Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
■Hi HÍRLAP, 1992. március 2., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. 5 3 t 3 3 f ") á i r o 3 5 5 3 a c ti n „A lelkeket fel kell ébreszteni” Kocsis Árpádné köztiszteletben álló művésztanár Egerben — messze túl a nyugdíjkorhatáron. Nemzedékek sorát tanította a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajzolni, festeni, művészet- történet órái sokaknak meghatározó élményt jelentettek. Úgy vélem, a születendő közoktatási törvény országos vitái idején is van közérdekű mondanivalója. — Már három éve elkezdődött a rendszerváltás — mondja —, de sehol nem tapasztalni az iskolákban igazi kezdeményezéseket. Benne vagyunk az időben, mégsem haladunk. Háború dúl a lelkűnkben... Jelenleg alapvető erkölcsi normák hiányoznak az emberek együttéléséből. Ma szinte alig van igazi szülő-gyermek kapcsolat, csak a pénz utáni hajsza létezik, pedig a lelket fel kell ébreszteni. Legszívesebben azt mondanám: csináljunk közösen egy új erkölcstant. — Miből gondolja, hogy nincsenek alapvető erkölcsi normáink? — Mondok egy példát... Ismert, hogy a közelmúltban jó néhány honfitársunkat érték lopáson Ausztriában. így aztán kitől tanulja meg a gyerek, hogy lopni nem szabad? No, és ott a koldulás... A minap odajött hozzám az utcán egy tíz év körüli kisgyerek, és húsz forintot kért azzal, hogy az édesanyjának szeretne telefonálni. Gyanút fogtam. Azt ajánlottam neki, hogy jöjjön fel hozzám telefonálni. A fiúcska igencsak meglepődött. Én azt hiszem, neked nem telefonálásra kell a pénz — mondtam neki, mire aztán be is vallotta zavarában, hogy csokoládéra. — A hitoktatás már szinte minden általános és középiskolában megtalálható. Ön szerint remélhetjük-e ettől a helyzet változását? — Anyáink idejében a legelső tantárgy, ami a bizonyítványban szerepelt, a hit- és erkölcstan volt. Jómagam valamiféle olyan oktatásra gondolok, amely általános emberi értékeket közvetítene. Először egy egri óvodában próbáltam ki elgondolásaimat, ahol a kicsik ösztönösen jól ismerték az alapnormákat. Akkor határoztam el, hogy általános és a középiskolákba is elmegyek. — Hogyan képzel el egy-egy ilyen erkölcstanórát? — Nos, az osztályban körben leülünk, majd csukott szemmel „befelé” figyelünk egy darabig. Ezután kötetlenül elbeszélgetünk arról, hogy mit éreznek a gyerekek, elmondhatják véleményüket a hitről, az emberi szellemről... stb. Elképzeléseimet szeretném az általános, illetve a középiskolában dolgozó pedagógusokkal megosztani. Ha nem is lavinát, de talán egy kisebb mozgást ezzel elindíthatok. S bízom abban, hogy sok olyan új, értékes vélemény, ötlet is befut majd, amelynek révén a fentebb említett célok elérhetőek. Szeretném, ha az elképzeléseim termékeny talajra találnának, hiszen nem mindegy, hogy milyen generáció növekszik majd fel a kezeink között... llosvai Ferenc A „borozó” Petőfi 3 M M Ö Ungvári Tamás, az Egri Szín- műhely tagja, előadóművész nemrégiben Petőfi-verseket mondott a Megyei Művelődési Központ egyik kamaratermében. Az egyórányi műsorteije- delemben Petőfi bordalai hangzottak el, az összeállítás címét pedig egyenesen a Pápán írott — 1842 áprilisából datált — , „A borozó” című ötstrófás vers szolgáltatta, biztosítva a hangulati alapot is a pódiumon zajló szerepléshez. Ungvári Tamás jól tudja, hogy a helyzetdalokat, azok hatását akkor viheti közelebb hallgatóságához, ha a képzeletnek legalább egy asztallal, a flaskával és a néhány lépésre kitelj edő szerény I mozgással alájátszik. Kell itt az ilyen segítség? — kérdezzük magunkban, hiszen a kocsmai környezetet, hangulatot, amit a bordalok minduntalan jelenlévőnek tételeztetnek, inkább a verseknek kell megjeleníteniök. S amíg az előadó — kissé fátyolos hangján — levezeti a múlt század negyvenes éveit idéző költeményeket, rájövünk: nem feltétlen szükséges az érces hang: a ritmusokban, rímekben rejlő poentí- rozási lehetőséget sem kell minduntalan kihasználni, mert így jobban és határozottabban érvé- I nyesül az a készség, amely az előadónak egyik legértékesebb vonása: hangsúlyaiban, a ritmusok tudatos dajkálásában életre kél az irónia, nemegyszer a költőben kergetődző öngúny, derűs gúnyolódás is, amely körülfogja, keretezi ezt a nagyon is „józan részegséget”. Életrajzi adatok is ! alátámasztják azt a felvetést, hogy Petőfi inkább nézte apját is, amint „ivott a jó öreg”, mintsem szándékosan törekedett volna a megénekelt és fennhangon dicsőített szeszközi állapot elérésére. Ungvári Tamás pódiumjelenségnek tűnik. Tudatosan figyeli közönségét, beméri jó előre, hogyan válaszolhat a versértő és -szerető közönség arra, amit ő felvezet. Fegyelme is vezérli őt, amikor időt ad hallgatóságának az elhangzó mondatok, a bennük rejlő és jól robbantott szellemi petárdák élvezetére. Már a múlt év végén végighallgatott Kányádi-műsor kapcsán is biztatni szerettük volna, hogy a humor, a derű, a szatíra, az irónia igencsak tetszetős és az előadó számára is hasznos formációi után — akár kísérletképpen is — tegyen próbát magával: állítson össze olyan műsorterveket is, amelyekben a mélyenszántó értelem, akár a filozófia viszi a vezérszólamot. És itt nemcsak Berzsenyi patétikus igazságaira, Kölcsey erkölcsi tanításaira, Vörösmarty romantikus képeire (például részletek a Csongos és Tündéből), esetleg Madách drámáinak monológjaira, Arany balladáira, Ady nehézzengésű jaj kiáltásaira gondolunk, hanem arra is — és ez most kézenfekvő —, hogy akár két-három este is kitelne abból, ha Petőfi sodró lendületű poémáit előhozná: egyszer „A helység kalapácsát”, „Az apostolt”, hogy 47-48-49- ben írott, és Petőfit igazán a világ- irodalom csúcsára emelő lobo- gásokról meg ne feledkezzünk. Ezt az intellektust és ezt a szellemi fegyelmet, ami ebben a fiatalemberben lakozik, foglalkoztatni kell. És ezt nemcsak azért újuk le, mert látjuk, érezzük, gyülekeznek köréje azok, akik a megértés, a lelki rokonság okából, ürügyén akarnak közösséggé képződni ebben a kultúrára mindig fogékony egri környezetben. És ebben az még külön öröm, hogy ezt senki nem irányítja felülről. Eddig ez Ungvári Tamásnak, csak önmagának volt fontos célkitűzés. Reméljük, jókor és jól vettük észre. (farkas) hmí Premier a „ V Eger népszerű amatőr társulata a Viktória-gyermekszínpad. A Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban szorgalmasan dolgozó színészpalánták ebben az évben is meglepték közönségüket egy új bemutatóval. Február 22-én Március 1-jétől Új tarifa a helyi járatú buszokon A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén — az Agria Volán gazdaságossági számításai alapján — olyan döntés született, hogy március 1-jétől rendezik a helyi járatú autóbuszok viteldíját. Mint az Agria Fotón illetékeseitől kaptuk a tájékoztatást: a menetdijak emelésére az üzemeltetés megnövekedett költségei miatt volt szükség. Az új díjtételek a következőképpen alakultak: az egyszeri utazásra szóló menetjegy ára 18 forint lett. Az egyvonalas bérletért 400, míg az összevonalasért 520 forintot kell fizetni, a tanulók és a nyugdíjasok havi bérlete 130 forintba kerül majd. Megváltozik a jegy nélküli utazás — a „bliccelés” — pótdija is: a korábbi háromszázzal ellentétben 600 forintot kell majd fizetni, ha azonban valaki ezt harminc napon belül nem fizeti ki, úgy a késedelmi díjjal növelt összeg 1200 forintra rúg. Abban az esetben, ha az utas az ellenőrzéskor az érvényes utazási igazolványát nem tudja felmutatni, 48 órán belül megteheti a vállalat kijelölt ügyintézői szolgálatánál 50 forint kezelési költség megfizetése mellett. Mint közölték a vállalat illetékesei: a régi — 14 forintos — menetjegyek március 5-ig használhatók fel utazásra. A megvásárolt, ám fel nem használt jegyeket az autóbusz-állomás elővételi pénztárában, illetve a Csebok- szári-lakótelepen lévő végállomáson értéküknek megfelelően visszaváltják. Az idei első negyedévre váltott bérletjegyek az adott időszak végéig érvényesek. volt a premierje a Só-show című zenés mesejátéknak. A dalszövegeket és a zenét Bánfi László szerezte, a darab rendezője Kő- száli Ibolya. S érdemes név szerint is megemlíteni a lelkes csapatot, a mese szereplőit: Magos Az egri Bródy mozi helyén nyitották meg a Katedrái Stúdiót. A népszerű szórakoztató centrumban azonban továbbra is várják a filmbarátokat. Korábban nagy népszerűségnek örvendtek a régi filmeket bemutató sorozatok. A filmklub állandó, bérletes közönsége szívesen nézte meg régi kedvenceit. Most ismét felelevenítik ezt a hagyományt, és Régi filmek nagy sztárokkalcím- mel márciustól új sorozat indul. A negyvenes, ötvenes években forgatott filmekben többek között Ingrid Bergman, Gina Lol- lobrigida, Gerard Phillipe ját- szák a főszerepeket. A vetítésekNoha még a tél sem búcsúzott el tőlünk igazán, a megyeszékhely gazdái máris a nyárra gondolnak. Ha komolyan szeretnénk fejleszteni az idegenforgalmat, akkor valóban idejében kell megszervezni a nyári, vendégváró programokat. Az egri önkormányzat idegenforgalmi, kereskedelmi és kulturális bizottsága máris egy mutatós kiadványt jelentetett meg, amelyben ízelítőt adnak a nyári kínálatból. Egy már egészen biztos: július 3-a és 30-a között Barokk Művészeti Napok címmel kulturális rendezvénysorozat helyszíne lesz Eger. Mint ahogy ez dukál, színpompás megnyitóval veszi kezdetét az egri nyár. Július közepén kamarazenei fesztivál is lesz, ahová a határon túlról is várnak vendégeket. (Többek között Ausztriából és FranciaországJudit, Kotán Szilvi, Lepres Anett, Takács Afi, Fehér Zsombor, Gugolya Zsuzsi, Soltész Gergő, Tóth Ági, Bencsik Ádám. Felvételeink a siker pillanatait örökítették meg. re pénteki és szombati napokon délután 5 órakor kerül majd sor. Március 6-án és 7-én a Diadalív árnyékában című amerikai filmet láthatják, amely Re marque regénye alapján készült, s 1948- ban forgatták. Ezt követi, március 13-án és 14-én az Éjszaka szépei című francia filmalkotás, amely az előzőhez hasonlóan díjazott. Rendezője René Clair, akinek másik filmjét március 20- án, 21-én vetítik, a címe Az ördög szépsége. A sorozat utolsó darabja a 1946-ban forgatott „mozi”, az Életünk legszebb évei, a háromszoros Oscar-dijas William Wyler alkotása. Ez március 27-én és 28-án lesz műsoron. ból.) Mivel az egész sorozat a barokk jegyében zajlik, kórus- és orgonahangversenyek váltják majd egymást, és a szabadtéri színjátékok is ezt a kort idézik. Előkészületben van már a Barokk művészet című kiállítás, melyet a Ferencesek altemplomában rendeznek. Barokk építészet Egerben címmel kétnapos tudományos ankét teszi rangosabbá a kínálatot. A tanácskozás fontos része lesz az egyházi építészet és a barokk kapcsolatának megvitatása. Egész nyáron folklórműsorok teszik kellemesebbé az estéket a Mecset, és a Belvárosi Étterem pódiumain. A programsorozatot a Megyei Művelődési Központ fogja össze. A tervek szerint az egri nyár ősszel a Szüreti Napokkal folytatódik. (ji) Igazgatók értekezlete a közgazdaságiban A világbanki közgazdasági szakmacsoport igazgatói megbeszélést tartottak Egerben, amelyen részt vettek a Munkaügyi Minisztérium képviselői is. Az új közgazdasági képzési modell óratervi és tankönyvfejlesztési koncepciói mellett döntés született a márciusi külfödi tapasztalatcsere céljából szervezett hollandiai, angol és svájci utazásról, amelyen az Egri Közgazdasági Szakközépiskola és a Neumann János Gimnázium és Közgazda- sági Szakközépiskola igazgatói és 1-1 tanára vesznek reszt. Első helyen a Gárdonyi A Köznevelés legújabb száma közölte a szakközépiskolával kombinált gimnáziumok beiskolázási eredményeinek sorrendjét. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja rendszeresen közöl ilyen listákat. Az ösz- szehasonlításban megyénk egyik legnépesebb középiskolája, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola az első helyen szerepel. Az elmúlt esztendőben már készült ilyen elemzés. Akkor az 1984-től 1990-ig terjedő időszak adatai alapján adtak hírül az első helyezésről szóló értesítést. A két első hely az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát és eredményességét jelzi. Biokertészeknek A kiskertek tulajdonosai már a tavaszi ültetésekre gondolnak, most kell metszeni a fákat, gondozni a szőlőtöveket. Különösen sok a munkája azoknak a gazdáknak, akik száműzik a vegyszereket a kertjeikből. A bionövények termesztői kapnak hasznos tanácsokat holnap délután 5 órától a Heves Megyei Természetgyógyászok Egyesületének Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9. szám alatt található székházában. Rongyosbál a Katedráiban A farsangi nagy mulatságok zárásaként március 6-án este 8 órától a Katedrái Stúdióban rongyosbálra invitálják a szórakozni vágyókat a program szervezői. Az est különlegessége a bálki- rálynő-választás lesz, ahol nemcsak a szépséget, hanem az alkalomhoz illő kosztümöt díjazzák. Régi filmek nagy sztárokkal Milyen lesz az egri nyár? Barokk művészeti napok Jelmezötletek farsangra Igaz, hogy a farsang utolsó napjaiban járunk, de még mesz- szebb van a „farsang farka”, s van némi időnk a bálozásra hamvazószerdáig. Fodor Eta egri iparművész néhány ötlettel szeretne tanácsot adni azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik jelmezben töltenék a farsangot. A rajzokon látható öltözékek nem komplikáltak, kis varrótudománnyal könnyen megvalósíthatóak. 1. / A Batman női változata: Ruházata fekete harisnya, fekete kesztyű, fekete jersey sapka. A pelerinszabású felsőrész készülhet lurexjerseyből vagy szaténból, fekete anyaggal bevont „szárnybetéttel”. Elmaradhatatlan kellék az álarc. 2. / A klasszikusnak számító fehér bohócjelmez női változatához az alapot a sima fehér ruha adja. Elején végig színes, nagy gombokkal, vagy pomponokkal díszített, csakúgy, mint a fehér, fejresimuló kis sapka. Hozzá fehér, vagy csillogó harisnyát és élénk színű cipőt viselhetünk. 3. / Kleopátra jelmezéhez hosszú, alkalmi ruha adja az alapot. A dupla szoknyarész kétoldalt gombolható, ha lehet, plisz- szírozott selyemből vagy tüllből is készülhet. A nyakba egy köralakra szabott, széles gallért gombolhatunk, amelyet arany, ezüst pántokkal díszítsünk. 4. / A dominó öltözék a klasz- szikus jelmezek közé számít. A rajzon látható ruhán a két ellentétes szín — a fekete-fehér — egyik lehetséges változata látható. 5. / Mini ruha színes fodrokkal a karöltőnél és a ruha alján. A hajba nagy virágkitűző illik, és máris kész a spanyol táncosnő jelmeze. 6. / A római kori női viseletét imitálja az utolsó rajz. Ez a jelmez nagyon egyszerűen elkészíthető. Egy hosszú, vállpántos ruhához széles selyemstólát veszünk, melyet a vállon nagy dísztűvel, brossal rögzítsünk. A hajba díszpántot köthetünk. Az öltözékhez saru illik.
