Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

HÍRLAP, 1992. június 6—7., szombat—vasárnap 7.

Gengszterek és szélsőségesek

Szélsőséges politikai szervezetek képviselői, jobb- és a baloldaliak egyaránt felsorakoztak a gengszterszervezetek mellé a japán fővárosban nemrégiben rendezett látványos tüntetésen. A felvonulás a tokiói Ginzán nemcsak a szervezetek egymásra találása miatt keltett feltűnést, hanem azért is, mert a tüntetők a gyülekezési, a véleménynyilvánítási és a szólásszabadság jelszavait harsogták, a demokratikus jogok védelmében hallatták hangjukat.

A közbiztonságáról híres Japánban az effajta megmozdulásokat inkább csak a „látványos folkór” eseményei közé illik sorolni, ám egyes sajtókommentárok most komoly veszélyekre hívják föl a figyelmet. „A demokrácia elleni frontális támadásról” ír vezércikkében a Mai- nicsi Simbun annak kapcsán, hogy merényletet kísérelt meg egy szélsőjobboldali szervezet tagja Kanemaru Sin, a kormánypárt elnökhelyettese ellen a közelmúltban. A lap arra int, hogy amikor az országban nagyfokú a politikával szembeni bizalmatlanság, amikor a megvesztegetési botrányok hatására egyre inkább teret nyer a közöny, a kiábrándultság légkörében kedvező táptalajra lelhet a szélsőjobboldali szervezetek terrorizmusa. Japánban egyébként mintegy ezer ultrajobboldali szervezetet tartanak nyilván húszezer körüli taglétszámmal, és ezek közül jó néhány már bizonyította egy-egy terroristaakcióval, hogy nem idegenkedik a törvénytelen eszközöktől.

E csoportok intenek most a törvénytelenségből fakadó veszélyekre a márciusban elfogadott új büntetőtörvény kapcsán.

Nos, a japán alvilág funkciója alaposan megváltozott az idők során, a jakuzák ma már nem azok, aki voltak öt évszázaddal ezelőtt, vagyis nem a kisemberekért kiálló, szigorú erkölcsiségű emberek. A ninkjo-do, vagyis az ősi jakuza szabályok szerint az igazi jakuzának élete feláldozása

árán is védelmeznie kell a gyengébbeket. Az új büntetőtörvények szerint üldözendő alvilági szervezetek persze, most is hivatkoznak az ősi morálra, arra, hogy „az átlagembereknek semmi bajt nem okoznak”, a valóságban azonban a mindennapos zsarolások során nemigen tesznek különbséget gazdag és szegény között.

A gengszterszervezetek egyik ügyvéd szószólója azzal érvel, hogy a japán kormány az új büntetőtörvénykönyvvel a rendőrállam kialakítása felé tesz lépéseket, és hogy ezentúl bármelyik politikai szervezetre csapást lehet mérni pusztán a csoporthoz tartozó tagság előélete alapján. E kemény bírálat arra utal, hogy az új szabályok szerint a rendőrség lecsaphat valamely alvilági'szer- vezetre, ha abban a tagok legalább tíz százaléka korábban már követett el bűncselekményt. Az egyik jobboldali politikai csoportosulás szóvivője közölte: „Japán szigorúan ellenőrzött országgá válik, senkinek nem lesz módja arra, hogy kormányellenes tevékenységet fejtsen ki”.

Aligha kell ettől a perspektívától tartani a szigetországban. Azért nem, mert az alapos pártközi egyeztetések és parlamenti viták után elfogadott törvény szerint valójában a súlyos, erőszakos bűncselekmények és a tagok fegyverhasználata alapján ítélkeznek egyes csoportokról a hatóságok. De a demokratikus jogok tiszteletben tartása szempontjából még ennél is fontosabb, hogy a törvény alkalmazásakor is építenek a társadalmi nyilvánosság erejére. Országszerte ügyvédekből, bűnüldöző szakemberekből álló központokat állítanak föl, amlyek tanácsokat adnak majd az emerek- nek, hogyan kerülhetik el a gengszterek zsarolásait. E központoknál fellebbezhetnek a jakuzák is, ha méltánytalannak tartják a velük szembeni eljárásokat. Ha úgy tetszik, a gengszterszervezetek tagjai is kellő védelmében részesülnek.

Már Waterloonál is gyógyszer volt

Ázsiai asszonyokról mondják, hogy újszülötteiket fürösztik benne, íróknak ihletet ad, s naponta hétmillió pohárral fogyasztanak belőle a világ minden részében.

A Guinness által gyártott barna sör, amely immár harmadik évszázadába lépett, egyike Írország legdrágább nemzeti kincseinek, s százhúsznál több országban árusítják — Írországtól Djiboutiig. „Változatlanul azon igyekezünk, hogy a világ még több Guinnesst igyon” — jelentette ki Leonie Brennan, a St. James Gate Serfőzde dolgozója. 1770 óta főzik ott a „fekete aranyat”. Egy balhiedelmet azon nyomban eloszlatott, nevezetesen azt, hogy a barna sört Dublin Liffey folyójának vizéből főzik. A folyékony „alapanyag” a Wicklow Hilís vidékéről kerül a serfőzdébe.

„A Guinness jót tesz önnek” ismert jelszó — Brennan szerint — nem ravasz reklámfogás, hanem a valóságban a legtöbb ír ember ezt a választ adja, amikor a húszas években megkérdezték tőle, hogy miért iszik egy pintnyit belőle. Különben is — mondja — a Guinnesst, mérséklettel fogyasztva, mindig is gyógyszernek tartották, s valamikor a brit egészségügyi hatóságok rendeletére várandós asszonyok ingyen juthattak hozzá. A Waterlooi csatatéren 1815-ben egy lábadozó lovastiszt, miután felhajtott egy pohárkát a Guinnessből, így szólt: „Bízom benne, hogy ez minden másnál jobban hozzájárult gyógyulásomhoz”.

A Guinness ma éppen annyira hozzátartozik Írországhoz, mint a Coca-Cola Amerikához. Mégis, az ital receptje Angliából származik, ahol a „porter” néven ismert sörök közé tartozott. Ez a sörfajta pedig a londoni hordárokról (porter) kapta a nevét, akik Billingsgate és Co- vent Garden piacain dolgoztak, s időről időre felhajtottak egy pohár „porter” sört. S amikor Arthur Guinness az első pint sörét lefőzte, ez az ital még csaknem ismeretlen volt Írországban, ahol addig főleg whiskyt és gint ittak az emberek. Az ízlés azonban gyorsan megváltozott.

A Guinness ma már státuszszimbólum. Sajátos szertartás a sör pohárba töltése — csak apránként történhet, és ezért öt percbe is beletelhet, amíg egy pintet felszolgálnak belőle. Ezt a cég annyira komolyan veszi, hogy „Guinness-doktorokat” küld a világ minden tájára, akik megtanítják a felszolgálókat a szakszerű töltésre.

UFO-lesen _____________ _______ _________

M

i történt a Faj das hegyen?

A terep az avartűz után

1992. január 3-án a Várpalota közelében lévő Fajdas hegy teteje és oldala csaknem 6 hektárnyi területen leégett. Robbanásnak, szándékos gyújtogatásnak, vagy valamilyen tárgy becsapódásának nyomát sem találták a helyszínre kivonult honvédségi és tűzoltósági alakulatok.

Az esemény az égen iszonyatos sebességgel mozgó, gömb alakú objektum feltűnésével hozható kapcsolatba. Mielőtt a lapos szögben lefelé haladó fényesség — a szemtanúk szerint— a földnek csapódott volna, hirtelen megugrott, és eltűnt. Olyan gyorsan zajlottak le az események, hogy az emberi tekintet aíig tudta követni. Ezután a szemtanúk egy 10-15 méter átmérőjű, vastag füstoszlop feltörését látták. Néhány másodperc múlva a lángok is láthatóvá váltak a Fajdas hegy oldalában.

Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy sokan egy hang nélküli, fényes robbanásról számoltak be. Hogyan lehet elképzelni a hangnélküli robbanást? Ez továbbra is rejtély. A helyszíntől

3-4 kilométerre álló személyek semmilyen hangot nem hallottak. Az ettől ellentétes irányban lévő szemtanúk — akik 200-300 méter távolságra voltak a jelenségtől — ugyanígy nyilatkoztak.

A tűzoltók Várpalotáról az első láng felcsapódása után egy órával érkeztek meg. Először még úgy gondolták, szokványos

avartűzzel állnak szemben, hiszen kiterjedt avarégést láttak. Azonnal megkezdődött a tűz oltása, majd ezután a terület szemrevételezése, aminek célja az volt, hogy tisztázza a tűz keletkezésének az okait. Minden tűznek van keletkezési helye, ezt igyekeztek először az illetékesek felkutatni. De mint később kiderült, a felderítő munka kudarcba fulladt, ugyanis a szokottól teljesen eltérő nyomokat találtak. Az avartüzek körkörösen, vagy legyező alakban terjednek, de ezen tűzeset nyomai nem mutattak szokványos avartűzre. A kijelölt vizsgálócsoport nem talált semmit, ami tüzet okozhatott volna.

A tűz a növények földfelszínhez közeli részeit elszenesítette — pár centiméter magasságig —, de feljebb érintetlenül hagyta. Ilyen január közepén nem fordulhatna elő. A szakértők szerint a helyszínen intenzív égés folyt, olyan, mintha gázpörzsölővel elhúztak volna a terület fölött. Figyelemre méltó még az is, hogy az égés a hóval és avarral bontott felszínen nem egyenletesen szétoszolva történt, hanem foltokban. Itt-ott — az oltás után — még fű- és hócsomókat is lehetett látni. Szokványos avartűz esetén nincsenek a tűz által érintetlen területek. A hegytetőn — 150-200 négyzetméternyi területen — a vastag, speciális hővédő csizmán keresztül is érezni lehetett, hogy mennyire átmelegedett a talaj. Valósággal égette a helyszínen tartózkodók talpát — még a vastag csizmán keresztül is. Az avartüzeknél ilyen utóhatások sem szoktak előfordulni.

A tűz keletkezésének középpontjától 40 méterre van egy háromszögelési pont. Az itt álló vastraverzről — a tűz után — darabokban hullott le a rozsda, ami ugyancsak elképzelhetetlen avartűz esetén. Ennek a folyamatnak a kiváltásához legalább 200 Celsius-fokos hőmérsékletnek kellett keletkeznie. De mitől és hogyan?

Rendkívülinek számít még az is, hogy a helyszínen volt egy férfi, egy nő és két gyerek. Ott sétálgattak, ahol az égés nyomait viselő magassági pont van. És semmit sem láttak és hallottak. Tehát: akik távol voltak, látták a fényességet és a robbanást, akik meg a helyszínen vagy annak közelében tartózkodtak nem láttak semmit. A honvédség a terepet tüzetesen átvizsgálta sugárzásmérővel. A mérés az átlagostól eltérő aktivitást nem rögzített.

Az eset kapcsán napvilágot látott jó néhány következtetés a rejtély megoldására. Ezeket gyűjtöttük itt csokorba, talán valamelyik felelős lehet a Fajdas- hegy tetején történt tűzesetért.

1. A jelenség gömb villám volt. Csakhogy a látványt nem kísérte semmiféle hanghatás. A gömbvillámok által okozott rombolások esetén a megfigyelők kivétel nélkül mindig erős hanghatásról számolnak be. Az szinte teljesen lehetetlen, hogy egy ilyen óriási területen tüzet okozó gömbvillám robbanását a közelben tartózkodó emberek ne hallották volna meg.

2. Elektromos tűz (például villámcsapás). Ezt bizonyítaná, hogy a háromszögelési pontnál a vasszerkezet forró volt. A hang- jelenség elmaradása ebben az

esetben is magyarázatra szorul.

3. Ufóhívők véleménye. Egy földönkívüli repülő szerkezet úgynevezett térugrást hajtott végre, de elvétette a dimenziók közötti, kényes manővert, így nagyon közel került a földfelszínhez. A repülőszerkezet hajtóművén kiáramló, ismeretlen, hatalmas energiafajta furcsa égésnyomokat hozott létre a havas felszínen.

4. Egy meteordarab hatolt be légkörünkbe. Az öklömnyi vízjégből és fagyott gázok jegéből álló meteordarab a földfelszín felett kb. 50-100 méterrel felrobbant. A test ugyan megsemmisült földreérése előtt — valószínűleg elpárolgott —, de az előtte nagy sebességgel száguldó, forró léghullám a felszínbe ütközött. A magas hőmérsékletű lökéshullám pedig egyes helyeken felgyújtotta a nedves avart, és becsapódása nyomán több méter magas füst- és poroszlop keletkezett. Ez az esemény nagyon emlékeztett az 1908 júniusában történt — Tunguz-kataszt- rófa néven ismert — esetre, amely során a lényegesen nagyobb üstökösdarab, amely nagy valószínűséggel fagyott gázokból és vízjégből állt, még a felszín felett kb. 6 kilométer magasságban felrobbant. Ez esetben is fényesen sugárzó tűzgolyóként húzott át az égbolton. Az óriási lökéshullámfront a tajga felszínébe csapódva, több kilométer magas füst- és porfelhőt hozott létre. A tajgán keletkezett tűz pusztítása több ezer négyzetkilométerre kitelj edt.

Nagyon valószínű, hogy ezúttal az események nem kapcsolódnak az ufókhoz, sem a gömbvillámhoz, csak egy parányi méretű, légkörünkbe tévedt víz-jég meteorhoz, amely látványosan ugyan, de hangtalanul — vagy alig hallhatóan — robbant fel.

V. Tana Judit

Egy elszenesedett fűcsomó

A belváros újdonsága:

%

Cosmetic Laboratories active cosmetology

EGRI REFERENCIA KOZMETIKA 3300 Eger, Érsek u. 7.

Nyitás:

június 9-én, kedden S órakor.

^ _____ é

A SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK ajánlata:

Leslie L. Lawrence: Naraszínha Oszlopa Jackie Collins: Főnökasszony William Gibson: Neurománc Däniken: Sötét kőkorszak Jack Higgins: Dillint jer ELŐJEGYEZTETHETŐ:

A sport krónikája Révai Nagy Lexikona Brehm: Az állatok világa Tolnai Világtörténelme Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat az Ünnepi Könyvhétre is! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 16-998 Érsek u. 2. (volt Marx Károly u.)