Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
Figyelő A telekommunikációs forradalom Orwell rémvíziójának megvalósulásával fenyeget Megszűnik a privátszféra? Ha a pénzespostás hiába csenget... Hol „parkol" a nyugdíj, ha elutazik a címzett? HÍRLAP, 1992. május 7., csütörtök________________________________________________________7. Képzeljenek el egy újságírót, aki monitoros számítógépén úja a legújabb művét, amikor a képernyőn — a készülő cikk kellős közepén — hirtelen idegen szöveg jelenik meg. „Az utolsó mondat nem tetszik, a többi elmegy” — olvashatja az infarktus szélére juttatott kolléga. Az üzenet az újság nagy hatalmú főnökétől jött, aki munka közben észrevétlenül ellenőrizte beosztottjait. Mindez Amerikában, ahol a számítógép 10 millió ember megszokott munkaeszköze, bármikor megeshet. A XX. század utolsó éveiben, amikor a rézkábeleket egyre inkább felváltják az üvegszálak, a telefonokat össze lehet kötni a számítógépekkel, és az igazán menő cégek Bell ősi, kurblis találmányát már évek óta színes képernyős távbeszélőkkel helyettesítik, ennél cifrább esetek is előfordulnak. A színházakban az elfoglalt üzletember zsebében például a drámai nagyjelenet kellős közepén megszólalhat a személyi hívó: „Jössz már? Kinyiffant végre a főhős?” A hatás a nézőtéren természetesen leírhatatlan. Egy alkalommal az egyik amerikai tv-csatoma műsorvezetője felszólította a nézőket, hogy tartsák telefonkagylójukat szorosan a képernyő elé! Ezáltal a telefon-előfizetőket ingyenes vonalakra kapcsolták. Más esetekben akár cégek üzleti nyilvántartásai is megnyílhatnak hozzáértő kezek előtt A telekommunikációs forradalom újításai kétélű fegyverek. Elgépiesedó korunk Orwell híres regényében az „1894-ben megjövendölt rémálom megvalósulásával fenyeget” Amerikában például úton-útfélen gyufa- skatulyányi üzenetrögzítőket lehet vásárolni, melyek segítségével bárki beszélgetésével vissza lehet élni. Ezt Bush asszony is megtaKonferencia a kisvállalatok • •• jovojeroi A Magyar Kisvállalati Társaság a kisvállalati hét keretében 1992. május 13-14-én konferenciát rendez „A kisvállalatok jövője” címmel. A rendezvény célja, hogy friss információkkal lássa el a vállalkozókat. Az előadásokat és a konzultációkat neves külföldi és hazai intézmények, érdekképviseletek (PM, APEH, MNB, Iposz) képviselői tartják. pasztalta már, akit az elnöki repülőgép fedélzetén ülve hallgattak le. Ha a találmányokkal, amelyeknek eredeti célja az ember életének kényelmesebbé és köny- nyebbé tétele, továbbra is így visz- szaélnek, összeomolhat a magánszféra. Milliók követelik, hogy biztosítsák jogszabályok a személyek jogait, az adat birtokosainak védelmét, azért, hogy ne lehessen az információkat büntetlenül más célra felhasználni. Aki a berendezések elektromos védőrendszerét áttörve mégis garázdálkodik, fizesse meg a büntetésen kívül az összes javítási és kártérítési költségeket is! Ne válhasson a magánszféra áruvá! A zsinór nélküli telefonok védelmét szintén csak hatékony jogszabály biztosíthatja, mert biztos műszaki rendszer nincs a védekezésre. Legalábbis eddig. Egy régi mondás szerint egy ország fejlettségét azon lehet lemérni, ahogyan a börtöneiben sínylőd őkkel bánik. Ma inkább úgy mondanánk: az igazi fokmérő az, ahogyan az egyének magánéletét kezeli. Röviden Tolmács a telefonban Elektronikus tolmácsberendezés segítségével tudnak a jövőben a japán előfizetők országukból az USA-ba és Németországba telefonálni. Ezen a fejlesztési munkán dolgozik jelenleg a Siemens kutatóközpontja Mün- chen-Perlachban a pittsburgi Camegie Mellon egyetemmel, a karlsruhei egyetemmel és a japán Advanced Telecommunications Research Institute Intemational- lal karöltve. A Siemens szerint az elektronikus tolmácsberendezés mintapéldánya egy éven belül elkészül. Az első fejlesztési fázisban a tolmácsberendezés felhasználható szókészlete viszonylag szűk lesz: csak rövid rutinbeszélgetésekre lesz képes. A rendszer érti a folyó beszédet, s annak alapján választja ki, melyik fordítási sablont kell alkalmaznia. A Siemens fejlesztője szerint a fordítótelefon gyakorlás és egyedi beállítás nélkül tud majd működni, a japánt, a németet és az angolt egyaránt le tudja fordítani bármelyik másik kettőre. Lengyel számítógéppark Lengyelország tavaly ötvenezer PC-t importált. Egy lengyel számítástechnikai lap szerint az országbem ma már körülbelül egymillió különböző gyártmányú és teljesítményű mikroszámítógép található, annyi, ameny- nyi az egész egykori Szovjetunióban. A szakértők szerint a számítógéppiac bővülése a volt szocialista országok közül az idén is Lengyelországban lesz a leggyorsabb. Postafiók a telefaxban A japán NEC cég csak ezer dollárt kér a 256 kilobyte memó- riájú telefaxaiért. A készülék egyszerre hét A4-es oldal információit tárolja, és ezt a dokumentumot automatikus programozással tíz különböző helyre tudja elküldeni. A készülék igazi szenzációja: postafiókként is működtethető, és meghatározott jelszó beadásával a címzett hozzájut a telefax memóriájában tárolt információkhoz. Gyakori gond, hogy mi legyen a nyugdíjjal, ha a címzett hosz- szabb-rövidebb időre elutazik, üdülni megy, kórházba kerül, esetleg lakóhelyétől távol, gyerekeinél, rokonainál tölt néhány hónapot. Ha két-három hetes távollétről van szó, egyszerűen csak meghatalmazást kell adni valakinek (szomszédnak, ismerősnek), hogy átvegye a postástól a pénzt. Nem árt persze előzetesen a postásnak is szólni, már csak azért is, mert tőle lehet a meghatalmazáshoz formanyomtatványt kapni. Hosszabb belföldi távoliét esetén a címváltozást be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (Bp. 1820), vagy vasutas nyugdíjasok esetében a MÁV Nyugdíj-igazgatóságnak (Bp. 1378 Pf. 20). Mivel a nyugdijakat előre számfejtik, másfél hónappal az elutazás előtt célszerű bejelenteni a címváltozást. A postahivatalokban kapható erre szolgáló nyomtatvány, de megteszi a sima levél vagy levelezőlap is. A személyesen aláírt bejelentésben közölni kell a nevet, a törzsszámot, az eddigi és az új címet. Arra nem szükséges kitérni, hogy milyen időtartamú lesz a távoliét — viszont a visszaérkeVolt egyszer egy lelkes, szorgalmas asszisztens a Richter gyógyszertárban Gyöngyösön. Nagyon jól érezte magát a munkahelyén. Becsülte, tisztelte a főnökét, a munkatársaival is jól megvolt, és akkor...! Akkor egyszer csak arra gondolt, önállóvá kellene lennie. Egy saját kis üzlethez volna kedve. De hol és miből? A hely nem lenne gond, hiszen a kertjükből annyi területet ki lehetne hasítani, ahol elférne a drogéria. Mert mi lehetne más, mint drogéria, gyógynövénydrogéria. zést ugyanúgy hat héttel előbb célszerű jelezni, mint az elutazást. Ha a nyugdíjas hónapokra, esetleg évekre elutazik külföldre, erről feltétlenül tájékoztassa írásban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. (Eddig csak a kiutazást követő három hónapra lehetett utólag, egy összegben megkapni a nyugdijat, 3 hónapnál hosszabb idejű külföldi tartózkodás esetén csak akkor folyósították a pénzt, ha a Magyarok Világszövetsége igazolta, hogy például az illető külföldön élő unokáját tanította magyar nyelvre, s ezért maradt kint 3 hónapnál tovább.) Ezeket a megszorításokat eltörölték — a kintlét teljes idejére jár a nyugdíj. A külföldi tartózkodás idejére járó nyugdíjról háromféle módon lehet rendelkezni. 1. Az érintett kérheti, hogy nyugdiját — visszaérkezéséig — letétként kezeljék. Az így összegyűlt pénzt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszaérkezés írásban történő bejelentésétől számított 30 napon belül egy ösz- szegben kiutalja. 2. Lehet kérni, hogy a nyugdíj egészét vagy egy részét az OTP- nél vagy a takarékszövetkezetnél — Elmondtam a gondolataimat otthon — eleveníti fel a történteket Szikszói Józsefné. — A családom jól fogadta azokat. Mivel tudták, hogy az építkezéshez és az üzlet berendezéséhez, de az árukészlet beszerzéséhez nincs pénzem, kijelentették, amivel tudnak, segítenek. — Kölcsönre nem is volt szüksége ezek után? — Dehogynem! Három helyről is vettem fel pénzt. Mindösz- szesen sok százezer forintra volt szükség. — Es most hogyan érzi magát a saját üzletében? — Nagyon jól. Sokat kell dolgoznom, de annyi jövedelmem van, hogy tisztességesen meg tudunk belőle élni. Én ugyanis úgy vagyok vele, hogy igyekszem olyan árrést alkalmazni, ami a kisebb jövedelműeknek is megfelel. — Mit csinál olyankor, ha egy vevőnél véletlenül nincs annyi pénz, hogy a számlát kiegyenlítse? — Volt már ilyen. Ötszáz forinttal indult el az egyik kuncsaft otthonról. Persze, hogy odaadtam neki a vásárolt értéket, mert régi ismerős volt. Nem telt bele egy óra, és már hozta is a hiányzó összeget. j — Hitel van? — Tulajdonképpen nincs. De ez attól is függ, hogy állandó vevőről van-e szó, vagy nem. Vannak néhányan, akik hitelt is kaphatnak. — Mennyire ismeri a vevőit? — Akik rendszeresen hozzám járnak, azokról tudom, hogy mit visznek. Ha úgy adódik, nekik még félre is teszem az árut. — Nem zavarja, hogy egy utcá- nyival arrébb van egy másik gyógynövény-drogéria is? — Nem. Aki odajár, az nem jön hozzám, aki az én vevőm, az pedig nem megy oda. — Említette, hogy a családjával együtt határozták el, hogy önálló lesz- És azóta... ? — Azóta? Az van, hogy anyuka besegítő családtag, a nagylányom pedig, ha végez, itt lesz nálam az üzletben. így az ő jövője is biztosított, ami a mai világban eléggé nagy dolog. A férjem szintén kereskedő, ő a diszkont- áruházban dolgozik. vezetett számlára utalják. így a pénz kamatozik, s a bank — megbízás esetén — közben fizetheti a kinttartózkodás ideje alatt esedékes lakásfenntartási, közüzemi és egyéb dijakat. Ilyen esetben a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a külföldi tartózkodás ideiglenes jellegű, s az eközben felmerülő rezsiköltségek fedezésére kéri az érintett az átutalást. 3. Ugyanezeket tűz indokokat kell megjelölni akkor is, ha a tartósan külföldre utazó nyugdíjas egy általa meghatalmazott személynek kéri az utalást. A meghatalmazott nemcsak házastárs, élettárs vagy közös háztartásban élő lehet, hanem bárki más. A bejelentésben természetesen közölni kell a meghatalmazott nevét és lakcímét. Aki az első változatot választja, annak megbízását a kinttartózkodás teljes idejére — akár több évre is — érvényesnek tekinti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Aki viszont a második vagy a harmadik változat mellett dönt, annak évente meg kell ismételnie igényét és a levelet, amelyben az átutalást kéri, két tanúval alá kell íratnia. Szathmári Gábor — Melyikük a „menő”? — Természetesen ő. Én csak amolyan „másodhegedűs” vagyok mellette. — De egy üzlet nem emberbaráti intézmény...! — Persze, hogy nem. Ennek ellenére is előfordult már, hogy bejött hozzám egy idős néni, kamillateát akart venni. Kiborította a pénztárcáját, amiben tízhúsz filléresekből mintegy öt forint volt. Azt mondtam neki, nem baj, tessék csak elvinni azt a teát. Elismerem, nem nagy ügy, de a néni úgy hálálkodott, hogy már szinte sok volt. — Mit ért azon, hogy tisztességesen megélni? — Mindenekelőtt azt, hogy a kereskedelemben a legfőbb vonás a tisztesség. Aki erről megfeledkezik, az nem igazán kereskedő. Jelenti azt is a tisztesség, hogy aránylag kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élünk. De ez rengeteg munkát igényel. — Nincsenek ügynökök, akik hozzák az árut? — De vannak. Azonban rájuk is vigyázni kell. Akit még nem ismerek, azzal óvatosan kell bánni. Főként az új áruk esetén. — Nem hagynak itt mintát kipróbálásra? — Előfordul, hogy hajlandó egyikük-másikuk az új áruból egy kisebb mennyiséget, néhány darabot itt hagyni. — Említette, hogy saját maga szerzi be az árut. Hol? — Az ország minden részéből. Beülök az autómba, és megyek a világ négy tája felé. — Azért ez nemcsak fáradság, hanem pluszkiadás is. Nem? — De igen, de mit lehet tenni? Ha itthon ülök, és várom, hogy a helyembe hozzák az árut, akkor abból nem lesz haszon megfelelő. — Elégedett a helyzetével? — Igen. Eddig még nem volt mit megbánnom. Jó volt nekem nagyon a Rich- terben is, de azért más önállónak lenni. Itt megmutathatom, hogy mire vagyok képes, mit tudok magam elérni. Ez pedig örömet is ad. G. Molnár Ferenc Ferenczy-Europress Vállalkozni pedig szükséges A családi összefogás hozta létre
