Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. március szerda Nincs szükség magánnyomozóra, de... Információ nélkül nem megy... (2) Cousteau expedíciója: a Duna beteg, de még nem halt meg A céginformációkat megrendelő vállalatok — a fejlett piac- gazdaságok tapasztalatai szerint — zömében nem csupán partnereik regisztrált adatai, hanem elsősorban azok bontása, hitelképessége iránt érdeklődnek. Erre felkészültek ma már a hazai cég- információs szolgálatok is, s ennek érdekében beszerzik egyfelől a mérlegbeszámolókat, másfelől — ahol erre mód van — a bank hitelállományok adatait. A mérlegbeszámolók adataiból az elsődleges információt a vizsgált cég termelése, vagy forgalma adja, ha lehetőleg több éves idősorban vizsgáljuk. Ezért célszerű az állami vállalatból részvénytársasággá, vagy esetleg több kft-vé alakuló cégek esetében a jogelőd termelési, vagy forgalmi adatait is megismerni legalább 3, de inkább 4-5 évre visszamenően, mert csak így lehet következtetést levonni partnerünk üzletmenetének alakulásáról. Minden esetben igényeljék a céginformációt szolgáltatóktól a tárgyévet megelőző év zárómérlegéből az állóeszközök, a forgóeszközök értékét, a nyereség, vagy veszteség adatait, a cég követeléseit és tartozásait. Sokan azt mondják, hogy ezeket a számokat a cégek manipulálhatják, megszépíthetik. Ebben van is némi igazság. Közismertek azok a módszerek, amelyekkel egy jól képzett vállalati főkönyvelő az év zárónapjának adatait befolyásolni tudja: a nyereség egy részét átviheti a következő év első napjaira, vagy az egyes számlák kifizetését visszatarthatja néhány napra. Arra is van mód, hogy az állóeszköz-állomány záró adatait hasonló módon átigazítsák. S ha még ehhez hozzátesszük, hogy az űj számviteli törvény a legképzettebb főkönyvelőket is új feladatok elé állítja, kétségkívül korszerűbb ismeretek megszerzésére ösztönzi, akkor joggal mondható, hogy a mérlegbeszámolók adatai alapján nem lehet egyértelmű következtetést levonni egyetlen vállalat munkájáról, eredményességéről sem. Ám ezek az adatok jórészt nagyságrendi tájékoztatásul szolgálnak, s bár teljeskörű és abszolút megbízható betekintést nem nyújtanak a vállalat működésre, arra mégis alkalmasak, hogy a partner cég ismeretet szerezzen társa eszközigényességéről, és közelítően eredményességéről is. Igen fontos — különösen nálunk — a cégek kintlévőségeinek és tartozásainak összevetése. Jelenleg ugyanis — a közismert dominó elv alapján — egy sor vállalatra érvényes az a megállapítás, hogy „tartozik mindenkinek és mindenki tartozik neki”. Ha azonban a vállalat tartozásai követeléseinek két-háromszoro- sát is elérik — s ilyenekkel gyakran találkozunk — nem árt ha óvatosak vagyunk a tárgyalások során. Előnyös — bár nem mindig megoldható — a cég tartozásait legalább rövid-, közép- és hosz- szú távú szakaszra bontani, esetenként a szállítóknak való tartozását különválasztani a bankhiteleitől. Vannak olyan megkérdezett cégek, akik ilyen adatszolgáltatásra is szívesen hajlandók, mert tudják, hogy a bontás pénzügyi helyzetükről már elegendő ismeretet ad partnereiknek. A felsorolt mutatószámok mellett a céginformációs szolgálatok általában tájékoztatnak a vizsgált vállalkozás éves beruházásairól is. Ez az adat — összevetve az állóeszköz-állomány értékével, s az előállított nyereséggel — már jelzi a vizsgált vállalat előrelátását, s gyakran azt is, mennyire bízik a saját jövőjében. Az 1990-91. évi adatok többszáz általam ismert vállalatnál jelezték, hogy csökkent a beruházási kedv, a megújulási folyamat gyakorlatilag megállt, a zömében elavult technika tovább konzerválódott, s ez a magatartás nem ösztönözte őket újabb piaci kapcsolatok létesítésére. Fontos információt ad a vállalat működéséről a vizsgált év exportja és importja, ha összevetjük a termeléssel, vagy a forgalom egészével. Hiszen a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalatokról feltételezhető, hogy — exportálók esetében — ismerik termékeik, szolgáltatásaik külpiaci megmérettetésének eredményeit, s tapasztalataikat a fejlesztéskor felhasználják. Végül fontos, hogy a lehető legfrissebb mérlegbeszámoló adatait igényeljük a céginformációs szolgálattól, mert mondjuk 1992. februárjában az 1990. évi adatok már nem sokat mondanak, az akkor esetleg még sikeres cégek egy része időközben már akár tönkre is mehetett. Nyitrai Ferencné dr. A közelmúltban Budapesten járt Bertrand Charrier, a Cousteau Alapítvány programigazgatója, a Duna-expedíció tudományos vezetője. Elmondta, hogy alapítványuk már négy évtizede foglalkozik a nagy vízrendszerek és folyamok tanulmányozásával. Többek között kutatásokat végeztek a Mississippi-Missourin, az Amazonason és 1982-83-ban a Níluson. A Dunára azért esett a választásuk, mert Európa legnagyobb és legfontosabb folyója, összekötő kapocs a keleti és nyugati országok között. A Dunát fenyegető veszélyek egyike a vízszennyezés, amely Romániában és Bulgáriában már kritikus szintet ért el, de nem szabad megfeledkezni a nagy, Duna menti metropolisokról, Belgrád- ról, Budapestről, Bécsről és Po- zsonyról sem, ahol szinte tisztítatlanul engedik a szennyvizeket a folyóba, s a víz minősége megközelíti a kritikus határt. A másik problémát a gátak jelentik, beleértve a még előkészítési stádiumban lévő létesítményeket is. A gabcsikovói erőmű üzembe helyezése például súlyos ökológiai károkkal járhat. A gát előtt lerakódó iszapban felhalmozódnak a szennyező anyagok, köztük a nehézfémek, amelyek beszivárognak a talajba, és örökre ott is maradnak. Az erőmű teljesen megzavarná a még érintetlen csallóközi Duna-ágak vízrendszerét. Lesznek vízfolyások, amelyek kiszáradnak, és lesznek, amelyeknek megemelkedik a vízszintje. E zavarokat ma még nem lehet megjósolni, de sík vidéken ilyen gátat építeni: abszurditás. A végleges következtetésekre még várni kell, egy azonban tény: a Duna valóban beteg, de még nem halt meg. „Gyógyulása” érdekében kímélni és kezelni kell. Kevesebb energiát szabad csak kivenni belőle, nem szabad gátakat építeni rá, a vízgyűjtő területén a mezőgazdaságnak ügyelnie kell a vegyszerhasználatra. A Duna-expe- dícióról készülő film forgatása gyakorlatilag befejeződött. A négyórásra tervezett filmet 1992 októberében mutatják be. A Du- na-program folytatódik: felmérik a szennyeződéseket mennyiségileg és minőségileg egyaránt, a gabcsikovói erőmű esetleges üzembe helyezésének következményeit. Közben folynak a Jang- ce-kiang-expedíció előkészületei, ám ha nem tudják elkezdeni a munkát 1992-ben, a Calypso Bangladesbe megy. Vállalkozni pedig szükséges Egyék, igyák, videózzék! Műszaki felsőoktatás — finn módra Ehet is, ihat is, miközben a legújabb műsorokat nézi a videokazetta segítségével. Mindezt olyan kényelmes körülmények között, mintha otthon ülne a nagy fotelben. A kis boxokban a partnerével vagy a barátjával lehet, de hárman vagy négyen is elférnek egy másikban, ha úgy jött össze a társaság. így aztán azt lehetne kiírni a bejáratnál, hogy: Jobb, mint otthon. Gyöngyös, piactér. Néhány lépésre ettől a forgalmas helytől ott várja a vendégeit az új üzlet, aminek a cégjelzése csak ennyi: video. Lámpasor színes égői vil- lódznak a felirat körül. Csak azért, hogy odacsalogassák a tekintetet magukhoz. — Nem csak videokölcsönző vagyunk, hanem bár is — magyarázza kérdésemre válaszolva Tarjányi József. — Mióta? — Az elmúlt év végén nyitottunk. — Forgalmuk? — Még kevesen ismerik ezt a lehetőséget. — Miért pont a videóra gondoltak, amikor sokféle kölcsönzési lehetőség van már a városban? — Egyfelől nem mindegy, hogy milyen kazettákat lehet kölcsönözni. Én a legfrissebbeket kínálom. Havonta újítom fel a készletet, és ügyelek arra, hogy mindenkinek az igényét ki tudjam elégíteni. Tehát a témái a ke- zettáknak változatosak. A legszélesebb skálát fogják át. Másfelől viszont ez az üzlet tulajdonképpen egy bár, ahol különféle italokat és ételeket szolgálunk fel. Miközben a boxban valaki a videokazettán lévő műsort nézi, ehet is, ihat is. — Tehát vetítés folyik a benti helyiségben ? — Hangsúlyozom: helybeli kölcsönzés. A kazettát nem kell hazavinni és visszahozni. — A kölcsönzési díj tehát változik, attól függően, hogy a vendég itt ül-e le a tv elé vagy otthon? — Természetesen. Minden boxban ott a tv-készülék, de azt én kintről kezelem. Én állítom be a hangerőt is, hogy senki se zavarja a szomszéd boxbelieket. — Miért gondolja, hogy a vi- deobár vonzani fogja a vendégeket? — Bevallom, arra számítok, hogy ide azok jönnek majd, akik kultúrált körülmények között akarnak eltölteni egy vagy másfél órát. Ezért is állapítottuk meg az italok árát úgy, hogy senki se akarjon itt sörözni vagy féldeciz- ni. Ázt hiszem, ez elfogadható törekvés. — Kíváncsi lennék arra, hogy mielőtt ebbe a vállalkozásba belefogott, mit csinált? — Az eredeti szakmám szerint villamos üzemmérnök vagyok. Az ÉMÁSZ-nál töltöttem el tizenkét évet. Jól éreztem ott magam, nehéz volt eljönnöm. — Ez mikor volt? — Kilencven végén. Akkor hozzáfogtam az amerikai fánk sütéséhez és árusításához. Egy ideig Gyöngyösön voltam, majd Pestre tettem át a székhelyem. Mondhatom, jól ment az üzlet, csak egy kicsit fárasztó volt mindennap feljárni. És költséges is. Elég sokba került az is, hogy jó helyen legyek. — Ezért döntött a a videobár mellett? — Igen. Pénzzé tettünk mindent és az új üzlet kialakítására összefogtunk rokonok és barátok. A munkák jó részét magam végeztem el. — Ráment a fehérneműjük is? — Szinte igen. Egyelőre csak kiadásaink vannak, a bevétel megélénkülkésére még várni kell. — Egyedül vezeti az üzletet? — Nem. A feleségem kint dolgozik a bárban. Őt délután és este én váltom fel. De a beszerzés is az én feladatom. — Hogyan vészelik át az éjszakát? Kellemetlenség... ? — Olyan még nem volt. Azt hiszem, a hely maga is megválogatja a vendégek körét. Miután ilyen jellegű üzlet, tehát videobár messze környéken nincs, bízom benne, hogy egyre népszerűbbek leszünk. Ennek elérésére mi is minden tőlünk telhetőt megteszünk. G. Molnár Ferenc Miközben a magyar műszaki felsőoktatás megújításán dolgozunk, nem lehet érdektelen számunkra más országok tapasztalata, főleg, ha olyan országokról van szó, amely hozzánk hasonlóan nemzetközi versenyképességét kívánja növelni a műszaki területeken. A Finn Mérnökakadémia 1989-ben, a műszaki oktatást segítendő, tanulmányt készített, mert világossá vált, hogy a finn társadalomnak — gazdasági és társadalmi szükségletekből — több, műszaki egyetemet végzett szakemberre van szüksége. Az egészében rendben lévőnek ítélt finn műszaki oktatás állandó fejlesztést igényel, ha tartani akarják a jó színvonalat, az egyetemek munkáját rendszeren értékelni, ha kell, bírálni is kell — mondták ki a tanulmány szerzői. Milyen, talán számunkra is tanulságos következtésre jutottak A világostól a Stella Artois-ig Évente hárommillió hektoliter sör Bőcsről A gazdasági átalakulás nem egyszer kusza ügyei közepette úgy tűnik biztatóan alakul szomszéd megyénk egyik legnagyobb gazdasági egységének, a Borsodi Sörgyárnak a helyzete. A közelmúltban megtörtént a gyár privatizációja, a magyar tulajdonosokon kívül a tulajdon nagyobb hányada a belga Interrew cég kezébe került. S amíg az elmúlt közel két évtizedben a cég általában a nagyközönség igényeit kielégítő sörök révén vált híressé, addig most már a minőségi sörgyártás is előtérbe kerül. Úgy tűnik, még ez év második felében megkezdik a világhírű Stella Artois sör gyártását is, ami a legmagasabb igényeket is kielégíti. A Borsodi Sörgyár létesítésére 1969-73 között került sor, akkor állami nagyberuházásként valósították meg. A cél az volt, hogy egymillió hektoliter sört és 15 ezer tonna malátát készítsenek. Már az első ütem is meghaladta a reményeket, mire a gyár elkészült, addigra 1,2 millió hektoliter sör gyártására vált alkalmassá. Nemsokára sor került az első fejlesztési ütemre is, 1976 és 1980 között. Ennek révén a termelés kétmillió hektoliter sörre és 45 ezer tonna malátára futotta. Ekkor épült meg a sörárpa átvételére alkalmas siló is. S aligHelsinkiben a mérnökakadémia tanulmányírói? Mindenekelőtt sikerült meghatározniuk, milyen tudást kell adniuk a műszaki egyetemeknek a hallgatók részére. Összefoglalva: szakmájuknak megfelelő alapismereteket, jártasságot az új ismeretek szerzésében és alkalmazásában, rendszerező gondolkodást és világos munkamódszert, együttműködési készséget a közös projektokban való részvételhez, a nemzetközivé váláshoz idegen nyelvek és kultúrák megismerését. Finnországban csökken az egyetemkorú fiatalok száma, miközben több műszaki diplomásra lenne szükség. Az ellentmondást csak a fiatalok továbbtanulási szándékának erősítésével lehet feloldani. Szerintünk a fiatalok technika iránti érdeklődése egészen korán kialakul, ezért fontos, hogy már a középkiskohogy befejeződött az első fejlesztés, kezdődött a második is, melynek következtében a sörgyárban már hárommillió hektoliter sört, 50 ezer tonna malátát és 500 ezer hektoliter üdítőt állítottak, illetve állítanak elő ma is. 1982. január 1-je óta mint minden magyarországi sörgyár, a borsodi is önállóvá vált. Ebben az időben került sor az első külföldi licence szerződésekre, s azóta gyártják a borsodiak a méltán kedveltté vált Spaten sört. Ma a sörgyár jó néhány fajta sört állít elő: a hagyományos Világost, a Kinizsit, a Rákóczit, a Iában elsajátítsanak ilyen irányú ismereteket, már ott is magasabb szintre emeljék a matematikai, fizikai képzést. Ehhez hozzáteszik: több nőre is szükség van műszaki pályán, az ő érdeklődésüket is növelni kellene a matematika, a természetttudományok iránt. Mivel kevés a fiatal, köztük a tehetséges, biztosítani kell, hogy aki a felvételi követelményeknek megfelel, annak legyen helye a műszaki egyetemeken. Ez azt is jelenti, hogy a megfelelt jelentkezők száma szerint alakítják a felvételt, megszüntetik a kereteket, ami radikális változás a mostani felvételi rendszerhez képest. Fontosnak ítélik a tananyag gondozását. Abban több problémamegoldó és gyakorlati feladatot kell szerepeltetni és kevesebb memorizálandó adatot. Indokolt lenne, ha a matematikát és a többi természettudományi tárgyat az egész tanulmányi Bartont, a Spatent, a Prémiumot és miután minden évben saját fesztiváljuk van, a Fesztivált is. Gondolnak az antialkoholistákra is, számukra készül a szeszmentes Póló. A gyár kezdettől készíti és palackozza a Pepsi Colát, de később bővítvén a választékot elkezdték a Gyöngy-italok forgalmazását is, újabban pedig a Canada dry-t készítik narancs, tonik és gyömbér ízesítéssel. Mint dr. Hosszú István vezér- igazgató elmondta, a belga céggel egyetértésben igyekeznek biztosítani az állandó minőséget, igyekeznek megnyerni az újabb főidő alatt tanítanák. A diploma megszerzéséig ajánlatos közbenső célokat kitűzni a hallgatók elé (Bachelor-fokozat), hogy rövidüljön a tanulmányi idő. Kimondja a tanulmány, hogy a tanárok az egyetmi képzés mozgató rugói, részükre is biztosítani szükséges a műszaki karriert, erkölcsi, de főleg anyagi megbecsüléssel védelmezve őket a jobban fizető gazdaság elszívó hatásával szemben. Természetesen az elképzelt finn felsőoktatási modell az északi ország sajátosságaiból indul ki, például nálunk a műszaki pálya presztízse, a tehetséges fiatalok külföldre elvágyása, az innováció gondjai lehet, hogy más prioritásokat sugallnak az oktatásnak. A finn tanulmány mindenképpen érdekes, számos megfontolandót így is tartalmaz. gyasztókat, ami a mai piaci viszonyok között nem kis dolog. S amíg korábban az állami sörgyárak csak az ország egy-egy részén léphettek piacra, addig ma nincsenek korlátozások az értékesítésben. Éppen ezért arra törekszenek, hogy az ország egyre több helyén fogyasszák a borsodi söröket. S bár újabb lépéseket tesznek a minőségi sörgyártás felé, azért az alapvető céljuk továbbra is az, hogy viszonylag szolid áraikkal a nagyközönséget hódítsák meg a bocsi sörök számára. (kaposi) (Fotó: Perl Márton)
