Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 30., kedd Szaúdi pénz az amerikai katonai akcióhoz (?) ENSZ-zászló leng Szarajevóban Lelőtt libanoni farmerek Négy dél-libanoni farmer éle­tét vesztette, amikor izraeli kato­nák — az őket ért támadásra vá­laszolva — fegyverüket használ­ták. Az Izrael által létrehozott dél-libanoni „biztonsági zóna” egyik falujában történteket a síi­ta Hezbollah akciója előzte meg: a gerillák pokolgépes támadást intéztek az izraeli hadsereg egyik állása ellen, s négy izraeli katona könnyebben megsebesült. Az iz­raeliek válaszakciójának a halot­takon kívül három sebesültje is volt. Izraeli helikopterek tegnap a kora délutáni órákban dél-liba­noni célpontokat támadtak. Moldovai ütközet A Moldovához tartozó Dnyeszter menti körzetekben hétfő hajnalban súlyos harcok voltak a moldovai kormányerők, illetve a szeparatisták között. Mint a chisinaui védelmi minisz­tériumban tegnap bejelentették, az elszakadni vágyó Dnyeszter menti köztársaság fegyveresei és a térségben állomásozó 14. had­sereg egységei Benderinél, Kos- nicánál és Kocsierinél megtá­madták a moldovai rendőrség ál­lásait. A támadást visszaverték, de a harcokban 41 ember életét vesztette, 36-an megsebesültek. Kioltott emberéletek Karabahban Több mint száz ember vesztet­te életét két nap alatt Karabah­ban az azeri és örmény erők fegy­veres összecsapásai következté­ben — jelentette vasárnap az orosz televízió. A beszámoló szerint a leghevesebb harcok Aszkerán és Gadut körzetében folytak, amely térség ellen az azeri erők harminc harckocsi be­vetésével átfogó támadást indí­tottak. Azeri békejobb az örményeknek Készek vagyunk béketárgya­lásokra Örményországgal — je­lentette ki Abulfáz Elcsibej Azerbajdzsán elnöke a Cumhu- riyet című török lapban tegnap megjelent interjúban, de hozzá­tette: nem hisz sem Levon Ter- Petroszján örmény elnök aláírá­sának, sem a szavainak, ezért a két ország közötti vitás kérdése­ket csak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) keretében lehet megol­dani. Az azeri kormány elnöke egyúttal bírálta és fanatikusnak nevezte az iráni iszlám rendszert. Az Antenne-2 francia televí­ziós csatorna tegnap egyenes adásban azt jelentette Szarajevó­ból, hogy az ENSZ-erők átvet­ték az ostromlott város repülőte­rének ellenőrzését. A televíziós csatorna által mutatott képeken a repülőtér felett immár az ENSZ zászlója leng. A képek alapján a repülőtér békésnek tűnt — írja a Reuter, hozzátéve, hogy az Antenne-2 szerint dél­után négy óra tájban már meg is érkezik oda két — élelmiszerrel és gyógyszerrel megrakott — francia katonai szállítógép. George Bush amerikai elnök a hét végén ismét telefonkapcso­latba lépett több vezető politi­kussal, és a boszniai helyzettel kapcsolatos amerikai álláspon­Egy nyolcéves tibeti kisfiú lett az első élő Buddha, aki megkap­ta ehhez a kínai kommunista kormány hivatalos hozzájárulá­sát — közölték hétfőn Peking- ben. A tibeti buddhista vallás taní­tása szerint az élő Buddha olyan személy, aki elég szent ahhoz, hogy halála után a Nirvánába ke­rüljön, de aki ismételten a rein­karnációt (újjászületést) választ­ja, hogy másokon segítsen. A China Daily című pekingi lap jelentése szerint a kisfiút az élő Buddha 17. reinkarnációja­ként választották meg. A kivá­lasztás szombaton történt egy lá­makolostorban, 70 kilométerre Lhasszától, a tibeti fővárostól. Az Állami Vallásügyi Hivatal szóvivője szerint ez az első eset, tot egyeztette velük. Hétvégi pi­henőjéről Washingtonba vissza­térve Bush elmondotta: Helmut Kohl német kancellárral, Borisz Jelcin orosz elnökkel, John Ma­jor kanadai kormányfővel, Ava- co Canibal Silvával, az Európai Közösség elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnökével, valamint olasz és holland politi­kusokkal konzultált. Leszögez­te: az Egyesült Államok — mint eddig is mindig — megteszi, ami ráhárul, ha úgy látja, hogy a hu­manitárius szállítmányok célt ér­nek. Az amerikai elnök szerint Washingtonnak minden bizony­nyal szerepe lesz Bosznia ügyé­ben, mégpedig az ENSZ keretei között. Bush szerint következő lépésként a Biztonsági Tanács­nak kell megvitatnia a helyzetet. hogy a kommunista kormány hozzájárult élő Buddha kijelölé­séhez. Egyes kolostorok ugyan a múltban már választottak élő Buddhát, de az törvénytelen volt. A szóvivő szerint mintegy 5000 élő Buddha volt Tibetben, amikor oda a kínai csapatok be­vonultak 1950-ben. Azóta közü­lük sokan meghaltak, de a kínai kormány egyiküket sem ismerte el. Egyeseket az Indiában szám­kivetésben élő dalai láma által vezetett tibeti közösség nevezett ki, de a pekingi kormány ezeket a kinevezéseket is törvénytelen­nek tartja. A dalai láma 1959-ben mene­kült el Tibetből, miután meghiú­sult a kínaiak elleni felkelés. A hatvanas és a hetvenes években Kína kemény kézzel elnyomta A Newsweek című amerikai hírmagazin értesülése szerint Fahd szaúd-arábiai uralkodó e hónap közepén titkos üzenetet intézett Bush amerikai elnökhöz a boszniai helyzettel összefüg­gésben. A lapot idéző Reuter szerint a szaúdi király kilátásba helyezte, hogy konkrét pénzügyi segítséget nyújtana, ha az ameri­kaiak katonai akciót kezdenének a boszniai muzulmánok védel­mében. A Newsweek nem nevezi meg forrását, ugyanakkor azt ál­lítja, hogy Fahd szükség esetén még saját hadseregét is az ameri­kaiak rendelkezésére bocsátaná. Francois Mitterrand francia elnök hazautazása előtt kijelen­tette, hogy Szarajevó életének legsötétebb emléke. Tibetben a buddhista vallást, lá­makolostorokat rombolt le és szerzeteseket vetett börtönbe. A nyolcvanas években a pekingi kormány megengedte néhány kolostor újbóli megnyitását, de változatlanul szigorúan ellenőrzi a vallásgyakorlást. Jelenleg a kormány jelentős szerepet játszik abban, hogy a ti­beti buddhisták megtalálják a Pancsen láma reinkarnációját. A Pancsen láma a második legna­gyobb egyházi méltóság a dalai láma után. Az utolsó Pancsen lá­ma 1989-ben hunyt el. A pekingi kormány akkor kinyilvánította, hogy reinkarnációja az ő jóváha­gyásával történhet csak, és hogy a keresésnek Kínára kell korláto­zódnia. (AzAP alapján.) Maxwell-nyugdíjasok Fizet a brit kormány A brit kormány magára vállalja a Maxwell-nyug­díjasok júliusi járandóságainak kifizetését — jelen­tette be vasárnap Peter Lilley népjóléti miniszter. A nyugdijakat emellett májusig — korábbi fölfüggesz- tésükig — visszamenőleg is megkapja a 4240 jogos tulajdonos. A pénzt abból a 2,5 millió fontos rend­kívüli alapból biztosítják, amelynek létrehozását három héttel ezelőtt határozta el a londoni vezetés. A kormány emellett fölhívta a bankok és pénzinté­zetek figyelmét, hogy adják vissza azokat a pénze­ket, amelyek a Maxwell-cégek elsikkasztott nyug­díjalapjaiból származnak. A National Westminster Bank például nemrégiben bejelentette, hogy visz- szaadja azt a 20 millió fontnyi részvényt, amelyet kölcsöngaranciaként kapott Maxwelléktől — a nyugdíjalapból. A kommunista kormány hozzájárulásával Élő Buddha Washington „fokéme” Magyar kitüntetés emberéleteket mentő amerikai diplomatának A télen lesz 45 éve, hogy a budapesti amerikai nagykövetség egy fiatal diplomatája rejtjelezett üzene­tet kapott: feltűnés nélkül, de négy napon belül hagyja el a magyar fővárost. James McCargar eleget tett az utasításnak, hiszen a helyszínen maga látta a legjobban: küszöbön a teljes szovjet és kommunis­ta hatalomátvétel, ami egyúttal pontot tehet eddigi működésére is. A fiatal történész ugyanis 1946-tól az amerikai hírszerzést irányította Magyarországon. S miután kiderült, hogy demokratikus Magyaror­szág helyett szovjet csatlósállam alakul ki, fő feladata az lett, hogy külföldre szöktesse, segítse a de­mokratikus pártok politikusait, még mielőtt azok eltűnnének a Gulagban, vagy a hazai börtönökben. McCargar majd félszázad után az MTI tudósítójának be­szélt először arról, hogyan került (moszkvai, vlagyivosztoki szol­gálat után) Budapestre, miként építette ki hírszerző hálózatát. Annak tagjait (nem kevesen még életben vannak) ma is csak haj­dani fedőnevükön hajlandó em­líteni: „Simon” például a Nem­zeti Bank tisztviselője volt, ő szolgáltatta az adatokat arról, hogyan fosztják ki a szovjetek az országot. „Guy” rendőrségi fő­tisztviselő. „Paul”, a kisgazda politikus — egykori ellenálló — átadta a kormányülések jegyző­könyveit. „George” hivatásos diplomata volt, míg az arisztok­rata „Henry” a főrendi ház egy­kori tagja, kitűnő társasági kap­csolatokkal rendelkezett. — Nem nekem, hanem ve­lem dolgoztak, hangsúlyozza McCargar, mondván: Washing­ton „kémeinek” egy része még azt sem tudta, hogy valójában milyen szervezetnek szállítja az értesüléseket. Csak annyit, hogy az amerikaiakkal van kapcsolat­ban — az egyetlen hatalommal, amelytől remélhető: megmenti az országot az oroszoktól és ki­szolgálóiktól. Ezt remélte a jól képzett és jó­képű amerikai fiatalember is, akit többek között jó orosz nyelvtudása miatt küldtek Buda­pestre. Ám éppen szovjet „kollé­gáival” megismerkedve, mind világosabban láthatta: jaltai vagy moszkvai megállapodások ide vagy oda — a szovjetek teljes ha­talomátvétele már csak rövid idő kérdése. így McCargar az információ- gyűjtés mellett mind gyakrabban a követség egy furgonjával köz­lekedett — sajátos útvonalakon. Kora reggel a Hármashatár-he- gyen titokban vette fel utasait, akik azonnal ládába bújtak a ko­csin. Az autó hosszú, bonyolult utakat tett meg, hol a Dunántú­lon, hol Szlovákián át Ausztriá­ba, ott a szovjet megszállási öve­zetből az amerikaiba. Ott bújhattak elő a ládákból a koalíciós idők politikusai: szá­mosán köszönhetik maguk és családjuk életét az amerikai dip­lomatának, aki maga sem koc­káztatott keveset, hiszen a szov­jetek ismeretesen nem voltak vá­logatósak egykori szövetségese­ikkel szemben sem. James McCargar páratlan kor- és szemtanú. Például Nagy Ferencről, az emigrációba kény- szerített kisgazda miniszterel­nökről, akit rendkívül koncepci­ózus államférfiként ismert meg: egész Közép-Európa sorsát be­folyásolhatta volna — emlékezik rá. De emlékezik Rákosi Má­tyásra, a páratlanul csúnya jö­vendő diktátorra, nemkülönben annak jobbkezére, az ördögien ravasz Gerő Ernőre. No meg a budapesti színpad többi kulcsfi­gurájára: Puskin nagykövetre, Vorosilov marsall kegyeltjére, s a másik legfontosabb figurára, a KGB-előd NKVD helyi főnöké­re. S emlékezik a bizarr ügyre, amikor Tildy Zoltán köztársasá­gi elnök veje az utóbb kivégzett Chomoky Viktor útján üzent: szervezzék meg menekülését az amerikaiak. McCargar és háló­zata munkához is látott, ám Chornoky a Tildy-család vagy 14 tagjának kimenekítéséhez ra­gaszkodott, ami jóval több volt a lehetségesnél. Ráadásul az ame­rikai Time hírmagazin (mindent a szenzációért) a fecsegő Chor­noky jóvoltából megírta a szöké­si tervet, amelyet így persze el kellett ejteni. James McCargarnak, aki szív- vel-lélekkel támogatta a magyar ügyet, már 1947-ben tapasztal­nia kellett, hogy hiába sürget Washingtonban segítséget az alámerülő magyar demokratikus kísérletnek. — Az amerikai nép nem támogatna lépéseket, hogy megállítsuk ott az oroszokat — mondotta panaszaira 1947-ben a külügyminisztérium illetékes vezetője, Charles Bohlen, a ké­sőbbi lures moszkvai nagykövet. Az egykori szemtanú számára ezért nem volt meglepő, amikor kormánya 1956-ban is tétlen maradt. A diplomata-hírszerző utóbb az Albánia felszabadítására irá­nyuló titkos akciókat irányította, amelyek véres kudarcba fullad­tak, hiszen brit kollégája, Kim Philby akkor már régen a KGB ügynöke volt... McCargar dolgo­zott a Szabad Európánál, az UNESCO-nál, s immár régeb­ben szerény, írogató nyugdíjas Washingtonban. Magyarországi, túlzás nélkül történelmi szerepét hazájában — bürokratikus okok miatt — igazán soha el nem is­merték. Annál boldogabbá tette, hogy — amerikai magyar barátai, köztük a megmentettek javasla­tára — Göncz Árpád a közel­múltban írta alá a döntést arról, hogy James McCargar a Köztár­sasági Érdemrend tiszti kereszt­jét kapja. Kérdés, van-e magyar, aki ennyire büszke erre a kitünte­tésre? Heltai András Gyilkos sortűz az elnökre Merénylet Algériában Gyilkos merénylet áldozata lett hétfőn a kora délutáni órákban Mohamed Budiaf algériai elnök. Ezt az AFP jelentette. Az algériai rádió jelentése szerint ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak rá, ami­kor az államfő Annaba városában a nelyi kultúrpalotában tett látoga­tást. A heves lövöldözésben többen életüket vesztették. Algírban a gyilkosság hírére azonnal összehívták az államtanácsot, a kollektív ál­lamfői testületet. Milosevic elfogadta Választást követel az ellenzék Tegnap ismét mintegy tízezren tüntettek a belgrádi szövetségi parlament előtt. A tüntetők kö­veteléseit írásban is átnyújtották a szerbiai hatalmi szervek veze­tőinek. Slobodan Milosevic el­nöknek öttagú delegáció adta át a Szent Vid-napi tüntetés állás­foglalását. A tüntetők főként az ő távozását sürgetik. Milosevic a megbeszélésen elfogadta azt a követelést, hogy tartsanak vá­lasztást, s hogy szervezzenek ke­rékasztalt a hatalom és az ellen­zék véleménycseréje végett. (MTI) Ausztría-lottő A 26. játékhét nyerőszámai: 3,7,20,34,35,43. Pótszám: 45. Joker-nyerőszámok: 784647. A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a nyereményjegyzék a következő: 6 találatos szelvény nem volt. A 4 darab 5 plusz 1 ta­lálatos szelvényekre egyenként 903.648 schillinget fizetnek. Az 5 találatosak 15.853, a 4 talála- tosak 456, a 3 találatosak 32 schillinget érnek. A telitalálatos Joker-szelvényekre egyenként 1.644.086 schillinget fizetnek. A következő hétre átvitt nyere­ményalap 13.554.728 schilling. Bongó-nyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a június havi bongósorsolás kihúzott nyerőszáma: 1.770.563 A nettó nyereményösszegek a következők: Amennyiben a sorsjegy egymás melletti utolsó 2 számjegye 63, akkor a nyeremény 70 Ft 3 számjegye 563, akkor a nyeremény 700 Ft 4 számjegye 0.563, akkor a nyeremény 7.000 Ft 5 számjegye 70.563, akkor a nyeremény 70.000 Ft 6 számjegye 770.563, akkor a nyeremény 700.000 Ft a sorsjegy száma 1.770.563, akkor a nyeremény 10.000.000 Ft áram Szófiának Szerb Bulgáriában levál­tották az energetikai ipar három vezetőjét, mert Szófia az ENSZ szankciói ellenére áramot kapott Szer­biától. A hétfői bol­gár napilapok jelen­tései szerint Filip Di­mitrov kormányfő nyomására leváltot­ták Anton Mircsevet, az elektromos művek igazgatótanácsának elnökét és helyette­sét. Benyújtotta le­mondását Éjulin Ra- dulov, az energetikai bizottság vezetője. Bulgária június 17- én óránként 150 megawatt elektro­mos energiát kapott Szerbiától, az orszá­gos diszpécserköz­pont közvetítésével. Szófiában arra hivat­koztak, hogy a kozlo- duji atomerőmű két áramtermelő blokk­jának a leállása miatt volt szükség az ügy­letre, amelynek kere­tében Belgrád áram­szállítási tartozását törlesztette. F öldrengés(ek) Kaliforniában Annak kapcsán, hogy vasár­nap hajnalban két erős földren­gés rázta meg Kalifornia ameri­kai állam déli részét, egy ember­életet követelve és súlyos anyagi károkat okozva, a Reuter brit hírszolgálati iroda az alábbiak­ban foglalja össze a kaliforniai földrengések történetét: 1906. április 18. — A Richter- skála szerinti 8,6-os erősségű földrengés a földdel tett egyenlő­vé 10 négyzetkilométer nagysá­gú területet. San Francisco nagy része elpusztult és leégett. A ha­lálos áldozatok száma megha­ladta az ötszázat. 1933. március 10. — Long Be­ach. A 6,3 erősségű földrengés következtében 117 ember vesz­tette életét Kalifornia állam déli részében. 1952. június 28. — Los Ange­les. A Richter-skála szerinti 7,4- es erősségű földrengés epicent­ruma Joshua Tree közelében volt. A földmozgás megrázta egész Dél-Kaliforniát a mexikói határig, s Nevada állam egy ré­szét. Számos épület összedőlt. A földrengés egy halálos és több se­besült áldozatot követelt. 1952. július 20. — Kern me­gye, Los Angelestől 60 mérföld­re északra. 12 halott és 18 sebe­sült. Az anyagi károkat 60 millió dollárra becsülték. 1971. február 9. — Los Ange­les. Hatvannégy ember halt meg, amikor földrengés rázta meg a San Fernando Valley térségét. Az anyagi kár elérte az egymilli- árd dollárt. A rengés erőssége 6,5 fokozatú volt. 1987. október 1. — Los Ange­les. A város térségében pusztító 5,9 erősségű földrengés több millió dolláros annyagi kárt oko­zott. 1989. október 17. — Santa Cruz. Ez volt a legpusztítóbb földrengés az Egyesült Államok­ban 1906 óta. Az epicentrum San Franciscótól 50 mérföldre délre, Santa Cruz közelében volt, s a 7,1 erősségű rengés meg­rázkódtatta a San Franciscó-i Öböl térségét. A halottak száma 60, a sebesülteké pedig 2750 volt. Az anyagi károkat hétmilli- árd dollárra becsülték. 1991. április 25. — Három, egyenként 6-os fokozatúnál erő­sebb rengés rázta meg Kalifornia északi részét. A sebesültek szá­ma 45 volt, az anyagi károk meg­haladták a 25 millió dollárt. 1992. április 22. — Los Ange­les. A 6,3 erősségű földmozgás épületkárokat okozott a város- központban és egész Dél-Kali- forniában. A most vasárnap hajnali föld­rengés erőssége 7,4 fokozatú volt. (Az AFP alapján) Az áldozat gyermek A vasárnapi dél-kaliforniai kettős földrengésnek egy halottja, s az eddigi jelentések szerint 152 sebesültje van. A sebesültek közül négynek az állapota súlyos. Az áldozat egy háromesztendős gyer­mek, akire a földrengés epicentruma közelében, Joshua Tree község­ben ráomlott egy kémény. A sérültek közül egyes jelentések szerint hatvanhét, más értesülések szerint 72 embert kellett kórházba szállí­tani. A károk már az eddigi összegzés szerint is jelentősek. A legsú­lyosabban Joshua Tree és Yucca Valley települések rongálódtak meg. Áz elemi csapás házakat döntött romba, tetőket rongált meg, sokfelé kárt tett az elektromos és a vízvezetékekben. Dél-Kalifornia jelentős területei maradtak áramszolgáltatás nélkül. A fedél nélkül maradta- kat katonai és gyermektáborokban, valamint a parkokban helyezték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom