Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
HÍRLAP, 1992. július 17., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Rendkívüli közgyűlés Nem sok pihenésre marad idejük az egri képviselőknek, hiszen augusztus 18-án rendkívüli közgyűlésen ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Két fontos téma szerepel a napirenden: az 1993. évi cél- és saját erős támogatások megvitatása. A Belügyminisztériumnak ugyanis augusztus 19- én kell eljuttatni azokat a terveket, beruházási elképzeléseket, amelyekhez központi segítséget kérnek. A második téma pedig a kárpótlási jegyek földtulajdonná váltása lesz. Egy úgynevezett földrendező bizottságot kell kialakítani, amelyben a helyi ön- kormányzat által kijelölt személyek, igénybejelentők, illetve nem helybéli polgárok kapnak szerepet. Kovács Mihály életműve A múlt századi festőművész munkásságáról készített tanulmányt F. Ludányi Gabriella művészettörténész. Az 1818-tól 1892-ig élt festő munkásságának egy része Egerhez kötődik. Ez adta a tanulmány elkészítésének apropóját, no és az a tény, hogy előkerült az alkotó naplója. A Dobó István Vármúzeumban a jövő hónap közepén nyílik tárlat Kovács Mihály képeiből, s remélhetőleg akkorra a könyv is kikerül a nyomdából. Üj tag az oktatási és sportbizottságban A közgyűlés legutóbbi ülésén döntött arról, hogy az öttagú oktatási és sportbizottságot újabb személlyel bővíti. Tette mindezt azért, hogy az egyre növekvő sportfeladatokat, a készülő terveket minél színvonalasabban teljesítsék. A szavazatok alapján a bizottságnak ezentúl Fábián Béla is a tagja. A Szenátor-ház a városé lesz Az Állami Vagyonügynökség a Merkantil Bank közreműködésével értékesíti az egri Szenátorház Szállodát. A pályázatot az egri önkormányzat nyerte el, s már tárgyalnak az adásvételről. Pályázat — tanműhely megvásárlására Mint ismeretes,, a városatyák döntöttek a HÁEV-ingatlanok megvásárlásáról, amelyeknek egy részét a szakképzési hozzájárulással épült tanműhely is alkotja. Amennyiben a fenntartó a létesítményt tovább kívánja működtetni, akkor a szakképzési alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet. A 212-es számú ipari szakmunkásképző intézet bejelentette hosszú távú igényét a tanműhelyre, amelyre kamatmentes kölcsönt kémek. A közgyűlés a művelődési és sportirodát kérte fel a hitelpályázat elkészítésére, amit az országos képTöbb mint ezer pályamű érkezett be TI# • Z * -% Finisénél a táncdalfesztivál szervezése Legelőször ez év márciusában adtunk hírt arról, hogy megalakult Egerben a fesztiváliroda, amelyik az első egri nemzetközi táncdalfesztivált volt hivatott életre hívni. A lelkes szervező- gárda nehezen bár, de megfelelő szponzorokat is talált. A felhívásnak is megvolt a megfelelő visszhangja, hiszen egészen pontosan 1068 pályamű érkezett be. Az egri fesztivál ugyanis a dalok versenye lesz. Ez nem jelenti azt, hogy új előadóművészeket is ne ismerhetne meg a közönség. Barna Istvánt, a fesztivál sajtófőnökét kérdeztük, hol tartanak most az előkészületekkel... — Minden a tervek szerint zajlik — mondja. — Az elődöntők a Gárdonyi Géza Színházban lesznek augusztus 14-én, 21- én és 28-án, pénteki napokon. A döntőt szeptember 5-re tűztük ki, amelyet 6-án egy nemzetközi gála követ. — Az ismeretes, hogy egészen új szerzeményeket kell majd a zenekarnak eljátszania. Kik vállalkoznak erre a nem könnyű feladatra? — A fesztivál zenei igazgatója Tóth Miklós, aki az erre az alkalomra kibővített Miskolci Szimfonikusokat dirigálja majd. A zenekar kiegészül ifj. Rátonyi Róbert együttesével. — S kik lesznek az énekesek? — Bizonyára sokan tudják, hogy a felhívással egy időben tehetségkutató versenyt is meghirdettünk. Az elmúlt hónapokban nagyon sok, nagyon tehetséges fiatalt hallgattunk meg, akik közül sikerült kiválasztani a legjobbakat. Ők tíz-tizenöt számot tolmácsolnak majd. Természetesen — ha nem haragszanak meg érte — a táncdalfesztiválok régi nagyságait is viszontláthatja majd a közönség. Poór Péter, Harangozó Teri is vállalt egy-egy dalt, de itt lesz Szulák Andrea, s Marcel- lina is. Kovács Kati pedig két műsorszámot ad elő. (Ő — mint egri lány — amúgy is a szívügyének tekinti a rendezvényt). A gálára nemzetközi gárdát várunk, de hogy kiket, az egyelőre még maradjon titok. — Lesz-e televíziós közvetítés, mint ahogy azt korábban bejelentették? — Az elődöntőket felvételről láthatják majd a tévénézők, ám a döntőt és az eredményhirdetést egyenesben közvetítik. — Az köztudott, hogy az egri táncdalfesztivál gazdasági vállalkozás is. Milyenek a kilátásaik most, félidőben? — Meg kell mondjam, a mostani, nehéz gazdasági helyzetben nem volt egyszerű szponzorokat találni. Mégis sikerült, és sokat köszönhetünk az egri Grafotip- nek, amely a szervezésben is támaszunk volt. Az „anyagi ügyek” intézését egyébként a miskolci SEM-Holding vállalta el. A kultúra sehol sem nyereséges vállalkozás, de reméljük, hogy anyagilag „nem bukunk ezen nagyot”. Teljes erővel dolgozunk a rendezvény sikerén. Egyelőre minden a terv szerint halad, s bízunk a közönség érdeklődésében... (Jámbor) Barokk, barokk, barokk Passiójáték, komédiák és zene A megyeháza díszes Fazola-kapuja a fesztivál jelképévé is vált L ehet-e egy korstflus értékeit egy huszadik századi művészeti rendezvény programjává tenni? Tudunk-e másként, bensőségesebben viszonyulni múltunk értékeihez? Az egri barokk fesztivál eddigi eseményei azt bizonyítják, hogy igen. Az ötlet jó volt, szívesen fogadták a városba érkezők és a helybeliek. Július első és második hetében számos rangos komolyzenei koncert vonzotta a látogatókat. Minden a program szerint zajlott. A bazilika kétorgonás koncertjére több mint háromszázan mentek el. A szabadtéri zenei programokat sem mosta el az eső. Az egyházművészeti kiállítást azonban — sajnos — be kellett zárni. Nem a rendezők hibája, hanem a műkincsek védelme érdekében hozták meg ezt a döntést a művészettörténészek. A helyiség — a ferencesek altemploma — párásodott, ezért csak egy hónapig láthatta a közönség az eddig raktárakban rejtező művészeti remekeket. ígéret van arra, hogy még ebben az évben ismét bemutatják az anyagot, állandó helyen, az Érseki Palotában. A Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában július 18-ig még megtekinthető a város barokk épületeiről a fotókiállítás. Félidejéhez érkezett tehát az egri barokk fesztivál. Ezen a hétvégén még jó néhány kulturális esemény zajlik a fesztivál jegyében. Ma és holnap Egyház és a barokk körcímmel a tanárképző főiskolán tudományos tanácskozást tartanak. Ma délelőtt tíz órakor dr. Kovács Endre egri segédpüspök nyitja meg a fórumot, amelyre minden érdeklődőt várnak. Ugyancsak ma délután öt órakor a ferencesek templomában a Budapesti Szent Család Plébánia fiataljai passiójátékot mutatnak be Jézus szenvedéstörténetéről. A darabot Kilián Istvánná tanította be. Szombaton délután négy órakor és vasárnap délután négy órakor a Dobó téren az Egri Színműhely vásári komédiákat ad elő, így például a Tabarin, avagy a megóvott szüzesség címűt. Vasárnap délelőtt 11 órakor az egri várban a Musica Auli- ca ad udvari zenét. (ji) Dívat-show a körcsarnokban Este fél kilenctől majdnem éjfélig harsogott a zene, szállt a fehér füst, villogtak a lézerfények a minap a Kemény Ferenc Sportcsarnokban, a lányok pedig egyre csak vonultak, vonultak végig a kifutón. Lejtettek farmerben, szabadidőruhában, fürdődresszben, estélyiben, s playbackre utánozták Szandit, Zoltán Erikát. Amíg — némi szülői segítséggel — gyorsan átöltöztek, az AD Stúdió és a Dolly Roll szórakoztatta a padsorokat zsúfolásig megtöltő közönséget. Szóval, jó volt a buli, ahogy mondani szokás, a beavatatlannak eszébe se jutott volna, hogy valójában egy manökenvizsgát lát. Pedig bizony, erről volt szó, ezek a lányok (háromtól húszéves korig) a Dioro Divatstúdió tanfolyamán vettek részt Egerben, ahol az alapfokú ismereteket sajátították el: hogyan kell sminkelni, frizurát csinálni, hogyan kell szépen járni, bemutatni egy-egy ruhát. Persze, mint minden iskolában, itt sem volt egyformán eminens mindenki, sőt még csak egyformán szép sem, de föltűnt öt-hat lány, akik alighanem a világ bármely divatbemutatóján megállnák a helyüket, mert nemcsak csinosak, de elragadóak is, egyéniségük van, ami le is sugárzik a nézőtérre, ők alighanem a Dioro „sztárcsapatába” kerülnek, ahol tovább folytatják a tanulást — ki tudja, talán egyi- kükkel-másikukkal találkozni fogunk még a külföldi magazinok címlapjain is. Hiszen: minden lehetséges, ha az ember tehetséges... Európa a képernyőn Nemzetközi televíziós szeminárium Egerben A Magyar Televízió — a hagyományoknak megfelelően — az idén is, október 12. és 16. között Egerben nemzetközi oktatószemináriumot rendez. Témája: a televízió szerepe az európai integráció segítésében. A mindenkori program vezetője, Kelemen Endréélmondta, hogy a legtöbb európai televíziós szervezet készít olyan oktatási, képzési, ismeretterjesztő és tudományos műsorokat, amelyek erről a földrészről szólnak — azzal a szándékkal, hogy jobban megismerjük egymást, és közelebb kerüljünk az egységes Európa gondolatához. Az egri szeminárium mindig sokszínű fóruma volt a nemzetközi törekvések bemutatásának, a tapasztalatcseréknek, a kapcsolatteremtéseknek és az együttműködés kiszélesítésének. Különös aktualitása is van a rendezvénysorozatnak — hallottuk Kelemen Endrétől —, hiszen ma óriási változások mennek végbe ezen a kontinensen, új ellentmondások és új megoldások követik egymást. Kiváló alkalom nyílik tehát arra, hogy a szakemberek megismerkedjenek azokkal is, akik az utóbbi években Gyógytábor a megyeszékhelyen Játszva gyógyultak a gyerekek Szokatlan rendezvénynek ad otthont az egri Helyőrségi Klub: gerincbeteg gyermekeknek szerveztek tíznapos táborozást. A húsz általános és középiskolás (java részük lány, ugyanis ők hajlamosabbak az ilyen betegségekre) Kelet-Magyarországról, elsősorban Nyíregyháza és Szolnok környékéről erkezett. Olyan helyekről tehát, ahol korábban már praktizált dr. Igor Akszjonovics. Az orosz orvost „csontkovácsként” tisztelik páciensei, hiszen f erincsebészként, ortopédusént éppen ez a szakterülete. Dr. Akszjonovics azonban már nem operál: praktizálása során rájött, hogy megfelelő masszázzsal, biostimulációval, valamint egy általa kifejlesztett elektromos készülékkel legalább olyan hatékonyan gyógyíthatók a gerinc betegségei, mint a hagyományos, fájdalmas és kényelmetlen módszerekkel. Dr. Akszjonovicsot ennek ellenére sem nevezhetjük csoda- doktornak, ő ugyanis nem ígér csodát, „csak” fokozatos javulást, amihez szinte folyamatos kezelés, plusz még otthoni torna is szükséges. — A neves szakember, Turner szerint a gerincferdülés az ortopédia keresztje — magyarázza, miközben az egyik táborozó hátát gyúrja. — Nincs két egyforma eset, am mégis mindegyiket ugyanazzal a módszerrel próbáltuk gyógyítani eddig: speciális kosarat adtunk a betegekre, hogy ezzel próbáljuk a tartásukat javítani, vagy legalább meggátolni a további romlást. Súlyosabb esetekre a műtét marad, ami nem mindig bizonyul sikeresnek. Én aktívabb kezelést alkalmazok, amit egyénre szabottan végzek. Mindannyiszor elmondom a betegeimnek, hogy általában folyamatos, de lassú javulásra lehet számítani, amihez az ő aktív közreműködésük is elengedhetetlen. — Nehéz elhinni, hogy masz- százzsal és hasonlókkal jobb eredményeket lehet elérni, mint komoly műtétekkel... — Van egy Andrea nevű betegem, akinek nagyon súlyos gerincferdülése van, szinte úgy néz ki a gerince, mint egy összehajtogatott colstok. Orvosai úgy ítélték meg, hogy a műtét sem segítene. Mióta kezelem, annyit sikerült elérnem, hogy kicsit egyenesedett, több hely van a tüdejének, könnyebben és szebben jár, vidámabb lett. Sajnos, meggyógyítani én sem tudom, de a korábbihoz képest jobban érzi magát. Vagy itt a másik eset, Zsuzsáé, akinek a jobb lába béna volt. Gyermekkorában operálták, és azt mondták, a következő műtéttel váljanak felnőttkoráig. A béna lábának a kerülete öt centiméterrel kisebb volt. A különbség a kezelésem hatására másfél centire csökkent. Már mozgatni is tudja a lábát, és a legutóbbi kontrolinál úgy ítéltek meg az orvosai, hogy nincs szükség a második műtétre. A táborban a doktor úré a főszerep: minden gyermeket naponta egyszer (a betegebbeket kétszer) kezelésbe vesz. A fennmaradó időben három fiatal pedagógus vigyáz a táborlakókra. A terápiához tartozóan mindennap úszni viszik, tornáztatják őket, a szabad órákban pedig a város nevezetességeivel ismerkednek. Az egyik tanárnő, Andrea maga is gerincproblémákkal küzd. — Hétéves koromban műtötték — mondja —, de teljes javulást nem sikerült elérni, szinte mindig fájt a hátam. Szeptember óta járok a doktor úrhoz, és szinte teljesen megszűntek a fájdalmaim. A tábor legfőbb hatását abban látom, hogy itt szinte játszva gyógyulnak a gyerekek. Felszabadultak, vidámak, az önbizalmuk szemmel láthatóan növekszik. Ez pedig nagyon fontos, hiszen az effajta betegségekkel küzdők általában tele vannak kisebbségi érzéssel. Tetszik a tábor Istvánnak is, aki Szolnokról jött: — Klasszak a programok, sokat sportolunk. Nekem is a gerincemmel van baj. Amikor első alkalommal kezelt a doktor bácsi, valamit Toppantott rajta, azóta egyáltalán nem fáj... Igor Akszjonovics így összegzi az eltelt napok tapasztalatait: — Ez az első ilyen próbálkozásunk, ami szerintem hasznosnak bizonyult. A mindennapos kezelés révén a gyerekek állapota is javult, és még nyaraltak is egyet. Az itteni tíz nap mindenképpen egy lépés a gyógyulásuk felé. (koncz) aszto es osszekoto társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek cözzététele. Szerepel még az sseményen a környezetszennye- :és, a faji megkülönböztetés, a íacionalizmus, az elszegénye- iés, az emigráció, a vallás. A sze- ninárium kitűnő alkalom arra is, íogy a szakemberek elgondolkozzanak azon, hogy vajon miyen műsorokkal készítik fel a elnövekvő nemzedéket arra, rogy dolgozni, tanulni és élni udjon a közös Európában. Szednék bemutatni azokat a munkákat is, amelyekben a kontinensünkön kívüli televíziósok nondják el tapasztalataikat Eu- ópáról. Néhány előadást a város kü- önböző iskoláiban tartanak, és :öbb kulturális és szórakoztató íseményre is meghívják a részt- /evőket. (szüle) kapcsolódtak be az oktatóteleví- ziozásba. Várják a műsorkészítőket, producereket, szerkesztőket, rendezőket. A fő téma mellett a következő kérdésekről cserélnek majd eszmét: a kommunikációs lehetőségeket bemutató műsorok, hiszen egymás megismerésének ez az alapvető eleme. Az idegen nyelv tanítása, a számítógépes és video- nevelési produkciók, az információcserét szolgáló médiák bemutatása az egyes filmekben. Egymás történelmét, kultúráját, társadalmát, a konfliktusok új jellegét feltáró, a népeket elvá-
