Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

A vezető japán gazdasági na­pikap a Suzuki illetékeseire hi­vatkozva írja, hogy a japán gyár­tó, amely 1990-ben mindössze 3000 gépkocsit értékesített a ke­let-európai országokban, jelen­leg az értékesítési hálózat kiépí­tésén munkálkodik. A cikkből kiderül, hogy a japán autógyártó partnerének, az Autókonszem- nek, illetve azon belül az Ikarus­nak a kelet-európai piacon szer­zett tapasztalataira építve igyek­szik kelet-európai jelenlétét erő­síteni. Csehszlovákiában és Len­gyelországban elosztó hálózatot hoz létre a vállalat, a Független Államok Közösségében való közvetlen jelenléttől azonban egyelőre tartózkodik. Csak a po­litikai bizonytalanság megszűné­se után építi majd ki a volt szovjet köztársaságokban vállalkozói kapcsolatait a Suzuki—közölték a cég illetékesei, megjegyezve, hogy mindaddig a volt Szovjet­unióban csak konvertibilis valuta ellenében vásárolhatók Suzuki autók. Ami Magyarországot ille­ti, a cikk beszámol arról, hogy a japán cég több mint 100 egység­ből álló üzlethálózat kiépítését tervezi a Merkúrral közösen részben az Esztergomban össze­szerelt autók, részben a Japánból HÍRLAP, 1992. április 1., szerda 7. Néhány mondat­ban Csehszlovák vélemény Prága üdvözölte, hogy az EK segítséget kíván nyújtani a bősi vitában. A külügyi szóvivő_sze- rint eddig hazánk blokkolta a külföldi szakértők bevonását a kérdés tisztázásába. Az EK-be- jelentés valószínűleg kimozdít­hatja a holtpontról a megmere­vedett álláspontokat. A vizsgálat ideje alatt minden bizonnyal egyik fél sem kezdhet olyan munkálatokba, amelyek vissza­fordíthatatlan állapotokat te­remtenek. Szennyezett Kelet-Európa Egy bécsi jelentés megállapí­totta: Kelet-Európa a kontinens legszennyezettebb területe. Bu­dapest a legpiszkosabb város. A magyar termőföld 40-50 száza­léka rövidesen mezőgazdasági művelésre teljesen alkalmatlan­ná válik a savasodás és más szeny- nyezések miatt. Más keleti orszá­gokban viszont az ivóvíz került veszélybe, ezeket a területeket katasztrófaveszélyesnek kellene nyilvánítani. A jövőben is barterben Pécsett ukrajnai kereskedelmi kiállítás nyílt. Tavaly a Lvovban megrendezett magyar bemuta­tón 120 baranyai cég vett részt és 120 üzleti nyilatkozat aláírására került sor. A két térség között három évtizedes a kapcsolat, de eddig formális volt. (Üzlet) Terjeszkedik a Pilsner Urquell A jövőben több helyen kíván­ja forgalmazni Magyarországon világhírű sörét az önálló külke­reskedelmi jogot szerzett Pilsner Urquell sörgyár. Ennek érdeké­ben jelenleg tíz vendéglátó he­lyet vizsgál meg abból a szem­pontból, hogy ott kizárólagos engedélyével forgalmazzák a népszerű italt. Budapesten jelen­leg öt sörözőben mérhetnek pil- senit. Pénz-tárca A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg... ?! Arany igaz Vannak fémek a Földön, ame­lyek csak módjával vagy seho­gyan sem foghatók munkára. Mégis többet jelentenek az em­bernek, mint a dolgos vas, a ked­ves réz vagy a könnyű életű alu­mínium. Érdemlik, nem érdem­lik a kitüntetett helyüket, az em­ber nemessé ütötte őket. így volt ez mindig, amióta világ a világ? És hogyan van most? E kérdé­sekről beszélgettünk Lukács Je­nő ékszer- és drágakő szakértő­vel. — A nemesfémek már a pénz kialakulása előtt felkeltették az ember érdeklődését, hiszen ők maguk voltak a központi érték­mérők. Megítélésük azonban a földrajzi helyzettől függően vál­tozott. Egyiptomban vagy példá­ul Mexikóban az ezüst sokkal ér­tékesebb volt az aranynál. Az arany viszont a pénzforga­lom kialakulását követően sem szorult háttérbe. Hogy belássuk ezt, elég csak a jelenlegi pénzek aranyfedezetére gondolni vagy arra, hogy a háborúk idején a győztes általában arannyal rakta tele a zsebeit, és az uralkodók is igyekeztek mindig aranyat és drágaköveket tartani a kincstá­rukban. Emiatt alakult úgy, hogy a nagy hódító birodalmak — pél­dául Egyiptom, Törökország, Anglia — kincstáraiban hatal­mas mennyiségű arany és drága­kőkészlet halmozódott fel. Az arany és a legnemesebb drágakő azért foglal el ilyen ki­tüntetett helyet a gazdaság szim­bólumai között, mert örök érté­kű, múlhatatlan — függetlenül attól, hogy időközben alakot is változtathat. A szobor összetör­het, a festmény sérülhet, a sző­nyeg elkophat — ám az arannyal bármi történhet, legfeljebb ös szeolvasztják, de akkor is arany marad. — Mitől van kitüntetett szere­pe és értéke a nemesfémeknek, drágaköveknek? Talán mert ke­vés van belőlük? — Egyáltalán nem. Amiatt, mert egyenlőtlenül vannak el­osztva a Föld lakói között. Na­gyon sokan még csak nem is lát­tak aranyat, nemesfémet, drága­követ, míg egyes uralkodók, ha­talmasságok birtokában hegyek állnak belőlük. Ez azonban csak az egyik ok. A másik az, hogy az arany vagy a gyémánt árát örö­kösen szabályozzák. Bármennyit bányásszanak is belőle, mindig csak egy meghatározott mennyi­séget dobnak piacra. Az árat trösztök és szindikátusok egé­szen kis, de mégis domináns köre határozza meg. így érik el azt, hogy bármennyi legyen is a vilá­gon ezekből az anyagokból, mégse tűnjön soknak. Ezt az egyensúlyt a kereslet és kínálat viszonyában persze a vál­tozó politikai és gazdasági.viszo- nyok igyekeznek felborítani, mint például amikor a Szovjet­unió arannyal fizetett az USA- nak a gabonáért. Ezeket a hatá­sokat azonban többnyire sikerült kiegyenlíteni, hiszen ahol arany van, ott erő is van. A történelem során a kiszá­míthatatlan és durva piaci be­avatkozásoknak gyakran estek áldozatul az aranyból vagy ezüst­ből készült műtárgyak. XIV. La­jos, amikor a versailles-i kastélyt építtette, az egyházi ezüstökön kívül minden világi ezüsttárgyat beolvasztott, hogy anyagukból pénzt verethessen. A közelmúlt­ban a 60-as években számos ér­tékes ezüst műtárgyat olvasztot­tak be csak azért, mert akkoriban irreálisan magasra szökött a tört ezüst ára. Az ellentétes hatást is a nem természetes viszonyok alakítják. Még sokan emlékezhetnek arra, hogy a háború után egy súlyos arany pecsétgyűrűért alig egy tepsi puliszkát lehetett kapni, amiből a család éppen hogy meg tudott vacsorázni. Vagy 1956- ban a Corvin Áruház előtt mű­ködött a „nagy piac”, ahol az aranyért legfeljebb egy pulóvert lehetett venni. Katasztrófahely­zetekben általában csak aranyért lehet bármit kapni, ezért az em­berek arra törekszenek, hogy mindig legyen valamennyi ara­nyuk. — Hogyan lehet a jelenlegi helyzetben az embereket arany és drágakő vásárlására biztatni, amikor sokaknak néha ennivaló­ra sem telik? A legtöbben inkább eladni, mintsem venni akarnak... — Éz igaz. Ráadásul ma már számtalan lehetőség kínálkozik a vállalkozásra, a befektetésre, az emberek nem kapnak úgy az arany után, mint korábban, ami­kor jóformán csak az arany, a műtárgy és az ingatlan volt a megszerezhető, illetve az érték­álló befektetési jószág. Csak­hogy amikor vészhelyzetben pa­kolni kell, sem a lakást, sem a műtárgyat, sem az értékpapíro­kat nem lehet, nem érdemes a kistáskába dobálni. Kizárólag az arany és a drágakő jöhet szóba a pénz mellett, mint értékmentő, értékőrző eszköz. És ha tulajdo­nosa pillanatnyilag megszorul, pénzre van szüksége, az arany mindenkor elzálogosítható, a bankban fedezetként felajánlha­tó. Ferenczy Europress Családi költségvetés Nyugaton Érdekes összeállítást közölt a Corriera della Sera milánói napi­lap. Az OEDC 1990-es adatai alapján összehasonlította öt kö­zös piaci ország lakosainak bevé­teleit és kiadásait. Az olasz napi­lap az adatokat eredetileg lírá­Csehszlovákia Májusban kezdődik a nagyszabású privatizálás Május 18-án kezdődik több ezer csehszlovák állami vállalat tömeges privatizációja — jelen­tette be Václav Klaus csehszlo­vák pénzügymniniszter. A politi­kus a cseh és a szlovák privatizá­ciós miniszterrel folytatott meg­beszélései után hozta nyilvános­ságra a sokáig halasztott privati­záció első hullámának kezdeti időpontját. Áz eladandó vállalatok érté­két április 11-ig kell meghatároz­ni, s így az érdeklődőknek több mint egy hónap áll majd rendel­kezésükre, hogy információkat szerezzenek az egyes cégekről. A vállalatok jelentős részét az úgy­nevezett kuponos privatizálás útján adják majd magánkézbe, ami azt jelenti, hogy a befektetési jegyeket vásárló polgárok rész­vényeket szerezhetnek az el­adandó vállalatokban. Klaus szerint a csehszlovák la­kosság több mint fele részt vesz majd a kuponos privatizációban. A miniszter azt is elmondta, hogy a privatizálandó vállalatok kétharmada csehországi. (Reuter) a HEVES wm Egy lap amely a megye minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! olVOSÓjÚhOZ EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Roc 38/12-333 SZŐl! ban adta meg. Táblázatunk dol­lárban számol. Az adatokból kitűnik: Európa leggazdagabb állama továbbra is Németország. A tíz évvel ezelőtt fejlődésében még erősen vissza­maradt Spanyolország óriási elő­re haladást ért el: az átlagkereset terén megelőzte Olaszországot. Egy átlagos olasz kevesebbet ke­res, mint a táblázatba felvett töb­bi ország lakosai, ugyanakkor Európában az egyik legmaga­sabb adót fizeti, noha ennek fejé­ben sokkal rosszabb minőségű szolgáltatásokat kap az államtól. Magas a társadalombiztosítási járulék Németországban: az összkereset egyhetedét is eléri. Rendkívül drága a lakbér Spa­nyolországban: a teljes jövede­lemnek csaknem egyharmada. Telefonszámlára a legtöbbet az olaszok költenek, noha — más forrásokból tudjuk — e szolgál­tatást jóval kevesebben veszik igénybe, mint Franciaországban vagy Németországban. Ennek oka az, hogy a tarifa igen magas, csaknem kétszer akkora, mint például az Egyesült Államok­ban. Meglehetősen olcsó viszont a villamos energia — ugyanúgy, mint Nagy-Britanniában. Öltözködésükre sokat adnak a németek és a franciák. Az utóbbiak csaknem kétszer annyit költenek ruházkodásra, mint amennyi a többi nyugati ország átlaga. Viszonylag keveset költenek közlekedésre Olaszországban, noha Európában ott a legdrá­gább a benzin és a legmagasabb az autópályák használati dija. Kultúrára és szórakozásra a leg­kevesebbet a spanyolok és az olaszok fordítanak (fele annyit, mint a többi európai ország lako­sai.) Á táblázat adatai az egy fize­tésből (jövedelemből) élő csalá­dokra vonatkoznak. Olaszor­szágban például az átlagos brut­tó kereset — hivatalos forrás sze­rint — 27 millió 395 ezer líra (azaz 23 822 dollár.) Azaz egyetlen keresetből Ólaszor- szágban gyakorlatilag nem lehet megélni. (Corriera della Sera) Bevételek és kiadások néhány nyugat-európai országban Átl. évi Olasz­Német­Nagy­Spanyol- Francia­kereset Átl.évi ország ország Brítannla ország ország kereset Jövedelem­23.821 35.652 27.677 24.626 27.165 adó 4.311 3.573 3.286 2.831 4.369 Társ.bizt. 1.025 5.994 nincs adat 1.096 nincs adat Lakbér 2.608 5.868 4.365 8.173 3.905 Eü. kiadások 347 nincs adat 1.019 nincs adat nincs adat Telelőn 1.130 1.043 1.093 834 944 Villany, gáz 1.088 1.443 988 1.734 1.588 Élelmiszer 6.219 5.307 4.881 6.347 8.990 Ruházkodás 1.478 2.216 1.426 1.723 2.698 Közlekedés 3.043 3.468 3.555 3.693 4.892 Szórakozás 1.395 3.044 2.922 1.622 4.005 Magyar Suzuki Kelet-Euróuában? A Suzuki cég azt tervezi, hogy a Magyarországon összeszerelt Swift típusú személygépkocsijaival behatol Csehszlovákia, Len­gyelország és a Független Államok Közössége piacára is. A kelet­európai térség meghódítására készül a Suzuki ellenlábasa, a Nissan cée is — olvasható a Nihon Keizai Simbun című lapban. mportált kocsik eladására. A legnagyobb erőfeszítést — a apán gazdasági lap szerint — a Stissan, a szigetország második egnagyobb autógyára teszi a ke- et-európai jelenlét kiépítésére. Á vállalat újabban bolgár és ró­nán vállalatokkal kötött megál- apodást kereskedelmi hálózat étrehozásáról, a bulgáriai ve­gyes vállalat 60 százalékban, a -omániai teljes egészében japán ulajdonban lesz. A Nissan ma­gyar, cseh, jugoszláv és lengyel ílosztó hálózattal már rendelke- sik, így a cég hat kelet-európai országban lesz jelen. Bemutató- :ermeket létesít, szervizhálóza- :ot épít ki a japán vállalat, és re- néli, hogy növelheti a térségben dadásait, hiszen az idén mindösz- >ze 250 autót tudott értékesíteni. Ismeretes, hogy a Nissan Angliá­ján és Spanyolországban szerel össze kocsikat, a kelet-európai országokban az innen kikerülő lutókat, többek között a Prime- •a típust kívánja értékesíteni. A japán autóipari cégek ;gyébként 1990-ben az egy évvel corábbi 4,6-szeresére, 45 ezer jutóra futtatták föl eladásaikat, avaly az értékesítés üteme sok­ra! lassabban bővült, 1991-ben >0 ezer autó talált vevőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom