Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
HÍRLAP, 1992. július 30., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. A Hírlap és az ÉMGK ajánlatai Információk m m . m a biztos sikerhez A nyári hőség, a szabadságolások ellenére ha nem is a megszokott intenzitással, de folyik az üzleti élet. Aki résen van, ebben az időszakban is megfoghatja a szerencse lábát, kivált, ha pontos, gyors információkkal rendelkezik. Mostani összeállításunkkal is ebben igyekszünk segítséget nyújtani. Vajdasági üzleti napok A Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ vajdasági üzleti napokat szervez kis- és középvállalkozók részére Budapesten. A Hotel Nimródban sorra kerülő eseményen vám-, adó- és jogi előadásokra, majd kétoldalú tárgyalásokra lesz lehetőség. A találkozón részt vevő cégek, amelyek elsősorban a fém-, építőanyag-, műanyag- és gumiipar, valamint a gyümölcstermesztés, állattenyésztés területéről várhatóak, angol nyelvű ismertetővel jelentkezhetnek a konzultációsorozatra. Ennek tartalmaznia kell a cég legfontosabb adatait (név, telefonszám, vezető és contact személy nevét, a foglalkoztatottak számát, USD-ben az éves forgalmat, a tevékenységi területet és az igényelt üzleti kapcsolatot), s a Budapest 1137, Radnóti u. 2. címre eljuttatni. Kiállítások és vásárok Új kiadvány jelent meg nemrégiben, amely tartalmazza a hazai kiállításokat és vásárokat. A katalógusban megtalálhatóak a rendezvények legfontosabb adatai, így az időpont, a helyszín, a kiállítási terület, a látogatók átlagos száma, a kiállítás szakmai jellemzői és a szervező cég adatai. A könyvről bővebb tájékoztatás az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviseletén (Eger, Kossuth Lajos u. 9.) kapható. Marketing-menedzsment szeminárium Az Észak-alföldi Gazdasági Kamara ismét megszervezi a német kormány által támogatott Carl Dulsberg Társaság együttműködésével marketingmenedzsment szemináriumát. A programot elsősorban azoknak ajánlják, akik munkahelyükön elő szeretnék segíteni a piacgazdaságba való átmenetet, s tájékozódni szeretnének a piacszervezés területén. A szeminárium 2x2 hetes, amelynek első felében német szakértők adnak át elméleti ismereteket, majd a tréning második felében Németországban adódik lehetőség az ismeretek konvertálására. A rendezvényről bővebb felvilágosítás az 52-19- 236-os telefonszámon, Gulyás Juditnál kapható. Üzleti találkozó A Miskolc-ouverture program keretében augusztus 22-28. között az EMGK-hoz látogat a Torinói Ipari és Kereskedelmi Kamara két szakértője, akik az olasz-magyar gyártási kooperációs lehetőségek elősegítése érdekében keresik fel azokat a hazai cégeket, amelyek alvállalkozóként, bedolgozóként megfelelő ajánlattal rendelkeznek. A szervezők váiják a ruházati és gépipari vállalkozások jelentkezését, amennyiben készek ilyenfajta együttműködésre. T: 46/340-403. Hogyan kereskedjünk Ukrajnával? Erre ad választ a Magyar Gazdasági Kamara kiadványa, amelyben megtalálhatóak az ukrán gazdasági törvények, a képviseletekre, külkereskedelemre vonatkozó szabályozások, adózási ismeretek. Mindez természetesen magyarul olvasható. A Munka Törvénykönyve munkaadói értelmezése Az új munkatörvény a munkaadók szempontjából jelentős változást hozott. A munkaadói kötelezettségek értelmezését segíti az az összefoglalás, amely bekezdésenkénti ajánlásokkal, gyakorlati útmutatásokkal fűszerezve jelent meg nemrégiben. A kiadvány felől az ÉMGK irodájában nyújtanak pontos információkat. Összeállította: Molnár Zsolt Az ipari termelés első öt hónapja Az ipari termelés tartós visz- szaesését több mint fél éve a stagnálás periódusa váltotta fel — mutatják a január és május közötti időszakot jellemző adatok. Az 1992. évi gazdasági folyamatokról készült pénzügyminisztériumi tájékoztató megállapítja: ez évben a visszaesés mérséklődni fog. Ezt támasztja alá, hogy az első négy hónap termelésének volumene — az ipar egészében — 19 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az előző négy hónaphoz — 1991. szeptember-decemberéhez — hasonlítva viszont 100,3 százalékot, vagyis minimális mértékű növekedést mutat az index. Az ipari termelés alakulását továbbra is a kereslethiány jellemzi. Az év első négy hónapjában az ipar egészében 14 százalékkal csökkent az értékesítés, ezen belül a belföldi eladások 16 százalékkal mérséklődtek. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek ösz- szes értékesítése 21,5 százalékkal, belföldi eladásuk 24 százalékkal esett vissza. Mindez azt jelenti, hogy a kisszervezetek piacai lényegesen kevésbé szűkültek, elsősorban a jobb piaci alkalmazkodás miatt. A nagyvállalatokban az ipar egészénél jelentősebben, 26 százalékkal csökkent a termelés volumene. A kohászat és a gépipar visszaesése a legnagyobb: az előző évinek 60 százalékát teszi ki csupán, ennek mindkét ágazatban a belföldi piac visszaesése az oka. Ugyanakkor éppen a gépipar területén lehet határozott priva- tizáciás szerkezeti átrendeződésre számítani — az ágazatra már 1991-ben 43,3 milliárd forint értékű külföldi befektetés jutott. Jellemző, hogy az év második negyedévében, áprilisban tető- ződő csődhullám döntően a kisszervezeteket és korlátolt felelősségű vállalkozásokat érintette. Az áprilisi adatok szerint több mint 1200 kft., mintegy félezer szövetkezet, s nem egészen 200 állami vállalat ellen indult csődeljárás. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb csődeljárás a fővárosban történt: 895 csőddel és 404 felszámolással jóval megelőzi az ország valamennyi körzetét. A minisztérium tanulmánya a privatizációval kapcsolatosan megállapítja, hogy a privatizációs bevételek május végén meghaladták a 35 milliárd forintot. A privatizációs tranzakciók során eddig mintegy 81 milliárd forint külföldi tőkebevonás történt, melyből 22 milliárd esik az idei évre. A külföldi részesedés a vegyes vállalatok esetében átlagosan 40-44 százalékos. MELLÉKLET Mára sokak számára nemcsak a kényelmet, hanem a mindennapokhoz szükséges segítséget nyújtják az autók. A rendszer- váltás az autópiacon is megtörtént, az egykori szocialista gyártmányú gépkocsik mellett megjelentek a nyugati csúcs- technológiát képviselő modellek is. Örvendetes módon megyénkben is megszaporodtak a különböző márkaképviseletek, használtautó-telepek, így igazán nem lehet panasz a választékra. Csupán ízlésen és pénztárcán múlik, ki milyen fajtát választ magának. Nos, ebben szeretne lapunk segítséget nyújtani autópiaci mellékletével, amely augusztus 13-i számunkban jelenik meg. Az autótelepek, márkaképviseletek kínálatán túl bemutatjuk a különböző, gépkocsikhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, s hasznos információkkal igyekszünk segíteni a négykere- kűek gazdáit. • * * Kérjük, bemutatkozási igényeiket augusztus 5-ig juttassák el személyesen vagy telefaxon (12-333) hirdetési csoportunkhoz. Részletesebb információkkal kollégánk, Molnár Zsolt szolgál a 20-880-as telefonszámon. Schöller-jégkrémüzem Törökbálinton — Ez nem reklám, ez egy kiváló jégkrém — hangoztatta Schöller űr (Fotó: Pilisy Elemér) A magyar fagylaltfogyasztás legalább felét a német Schöller jégkrémgyártó cég szeretné kielégíteni, mégpedig a közelmúltban felavatott új törökbálinti üzeméből. A német cég tulajdonosa, Schöller úr elmondta, hogy az egykori Leo j égkrémüzemben 60 millió márkát fektetett be, és egy vadonatúj gyárat létesített. A Schöller cég tudatos magyarországi jelenléte és piaci térnyerése 1988-ban kezdődött meg. Ekkor főleg a Balatonon értékesítették termékeiket. Két évvel később a Budatej Kft.-ben vásároltak részesedést, amely ma eléri a 97 százalékot. A jégkrémgyártó üzem méreteit és kapacitását tekintve Magyarország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalkozásának számít. Jellemzői a számok tükrében: 27 és fél ezer négyzetméter alapterület, 2300 négyzetméter hűtőház, egyszerre hárommillió pálcikás jégkrémnyalóka tárolása, napi 2500 liter tej, 3000 kilogramm gyümölcs, ezer kilogramm kakaó, 6000 kilogramm cukor felhasználása. A modern körfagyasztóban 1800 darab jégkrémnyalóka készül óránként. A tejet Székesfehérvárról, a cukrot Ácsról, a vajat Szekszárdról szerzik be. A gyár 95 Mercedes teherautója szállítja országon belül az édességet. Német újságírók kérdésére, hogy a magyar gyár beindulása nem okoz-e elbocsátásokat a német üzemekben, a tulajdonos kifejtette: a Magyarországon készült többlettermékeket Csehszlovákiába és Lengyelországba szállítják, tehát ez egyáltalán nem érinti a Schöller cég már meglévő piacait, így elbocsátásokat sem eredményez.
