Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16-17 / 115. szám

HÍRLAP, 1992. májas 16-17., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Kunsági pandúrleves Hozzávalók: 2 db galamb, 12 dkg sárgarépa, 10 dkg fehérrépa, 5 dkg zeller, 5 dkg karalábé, 2 g fokhagyma, 2 dkg só, 2 g piros- paprika, 1 g szerecsendió-virág, 1 g gyömbér, 4 dkg zsír, 5 dkg liszt, 5 dkg citrom, 2 dl tejföl, 5 dkg lűdgége tészta A megtisztított, fiatal galam­bokat jól megmossuk, majd ne­gyedekbe vágjuk. 1,5 liternyi hi­deg vízbe feltesszük főni. Ami­kor felforrt, a leves tetején lévő habot szűrőkanállal leszedjük, ezután már csak lassú, gyöngyö­ző forralással főzzük. Beletesz- szük a tisztított sárgarépát, a fe­hérrépát, a zellert, a karalábét, a vöröshagymát és a fokhagymát. Sóval, pirospaprikával, szere­csendió-virággal, gyömbérrel fű­szerezzük. Amikor a galamb hú­sa megpuhult, a levesből kiszed­jük a zöldségekkel együtt, majd a levest barnára pirított rántással besűrítjük. Egy negyedekbe vá­gott héjas citromot hozzáadva, mérsékelt tűzön kb. 20-25 percig forraljuk. Ekkor beleöntjük a si­mára kevert tejfölt, ezzel is fel­forraljuk, majd a levest leszűr­jük. A tálba tálalt levesbe tesszük a negyedelt galambokat, a hul­lámkéssel karikára vágott főtt zöldségeket és a külön kifőzött lűdgége tésztát. Tavaszi karalábé, túróval töltve Hozzávalók: 8 db karalábé, 30 dkg tehéntúró, 3 dl tej, 2 db zsemle, 2 dkg só, 1 csomó zöld­petrezselyem, 2 db tojás, 6 dkg vaj, 5 dkg liszt, 1 dl tejszín, 2 dkg cukor Az ételhez a legfinomabb a zsenge, tavaszi karalábé. A kara­lábé szép zöld leveleit levágjuk, és váltott vízben jól megmossuk. A karalábét megtisztítjuk, meg­mossuk, és karalábéfúróval vagy egy kiskanállal kivájjuk, hogy tölthető legyen. A belsejéből ki­kapart apró karalábéforgácsot és a leveleket egy lábasba tesszük. A túrót a tejben áztatott és ki­nyomkodott zsemlével együtt fi­nom szűrőn, vagy szitán áttör­jük. Sóval és apróra vágott zöld­petrezselyemmel fűszerezzük, majd hozzákeveijük a tojást. Az így elkészített túróval a karalábé­kat megtöltjük, és a lábasba tett levelekre helyezzük. Annyi vizet vagy csontlevet öntünk rá, hogy a karalábékat 3/4 részig ellepje. Fedővel letakarva, mérsékelt tűzön a karalábé puhulásáig pá­roljuk. Párolás közben szükség szerint kevés vizet öntünk alá. Amikor a töltött karalábé meg­puhult, a lábasból kivesszük. Vajból és lisztből világos, pirítat- lan rántást készítünk. Hideg tej­jel simára keverjük, és ezzel a mártást besűrítjük. Néhány per­cig forraljuk, majd hozzáöntjük a tejszínt, és még 1-2 percig tovább főzzük. Sóval és cukorral ízesít­jük. A töltött karalábét tálra tesz- szük, és leöntjük a mártással. Tavaszi rétes Hozzávalók: 15 dkg sárgaré­pa, 10 dkg burgonya, 15 dkg kel­virág, 20 dkg paraj, 2 dkg só, 8 dkg vaj, 4 dkg liszt, 2 dl tej, 2 g fe­hér bors, 1 g szerecsendió, 1 dl tejföl, 10 dkg trappista sajt, 3 db tojás, 1 csomag réteslap A zöldségeket megtisztítjuk. A sárgarépát apró kockákra vág­juk, hasonlóan a burgonyát is. A kelvirágot rózsáira szedjük, a pa­rajlevelek szárat eltávolítjuk. Mindegyik zöldségfélét külön- külön, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, és jól lecse­pegtetjük. 4 dkg vajat felolvasz­tunk, hozzáadjuk a lisztet, gyor­san elkeveijük, és felengedjük a forró tejjel. Sóval, őrölt fehér borssal, reszelt szerecsendióval ízesítjük, és habverővel kever- getve mérsékelt tűzön addig főz­zük, ameddig a mártás az edény falától elválik. Ekkor a tűzről le­vesszük, belekeverjük a tejfölt, és a megfőtt zöldségeket. Hozzá­adunk 5 dkg reszelt sajtot és a to­jássárgákat. Jól elkeverjük, és óvatosan hozzákeverjük a ke­mény habbá felvert tojásfehérjét is. Egy tiszta konyharuhára terít­jük a dupla réteslapot, olvasztott vajjal meglocsoljuk, és a zöldsé­ges tölteléket kb. kétujjnyi vasta­gon ráhelyezzük. A konyharuha segítségével feltekerjük, és vajjal vékonyan megkent sütőlapra he­lyezzük. Tetejét olvasztott vajjal meglocsoljuk, és középmeleg sü­tőben szép pirosra sütjük. A fel­szeletelt rétest tálra tesszük, és a megmaradt sajttal megszórva kí­náljuk. Tejfölös gomba, tükörtojással Hozzávalók: 60 dkg gomba, 5 dkg zsír, 5 dkg vöröshagyma, 2 dkg só, 2 g törött bors, 2 dl tejföl, 1 dl tej, 3 dkg liszt, 1/2 csomó zöldpetrezselyem, 4 db tojás A gombát megtisztítjuk, jól megmossuk, majd felszeleteljük. Az apróra vágott vöröshagymát zsírban félig megpirítjuk, bele­tesszük a gombát, sóval, törött borssal, és vágott zöldpetrezse­lyemmel fűszerezzük. Addig pi­rítjuk, ameddig a gomba víztar­talmát elfőve, zsíijára pirul. A tejfölt a liszttel simára keverjük, tejjel felengedjük, és a lepirított gombához keverjük. Mérsékelt tűzön, gyakori keverés közben felforraljuk. Közben egy külön serpenyőben megsütjük a tükör­tojásokat. A tejfölös gombát ki­tálaljuk, és mindegyik adag tete­jére egy-egy tükörtojást helye­zünk. „Levelek” Mostanában több olyan leve­let kapok, melyekben korosabb Hölgyek, Urak írják, hogy szíve­sen leveleznének egymással Nos, ennek semmi akadálya; ír­janak az Uránus Társkeresőnek Eger 3301 PF: 394-re, ahová újabban a "Társkereső "leveleket is küldik, és kérjenek levelező partnereket. De ha már ez szóba került, engedjék meg az 50-65 közötti Urak, hogy a szíves tudo­másukra hozzam, hogy legalább 15-20 olyan Hölgy vár „párvá­lasztó” soraikra, akik igazán ko­molyan szertnének e korosztály­beliekkel megismerkedni, velük társként, később esetleg élettárs­ként összekerülni. Uraim! írja­nak hát a fenti címre, ha magá­nyosak, társtalanok, egyedül ér­zik magukat. A Hölgyek már- már türelmetlenek, és nem érik be, ha Uránusnál csupán telefo­non kíváncsiskodnak. Leveleik­re azonnal kapnak választ, kér­dőívet sőt címeket is, ehhez azonban az kell, hogy a férfiak sem legyenek bátortalanok. Nem elég panaszkodni, segíteni is szükséges önmagunkon! És még valamit: többen érdeklődnek, hogy más megyéből is kapnak cí­meket, sőt a Lelki Leveles Ládá­ban is olvasnak távolabbra szóló üzeneteket. Szerénytelenség len­ne azt mondani, hogy ez a nép­szerűségből ered, de ha írnak, mi válaszolunk. Miért ne? ”Éretlen vagyok”? — Már elmúltam 17, és egy­szerűen nem érdekelnek a nők. Félre ne értse; a fiúk sem! Ha rámtapad egy csaj, lerázom, sőt ha nem megy könnyen, képes va­gyok megsérteni, hogy tűnjön el. Mondanom sem kell, hogy kezd elterjedni rólam, hogy buzis va­gyok. Hülyeség! Mi a francot csi­náljak? A mama azt mondta, még éretlen vagyok, majd eljön az ideje mindennek. Ja, még any- nyit, hogy „teniszőrült” vagyok, mindenem a sport, és izélek a szexre. Ehhez mit szól? Nem gondolom, hogy éretlen lennél! Gyaníthatnám, hogy a nők gyű­löletének valamilyen mély, lelki oka lehet, amit e néhány soros le­vél után azért nem mernék állíta­ni. A papáról nem írsz, a ma­máddal sem értek egyet, szerin­tem ezt az ügyet legyintéssel, el­odázó vállrándítással azért nem lehet elintézni. Szerintem min­denekelőtt a testi-lelki egészsé­ged megvizsgálása a fontos. Re­mélem meg tudjátok oldani... „Mónika” „— Egyszer azt írta, hogy nincs „tabu” téma a Lelki Leveles Lá­dában! Most kipróbálom, dinét sem írok, válaszoljon az újság­ban, így a tengernyi lány között gyanú nélkül maradhatok. 15 éves vagyok és szexújságokban már sokszor olvastam a „kisegí­tő” eszközökről. Velük nagysze­rűen kielégülök, nem kell félnem a betegségtől, a terhességtől, ké­nyelmes, és néha még csodálato­sabb, mint egy fiúval. Csak az a baj, hogy rászoktam erre! Fiúm nincs, nem is hiányzik, meg va­gyok jól magamnak, a bigyóim- mal együtt. De félek, hogy ez nem természetes, és mi lesz ké­sőbb? A fürdőszobában egyedül felnőtt koromban sem fogok te­herbe esni! Remélem elégedett vagy, szó szerint vettem, amit ír­tál. A válasz már bonyolultabb. Az önkielégítés — lányoknál, fi­úknál — gyakori, de később, amikor már adódik a természe­tes lehetőség, nincs szükség rá, legalábbis nem a gyermekkori mértékben. Szerintem Te félsz, menekülsz valaki elől, gátlásos vagy, és a kényelmes megoldást választottad, amire — hogy írod — rá is szoktál. Szerintem nem kell megijedned; jön majd hama­rosan egy Neked mindenben tet­sző fiú, és már nem is lesz szüksé­ged arra, hogy magányosan a fürdőszobába keress boldogsá­got. A válaszomat megkönnyí­tetted azzal, hogy „elszóltad” magad! Ezt írtad: néha még cso­dálatosabb, mint egy fiúval...” Tehát tudod, hogy milyen egy fi­úval, ha már hasonlítani tudsz. Figyelj! Azzal az eggyel lehet, hogy nem volt olyan, mint aho­gyan Te szeretted volna; gátlásos lettél, ideges, féltél, stb. De hon­nan tudod, hogy milyen lesz a töb­bi? A Te korodban egyáltalán nem a rendszeres nemi életre akarlak „biztatni”, de az sincs rendben, az sem oké, amit most művelsz. Ismerkedj, barátkozz, légy szerelmes, és meglátod, ta­lálsz majd egy olyan rendes srá­cot magadnak, akihez semmiféle segédeszköz nem kell... „ Végvári vitéz” Egy fiatal tanár kikerült falura az Isten háta mögé, ahol kényte­len égy nálánál tíz évvel idősebb Hölgynek csapni a szelet csupán azért, mert nincs más, hozzávaló. Ennyi! — lehetne mondani. Csak az a baj, hogy Uránus min­dig az „ennyi” után következik. A válasz ezúttal lakonikus, rö­vid: ne ragadjon le! Az Ön korá­ban a Földről le kell menni egy kedvére való Nőért, különösen, ha nősülni is óhajt. Buszjegyre talán még futja... (Uránus) Gasztronómiai kalandozások Törökországban Izek orgiája a Boszporusz partján Az egykori Oszmán Biroda­lom területén élők milliói ma is török módon étkeznek, anélkül, hogy erről fogalmuk lenne. Je­mentől Ausztriáig közkedvelt étel a rántott hús, a töltött ká­poszta, vagy a lecsós ételek vari­ációi, melyet minden nép a saját­jának ismer. Még a hamburger sem a Hudson, hanem a Mende- resz folyó partján született. A mai Törökországban — mint ahogy a Közép-Keleten mindenütt — az evés nem az éh­ség csillapítására szolgáló műve­let, hanem gyakran órákig tartó valóságos ceremónia. Az ízek or­giája elkápráztatja, és fogva tart­ja orrunkat, szemünket, gyom­runkat és intellektusunkat egya­ránt. A törökök nemzeti itala a tü­zes Ráki, az előételek hosszú so­rát a gondos házigazda úgy válo­gatja össze, hogy mind harmoni­záljon a pálinkával. Az előételek többnyire hidegek: saláták rizs- zsel, mogyoróval, mazsolával töltött zöldségek olajban, esetleg sült, töltött tészták. Főételként mindenképp húst szolgálnak fel. A vallási előírá­sok miatt sertés nem szerepel az étlapon, annál több birka. A Fe­kete, Égéi- és Márvány-tenger a halak széles választékát kínálja. A nálunk megszokott köretek ott nem szokásosak, a nyárson, pa­rázson sült húsok mellé lepény­kenyeret, vagy salátát fogyaszta­nak. Rizst zöldségekkel, hússal együtt esznek, ez a piláf. Törökországban jóval több zöldséget fogyasztanak, mint ná­lunk. Etvágygeijésztéként és fő­fogásként is töltött paprikát, pa­radicsomot, padlizsánt, hagy­mát, burgonyát szolgálnak fel. A fűszerezés erőteljesebb, mint a közép-európai, de nem erős. Külön fejezetet érdemelnek az édességek, melyek sokkal több cukorral és mézzel készülnek az itthon szokásosnál. Minden édességük jóval gazdagabb, mandulával, pisztáciával, ma­zsolával rakott tésztafélék a leg­népszerűbbek, ám mindezek — számunkra émelyítő módon — tocsognak a mézes vagy cukros szirupban. A mi ízlésünknek jobban megfelel a mustkolbász, mely felfűzött diószemekből áll, ezt mártogatják újra és újra a mustba, míg megvastagodik, vagy az édes csirkemell (!), mely főtt csirkéből és rizslisztpuding­ból készül fahéj ízesítéssel. Az étkezést természetesen — az ugyancsak édes — török kávé zárja rézkannában forralva, apró csészékbe töltve. (FEB) Kuriózumok A kókuszdió titka Amikor a zöldségestől elhozzuk a legszebb és legnagyobb kókuszdiót, csak sejtjük, mekkora fej­törést okoz majd, a felnyitása. A durva, rostos ruhá­jú, délszaki csonthéjast csak a majmok tudják pilla­natok alatt feltörni. Az embernek két választása van. 1./ Ha máris hozzá akar jutni a belső, ehető részhez, a tápláló kókusztejhez, kézi fűrészre lesz szüksége. A kókuszdió „kalapját” óvatosan levág­va juthatnak hozzá legegyszerűbben az üdítő nedv­hez. 2./ Aki türelmesebb, tegye a termést sütőbe! A meleg hatására a kókuszdió könnyebben megadja magát. A kettéfűrészelt barna golyót akár faldísznek is felhasználhatjuk: kisebb száraz vagy vízkultúrás növényt egyaránt lehet bele telepíteni. A csonthéjas termő fa eredeti környezetében 100 évet is élhet, és 30 méter magasra is megnőhet. Le­velei elérhetik akár a hat métert. A kókuszdió rend­kívüli vízállóképességének köszönheti, hogy akár 4500 kilométeren keresztül hányódhat a sós ten­gervízben anélkül, hogy csírázóképességét elveszí­tené. Egy munkaszüneti nappal kevesebb A Vatikán alkalmazottai idén márciusban bizo­nyára utoljára kaptak szabadnapot Szent József napján, azaz Mária férjének ünnepén. Eddig a munkások védőszentjének napján ünnepeltek, mindazok pedig, akik a Vatikánban mégis ügyelet­ben voltak, vasárnapi pótlékot kaptak. A Szentszék azonban évek óta eladósodott, és takarékoskodni kényszerült. így valószínű, hogy éppen a munkások patrónusának ünnepe lesz a takarékossági intézke­dések következő áldozata... Az olasz férjek szunyókálásba menekülnek a vasaló elől Az olasz férfiak különösen utálják a házimunkát: ha a munkahelyen nincs idejük pihenni, otthon pó­tolják be. Úgy tartják, a legjobb mielőbb szunyókál­ni, nehogy az asszony elkezdjen veszekedni. Az olasz közvéleménykutató intézet szerint a férfiak­nak csak 0,5 százaléka végez háztartási munkát. A házimunka Itáliában tehát női territórium. A nők 43 százaléka egyedül végzi az otthoni teendő­ket, s csak a féljek 3 százaléka szánja el magát arra, hogy kezébe ragadjon egy vasalót, — ellentétben az angol és francia urakkal, akik sokkal gyakrabban „vetemednek” mosogatásra és takarításra. Az olasz „pasáknál” európai összehasonlításban csak a spa­nyolok rosszabbak. Míg az olasz férfiak számára el­viselhetetlen gondolatot jelent, hogy megbirkózza­nak például a mosnivalókkal, az angol férfiak 77, a franciák 25 százaléka fegyverzi fel magát rendsze­resen gumikesztyűvel és más háztartási segédesz­közökkel, hogy munkába álljon a konyhában vagy a fürdőszobában. A kandúr 2 éves vándordíja „Mimine I” a 4 éves, tigriscsíkos kandúrmacska, 2 év alatt és 425 kilométer vándorlás után újra meg­találta a gazdáit. A macska az Észak-Franciaor- szágban lévő Tourcoingból indult útnak, s jutott el végül gazdái nyaralójáig, a Caen melletti Tourneu­ng­Miminét a Craye család rendszeresen elvitte ma­gával a normandiai Toumeur-be. 1990. húsvétján azonban gazdái egyedül utaztak a nyaralóba, míg a macska Craye-ék idősebbik fiával Tourcoing-ban maradt. „Mimine I” azonban nyilvánvalóan nem akart le­mondani vidéki nyaralásáról, ezért elszökött és egyedül elindult Normandiába. Mire megérkezett, lefogyva, bozontos szőrzettel és felsebesített man­csokkal ült gazdái nyaralójának ajtaja előtt. „Szom­szédunk szerint már 4 hónapja várt ránk” — mond­ja Patrice Craye. (FEB) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a HEVES MEGYEI HÍRLAP c. napilapot ................................. példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: ..............................................r............................................................<....................... C íme (irányítószám, város, község): ..................................................................................................... ( utca, tér, emelet, ajtó): ............................................................................................................................ Az előfizetés díja: egy hónapra 245 Ft. Az előfizetési dijat a fenti címre nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, a helyi postahivatalokban, vagy azok címére kérjük feladni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom