Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

Üzen a szerkesztő:

L.T.

Idézünk néhány gondolatot tartalmas leveléből: „Nemrég K. L. monogrammal egy vitára is inf

>erlő, gondolatébresztő levél je- ent meg lapjukban a mostanában sokat használt és sokszor rosszul értelmezett damaszkuszi útról. Felszínes ismeretek következtében a közgondolkodásban a damaszkuszi utat azonosítják a napraforgók és kaméleonlelkű- ek útjával. A történet ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy Saullal csoda történik, hanem kell egy másik ember, Ananiás, aki kepes segíteni, hogy visszanyerje Saul látását. Az Űr pedig a damaszkuszi úton levőknek a következőt ígérte: „Megmutatom majd neki, mennyit kell értem szenvednie.” (Ap. csel. 9; 16)

Ha most egybevetjük a mostani levélíró logikáját es K. L. megszólalását, nyilvánvaló, hogy a két gondolatsor egyfelé húz. Azzal a különbséggel, hogy L. T. a Saullal történt esemeny egyik igen fontos részletére, Ananiásra is utal. Mert az Apostolok cselekedeteiben ez is all: „Élt akkoriban Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány. Az Ur egy látomásban megszólította: „Ananiás! — Itt vagyok, Uram! — felelte. S az Úr folytatta: Fogd magad, és siess az Egyenes utcába. Keresd meg Júdás házában a tar- zuszi Sault: nézd, imádkozik.” Ez látomásban látott egy Ananiás nevű férfit, ahogy belep hozzá, és ráteszi a kezét, hogy visszanyerje látását. Ananiás tiltakozott: „Uram, sokaktól hallottam, hogy ez az ember mennyit ártott szentjeidnek Jeruzsálemben. Itt pedig megbízatása van a főpapoktól, hogy bilincsbe végén mindenkit, aki segítségül hívja a nevedet. Az Úr ezt válaszolta neki: Menj csak, mert eszközömül választottam, hogy megismertesse nevemet a pogány népekkel, a királyokkal és Izrael fiaival. Megmutatom majd neki, menynyit kell értem szenvednie.” Ananiás elment, betért a házba, és e szavakkal tette rá kezét: „Saul testvér, Urunk Jézus küldött, aki megjelent neked idejövet az úton, hogy visszakapd szemed világát és eltelj a Szentlélekkel.” Azon nyomban valami hályogféle vált le szeméről, és visszanyerte látását. Mindjárt megkeresz- telkedett, majd evett és erőre kapott.” (Ap. csel. 9, 10-17)

Ez Saul megtérésének második mozzanata, amiről alkalmasint meg szoktak feledkezni.

Mai köpönyegforgatóink, akikre a levéhró is utal, azt a kegyelmi közbeszólást, ahogyan a látomások erejével igazgatta az Isten Saul sorsát és belevonta terveibe, kiiktatják ebből a manapság oly sokszor használt képből. Levélírónk meg is jegyzi: „Veszedelmes a damaszkuszi út félreértelmezése, sanda, de ugyanakkor gyenge politikai érvként való használata. Nemcsak levélíróink komoly hozzáállása miatt hoztuk a nyilvánosság elé ismét ezt a kérdést, hanem a

mindennapi élet tapasztalatai is indokolják bizonyos szóhasználatok megvilágítását. Igencsak érzékeljük a demokráciára váltott mindennapi életünkben, hogy elképesztő mutatványokat engednek meg maguknak olyanok, akiknek az lenne a legelemibb kötelességük, hogy hallgassanak ha mar olyan hevesen vettek részt az ateizmus ideológ

'ai és gyakorlati munkájában.

s itt nemcsak arról van szó, hogy — amint levélírónk megjegyzi — „kellő ismeretek nélkül sekélyesen félreértelmezett bibliai képét festenek, anélkül, hogy az igazi értelméhez bármi köze volna”, hanem arról, hogy szándékos megtévesztéssel tudnak és akarnak olyan szerepkörre vállalkozni, amelyhez semmiféle erkölcsi, alappal nem rendelkeznek. És ezzel a magatartásukkal csak előnyökhöz akarnak jutni, miközben a társadalom amúgy is zavaros lelkiállapotát, a kialakítandó értékek rendjét rombolják, s nem egyszer irányítóivá lehetnek folyamatoknak, amikhez egyébként semmi közük vagy joguk nem lenne. S abban megint igazat kell adnunk levélírónknak, hogy „minden jószándékkal megfogalmazott gondolattal közelebb kerülünk az előítéletek oldásához.” Egy kérdés a levél kapcsán: ki honnan nézi ezt a damaszkuszi utat?

K. B.

Beküldött ön hiteles másolatban egy olyan büntetőítéletet, amely a kihirdetés napján jogerőssé és végrehajthatóvá vált. Mellékelte a főszerkesztőnek címzett leveléhez az alig napokkal ezelőtt született beadványát az ügyészséghez, a megyei bírósághoz, annak ellenére, hogy az ítéleti rendelkezés 1991 nyarán kelt. „Tényvázlatot” írt, mert önnel szemben törvénytelenül jártak el, mindenki mast mondott, mint a valóság, stb., stb. Hivatkozik egyik cikkünkre, amely 1990 szeptemberében jelent meg. De az egész előterjesztést egy eltartási-öröklési szerződés nem-teljesítésével kezdi. Várnánk is az ügyről az elbeszélés folytatását, de hirtelen átcsap egy másik témába. Majd a kérést fogalmazza meg:

„Szíveskedjenek utánaérdeklődni, hogy: ÍJ miért nem kaptam vissza a ....? (Itt egy verésre alkalmas jószágról van szó, értéke nem is igen határozható meg —A szerk.) 2./ miért nem foglalkozott vele a rendőrség és a bíróság? 3./ miért hiszik a hatóságok, hogy csak bűnös, aljanép és becsületes rendőr van? 4./ miért akarták ezt az ügyet a hivatalos hatóságok elsumákolni?

Kedves K. B.! Jogunk és munkaerőnk sincs ahhoz, hogy belekapcsolódjunk az ön bonyodalmaiba, amiket már jogerősen lezártak. Korábban sok ilyen „felkérés” érkezett a szerkesztőségbe, az öné évek óta az első. Csak nem szaporodik majd a hatóságok kritikája?

f MEG- JELENT A

D

£

N

I

S

£

LEGÚJABB SZÁMA! Keresse a hírlapárusoknál, illetve

előfizethető: HELIR ^BP. 1900

4.

HÍRLAP, 1992. március 2., hétfő

Hozzászólások egy szerkesztői üzenethez

„Ki véd meg engem?”

Védtelenül?

A közelmúltban csengettek a lakásomban. Kimegyek a kapuhoz, kéményseprő fogad. Micsoda szerencse — gondoltam — az év első napjaiban kéményseprővel találkozni. „Kotoijak-e kéményt?” — kérdezte, és mivel pár napja ezt a műveletet elvégeztem, így nem igényeltem. Közben elővette a számlat és átadta. Múlt évhez viszonyítva 81 Ft-tal megemelve. Kérdezem tőle: mondja már meg, legyen szíves, milyen beruházást hajtott végre a vállalat, amely indokolttá tenné a díjemelést? „Ja, kérem, a vezetőknek kevés a prémiuma!” — hangzott a válasz.

Egyébként három kémény van a lakásomon, amiért fizetek. Bár kettőn még füst sem távozott, mivel egy kazán üzemel, és annak egy kémény is elég. Fedjem le a két kéményt, és azokért nem kell fizetni, mondják ők, tudván, hogy úgysem vállalkozom erre. Végezetül: nagyon igaza van Koós Tivadar egri nyugdíjasnak, aki a Hírlapban január 20-án megjelent „És az állampolgáron hány bőr van?” című cikket írta. Mindenki úgy és annyi árat emel, ahogy és amennyit akar, nincs ellene védekezés, egyszerűen kiszolgáltatottak vagyunk...

Nagy István nyugdíjas Eger

Erki

köszönőlevél

Lapunk február 12-i számának első oldalán interjút közöltünk a magyar médiákkal kapcsolatos erki véleményekről. Dr. Gulyás István képviselő az írásra a következőket válaszolta: „Az erki képviselő-testület nevében nagyon köszönöm a „Pozitív hősök kellenek” című cikk objektív jellegét. E cikk torzítás nélkül, hűen tükrözi a közel másfél órás interjú mondanivalóját. Gratulálok a szerkesztéshez, további munkájukhoz sok sikert kívánok.”

K. J. S.:

„Ön bizonyára nem a Csebok- száriban lakik, mert akkor nem a zörgőket, zajongókat, fúrókat, szögelőket, vízzúgatókat, diszkózenét szolgáltató bömbölőket védené, hanem azt kérné, ha már ilyen „áthalló” lakásokat építettek, legyünk tekintettel a másikra. Lehet, hogy olyan helyen dolgozom, ahol amúgyis nagy a zsinat, a zörej megszokott, tehát a lakásomban csendben szeretnék pihenni, vagy egyáltalán lakni. Jogom van hozzá. Csendtől, rendtől még senki nem lett idegessé és beteggé. De attól az idegességtől, amit akarattal okoz nekem a felettem lakó, háromszor lettem rosszul, még táppénzre is kiírtak. Jogom van csendben élni az életem.

A dohányzásnál sem a dohányosokat, hanem a nemdohányzókat védik, ezért még egyszer kérem, ne a zörgőket védje, hanem azt, aki a csendet képviseli. Kívánok önnek reggel egy órakor fapapucsos, bakancsos rohangálást ágyzuhogással és éjjel egy óráig tartó diszkózenét. Hogy akkor mit szólna ön a dolgokhoz? Ugyan még nem jelentettem fel senkit, de nem hiszem, hogy a feljelentő a bűnös és a zaklató. Kérem, hogy véleményemet tegye közzé az újságban (a nevemet nem kell feltüntetni.)

(név és pontos cím)

B. P.

Sajnálom azt a lakótársat, aki ellen szólt ez a sértő, megalázó hangnem, szinte sziporkázott a „túlérzékeny” lakó ellen a bosz- szú hangja. Gondolom, fiatal a panasztevő, aki kéri, hogy védjék meg őt, mert ő igenis azt tesz, úgy tesz a lakásban, ahogy neki kedve tartja. Gondolok bizony a szándékosságra is, amit élvezettel gyakorol a netán idős, érzékeny, megfáradt lakóval kapcsolatosan.

A hétvégek bizony nehezen elviselhetők egy-egy izgága felső szomszéd miatt. A gyerekek bent ugrálnak a lakásban. Ezt én is tapasztalom tíz éve. Ha szól az ember, akkor még jobban verik a lábukat, még az apuka is besegít, hiszen a gyerekek tőle tanulták a gonoszkodást. Sőt, kijelentette, kikészít, ha nem viselkedünk türelemmel. Valamikor családi házban lakott a „jó ember,” és most, ha itthon van, „megy” a ház, az asztal, a szék. A „ki-véd- meg-engem”-nek nem hiszem egy szavát sem...

Szomorú az a tény, hogy a sajtó helyt adott a levélnek, és majdnem meg is védte őt, pedig sokan panaszolják a goromba szomszédokat, akik szinte gyilkolják mások idegeit.

(Név, cím a szerkesztőségben)

Szerkesztői megjegyzés: A szerkesztői üzeneteket a Hírlapban is arra használjuk az utóbbi években-hónapokban, hogy a társadalom napi problémái, szürke, mindennapi életünk apróbb-nagyobb gondjai felszínre kerüljenek. Ha lehetséges, válaszolunk, ha a beérkezett panasz természete miatt az erkölcsi és jogi szabályoknak megfelelő válasz csak írott malasztnak tűnik — mint jelen esetben is —, hagyjuk a véleményeket ütközni.

Köztudomásúan szenvedünk a panelházak adottságaitól: a hő- és hangszigetélés rossz, vagy hiányos megoldása sokszor kivédhetetlen helyzeteket teremt. Nemcsak a generációs szokások, neveltetési adottságok, hanem a kultúráltság és kultúrálatlanság elképesztő távolságai miatt is ellenségként szabadulnak egymásra azok, akiknek el kellene fémi- ök a műszakilag igencsak szűkre és rosszra méretezett dobozok

ketrecében. Az egyik szélsőség az idős emberek valóban meglévő, az átalagosnál nagyobb zajérzékenysége. A másik pedig a túlduzzadó erő, hogy „majd én megmutatom neki, miért nincs a temetőben, majd betömöm a száját, mit akar tőlem, odarakom, ahová nekem tetszik”. A gőg, a „ki vagyok én” szemlélet, a „nekem pénzem van, mindent elintézek, hasztalan ugatnak ellenem” elvet vallók magabiztos szemellenzőssége van itt jelen — pedig csak embernek kellene nézni a másikat is. Még alig két éve, hogy az ember behúzta a nyakát, ha a verőlegényként is ismert kékruhás atyafi — hatalmának minden jelvényével felékesítve — végigment az utcán. Akkor a mai nagyhangúak is halkabbra fogták a kocsmai hangot, s most, mert demokrácia van, hát szabad nyíltan lenézni egymást, elküldeni éjfél után melegebb éghajlatra, megüzenni, hogy kitaposom a belét, ha szólni mer (mert levelezőink alkalmasint ilyen hangos nyilatkozatokat is idéznek), ki tud ellenem valakit felhozni tanúnak, ki meri itt, ebben a házban azt mondani, hogy én zavarok bárkit is, stb., stb. Ahelyett, hogy köszönnének egymásnak, ahelyett, hogy ész- revennék a másikban is azt, akinek ugyancsak nem tejfel manapság a huzatos kis ország?! Nem védtük a levélírót, csak közöltük, amit papírra vetett. Ezzel a negatív részletekből összeálló levélsorozattal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ebben az országban össze kellene már fognunk, megérteni egyszer egymást, hátha hamarabb fel tudnánk sorakozni az ^ európai útszakaszra — itt, Európában.

(A szerkesztő)

KOS (III. 21.-IV. 20.)

Szerelem: Alaposan átszervezi magánéletét. Sok esetben ez a régi kapcsolat lezárásával jár. Gyökeresen új életet szeretne élni, s most képtelen a kompromisz- szumokra. Hivatás: Szótárából hiányzik a „lehetetlen” szó. Mindig mindent elvállal, s igyekszik eleget tenni minden elvárásnak. Kicsit túlhajtja magát, de büszke az elért sikerekre.

BIKA (IV. 21.-V. 20.)

Szerelem: Nagyon nehéz az ön barátságába férkőzni, mert bár rendkívül kedves mindenkihez, senkit nem enged közel önmagához. Általában. Most valakinek ez mégis sikerülni fog! Hivatás: legszebb álmait is sikerül valóra váltania, környezetében sokra értékelik, hogy megbízható, pontos és szolgálatkész. Előrejutását többen is segítik.

IKREK (V. 21.-VI. 21.)

Szerelem: Könnyen teremt kapcsolatot, gyorsan képes beilleszkedni az új környezetbe. Egyesek ezt félreértik, és könnyű prédának tekintik. Őket nagy csalódás éri a héten. Hivatás: Érdemes volna változtatni: új környezetben jobban próbára tehetné tudását, rátermettségét. Elkápráztatná a világot, s minden kapu megnyílhatna ön előtt.

RÁK (VI. 22.-VII. 22.)

Szerelem: Kedélye gyorsan változik. Egyik percben bizakodó és optimista, a másikban mély depresszióba zuhan. Ember legyen a talpán, aki most ön mellett képes megmaradni. Hivatás: Tetteit az ellenszenv és rokonszenv irányítja, nem a józan ítélőképesség, ebből aztán néhány kellemetlen helyzet adódik a héten. Anyagi helyzete is zilált.

OROSZLÁN (VII. 23.-VIII. 23.)

Szerelem: Szívesen teszi a szépet vagy fogadja az udvariast. De csak ennyi. Továbblépni nem akar, a veszélyes kalandok nem vonzzák. Pedig nagy csábításnak lesz kitéve a heten. Hivatás: Ösz- szetorlódnak a tennivalók. Ha négy keze volna, sem győzné a munkát. Ráadásul egy sor akadályozó tényező bukkan fel. Hét végére alaposan kifárad.

SZŰZ (VIII. 24.-IX. 23.)

Szerelem: Ha erős vonzalmat érez is most valaki iránt, az érzéki vágy háttérbe szorul, és inkább a külsőségek, esetleg az anyagiak vonzzák. Ezt ideig-óráig titkolhatja, de előbb-utóbb úgyis kitudódik. Hivatás: Sértodékeny, egész apró dolgok felbosszantják, mindenkiben ellenséget lát, ezért örökké harcol. Másra nem is igen jut ideje, ereje.

T elefon-Horoszkóp

magyar nyelven!

Tudj meg többet a jövődről! Ez a saját eheti horoszkópod. r\ Hívd fel ezt a számot! Tárcsázd előbb a

00/1609 490 76 +

számot és utána folytatólag a saját csillagjegyed számát

A telefonhívás ára percenként 150 Ft

MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.)

Szerelem: Partnere mellett jól érzi magát, de azért a héten gyakran vágyik egyedüllétre. Szeretné rendezni gondolatait, érzéseit. Hivatás: Valaki alaposan felbosszantja, de mérge gyorsan tovaszáll. A héten több öröm éri a munkában, mint bosszúság. Egy régóta húzódó ügy végére is pontot tehet.

SKORPIÓ (XI. 24.-XI. 22.)

Szerelem: Szabadságvágya végtelen, nem tűri a korlátokat még a szerelemben sem. Ebből a héten apróbb konfliktusok keletkeznek. Hivatás: Most előtérbe kerül a pénz, sok olyan feladatot vállal, amikhez ugyan nem fűlik a foga, de jól fizetnek. Csak biztosra menjen, ha szerződést köt vagy üzleti vállalkozásba kezd. A szerencse forgandó!

NYILAS (XI. 23.-XII. 21.)

Szerelem: Bár azt tartják önről, hogy mestere az udvarlásnak, ezekben a napokban szívesebben veszi, ha mások kedveskednek önnek, ha babusgatják. Nagyon hálás minden jó szóért. Hivatás: Olyan lelkesedéssel és meggyőzően adja elő elképzeléseit, hogy nincs senkinek ellenvetése, sikerül elfogadtatnia feletteseivel éppúgy, mint kollégáival.

BAK (XII. 22.-I. 20.)

Szerelem: Amennyiben még egyedülálló, erdemes volna rászánnia magát a párválasztásra. Bizalmatlanságának fő oka, hogy fél a csalódástól, de egyedül sem érzi jól magát. Merjen kockáztatni! Hivatás: Lehet, hogy most a saját munkája mellett mások helyett is dolgoznia kell, vagy jószántából, vagy mert a körülmények kényszerítik.

VÍZÖNTŐ (I. 21.-II. 20.)

Szerelem: Örökké partnere lelkét kutatja, s ha már nem talál benne semmi újat, csalódottnak érzi magát. Hivatás: Felettesei olyan kéréssel állnak elő, amit nehezen tud teljesíteni, elsősorban azért, mert összeegyeztethetetlennek tartja erkölcsi elképzeléseivel. Végleges döntés előtt kérje ki bizalmas barátai véleményét, hiszen ön sem csalhatatlan.

HALAK (II. 21.I-III. 20.)

Szerelem: Állandó partnere mellett is magányosnak, szomorúnak érzi magát. Más elképzelései voltak-vannak a szerelemről, mint amit napról napra megél, s ez keseríti. Hivatás: Önsajnálat helyett inkább vegye végre kézbe ügyei intézését. Senki sem tehet önért annyi jót, mint saját maga. Környezetétől csak akkor kérjen segítséget, ha elakad.

Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-hétből)

I