összefo­gás, az egymásrautaltság jellem­ző arra a vidékre. Elképzelhetet­len például, hogy egy község csak a saját gázprogramját való­sítsa meg. De ez jellemző az út­építésekre és a közműfejleszté­sekre is. Mivel szőlő- és borter­melő vidéken jártunk, felmér­hettük azt is, hogy amennyiben tagjai leszünk a Közös Piacnak, bizony komoly vetélytársunk le­het az ottani mezőgazdaság. Ami a konkrét eredményeket illeti, a gazdasági és együttműködési le­hetőségekről a hónap végére ké­szül egy kiajánlás, és szeptember elején közigazgatási és befekte­tési szándékkal érkező delegáció keresi fel megyénket. — Végezetül arra lennék kí­váncsi, hogyan ítéli meg a Tisza- tó jövőjét? — Annak idején azzal a céllal alakították ki a Tisza-tayat, hogy a mezőgazdasági területeket eb­ből öntözzék, s ezzel egy időben villamos energiát is termeljenek. 1974 óta tízszeresére növeked­tek azok a költségek, amelyek a karbantartásra, a fenntartásra elegendőek. Időközben a tó sze­repe átértékelődött, ma már el­sősorban idegenforgalmi célokat szolgál. Igen ám, de ehhez olyan alapvető munkálatokat, felada­tokat kellene megoldani, mint a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldása, a működtetést és fej­lesztést koordinálók meghatáro­zása. Bármilyen furcsa is, jelen pillanatban nincs igazán gazdája a Tisza-tónak... nisztériumok között jelenleg még kiépítés alatt álló elektroni­kus levelezési rendszer. A mo­dernizálási program megvalósí­tását nagymértékben könnyíti többek között az, hogy a legna­gyobb német tartomány — Eszak-Rajna-Vesztfália — segít­séget nyújt a stratégia kidolgozá­sához. A hazai cégek közül a KFKI szakértelmével és a szükséges képzések megszervezésével tá­mogatja a kormányprogram megvalósulását. (MTI) Világ­gazdaság sorokban Brüsszel Az Európai Közösség brüsz- szeli központjában jelentős, bár még feltételes eredményként könyvelik el, hogy a tizenkét or­szág gazdasági és pénzügymi­niszterei hétfőn este — ötéves tárgyalássorozat nyomán — megegyezésre jutottak a közös­ség országaiban egységesen al­kalmazandó általános forgalmi- adó-kulcsról (hozzáadottérték- adóról), továbbá a költségvetési jövedelmeknek mindenütt jelen­tős részét biztosító három áru­csoport, az üzemanyag, a szeszes italok és a dohányáruk luxus­adójának mértékéről. Az egyez­mény az 1993. január elsejére meghirdetett egységes belső piac utolsó akadályainak egyikét tá­volítja el. Bécs Ausztria gazdasága a második világháború óta a legnagyobb struktúraváltásnak néz elébe — állapítja meg egy bécsi tudomá­nyos kutatóintézet. Andreas Wörgötter, az Institut Fuer Hö­here Studien nevű intézet helyet­tes vezetője úgy véli, a keleti ha­tárok megnyitása összességében inkább hasznot hoz Ausztriának, mint hátránnyal járna, még ha ki is kényszeríti a szerkezetváltást. Az alacsony képzettséget igény­lő munkahelyek leépítése — eze­ket sújtja ugyanis az olcsóbb és az igénytelenebb keleti termelés — bőségesen kárpótlódik azáltal, hogy az új igények új munkahe­lyeket teremtenek egyéb ágaza­tokban, így például a szolgáltatá­sokban. A keleti határnyitásnak tudja be a szakértő, hogy Auszt­ria gazdasága 1988 és 1991 kö­zött 11,7 százalékkal gyarapo­dott. Moszkva Kedden tovább csökkent a ru­bel árfolyama a moszkvai bank­közi devizapiacokon, mégpedig egészen 161,1 rubel/dollárig. Az árfolyam így kevesebb mint két hét alatt 135,4 rubel/dollárról előbb 151,1 rubel/dollárra, majd 155,7 rubel/dollárra, végezetül kedden a már említett 161,1 ru­bel/ dollárra esett vissza. London Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) igazgató- tanácsa tizenkétmillió dollárt biztosít Közép-Kelet-Európá- nak, benne Magyarországnak olyan földi adó-vevő állomások terveinek elkészítésére, előállítá­sára és felszerelésére, amelyek­kel műholdak révén kapcsolód­hatnak az Eurovízió televíziós rendszeréhez. Mint Mario Sarci- nelli, az EBRD alelnöke el­mondta: a terv megvalósításakor érezhetően javulni fog a televízi­ós adások vétele, s az érintett or­szágokban is foghatják majd az eurovíziós programokat, így a kulturális és a sportműsorokat is. Európai környezetkutatók Magyarországon Molnár Zsolt Informatikai modernizálás a kormányzatnál A versenygalamb és a Rolls Royce Első osztályú repülőjegy az Amszterdam-London útvona­lon, kukorica, saláta és ásványvíz repülés közben, egy várakozó Rolls Royce a londoni repülőté­ren, mindez előre jelzi, hogy egy pasa sem élhet jobban Angliá­ban, mint az „Invincible Spirit” (Legyőzhetetlen Szellem) — ha hűségesen teljesíti házastársi kö­telességeit. A négyesztendős versenyga- lambot — merthogy róla van szó —, több nagy nemzetközi ver­seny győztesét egy angol ga­lambtenyésztő vásárolta meg Hollandiában rekordösszegért — 110.800 font sterlingért (210.000 dollárért). Az eddigi legnagyobb összeg, amelyet ga­lambért valaha kifizettek, 77.000 font sterling (140.000 dollár) volt. Az új gazda, Louis Massarella, a Leicestershire grófságbeli „Louella Pigeon World” tulajdonosa mit sem tö­rődik azzal, hogy a szenzációs vétel bekerül-e a Guinness Re­kordok Könyvébe. Az ő neve ugyanis már olvasható a könyv­ben. Massarella úrnak és három fi­ának, akik vele dolgoznak, az a szándéka, hogy első osztályú te­nyészállatot neveljen „Invincible Spirit”-ből — „IS”-ből, ahogy a galambot „baráti körben” neve­zik. Szerintük a bajnok megéri a ráfordított nem csekély összeget és a kényeztetést. A galamb a múlt héten érke­zett a londoni repülőtérre, ahol a Massarella sofőrje által vezetett Rolls Royce várta. Az angol egészségügyi rendelkezéseknek megfelelően a galambot egy hó­napra karanténban helyezték el. Ha letelt a vesztegzár ideje, „IS” beköltözik a számára külön léte­sített „magánlakosztályba”, amelynek helyszínét Massarella és fiai természetesen titokban tartják. Évente nyolc párt bocsá­tanak rendelkezésére — kivétel nélkül díjazottakat. Ezekből a nászokból évente mintegy ötven utód származhat, s azokat 20- 2000 font sterlingért, esetleg többért is eladhatják. „Invincible Spirit” leszárma­zottak galambtenyésztők fogják megvásárolni a Közel-Keletről és az Egyesült Államokból, de a világ minden más tájáról is. Mi­vel a galambversenyek világa kö­nyörtelen, ezért „IS”-t a nap 24 órájában őrizni fogják, és csak néhány kiváltságos részesülhet abban a szerencsében, hogy megtekintheti. Persze, számára vége a galambversenyeknek — „magánlakosztályában” a szó szoros értelmében szárnyasze- getten fogja tölteni hátralevő napjait. A hírlaptelj esztés • •• //• jovoje A Postatörvény értelmében a hírlapterjesztés kikerül a postai tevékenységek közül, és egysze­rű kereskedelmi jellegű tevé­kenységgé válik. Á Posta sajtó- osztályától kapott információk szerint ma azonban még kérdé­ses, hogy a Magyar Posta Válla­lat jelenlegi előfizetéses terjesz­tési kötelezettsége a jövőben ho­gyan alakul majd. Mint ismeretes, a hírlapter­jesztés egy olyan üzletág, amely nem tartozik a klasszikus postai tevékenységek körébe. Mivel azonban a lapkiadás a rendszer- váltást közvetlenül megelőző időszakban és azóta is kiváló üz­letnek ígérkezett, így valóságos robbanás következett be a lappi­acon. Az elárusítóhelyeket való­sággal ellepték a különféle kiad­ványok, az idén például már 738 időszaki lap, 216 féle alkalmi ki­advány és 12 ezer féle külföldi lap került piacra a postai hálóza­ton keresztül. Ezen az üzleti te­rületen jelentkezett először a verseny, s több kisebb lapterjesz­tő csődje ellenére is ez a postai szolgáltatás áll ma a legnagyobb kihívások előtt. Ez az a terület ugyanis, amellyel a június 9-én elfogadott, de hatályba még nem lépett új törvényi szabályozás nem is foglalkozik. Várható te­hát a már megszokott kiadói, szerkesztőségi versenyen túl a terjesztők versenye is. A Posta nem szeretné elveszí­teni ezt a piacot, hiszen igyekszik továbbra is munkát, megélhetést biztosítani annak a 18 ezer em­bernek, akik ezen a területen dolgo mák. Ezt a tevékenységet viszoi t — bár jól beépül a postai infras raktárába — markánsab­ban cl kell különíteni a többi, klassz ikus postai üzletágaktól mind szervezetében, mind pedig gazdálkodásában. Énnek érde­kéber választották szét az előfi­zetés ;s árusítás irányítói appa­rátusé t, s ezért hozták létre a hír- lapári sítást országos szinten is koordináló Hírlapkereskedelmi Igazg: lóságot. Emellett számos, a szó gáltatás minőségét javító intézi edésre is javaslat született. A Posta vezetőinek véleménye szerin: ugyanis a postai hírlap- teljesítésnek mindaddig, amíg versenytársa nem akad, rendkí­vül fo rtos és felelősségteljes fel­adata van: meg kell őriznie piaci és pol itikai semlegességét. Talán az ország legfiatalabb polgármestere, több hónapot töltőt az egykori Német Szövetségi Köztársaság braunschweigi mezőgaz dasági kutatóintézetében. Hazatérése után a Kaposvári Agrártu dományi Egyetem vállalkozási tanszékén tanított, s a helyhatóság választásokon a poroszlói szavazók 70 százalékának támogatásává lett a falu első embere. Idestova két év telt el Halász Károly polgár mesterré választása óta, s közben szemmel láthatóan épült, szépült gyarapodott a község.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom