Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. július 17., péntek Koszorúzással és tudományos emléküléssel egybekötött napon emlékeztek meg nemrég a 125 éve született Kaán Károlyról. Az Alföld szakavatott ismerője, fásítási programjának hirdetője már 52 éve nincs közöttünk, ám tudósi és államigazgatási tevékenységével maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése, valamint a természetvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezése. A tudós erdőmester Fákat ültetett az Alföld homokjára A Dunántúlon született, Nagykanizsán, 1867. július 12- én Kaán Károly. Középiskoláinak elvégzése után a Selmecbányái Erdészeti Akadémia hallgatója lett, ahol diplomát szerzett 1888-ban. Aktív, tevékeny emberként ismerték, aki kötelességtudásáról volt ismeretes. A magyar tudomány egyik kiváló művelője lett, földjeink és természeti kincseink alapos ismerője, illetve kutatója. 1889-ben Besztercebányán állami erdész lett, majd néhány évvel később ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett. Már fiatalon magára vonta a szakmabeliek figyelmét az erdészetben. Elsősorban annak műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai köréből mentett témákat, emellett e körben folytatott irodalmi munkásságot. 1907-ben erdőmestemek nevezik ki, ám ezt elég rövid ideig folytatta, miután egy évre rá az akkori Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe került. Ott folyamatosan végigment a különböző ranglétrákon, volt erdőtanácsos, főtanácsos, majd 1916-ban miniszteri tanácsos. Az akkori magyar és horvátországi állami erdők főosztályának élén is tevékenykedett. 1919-ben helyettes államtitkári kinevezést nyert, és mint állami hivatalnok, több erdészeti törvény előkészítésében is részt vett. Eközben mint tudós is számtalanszor hallatta szavát, és munkáit a Magyar Tudományos Akadémia négy alkalommal is díjjal jutalmazta. A további nagyszámú publikációi közül kiemelkedő fontosságú volt a gazdaságpolitikai feladatokról írt könyve, amelyben beható tanulmányok és történeti kutatás alapján a kormányzati ágaknak, a közületeknek és a birtokosságnak a földvagyonát érintő kérdéseit, illetve a mezőgazdaképzés irányait tárgyalta. 1923-ban nevezték ki államtitkárrá. Ám elfoglaltsága közepette is különös melegséggel fogadta szívébe a magyar Alföld ügyét. Az erre vonatkozó tanulmányainak eredményeit — Alföldi kérdések címmel — több kötetre tervezett munkájának első kötetében tette közzé. Bíráló ítélettel és alapossággal megvilágította az alföldi erdők történelmi fejlődését, közgazdasági jelentőségét, továbbá a hegyvidéki erdők szerepét az alföldi vízáradások keletkezésében. Feltárta az erdőnek a természeti viszonyokra kedvezően érvényesülő hatását, továbbá az öntözés fontosságát az alföldi tájon. Kaán Károly kezdeményező szerepet vállalt az Alföld átfogó fásításának megindításában. Sürgette — a fakitermelő vállalatok rablógazdálkodásának megakadályozása érdekében — az állami beavatkozást. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése, valamint a természetvédelmi törvény megalkotása. Erdőgazdasági programjának megalapozása és a telepítések lehetőségeinek bizonyítása érdekében úttörő gazdaság- és erdészettörténeti kutatásokat végzett. Hazánknak és az egyetemes tudománynak is nagy veszteséget jelentett, hogy — miközben további tudományos kérdéseken dolgozott — Kaán Károly kezéből a halál váratlanul kiragadta a tollat. Noha 1925-ben címzetes államtitkárként nyugállományba vonult, továbbra is aktív tudományos munkát folytatott. A Magyar Tudományos Akadémia belső életében is érdeklődéssel vett részt, miután a testület 1924-ben levelező tagjává, a Finn Erdészettudományi Társaság pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Az üléseket szorgalmasan látogatta, és a bizottságokban gyakran hallatta szavát, s ott tanácsokat is adott. Érdemes felsorolnunk azokat a műveit, amelyeket ma is őriznek a szakkönyvtárakban, és szívesen hasznosítják a jelen kutatói munkáik során. Budapesten 1909-ben jelent meg A természeti emlékek fenntartása című műve. 1920-ban adták ki — szintén a fővárosban — az Erdőgazdaság-politikai kérdéseket, 1927- ben A magyar Alföldet, 1928- ban A magyar földet. Pécsett jelent meg 1929-ben Az Alföld problémája, Budapesten — 1931-ben —a Természetvédelem és természeti emlékek, 1939-ben az A Iföldi kérdések című munkája. 1940. január 28-án hunyt el Budapesten, 73 éves korában. Befejezésül érdemes idéznünk Marek József akadémikus osztályelnök gyászbeszédéből, amelyet Kaán Károly ravatalánál mondott a január 31-én tartott temetésen. Ez megjelent nyomtatásban is az Akadémiai Értesítő 1940-es első kötetében: „Kezed és mindig tevékeny szellemed már elpihent, és tested visszatér az anyaföldbe, amelyet rajongva szerettél, és eredményesen tanulmányoztál. Megju- talmazásul ez a föld könnyű lesz neked, és édes lesz benne a pihenésed. Itt emlékedet őrzi majd a Magyar Tudományos Akadémia, mint serényen és eredményesen közreműködő tagjának, a magyar erdészet és gazdaságtudomány négy évtizeden át lelkes, több vonatkozásban úttörő munkásának.” (mentusz) A nagygyűlés adott megbízást Érdekes története van Kaán Károly Természet- védelem és természeti emlékek című könyve előzményeinek. 1931-ben jelent meg Budapesten, és a Révai Testvérek Irodalmi Intézet adta ki. A 110 képpel illusztrált mű előszavában a szerző pontosan megindokolja munkája megszületésének körülményeit: „Ennek a könyvnek a megírására a Magyar Tudományos Akadémia elhatározása nyújtott alkalmat. 1925. évi nagygyűlése ugyanis a Vitéz-féle alapítvány kamatainak jutalmával nyílt pályázatot hirdetett egy természetvédelmi munkára. Áz 1926. évi nagygyűlés határozata azután a megírásra adott megbízással engem tisztelt meg... Mindennek kidolgozása pedig megkövetelte, hogy a természetvédelem körébe tartozó, de több változatban még kevésbé ismert anyagot, a tudományos kutatás eredményeként nyilvánosságra került irodalmat egy ilyen munkában feldolgozzam... Az volt a célom, hogy minél szélesebb körben felkeltsem az érdeklődést a természetvédelem és a természeti emlékek gondozása, természeti kincseink védelme iránt nemcsak a tudomány, hanem a nemzet előtt. Végül pedig az volt a törekvésem, hogy megkeressem és megtaláljam azokat a módokat, eszközöket, amelyekkel e célok szolgálatát várható sikerrel ellátni lehet...” A természet értékeiért Említett művében Kaán külön fejezetet szán a hazai természet- védelmi törekvéseknek. Rámutat arra, hogy: „az erdő védelmének szolgálatát nálunk 1807 óta bizonyos mértékig törvényes rendelkezések támasztják alá. Ezeken a törvényeken és valamelyest egykorú vadvédelmi intézkedéseken kívül azonban ebben az időben az általános természetvédelem, a természeti táj védelme, a „természeti ereklyék” fenntartása érdekében nálunk nem — de akkor még más országokban sem — nyilvánult meg olyan törekvés, amely kifejezetten a természeti kincsek megvédésére irányult volna... Az 1879-ben végre életbe lépett erdőtörvény — a maga egészében — már a természetvédelem szolgálatát is elősegíti. Ez kétségkívül az első olyan törvényhozási intézkedés, amely egy bizonyos irányban közvetlenül és közvetve is számottevő szolgálatot tett a természetvédelemnek, sőt bizonyos mértékig a természeti értékekre is ráterelte a figyelmet...” A fásításért 1922-ben adták ki Kaán Károly Erdőt az Alföldre című művét. A munka arról tanúskodik, hogy a szerző aggódik az erdőirtások miatt: „Meg kell szüntetni az erdőirtást, és elősegíteni a telepítést, s az erdő arányos megoszlásának jelentőségét az Alföldön, a dombvidéken egyaránt... Sajnos, a magyar nép az erdő jelentős nemzetháztartási szerepét a múltban nem tudta kellően felismerni! Magyarázatát ennek abban látom, hogy főleg a magyar alföldi nép lelkében hiányzik az érzék az erdő iránt. Nincs még meg benne kellő mértékben ez iránt való vonzalom... Mily mások lennének az Alföldnek egészségi, de mezőgazdasági, sőt egyáltalán közgazdasági viszonyai is, ha erdők tarkítanák a ró- naságot. Ha minden város és falu közelében erdő váltakoznék a szántóföldek mellett! Ha a bizonyos tervszerű elhelyezés révén mezőgazdasági kultúrát és embert megvédenének az erdőövek a szélviharok és porfelhők ellen. Ha a tikkasztó hőség és az esős hideg szelek ellen ember és állat az erdőben találna menedéket!” Ma is alig van páija Kaán egy művében tisztelettel emlékezik meg Hermann Ottóról. „Az ő érdeme, hogy a természetvédelmi törekvéseknek jogosságát és szükségét — legfőképpen a madárvilágra vonatkozóan és már ez időben — elég sikerrel tudta irodalmi és közéleti tevékenységével a köztudatba bevinni, a társadalommal elismertetni, és a gyakorlatban megvalósítani. Fáradhatatlan munkásságának eredménye volt az 1891-ben Budapesten megtartott második nemzetközi madártani kongresszus nagy sikere. Munkásságának egyik szép sikere volt, hogy javaslatára életre keltették a Magyar Ornitológiái Központot. Ezúton ugyanis Magyarország egy olyan intézménnyel gyarapodott, melynek akkor sehol sem volt — és ma is alig van — párja...” UJ! UJ! UJ! Űj divat a GAVALLÉRBAN! Megérkezett UNCLE SAM SPORTés szabadidő-ruházata: pólók, rövid és hosszú ujjú, bermuda és short nadrágok, jogging alsó és felsők, dzsekik, body-building ruházat stb... Új minőség, új színek új fazonok a divatban. Hotel Eger Gavallér butik. Szálloda út 1-3. Itt váijuk Önt... k. __________________________^ K ÖZLEMÉNY Értesítjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi utcákban és időpontokban kisfeszültségű hálózat átépítése miatt ÁRAMSZÜNET lesz. 1992. július 20-án 7 órától 15 óráig: Darvas u. 37/a-tól és 10. sz-tól végig, Pást u. 1-2. sz, Pázsit u, Cifrapart u, Mlinkó u, Bérc u, Tetemvár u. 7. sz-tól és 10. sz-tól végig, Fügedi u, Cifrakapu tér 1 -tői 14. sz-ig, Jan- kovics u. 21. sz, Servita u. 27- től és 42. sz-tól végig, Csurgó u, Bárány u, Karéj u. 1992. július 21 -én 7.30 órától 15 óráig: Mátyás király út 57. sz-tól 81. sz-ig, Fadrusz u, Vajda J. u, Székelyudvarhelyi u, Liszt F. u. 17. sz-tól végig. Az áramszünettel járó kellemetlenségért kérjük a lakosság megértését. ÉMÁSZ RT. Egri Kirendeltsége (X) BORTERMELŐK FIGYELEM! Bortárolásra és -erjesztésre alkalmas üvegszál-erősítésű poliészter tartályok kívánság szerinti méretben megrendelhetők. Olcsó, könnyen kezelhető. 5 év garancia! OMEGAPLAST BT. 4211 Ebes, Sarkadi tanya Pf. 13. Telefon: napközben 52/66-002, munkaidő után 52/63-280, 52/12-676 NOSZVAJ mellett SÍKFŐKÜTON 232 m2 telken kettő darab 43 m2-es faház vállalati üdültetésre berendezve 1.841.000 Ft-ért eladó. Érdeklődni: KAZÉP RT. 5900 Orosháza, Csorvási út 68. Telefon: 68/12-811 ^Ügyintéző: Finsztál Károly^, /j úliusi filmakció! Nálunk vásárolt PORST, AGFA és KODAK filmek ingyenes negatívhívása mellé még egy reklám hűtó'táskát is adunk ajándékba! 1 db kép ára: 12,90 Ft P0RST-F0TÓ Eger, Széchenyi u. 9. Tel.: 36/15-088 \ /IMPER l/UZLETHAZYl cg SAMSUNG ITT IMOKIA akció r Azok a vásárlók, akik júliusban TV-t, videót, mikrohullámú sütőt vagy hűtőgépet vásárolnak Moulinex elektromos háztartási gépet kapnak ajándékba (vasaló, kávéfőző, hajszárító, turmix, stb.) Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 16-352 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel: (37) 12-085 ... ahol az árak megrázóan jók. — Magyarországon először az EGYESÜLT ÁLLAMOK és KANADA 400 városának több mint 700 szállodájában. Dallas, Honolulu, Calgary, Las Vegas, Los Angeles, Washington, Acapulco, stb. 7 éjszakai szállással, repülővel 80.000 Ft-tól. 3 hetes USA-körút: 129.000 Ft-tól 14 nap New York — Montreal — Washington 150.000 Ft-ig leszállás nélkül repülhet Budapest — New York járatain minden csütörtökön, szombaton. Egyet fizet — négyet kap! Részletes felvilágosítás irodánkban \ Express Utazási és Szálloda Rt. Eger, Széchenyi u. 28. Telefon: 36/10-757 Telefax: 36/12-864 r INTERSPÁN-BORZE MEGHOSSZABBÍTVA JÚLIUS 25-fG/ Natúr és laminált, különböző színű faforgácslapok most 15 % ENGEDMÉNNYEL kaphatók az Észak-magyarországi TÜZÉP kijelölt telepein: — Salgótarján, Baglyasi u. 3. — Eger, Kistályai út — Gyöngyös, Gyár u. 2. — Hatvan, Hősmagyarok tere — Miskolc, Vágóhíd u. 9. — Ózd, Építőanyag-telep — Sárospatak, Wesselényi u. A víztakarékos WC-öblítő készülék nálunk CSdfC 862 Ft Kapható: Eger, Gyöngyös és Szerencs telepeinken. A gyöngyösi és szerencsi (Szerencs, Eperjesi út) telepeinken UTÁNVÉTTEL is megrendelhetők a készülékek. ESZAK-MAGYARORSZAGI TÜZEP
