Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

HÍRLAP, 1992. március 4., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9 Érdekképviselet, információs szolgálat, külföldi tanulási lehetőség Tanácsok adóbevalláshoz Egerben is megalakult a vállalkozói kamara Mennyi jövedelemadót fizet a nyugdíjas? A vállalkozók — tevékenysé­gük, gyakorlatuk szerint — kü­lönbözőek, de amiben azonosak: nem nélkülözhetik az érdekvé­delmet. Mégis, Magyarországon 400 ezer vállalkozó dolgozik anélkül, hogy valamilyen érdek- védelmi szervezethez tartozna. Ezt az igényt hivatott kielégí­teni a Magyar Vállalkozói Ka­mara, melynek egri szekciója február végén alakult meg, a he­lyi MDF irodában. Az érdeklő­dőknek Oláh Zsigmond, az or­szágos szervezet alelnöke tartott előadást. Elmondta, a kamara közel egy éve működik a fővá­rosban, már több regionális szer­vezete alakult vidéken, s mintegy hatszáz tagjuk van. Elnökük: Olajos Csaba. Szoros kapcsola­tot alakítottak ki a Parlamentben több képviselővel, akik segítsé­gével érvényesíteni kívánják a vállalkozók érdekeiket a tör­vényhozásban. A Magyar Vál­lalkozói Kamara törekvése, hogy a legjelentősebb érdekvédelmi szervezetté váljon. Távlati céljuk a vidék vállalkozóinak bevoná­sával mind több szekció életre hí­vása. Számítógépes kapcsolattal kívánják behálózni az országot, s informálják ezen keresztül tagja­ikat a vállalkozási lehetőségek­ről. Tevékenységüket adószak­értői, számviteli és jogi tanács­adással akarják kiegészíteni, könyvviteli és idegennyelv tan­folyamokat szerveznek. A kamara máris rendelkezik külföldi kapcsolatokkal, mely­nek révén Svájcban iparos kép­zést indítanak, ahol a résztvevők tanulmányi idejük alatt valutá­ban kapnak fizetést, s ezáltal nem csak szellemi tőkét ková­csolhatnak. Belgiumban mene­dzsertanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők. Tárgyaláso­kat folytatnak franciaországi ta­nulmányi utak megszervezésével kapcsolatban is. Szándékuk Pozsonyban, Munkácson és Kolozsváron is irodát nyitni, ezzel is bővítve az információs láncot, valamint a vállalkozáshoz elengedhetetlen kereskedelmet. Mint Oláh Zsigmondtól meg­tudtuk: a helyi, regionális szerve­zetek működése autonóm, 50 tag belépése után a központ egy­millió forint támogatást ad, to­vábbá számítógépet, telefonvo­nalat és telefaxot biztosít. A mű­ködtetés költségeit a helyi vállal­Új japán vadászterület Tokio igeretes lehetőségeket lát a 65 millió lakosú vietnami piac meghódításában — olvasható a The Asian Wall Street Journal című újságban. Az élénkülő kapcsolatok egyik jele, hogy ta­valy már 1 milliárd dollárra bő­vült Vietnammal folytatott ke­reskedelmének értéke, bár ez még mindig csak elenyésző ősz- szeg például a 145 milliárd dol­láros japán — amerikai árufor­galomhoz képest. A szigetország elsősorban kő­olajat és halászati termékeket importál Vietnamból. A felfoko­zott érdeklődés ellenére Tokió nem szórja a pénzt, eddig csak 144 ezer dollárnyi segélyt ha­gyott jóvá Vietnam számára, s a japán cégek is mindössze 104 millió dollárt fektettek be az or­szágban. Az óvatosság egyik oka az, hogy már a japánok eddigi buz- gólkodását is rossz szemmel né­zik az amerikai üzletemberek, akik a Vietnam elleni kereske­delmi embargó miatt nem tehe­tik be a lábukat erre a piacra. To­Befektetési szótár A-tól Alkusz: (tőzsdeügynök, bizo­mányos, bróker): az a (többnyire jogi) személy, aki a tőzsdén önál­lóan, díjazás ellenében, a saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket. Államkötvény: az állam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú, fix kamatozású köt­vény. Állampapír, az állam által ki­bocsátott, saját adósságát meg­testesítő értékpapír, amelyben adósságtörlesztésre és kamat vagy járadék fizetésére vállal kö­telezettséget. Biztonságos befek­tetési formának számít. Idetarto­zik az államkötvény, az állam­jegy, az állami pénztárjegy, a kincstáijegy, a kincstári váltó stb. Befektetési alap: közös befek­tetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap keze­lői a kockázatmegosztás elve sze­rint kezelnek, azaz fektetnek többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását válla­ló), illetve zárt (az általa kibocsá­tott befektetési jegyek másodpi­aci eladóhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap eseté­ben lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibo­csátásáról. Befektetési jegy. (tőkebefek­kio nem kivan újabb alapot szol­gáltatni az amerikai vádaskodá­sok számára. Tisztában van azzal is, hogy az első számú feladat Vi­etnam gyatra infrastruktúrájá­nak fejlesztése, ami viszont nagy összegű külföldi hitelek — és az amerikai embergó feloldása — nélkül nem oldható meg. Elképzelhető, hogy Japán haj­landó lesz hitelezni a vietnami fi­zetésimérleg-problémák áthida­lására — vélik a szakértők —, de a délkelet-ázsiai országnak előbb ki kell egyenlítenie régi, 160 millió dolláros számláját. A japán gyáriparosok szövetsége szerint legalább 3-4 évbe telik, amíg a Malajziában, vagy Thai- földön létesített összeszerelő üzemekhez hasonlók épülhet­nek Vietnamban is. Noha Hanoi már sokat könnyített a külföldi befektetésekre vonatkozó szabá­lyokon, a neves japán cégek mindeddig csupán tapogatózó lépéseket tettek, mivel még min­dig nem látnak elegendő garan­ciát a pénzügyi kockázatok el­len. (AP) Z-ig tetési részjegy) a befektetési ala­pok réssjegyei. Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok min­denkori kilátásairól a befektető­ket tájékoztató személy, illetve szakértő cég. Befektetési (portfolió) társa­ság: a befektetési alap tulajdono­sait tömörítő szervezet. Lehet aktív, saját igazgatósággal és fel­ügyelőbizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok ese­tében) és passzív, azaz funkcióit az alapkezelőre átruházó szerve­zet (általában a nyílt alapoknál). A befektetési társaság tőkebe­fektetési részjegyeket bocsát ki, és az ezek eladásával összegyűj­tött tőkét nyereségesen befekte­ti. A befektetés iránya értékpa­pír vagy ingatlan lehet. Bóvlikötvény: általában válla­latfelvásárlásakor kibocsátott, magas kockázatú, de nagy hoza­mot ígérő kötvény. Dolgozói részvények: rész­vénytársaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolya­mon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos to­vábbadni. Elsőbbségi részvény, garan­tált osztalékot biztosító, de nem szavazó részvény. (folytatjuk) kozók tagdíjaikból fedezik. A tagdíj a vállalkozó foglalkozta­tottjai létszámának függvénye, évi ezer forinttól huszonötezer forintig (nagyvállalatok eseté­ben) teljed ki. Az előadáson jelenlévők a ka­mara helyi szervezetének meg­alakulását szavazatukkal eldön­tötték, s megválasztották az ötta­gú ügyvivői testületet. Ügyveze­tő: Soóváry Tivadar lett, a veze­tőség tagjai: dr. Ambrus Adrien­ne, üzemigazgató, Derecskéi Csaba bátori polgármester és Szarvas Béla országgyűlési kép­viselő. Egy hely még betöltetlen, ezzel is érzékeltetve: váiják az aktív, közösségért is tenni akaró és tudó tagokat. Elsőrendű feladat a működés­hez iroda kialakítása. Addig is dr. Ambrus Adrienne felajánlot­ta az ALFA International Kft. üzemigazgatóságának irodáját: Eger, Hatvani kapu tér 3., tele­fon: 36/14-185. Felvilágosítás­sal tud szolgálni Soóváry Tivadar a 36/14-415 telefonszámon, to­vábbá levelezési címként az Eger, Pf. 317.-et jelölték meg a vezetőség tagjai. Belépési lap is tőlük igényelhető. (négyessy) FÁK-ba zárt KGST? A Nyezaviszimaja Gazeta cí­mű, orosz kormánykörökben jólértesültségéről híres napilap szerint elkészült a Független Ál­lamok Közösségének tagállamai közötti kereskedelem elszámolá­sát szabályozó moszkvai terve­zet, amely bevezetné a KGST- ből jól ismert kliringrubelt. Az értesülés nem mond ellent a legutóbbi minszki csúcstalál­kozón aláírt gazdasági egyez­ménynek. A megállapodás ki­mondja ugyanis, hogy a tagálla­mok törekedni fognak a kétolda­lú kereskedelmi forgalom ki­egyenlítettségére, és ha az egyik fél tartósan aktívumot halmoz fel a másikkal szemben, akkor kor­látozhatja az elszámolásokat, il­letve követelheti a tartozás ki- egyenlítését. A Nyezaviszimija Gazeta szerint az orosz központi bank le szeretné állítani a kész­pénzátutalást mindazon tagor­szágokkal, akinek tartozásai vannak nála, hogy az ellenőrizet­lenül kibocsátott hitelek ne bo­rítsák fel a pénzforgalom egyen­súlyát. Moszkvában azonban en­nél tovább akarnak menni, és a számlapénzek átvezetését is el szeretnék törölni a tagállamok között — a tervek szerint ezentúl a rubelt csupán a kölcsönös és ki­egyenlített áruszállítások jegyzé­sére használnák. Oroszország te­hát csak annyi mezőgazdasági terméket venne (mondjuk Bela- russziától) a jövőben, amennyi nyersanyagot oda eladott. E tervek hallatán érthető, hogy az orosz foglalkoztatási bi­zottság elnöke miért nyilatkozott a nyár végére, ősz elejére várható többmilliós munkanélküliségről. A következő hetekben kell el­készíteni az 1991-es jövedelmek után fizetendő adó bevallását, s március 20-ig kell postázni az adó összegét. Noha a nyugdijak után nem kell adót fizetni, a nyugdíjasoknak is kell adóbeval­lást készíteniük, ha a nyugdíjon felül tavaly volt bármilyen egyéb bevételük. A törvény kimondja: „a ma­gánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli”. A nyugdíj is jövedelem, tehát a bevallás során hozzá kell adni a többi — nyugdíj melletti jövede­lemhez, de a nyugdíjra jutó adó teljes egészében rögtön le is von­ható a fizetendő adó összegéből. Az összevonásnak csak annyi a szerepe, hogy általa megállapít­ható az állampolgár összes jöve­delme, vagyis magasabb adósáv­ba „srófolja” a nyugdíjon felüli kereset összegét. Nem kell adót fizetnie annak, akinek tavaly nyugdiján, mező- gazdasági szövetkezeti (öregsé­gi, munkaképtelenségi, özvegyi) járadékán kívül semmi egyéb jö­vedelme nem volt. Azok is men­tesülnek az adófizetés alól, akik­nek a nyugdíjon kívül ugyan volt egyéb jövedelmük is (például munkavégzésből, lakás vagy üdülő bérbe adásából), de egész évi összes jövedelmük a nyugdíj­jal együtt sem haladta meg a 108.000 forintot. Ha a nyugdíj évi összege eleve meghaladja a 108.000 forintos kedvezmény- határt, a nyugdíj teljes összege után jár az adómentesség. Fontos tudni, hogy vannak olyan társadalombiztosítási jára­dékok, segélyek és egyéb szociá­lis jellegű kifizetések, amelyek teljes egészében adómentesek. Ezeket a jövedelembevallás so­rán nem kell feltüntetni, tehát úgy kezelendők, mintha az érin­tettek nem is kapták volna. Az adómentes kifizetések a követ­kezők: — anyasági és temetési segély — házastársi, illetve jövede­lempótlék — lakbértámogatás, cukorbe­tegeknek járó támogatás — vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék — hadigondozási pénzellátás — rendszeres vagy átmeneti szociális járadék — családi pótlék — árvaellátás, végkielégítés — baleseti állandó özvegyi nyugdíj — az árvaellátásra jogosult gyermek utáni özvegyi nyugdíj. A baleseti járadék és a kártérí­tési járadék csak abban az eset­ben adómentes, ha 1988. január 1-jét megelőzően állapították meg. Külön rendelkezés alapján nem kell beszámítani az adó­alapba az 1991. végén adott egy­szeri nyugdíj-kiegészítés össze­gét. Sok nyugdíjas adóalapját csökkenthetik azok a különféle kedvezmények, amelyek egyéb­ként minden adózót megillet­nek. A súlyosan testi fogyatékos személyek például havi 2000 fo­rinttal, összesen tehát legfeljebb évi 24000 forinttal mérsékelhe­tik adóalapul szolgáló évi összjö­vedelmüket. Orvosi igazolással mindazokra a hónapokra érvé­nyesíteni lehet ezt a kedvez­ményt, amelyben a fogyatékos állapot legalább egy napig fenn­állt. Gyakori, hogy nagyszülők ne­velik az unokát, vagy nyugdija­Az osztrák gyógyszeripar gazdasági érdeklődésű orvosokra vár A Neumann International konzultánscég bécsi szakértője szerint nő az osztrák gyógyszeripar kereslete a magasan kvalifi­kált orvosok iránt. Különösen azok az orvosok számíthatnak sikeres karrierre, akik a gazdasági kérdések, problémák iránt is fogékonyak. Nem véletlen, hogy több intézmény is szervez gaz­dasági témákkal foglalkozó továbbképző tanfolyamokat az or­vosok számára. A közvetlen gyógyítás folyamatától, a betegtől való elszaka­dást a nemzetközi sikereket is hozó kutatási lehetőségek kilá­tásba helyezésével próbálják ellensúlyozni a gyógyszeripari vállalatok. A havi fizetések alakulása az osztrák gyógyszeriparban 1991-ben (1000 schilling):' Beosztás Kezdő 3 év 5-10 év fizetés szakmai gyakorlattal Gyógyszerészeti előadó 18-22 23-27 28-38 Klinikai előadó, termékspecialista 20-25 25-32 32-42 Körzetmenedzser, területi vezető 32-37 37-44 45-54 Külszolgálati vezető 38-45 45-53 57-70 Termékmenedzser 28-35 35-40 42-55 Titkárnő 18-21 22-25 25-30 (Der Standard) Lasagna, tortellini, spagettik... Pizza Club Egerben lassan megszokottá válik, hogy egyre-másra nyílnak a különböző sörözők, éttermek, s az sem meglepő már, hogy ezek többsége valamilyen specialitás­sal — például nemzeti jellegű ételekkel — kedveskedik vendé­geinek. A Fazola Henrik úton a napokban új olasz vendéglő kezdte meg működését: a Pizza Club 1991, amelyet egy régi ga­rázsból alakítottak ki tulajdono­sai, Lázár Tamásés Vincze Lász­ló. A dologhoz persze hozzátar­tozik, hogy az ötletet egy barát­juktól, az ismert síelőtől, a most befejeződött Téli Olimpián is versenyző Kristály Pétertől kap­ták, aki „civilben” szakács, s nem is akármilyen, hiszen Olaszor­szágban szerzett diplomát. A Pizza Club naponta déltől éjfélig várja a vendégeket, akik egyebek mellett ötféle spagetti­ből és tizenegy fajta pizzából vá­laszthatnak, de az étlapról termé­szetesen nem hiányzik a lasagna, a tortellini és a minesztra-leves sem. Ezenkívül frissensültek, zöldségköretek és desszertek is kaphatók, kívánságra pedig az odalátogató ízlése szerint készí­tenek pizzát — eredeti olasz be­rendezéseken, itáliai alapanya­gokból. És még egy újdonság: eddig csupán az amerikai filme­ken láthattuk, ahogy a kifutófiú rendelésre házhoz viszi a pizzát, a közeljövőben azonban az egri Pizza Club is bevezeti ezt a szol­gáltatást, telefonon lehet majd tőlük rendelni, s rövid idő alatt meg is érkezik a lakásra a kivá­lasztott étel. Elárverezik Churchill hálóingét A Christie’s brit aukciós ház kö­zölte, hogy áprilisban elárverezik Winston Churchill, a legendás brit kormányfő hálóingét. A 127 cen­timéteres derékátmérőjű hálóing selyemből készült, melyért 4-600 fontot fognak fizetni. A Reuter a hírrel kapcsolatban azt is közli, hogy kutatók éppen a héten hozták nyilvánosságra azt a feltevésüket, miszerint Churchill, aki köztudottan meglehetősen korpulens alkatú volt, haláláig nem vetette meg a whiskyt és a szi­vart, sajátos génállományának kö­szönhetően élt meg mégis nyolc teljes évtizedet. A British Heart Foundation bejelentette, hogy ku­tatóprogramot indít annak tisztá­zására, igaz-e, hogy a néhai brit miniszterelnökhöz hasonló egész­ségtelen életmódot folytató egyé­nek megérhetnek ilyen magas kort, ha segíti őket a „Churchill- féle génberendezkedés”. fpeuíerj sok nevelőszülőként gondosnak a gyermekekről. Havi 1000 fo­rinttal — egész évre 12000 — fo­rinttal csökkentheti gyermeken­ként adóalapját az, aki 6 éven aluli gyermeket nevel vagy lega­lább három (egyedülállóként két) 14 éven aluli kiskorút tart el saját háztartásában. Ha a 14 éven felüli, de 30 évesnél fiatalabb el­tartott gyermek közép- vagy fel­sőfokú iskola nappali tagozatán tanul, szintén jár utána a havi 1000 forintos adóalap-csökken­tő kedvezmény. A súlyosan fo­gyatékos gyermeket eltartók ugyancsak élhetnek ezzel az adókedvezménnyel. A munkaviszonyban levő nyugdíjasok figyelmébe ajánl­juk: 1991-től megszűnt ugyan az adóalapot csökkentő havi 1000 forintos alkalmazotti kedvez­mény. Helyette azonban a fize­tendő adó — tehát nem az adó­alap! — összegét annyiszor 250 forinttal lehet csökkenteni, ahány hónapig munkaviszony­ban állt az adózó. Ha egész év­ben dolgozott, akkor összesen 3000 forinttal kevesebb adót kell fizetnie. Csökkenteni lehet az adóala­pot a szakszervezeti tagdíj egész évi összegével és az önkormány­zatok által kiszabott, helyi adó­ként 1991-ben befizetett össze­gekkel is. Helyi adóként az épít­ményadót, a kommunális adót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adót lehet figyelembe venni. Nem vonható viszont le az adóalapból például a régi ház­adó, a nem lakás céljára szolgáló építmények régi adója, a korábbi telekadó és a régi gyógyüdülőhe­lyi díj. Sz. G. Papírok és értékpapírok Az értékpapírok sajátos ok­iratok. Bennük természetes, vagy jogi személyek olyan joga testesül meg, amelynek gyakor­lásához az okirat bemutatása, vagyis birtoklása szükséges. Az olyan okiratok, amelyek csak va­lamely jogot bizonyítanak — ilyenek mondjuk az adásvételi szerződések — nem számítanak értékpapírnak. A tőzsde szabályai szerint az osztalékért jelentkező, vagy a szavazati jogát a közgyűlésen ér­vényesíteni akaró részvényesnek mielőtt fellép, be kell mutatnia a részvényét, sőt, adott esetben letétbe is kell helyeznie mondjuk a szavazás idejére. De akkor is be kell mutatni a kötvényt, vagy legalább annak egy szelvényét, ha a tulajdonos a kamatokat sze­retné felvenni, vagy mondjuk pénzzé akarja tenni. „Számító- gépesített” gazdaságokban az ér­tékpapír fizikai jelenlétét elekt­ronikus nyilvántartás pótolja, ám az ügyfél kívánságára ott is ki­nyomtatja a komputer az eredeti értékpapírt. Léteznek úgynevezett „má­sodlagos” értékapapírok is, az úgynevezett opciók, amelyek a tulajdonosnak azt a jogát testesí­tik meg, hogy meghatározott időn belül, vagy időpontban egy adott részvényt, befektetési je­gyet, aranyat, vagy valamilyen árut eladjanak, illetve megve­gyenek. A Budapesti Értéktőzs­dén ma még csak ritkán fordul­nak elő ilyen opciós, határidős üzletek. A futures-nek nevezett, szin­tén határidős ügyleteket általá­ban kamatlábra, devizaárfolya­mokra, áru-árakra kötik meg. Meghatározott összetételű rész­vénytárcák indexére alkudják ki őket, s ezek a megállapodások abban különböznek az opciók­tól, hogy az eladók és a vevők számára szoros kötelezettséget jelentenek a meghatárzott határ­idő elteltével a megállapodás szerinti szállításra illetve vétel- re Bácskai Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom