Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. július 2., csütörtök Hogyan vonható le az áfa a behajthatatlan követelés leírása után? A gazdaság egyes jellemzői Kérdőjelek Az üzlet tudomány? A minap hallottuk, hogy megalapítják a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját. Jó hír, mert jelzi a felismerést: a piacgazdaság működtetéséhez nemcsak elvek, stratégiák, jogszabályok és szervezetek kellenek, hanem mindenekelőtt az e feladathoz felnőtt emberek. Milyen a modem üzletember? Némi malíciával azt mondhatnánk, hogy olyan, akikből manapság nálunk kevés van: olyan vállalkozó, aki ismeri a kockázatvállalás korlátáit, vagyis képes a szárnyaló ötleteket is reális keretek között tartani. S ennek fordítva is igaznak kell lennie: az elkerülhetetlen kockázat nem bátortalaníthatja el, mondván: „amit nem kockáztatok, azt nem veszíthetem el”. A tapasztalatok is ezt támasztják alá?Igen, mert ha a mai üzleti életet vizsgáljuk, akkor két jellegzetes taszító emberi magatartással találkozhatunk. Közöttünk sürögnek-forognak az „egyszer használatos üzletemberek”, akik rövid idő alatt akarnak nagy vagyont összeharácsolni, és rendszerint rekordidő alatt csődbe mennek, nemegyszer magukkal rántva másokat. De itt vannak még azok is — ők a régi terv- gazdaság torzszülöttei —, akik akkor is késlekednek a váltással, ha már rég „kifutott” alóluk a piac. Az üzlet tudomány? Abban az értelemben feltétlenül az, hogy sok mindent kell tudni a sikeres üzletkötéshez. De legfőképpen azt, hogyan kell alkalmazkodni a modern piaci feltételekhez. Hogy az ide érkező, képzett külföldi üzletemberek ne „vállalati képviselőket, ügyvezetőket, üzleti előadókat, ügynököket” lássanak bennünk, hanem röviden, egyszerűen, de igazi értelemben: kereskedőket. P. T. 1992. január 1-jétől jelentősen megváltozott a behajthatatlan követelés leírása utáni áfa levonhatósága: az 1991. évi számlahelyesbítésen alapuló levonási automatizmust az adóhatóság előzetes hozzájárulása alapján történő adócsökkenés váltotta fel. 1992. év vonatkozásában az áfa-törvény rögzíti, hogy az adóhatóság az előzetes hozzájárulását abban az esetben adhatja meg, ha minden szükséges intézkedést megtett a követelés behajtására, de az érvényesíteni kívánt követelése az annak alapjául szolgáló bizonyítékok ellenére valószínűsíthetően nem nyer ki- egyenlítést. Az adóhatóság az adózó kérelmét akkor tekinti igazoltnak és adja meg hozzájárulását az áfa levonásához, ha az adózó (kérelmező) rendelkezik: — a Bírósági Végrehajtó Iroda értesítésével, amely a követelés behajtására tett végrehajtási eljárás sikertelenségét tartalmazza, vagy — a csődeljárás keretében egyezségi tárgyalás eredményeként tett engedményt és áfa-ösz- szeget is igazoló jegyzőkönyvvel, vagy — a felszámolási eljárásnál az egyezségi tárgyalásról szóló, a behajthatatlanságot valószínűsítő végzéssel. Természetesen az adóhatóság csak az 1992. január 1-jét követően behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre jutó forgalmi adó csökkentéséhez adhatja hozzájárulását. A behajthatatlan követelését leíró adóalany kérelmét a székhelye szerinti elsőfokú adóhatósághoz nyújthatja be. Az adóalanynak a kérelemhez csatolnia szükséges: — az értékesítésről szóló, a felszámított áfa-összeget igazoló számla másodpéldányát és annak másolatát, valamint — a követelés behajtására tett intézkedéseket és a behajthatatlanságot igazoló iratokat, úgy mint — a Bírósági Végrehajtó Iroda végzését, vagy — a csődeljárás keretében tett engedményt igazoló jegyzőkönyvet (célszerű annak a körülménynek az igazolását is mellékelni, hogy az engedményt mely konkrét áfa-köteles értékesítésekre adta a kérelmező), — a behajthatatlanságot valószínűsítő bírósági végzést, illetőleg ezek másolatait. Az adóhatóság — a kérelem elbírálását követően, a feltételek megléte esetén — határozattal adja meg hozzájárulását a behajthatatlan követelésre jutó adó összegének levonására. Az adóalany a behajthatatlan követelésként leírt ellenértéknek — a behajthatatlan követelésre jutó — számlában feltüntetett forgalmi adóját vonhatja le a fizetendő adójából. Ha a behajthatatlan követelésként leírt ellenérték a későbbiekben egészben vagy részben mégis kielégítést nyer, akkor az adóalany köteles a soron következő első elszámolás esedékességekor a fizetendő adót kiegyenlített ellenértékre arányosan jutó adó összegével megnövelni. 1992. évben célszerű az adóalanyoknak minden intézkedést megtenni a kintlévőségek behaj- tatasára, mivel a számviteli törvény kötelezően írja elő a behajthatatlannak minősített követelés legkésőbb év végi, az adózás előtti eredmény terhére hitelezési veszteségként történő leírását. Tekintettel arra, hogy az áfatörvény előírása alapján az adóhatóság szigorú feltételekhez köti hozzájárulását, elképzelhető az a gyakorlat, hogy e behajthatatlannak minősített és hitelezési veszteségként leírt követelés utáni forgalmi adó adócsökkentő tételként nem vehető figyelembe. (Forrás: Adó) Az ipar termelésének volumene a múlt évben egyre csökkent, az idén a visszaesés mérséklődött. Az első négy hónapban az egész ipar termelése összehasonlító áron 18,9%-kal (áprilisban 17,3%-kal) volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az I-IV. havi termelés a megelőző négy (tehát az 1991. IX-XII.) hónaphoz képest 7,5%-kal csökkent. Ugyanezen időszakokra a szezonális hatásoktól megtisztított (nem végleges) volumenindex 100,3. A termeléscsökkenés mérséklődésében az exportnak meghatározó a szerepe. Az első négy havi kivitel a múlt év hasonló időszakához képest az egész iparban 7,4%-kal — a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban ezt meghaladóan — csökkent. A kivitel a kohászatban elérte, az építőanyag-iparban és a könnyűiparban pedig jelentősen meghaladta a korábbi év első harmadának a teljesítményét. A keresletcsökkenés hatására az ipar belföldi értékesítésének volumene közel 16%-kal (a gépiparban és a könnyűiparban ezt meghaladóan) zsugorodott, és mérséklődött az árszínvonal növekedése is. Az árszínvonal áprilisban 4,2%-ka! múlta felül a decemberit. A mezőgazdasági termékekből az első négy hónapban 20 %- kai kevesebbet adtak át, mint a korábbi időszakban. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása csaknem egyharmaddal csökkent, miközben az árszínvonal 7%-kal nőtt. Az év első hónapjaiban viszonylag kis súllyal rendelkező növénytermelési és kertészeti termékek felvásárlása — mérséklődő árszínvonal mellett — jelentősen emelkedett. Az áru-, valamint a személy- szállítás teljesítménye egyaránt 7%-kal esett vissza. Főként az ipari termelés csökkenése miatt az energiafelhasználás az első négy hónapban csaknem 12%(1992. január — április) kai volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban több mint egyötöddel fogyott. A munkanélküliek száma 502 ezerre, aránya 9,3%-ra emelkedett. Valamelyest nőtt a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresete az első negyedévben 20,5%-kai haladta meg az 1991 első negyedévit. A lakosság munka- (tagsági) viszonyból és a társadalom- biztosításból származó bevétele az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest továbbra is az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett (13, illetve 16%-kal). A magánvállalkozások bevétele 48%-kal nőtt. A lakosság takarékbetét-állománya ez év április végén 37,7 milliárd forinttal volt több, mint az év elején, a növekmény nagy része időarányos kamat. A növekvő lakossági devizabetét-állomány április végén kereken 138 milliárd forintra rúgott. A megtakarításokon belül fokozódott az értékpapírok szerepe. A lakáshitelek gyorsított törlesztése következtében a lakosság bankhiteltartozása számottevően csökkent. A kiskereskedelem az első négy hónapban folyó áron többet, összehasonlító áron 13%- kal kevesebbet értékesített, mint egy évvel korábban. Az idén a fogyasztói árak emelkedése mérséklődött. Májusban decemberhez képest a növekedés 11,1%, ami mintegy fele a tavalyi 22,4%-os első öt havi áremelkedésnek. Az utolsó 12 hónap alatt 22,6%-os volt az árszínvonal-növekedés. 1992.1-IV. hónapjában — folyó áron — az összes import 11%-kal kevesebb, az összes export 23%-kal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A behozatal — az energia kivételével — minden árufőcsoportban csökkent. Az export növekedési üteme mind a piacgazdaságot folytató, mind a volt szocialista országokban megközelítően azonos volt. A kivitelnövekedés nagy része mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, fogyasztási iparcikkekre jutott. A külkereskedelmi áruforgalomban az első négy hónapban csaknem 640 millió dollár aktívum keletkezett, ami az előző év azonos időszakához képest több mint egymilliárd dollár javulás. Az idegenforgalom az I. negyedévben — csökkenő bevétel és kiadás mellett — 59 millió dollár bevételi többletet ért el. Döntően a jelentős áruforgalmi aktívum hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege konvertibilis devizában az 1991.1-IV. havi 76 millió dollárról ez évben — előzetes adatok szerint — 475 millió dollárra emelkedett. A konvertibilis bruttó adósságállomány az 1991. december végi 22,7 milliárd dollárról március végére 21,6 milliárd dollárra, a konvertibilis nettó adósságállomány 14,6 milliárd dollárról 13,1 milliárd dollárra csökkent. A költségvetés pozíciója — döntően a tervezett bevételek elmaradása miatt — jelentősen romlott, és április végére a hiány 66,7 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinak több mint kétszerese. A hiány májusban tovább nőtt. A gazdaság helyzetét a szervezeti struktúra változása is befolyásolta. 1992. I-V. hónapban 9165 jogi személyiségű (zömében 20 fő alatti kft.) szervezetet hoztak létre. A cégalapítási láz csökken, és mérséklődik a vegyes vállalatok létrehozására is. Április végéig a bíróságok 381 jogi személyiségű szervezet ellen adtak ki csődeljárási végzést, és 883 ellen folyt felszámolási eljárás. A csődbe került vállalkozások 93 ezer főt foglalkoztattak, ,és termelésük több mint egyötöde (zömében ipari) export volt. A Magyar Hitel Bank Rt. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1992.június 26-án megtartotta a Letéti Jegy és a Spórkocsi nyereményletét sorsolását. A Letéti Jegy főnyereménye egy CITROEN AX11 típusú személygépkocsi, amelynek nyertese a 0979080 sorszámú 50.000 Ft-os címletű Letéti Jegy birtokosa. A Letéti Jegy sorsolásának további nyertesei az alábbi sorszámvégződésű Letéti Jegyek tulajdonosai: ____0343 ____9099 A nyertesek a Letéti Jegy értékével megegyező összegű ajándéklevelet vehetnek át. A Spórkocsi Nyereményletét sorsolásának nyereménye egy HONDA CIVIC típusú személygépkocsi, amelynek nyertese a 001-0008834 sorszámú nyereményletét birtokosa. Nyereményekkel kapcsolatban július 20-tól lehet érdeklődni. MAGYAR HITEL BANK RT az értéit forrása n 3C c 13 E rs s D SC ÖC 5 £
