Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
Exkluzív interjú a BAT elnökével A tőke kiszámíthatóságra vágyik A közelmúltban hazánkba érkezett a nagy múltú British- American Tobacco Co. elnökvezérigazgatója, Sir Patrick She- ehy, aki exkluzív interjút adott a Ferenczy-Europress számára arról, hogyan látja Kelet-Európa gazdasági helyzetét. — Sir Patrick, mi a véleménye a nyugati tőke behatolásának lehetőségeiről Közép-Kelet-Euró- pába? — Ha röviden akarnék rá válaszolni, azt mondanám, két előfeltétele van a nyugati tőke tömeges beáramlásának: a gazdasági stabilitás és a konvertibilitás. Gazdasági stabilitáson elsősorban a megbízhatóságot és az infláció erőteljes csökkentését értem. Az infláció stabilitása és alacsony mértéke természetesen szorosan összefügg a konvertibilitással, ezek soha nem választhatók szét. — Ón szerint milyen irányba kell elmozdulniuk a volt szocialista országoknak ahhoz, hogy vonzóvá váljanak a befektetők számára? — A befektetők elsősorban biztonságérzetet és kiszámíthatóságot várnak el. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a rendszabályok havonta változzanak, sokszor épp az ellenkezőjére. Az állandóan változó körülmények kivárásra, sok esetben az üzlet feladására kényszerítik a potenciális befektetőket. Sajnos, a politikai stabilitás sem valósult meg a térség legtöbb országában. Az elmúlt rendszerben a gazdaság és a politika annyira összefonódott, hogy a tőkések attól félnek, az államosítás veszélye fenyegeti vállalatukat. Megfelelő törvényekre és biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy a befektetések ne válhassanak politikai érdekek céltáblájává. Kiszámíthatóvá kell tenni a gazdasági folyamatokat. Ésszerű mozgásszabadságot, a kormányoktól való függetlenséget kellene biztosítani a gazdasági szférában. Olyan törvényekre van szükség, amelyek védik a környezetet, a fogyasztókat, és természetesen a befektetőket is. — Milyen szerepet kíván játszani a BAT a kelet-európai új piacgazdaságok fejlesztésében ? — A térség legstabilabb országa minden értelemben Magyar- ország, ezért elsőnek itt szeretnénk megvetni a lábunkat. Remélem, hogy a magyarországi vállalkozást újabbak követik majd — egyelőre Ukrajnát céloztuk meg —, de továbbra is szeretnénk megtartani Magyarországot közép-kelet-európai „hídfőállásunknak.” Piros Christa Bulgária kiszáll az Intranszmasból Bulgária beszünteti részvételét az Intranszmas bolgár-magyar vállalat működtetésében — döntötte el a bolgár kormány. A lépést azzal indokolta, hogy mindkét országban megváltozott a gazdasági és társadalmi helyzet. A bolgár ipari és kereskedelmi minisztérium javaslatot terjeszt majd a kormány elé, hogy a vállalat bolgár részét állami tulajdonú, egyszemélyes részvénytársasággá alakítsák át. (MTI) HÍRLAP, 1992. április 8., szerda 7. Magyarország népességének előreszámítása Demográfiai forgatókönyvek 2010-ig, 2040-ig A kötet a KSH Népességtudományi Kutatóintézet legújabb népesség-előreszámításait közli. Az 1990. évi népszámlálás adataira épülő korábbi, ún. technikai előreszámítás mellett három másik változatot, demográfiai forgatókönyvet ajánl az olvasó figyelmébe. Az előreszámítási változatok igen hosszú távra, az 1990-2040 közötti időszakra szólnak, a népességet különböző hipotézisek, forgatókönyvek alapján számítják előre férfi-nő bontásban, ötéves korcsoportok szerint és öt naptári éves lépésekkel (1995- re, 2000-re, 2005-re stb.). Ezeket az alternatív jellegű változatokat hosszabb távot átfogó, a gazdaság- és társadalomfejlesztés stratégiai kérdéseivel foglalkozó elemzésekhez ajánlják politikusok, szakértők és kutatók figyelmébe. Magyarország népességének száma az 1990. évi népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer fő volt, ebből az 1990-1991-ben eddig megfigyelt születések és halálozások alapján a továbbvezetett népesség száma 1992. január 1-jén 10 millió 335 ezer fő. Folytatódik a népesség számának csökkenése, és az előreszámítás szerint ez a jövő egyik fő demográfiai tendenciája. 2000-ig a további csökkenés mértéke mintegy 200 ezer fő, 2010-ig 400 ezer fő, 2020-ig 800 ezer, 1 millió fő. 2040-re a népesség száma akár 23 százalékkal is csökkenhet, és visszaeshet 8 millióra, azaz az 1921. évi szintre. A népesség csökkenése 2005- ig, 2010-ig várhatóan nem haladja meg az 1980-1990 közötti átlagértéket. Ezután azonban felgyorsul, és akár évenként 70- 80 ezer főt is elérhet. Mindez azt húzza alá, hogy a népesedési folyamatok területén elengedhetetlen a hosszú távon történő gondolkodás. A problémák halasztott kezelése hosszabb távon — 15-20 év távlatában — hatványozottan súlyosabb problémák kialakulásához vezethet. Az előreszámítások alapján az 1990-2005 közötti időszak az, amikor a demográfiai folyamatok a fokozatosság elvén — lényegében egyidejű, viszonylag lassú, de tartós gyermekszám- és élettartam-emelkedés kialakulásával — még befolyásolhatók. Ezt követően már csak drasztikus változás állíthatja meg a gyorsuló népességcsökkenést. Az előreszámítási változatokban csökken a fiatalkorúak és nő az idősek aránya. A népesség további öregedése tehát — kisebb ingadozásokkal — a korösszetétel változásának fő tendenciája marad. Ez az időskorúakkal kapcsolatos eltartási arányokat és terheket 2000 után gyorsuló ütemben növelni fogja. KSH Népességtudományi Kutatóintézete Átmeneti munkaidő-csökkentés az iparban Az ipari szervezetek egy részénél jellemző maradt a gazdasági nehézségek miatti átmeneti (kényszerű) munkaidő-rövidítés. A megfigyelt 50 fő feletti létszámú ipari gazdálkodó szervezetek közel 6%-a, számszerűen 158 jelezte, hogy az év első hónapjában rövidebb-hosszabb ideig szüneteltette egyes részlegeinek vagy a vállalat egészének működését, illetve csökkentette a napi munkaidőalapot. (Ez a gazdálkodói kör összesen közel 90 ezer főt foglalkoztatott.) A gazdálkodók többsége a munkaidő-csökkentés okaként értékesítési nehézségeit, valamint az elégtelen rendelésállományt jelölte meg. Az átmeneti munkaidő-csökkentésre kényszerült vállalatok zöme, több mint 40%-a a gépiparba tartozik, de számottevő (27%) a köny- nyűipari (nagyrészt fafeldolgozó- és textilipari) szervezetek száma is. Jellemzően e két ágazatban a legmagasabb azon dolgozók vállalaton belüli aránya (38%, illetve 33%), akik munkaidejük jelentős részét a vázolt okokból munkahelyüktől -távol töltötték, s emiatt a munkarend szerint kötelező munkaidejüknek csak mintegy felében (gépipar), illetve 60%-ában (köny- nyűipar) végeztek munkát. A munkaidő kényszerű rövidítése egyúttal a kereset csökkenésével is járt. A dolgozók zöme a le nem dolgozott időre korábbi átlagkeresetének 70-80%-át kapta kézhez, de előfordult olyan gazdálkodó szervezet is (főleg olyan esetben, amikor a munkavégzés egész hónapban szünetelt), ahol csak a minimálbért (8000 Ft) fizették a munkavállalók részére. Az átmeneti munkaidő-csökkentés bevezetése mellett 21 adatszolgáltató jelezte, hogy élt a teljes munkaidősből részmunka- idős foglalkoztatottá történő átminősítés lehetőségével. A vizsgált körben mintegy 3150 munkavállaló lett részmunkaidőssé átsorolva, s többségük részére a munkáltató a Foglalkoztatási Alap terhére bérkiegészítést igényelt. Az átmeneti munkaidőcsökkentésben érintett adatszolgáltatók területi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten kívül a legtöbb gazdálkodó szervezet éppen azokban a megyékben koncentrálódik, ahol a munkanélküliség amúgy is számottevő (Borsod- Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye). Félő, ha ezen egységek gazdasági nehézségei tartósnak bizonyulnak, vagy helyzetük netán rosszabbodna, ezen munkavállalók a munkanélküliek számát fogják gyarapítani, fokozottan hátrányos helyzetbe kerülve azáltal, hogy a munkanélküli-járadékuk megállapításának alapja a hónapok óta folyamatosan csökkentett átlagkereset lesz. Kamarai közlemények A Munkáltatók és Menedzserek Országos Szövetsége a gazdasági vezetőket foglalkoztató munkajogi-munkaügyi kérdésekről tapasztalatcserét szervez 1992. április 10-én. Előadást tart dr. Munkácsy Ferenc helyettes államtitkár és dr. Jakab András kormányfőtanácsos. * A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő Magyar Menedzsment Intézet vállalati és intézményi vezetőkből álló delegáció küldetését tervezi Írországba. A program két részből áll: 1. Kétnapos nemzetközi konferencia a versenyképességről, amelyen nemzetközi előadók és közel 600 ír bank, ipari és mezőgazdasági cég vezetői vesznek részt. 2. Háromnapos szeminárium az Irish Management Institute (IMI) szervezésében, ezen magyar vállalatvezetők és IMI-szakértők részvételével tíz témakörben előadás, konzultáció hangzik el, valamint alkalom nyűik a magyar testvérszervezettel együttműködő IMI megtekintésére, tevékenységének tanulmányozására. Mindkét programról részletes tájékoztatást ad a BKIK ügyvezető igazgatója, Kosz Ágota (tel.: 175- 6764, tel/fax: 202-7930). ♦ Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 1992. május 19-23. között szakmai tanulmányutat szervez Lisszabonba a SIMAC nemzetközi építőipari kiállítás és szakmai bemutató megtekintésére. Részvételi díj: 97.200 forint, ebben az utazás, a szakmai programok, a szállás, a félpanziós ellátás és a vásári belépők költsége szerepel. Jelentkezés 1992. április 15-ig. További felvilágosítást Pataky Elemér ad az EVOSZ titkárságán (tel.: 202-5729, tel/fax: 1558- 203). A Balatoni Gazdasági Kamara 1992. április 9-11. között a za- márdi Hotel Famíliában szemináriumot rendez az Osztrák Szövetségi Kamara támogatásával, Regionális turizmus címmel. Az 1991-ben újjáalakult Magyar-Japán Gazdasági Klub az idén sokrétű piaci programot tervez a távol-keleti szigetországban. A magyar-japán kereskedelem tavaly számottevően növekedett, ezért a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma anyagilag is támogatja a távol-keleti országgal kapcsolatos kereskedelemfejlesztési tevékenységet. A minisztériummal és a tokiói magyar kereskedelmi kirendeltséggel együttműködve a Magyar-Japán Gazdasági Klub viszonylag olcsó lehetőségeket tud kínálni a magyar cégeknek a japán piacon való megjelenésre. A klub május 18-21-én Budapesten tartja plenáris és munkaülését a tokiói székhelyű Japán- Magyar Gazdasági Klubbal közösen. Az eseményen részt vehetnek a nem tagvállalatok képviselői is. A tavalyi akció sikerén felbuzdulva a klub idén ősszel is utazást szervez az oszakai Világkereskedelmi Találkozó eseményeire. A • szigetországi nagyváros a japán kis- és középvállalatok központjának számít, ezért a szervezők elsősorban a magyar kis- és középvállalatok képviselőinek javasolják a részvételt. Az utazáshoz kapcsolódva a klub kétnapos kereskedelemfejlesztési rendezvényt szervez ennek megfelelően Hongkongban is. Összeköttetései révén a klub kedvező kiállítási lehetőségeket tud ajánlani Tokió belvárosában a japán piacra exportálni szándékozó vállalatoknak. A bemutatók és a partnerkapcsolatok szervezését egy kéthavonta megjelenő, japán és angol nyelven publikált kiadvánnyal segítik, amelyet a tokiói magyar kereskedelmi kirendeltséggel közösen jelentetnek majd meg. Ez lesz az egyetlen kiadvány, amelyben a magyar gazdaság hírei, a hazai vállalatok ajánlatai, valamint a tervezett beruházásokról szóló híradások, japán nyelven jutnak el az érdeklődőkhöz. Egy lap amely a megye minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! OlvOSŐjállOZ EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:Z3) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 SZÓI! Élénkíti tevékenységét a Magyar — Japán Gazdasági Klub
