Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

Figyelő Vállalkozni pedig szükséges A tisztesség dicsérete Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy aki önálló vállalkozó, az jó anyagi körülményeket akar teremteni magának, a családjá­nak. Utóvégre nem a „Szívtársu­lat” tagjainak a sorába lépett be. Vannak azonban jó néhányan köztük türelmetlenek is. Ók nem egy hét múlva akarnak jólétet, hanem már holnap. Ezért lepőd­tem meg, amikor kiderült a gyöngyösi Szabd Istvánról, hogy ő tulajdonképpen haszon nélkül dolgozik. — Ennyire igénytelen?— kér­deztem azonnal. — Nem erről van szó. Hanem arról, hogy az infláció miatt az emberek nehéz anyagi körülmé­nyek között élnek. Legalábbis az idősebbek, a nyugdíjasok. Ha azt akarom, hogy hozzám jöjjenek, akkor szolid árakat kell alkal­maznom. — Meg lehet így élni? — Nem könnyen, de meg le­het. Én csak a munkabéremet keresem meg. A könyvelésem azt mutatja, hogy év végén sem­mi nyereségem nem marad. — Talán azért, mert naponta egy-két órácskát dolgozgat? — Tévedés. Nekem a munka­nap nem nyolc órából áll. Hoz­zám bárki bármikor bejöhet. Es­te is. De sem vasárnapom nincs, sem szabad szombaton. Hajön a kuncsaft, ki kell szolgálni. — Mi a foglalkozása? — Kulcsmásoló. De élesítek késeket, ollókat is. — Tanult szakmája pedig? — Az több is van. Műszerész vagyok és esztergályos, és ezért a fémek megmunkálását végezhe­tem. — Hogyan lett kulcsmásoló? Egyszer csak arra ébredt, hogy kulcsmásolással kell foglalkoz­nia a műszerészség helyett? — Majdnem így. A szervizben dolgoztam, jártam a környező településeket. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy amikor meg­mondtam az ügyfélnek, mibe fog kerülni a gépének a megjavítása, elámult, mondván: neki ennyi pénze nincs. Egyébként is na­gyon kis százalékot kaptunk a munka után. Ekkor döntöttem, önálló leszek. — De pont kulcsmásolásból akart megélni? — Ne feledje: lakat, zár min­den házon, építményen, kapun és ajtón is van. A családnak hol az egyik, hol a másik tagja veszíti el a kulcsot. Pótolni kell. — De a városban többen is foglalkoznak kulcsmásolással. Bírja a konkurenciát? — Ezért kell szolid árakkal dolgoznom. Azt akarom, hogy az emberek hozzám jöjjenek, és ne máshoz menjenek. — Elnézem ezt a kis műhelyt. Majdnem azt mondom rá, hogy olyan aranyos, annyira kicsiny­ke. Nem sok lehet a rezsije. — Bért ezért is kell fizetnem az ingatlankezelőnek. De van még egyéb kiadásom is. — Van itt egy készülék, amin a kulcsokat másolja. Maga csinál­ta? — Igen. Többféle műveletet tud. Századmillimétemyi pon­tossággal dolgozik. Én terveztem meg. — Miért nem inkább ennek a gépnek a sorozatgyártását végzi? — Az nem olyan egyszerű. Ahhoz tőke is kellene. — Mások is kezdtek már úgy, hogy nem dúskáltak a pénzben, mégis komoly vállalkozóvá nőt­ték ki magukat. — Igen, de nekem egyelőre a biztos, tisztességes megélhetést kell biztosítanom a családomnak. — Ezek szerint az igazi álmo­kat pillanatnyilag a sarokban tartja? — Valahogy ügy. Mert van két fiam. Az egyik már végzett, villa­mosmérnök. A kisebbik az állat­orvosi egyetem első éves hallga­tója. Ót is diplomához kell juttat­nom. — Mondja kérem, nehéz volt a vállalkozói engedélyt megszerez­nie? — Egyáltalán nem. — És ha az álmai valóra vál­nak, abbahagyja a kulcsmáso­lást? — Nem hiszem. Ez olyan munka, amihez sok erőfeszítésre nincs szükség, lehet csinálni idő­sebb korban is. — Ahogy az előbb elkészített egy kulcsmásolást, és kérte az árát, az összeget meglepően sze­rénynek találtam. Miért? — Én az inflációval nem tar­tok lépést. Ma is azokkal az árak­kal dolgozom, amilyeneket a kezdet kezdetén megállapítot­tam. Csak így tudom megtartani a kuncsaftjaimat. G. Molnár Ferenc HÍRLAP, 1992. július 2., csütörtök 7. APEH-tájékoztató Mint ismeretes 1992. január 1-jétől változott a személyi jöve­delemadóról szóló törvény több előírása. Többek között hatá­lyon kívül helyezése miatt az a paragrafus (1989. évi XLV. tv. 19. paragrafus (5) bek. e./ pont­ja), mely az adószámmal nem rendelkező, vállalkozói tevé­kenységet folytató magánszemé­lyek tevékenységét szabályozza. 1991. XII. 31-ig ugyanis az a magánszemély, aki az adóható­ságnál tevékenységének megje­lölésével bejelentkezett — felté­ve, ha az e tevékenységből szár­mazó jövedelmét az SZJA sza­bályai szerint határozta meg —, 1991. évben egyéni vállalkozó­nak minősült, míg 1992. évben — a törvény erejénél fogva — nem lehet egyéni vállalkozónak tekinteni. Gondolunk itt azon magánszemélyekre, akik talál­mányértékesítést, tudományos és művészeti tevékenységet, szálláshely, valamint nem lakás­célú bérbeadást, mezőgazda­Az adóról... sági kistermelést végeztek, vala­mint akiknek egyéb tevékeny­ségből származó jövedelmük volt. Ezen magánszemélyek adószámot kaptak, és jövedel­müket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint ál­lapították meg (pl. áthozták az előző évi veszteséget). Az 1992. január 1-jétől hatályos, magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény (1991. évi XC. tv.) már nem teszi lehetővé az előbb felsorolt tevékenységet végzőknek a fenti eljárás szerinti adózást. Ez év 1.1-jétől csak azt a magánszemélyt lehet egyéni vál­lalkozónak tekinteni — és csak az alkalmazhatja az egyéni vállal­kozókra vonatkozó elszámolást —, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Vállalkozói igazol­ványt a telephely szerint illetékes önkormányzatnál kell kérelmez­ni. A magánszemély a vállalko­zói igazolvány kézhezvételét kö­vető 15 napon belül köteles az il­letékes adóhatóságnál bejelentkezni. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de az adóha­tósághoz történő bejelentkezést elmulasztja, mulasztási bírság ki­szabásával sújtható. Az SZJA-tv. értelmében a fel­sorolt tevékenységet végzőknek 1992. január 1-jéig mindavállal- kozói igazolvány kiváltását, mind a bejelentkezést meg kel­lett tenniük. Tekintettel a jogsza­bály késői megjelenésére, vala­mint megismerhetőségének esetleges korlátáira, az APEH lehetőséget ad arra, hogy aki 1991. december 31-ig a már ha­tályon kívül helyezett törvény ér­telmében egyéni vállalkozónak minősült, és a felsorolt tevékeny­ségek közül gyakorolja valame­lyiket, a vállalkozói igazolvány birtokában 1992. szeptember 31- ig jogkövetkezmény nélkül beje­lentkezhet a telephely, a tevé­kenység folytatásának, illetőleg az állandó lakóhelye szerint ille­tékes megyei adóhatósághoz. A megjelölt határidőig (szep­tember 31.) bejelentkező ma­gánszemély esetén az egyéni vál­lalkozói tevékenységet folyama­tosnak kell tekinteni, és folyama­tosan jogosultak az egyéni vállal­kozókat megillető szabályok al­kalmazására. Azok a magánszemélyek azonban, akik a vállalkozói iga­zolvány kiváltását és a bejelent­kezést 1992. szeptember 30-ig nem teszik meg, e tevékenységü­ket 1991. XII. 31. napjával meg­szűntnek kell tekinteni. Ez eset­ben a megszűnés szabályait is al­kalmazni kell: adatmódosító la­pon a megszűnés adóhatósághoz történő bejelentése (elmulasztás esetén mulasztási bírsággal sújt­ható), a folyószámla rendezése, az adótartozás befizetése, vala­mint az adóévben történő leelle­nőrzés. Az esetlegesen felmerülő kér­désekre az APEH ügyfélszolgá­lati irodája ad kielégítő felvilágo­sítást. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek Az országoshoz hasonlóan 1992.1. negyedévben megyénk­ben is tovább folytatódott a gaz­dasági szervezetek gyarapodása. A rendelkezésre álló adatok alapján az anyagi ágakban a me­gyei székhelyű jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma (amely nem tartalmazza a felszá­molás alatt álló egységeket) 1992. március végén 793 volt, az egy évvel korábbinál 286-tal, az 1991. év véginél 101-gyel több. Az év első három hónapja közül januárban jegyezték be a jogelőd nélküli vállalkozások zömét. Egy év alatt a vállalatok száma 11-gyei, a szövetkezeteké há­rommal csökkent, a gazdasági társaságoké háromszázzal nőtt. Ez utóbbin belül a korlátolt fe­lelősségű társaságok, valamint a több létszámot foglalkoztató részvénytársaságok száma emel­kedett jelentősen. Március végén arányuk az ösz- szes gazdasági szervezeten be­lül 75, illetve két százalék volt, egy évvel korábban 60, illetve több mint egy százalék. A korlá­tolt felelősségű társaságok leg­nagyobb hányada a kereskede­lemben, a részvénytársaságoké az iparban működött. A gazdasági szervezetek gya­rapodása és a gazdálkodási for­mák szerinti összetételének vál­tozása tovább módosította a gaz­dálkodók létszámnagyság sze­rinti eloszlását. Egy év alatt az 50 főnél többet foglalkoztató szer­vezetek számának változatlansá­ga mellett súlya 37 százalékról 24 százalékra csökkent. A legfel­jebb 50 főt foglalkoztatók száma 90 százalékkal, ezen belül a leg­feljebb 20 főt foglalkoztatóké kétszeresére nőtt. Ez utóbbiak részesedése az összes gazdasági szervezetből 63 százalék volt, 1992. március végén, egy évvel korábban mintegy 49 százalék. Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatóság a HEVES MS HÍRLAP Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Bakfczy u. 7. H. 3301.(PF.:23) T.36/13-644 Far 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! Vincze Péter: Tulajdonosok és menedzserek konfliktusa a piacgazdaságokban A KOPINT-DATORG Rt. Műhelytanulmányok sorozatá­ban megjelent Vincze Péter: Tu­lajdonosok és menedzserek konfliktusa a piacgazdaságok­ban című műve. A szerző arra keresi a választ, hogy hatékonyan működik-e a vállalatfelvásárlások piaca. A nyolcvanas években az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Eu- rópában végrehajtott ilyen jelle­gű ügyletek alkalmat teremtettek egy meglepőnek tűnő jelenség elemzésére. Számos jel arra mu­tat, hogy a vállalatok teljesítmé­nye a felvásárlások után többnyi­re elmarad a várakozástól. A ta­nulmány e piac működésének hatékonyságával, illetve tökélet­lenségével összefüggő kérdések­kel foglalkozik. Mindez a ma­gyar gazdaság szempontjából most válik aktuálissá. A tapasz­talatok megismerése hozzásegít a piaci mechanizmusokról és in­tézményekről a hazai közvéle­ményben élő, leegyszerűsített és idealizált kép árnyalásához. A mű elolvasása után talán keve­sebb meglepetés vár azokra, akik belevágnak ilyen ügyletekbe. A kötelező felelősségbiztosítás uj tanfai Július elsejétől ismét drágábban autózunk: a kötelező felelősség- biztosítás dijai átlagosan 17,5 százalékkal emelkedtek. Mint ismere­tes, a biztosítók eredetileg ennél jóval nagyobb mértékű, több mint negyvenszázalékos emelést tartottak szükségesnek. Egy nemrégiben született kormányrendelet értelmében azonban a pénzügyminiszter egy személyben dönt a díjtételek változtatásának mértékéről. Kupa Mihály e jogával élve foglalt állást a kisebb arányú emelés mellett. A differenciálás értelmében a legkisebb köbcenti-űrtartalmú sze­mélygépkocsik kötelező díjtétele átlagosan öt, míg az 1501-2000 kö- zöttieké negyven százalékkal emelkedett. Az esztendő végéig érvé­nyes magasabb díj például a trabantosok félévi kiadását 132, az 1600- as Ladák gazdáinak költségét 2124 forinttal növeli. A 2000 köbcenti­nél nagyobb űrtartalmú autók esetében legnagyobb az emelés: meg­haladja a száz százalékot. A kötelező felelősségbiztosítási dijak jövő év elejétől várhatóan is­mét változnak majd. Jármű D(j­Régi díj Éj díj Különbség típus osztály Ft Ft Ft % személy­-850 2658 2790 132 5,0 gépkocsi 851-1150 3834 3930 96 2,5 (cm5) 1151-1500 4182 4530 348 8,3 1501-2000 5316 7440 2124 40,0 2001­6138 12780 6642 108,2 ossz.: 3922 4445 523 13,3 autóbusz 10-19 5196 6870 1674 32,2 (férőhely) 20-79 5940 10560 4620 77,8 80­6222 7950 1728 27,8 ossz.: 5789 8841 3052 52,2 teher­-2 4908 5520 612 12,5 gépkocsi 2-6 5676 6360 684 12,1 (tonna) 6­7416 8520 1104 14,9 ossz.: 5482 6180 698 12,7 vontató 378 720 342 90,5 lassú jármű 264 570 306 115,9

Next

/
Oldalképek
Tartalom