Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-27 / 74. szám
4. TUDOMÁNY HÍRLAP, 1992. március 27., péntek Hetvenöt esztendővel ezelőtt hunyt el Déchy Mór korának kiváló utazója, alpinistája, a Magyar Tudomány Akadémia egykori levelező tagja. Bejárta Európa, Észak-Afrika hegységeit, és expedíciót szervezett a Himalájára is. A legfőbb érdeme a Kaukázus gleccsereinek, vízrajzának, felszíni formáinak felderítése és megismertetése volt. Elkészítette a hegység- rendszer első, részletes és megbízható térképét. Az első magyar ember volt, aki 1884-ben a Kaukázus legmagasabb ormára lépett. Mai összeállításunkban reá emlékezünk. Életét nemes szenvedélyének szentelte A hegyhódító tudós valóra váltotta álmát Déchy Mór Budapesten született 1851. november 4-én. Sokáig a Marosdécsei előnevet viselte. A fővárosban, majd Bécsben jogot tanult, de emellett földrajzi és földtani tanulmányokat is folytatott. Alig van magas hegység Európában, amelynek legmagasabb ormait ne érintették volna léptei, a Pireneusoktól a Dinári-A Ipokon át a Spitzbergá- kig. Bebolyongta a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, Skandináviát. 1872-től választmányi tagja, később alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 1874-1884 között kormánybiztosként tevékenykedett. Igazi szenvedélye és szerelme azonban a Kaukázus volt, a két földrész határán elhelyezkedő, hatalmas lánchegység. Ennek legkitűnőbb ismerője és ismertetője lett világszerte. Megfigyelései sokban módosították és gazdagították a komor szépségű hegyvilágról szóló gleccsertani és hegyrajzi ismereteket. Többször átkelt a Kaukázus fő láncolatán, és megmászta a legmagasabb csúcsokat. Férfikorának két évtizedét ennek szentelte, és újabb évek fáradságos munkájával megírta korának egyik legszebb magyar könyvét: a Kaukázust. Utazásainak elbeszéléseit és tudományos eredményeit magába foglaló munkája 1907-ben az Athene- um gondozásában jelent meg. Alcímeként pedig a következő olvasható: Kutatásaim és élményeim a Kaukázusi havasokban. Műve három kötetben — 1905- 1907 között — német nyelven Berlinben is megjelent. Eközben a nagyszabású szakmai munka a külföldi kritika páratlan elismerésével találkozott. „Ha visszapillantok a munka és a kutatás hosszú éveire — írja könyvének végső soraiban —, megjelennek előttem a hóborította, hatalmas hegyek, az elmúlt, szerencsés vándorévek céljai, ismét és ismét elfog a vágy, hogy viszontlássam ezeket a fenséges tájakat... A tiszta boldogság érzése fogott el, ott, a napfényes kaukázusi hegytetőkön, távol a világ forgatagának nyomasztó légkörétől...” Kivételes rátermettséggel, testi erővel és bátorsággal folytatta hegyhódító munkáját. Eközben idehaza sokáig mellőzték mint tudós kutatót. Csak amikor megfigyeléseinek, vizsgálódásainak tudományos összegzése napvilágot látott, kezdett felülkerekedni az igazságos mérlegelés, amely méltó helyet juttatott neki a felfedező utazók és kutatók sorában. Ennek külső elismeréseként 1908-ban a kolozsvári egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták. Egy évvel később a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, miközben számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. A Kaukázusról írt könyve szinte észrevétlen maradt, mert fényes kiállításának költsége miatt mindössze ötszáz példány jelent meg belőle. Az expedíció során gyűjtött értékes kőzettani, növénytani anyagot, koponyákat, kövületeket a budapesti egyetemnek, a Földtani Intézetnek és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Nagybecsűek a Kaukázus eljegesedésének, szerkezetének, vízrajzának, felszíni formáinak Déchy Mór tollából eredő ismertetései, valamint a hatalmas hegységrendszer kitűnő, részletes térképe. Hét expedíciót vezetett a Kaukázusba: 1884-ben, 1885-ben, 1886-ban, 1887-ben, 1897-ben, 1898-ban és 1902-ben. Első útjára két svájci vezetővel indult a Kaukázus központi tömege felé. Elsőnek mászta meg a főbb csúcsokat, közöttük a 5629 méter magas Elbrust. Második útjára elkísérte Lojka Hugó, korának legnagyobb zuzmókutató botanikusa. 1886-ban indult el harmadszor, s ezúttal Schafarzik Ferenc akadémikus, geológus, egyetemi tanár volt az útitársa. Bejárták a fő láncot, és eljutottak az Elbrus körül a Bakszan-völgy gleccsereihez. A negyedik útját az angol Freshfield társaságában tette meg. Majd tíz évi szünet után indult az ötödik útjára két tiroli vezetővel. A következő nyarat szintén a Kaukázusban töltötte Hollós László akadémikus, botanikussal. 1899-ben Kecskeméten jelent meg az Üti- jegyzetek a Kaukázusból című munkája, amelyben élményeit ismerteti. Társaságukban volt még Papp Károly geológus is. 1902-ben a hetedik, utolsó kuta- tóútján Laczkó Dezső geológus, paleontológus volt a társa és kísérője. A Kaspi-tó mellől a regényes Dagesztánba mentek. Bejárták a déli havasokat, a keleti hegységrendszerek csoportjait. Déchy Mórnak — amellett, hogy tudományos pontossággal foglalta össze tapasztalatait a Kaukázusról — nagy érdeme, hogy szép magyarsággal, közérthetően írta munkáját. Arról már nem is szóvá, hogy szavainak lendületével versenyeztek páratlan szépségű fényképei. Ezek voltak a legelső felvételek a Kaukázus legmagasabb öveiből, amelyek feltárták a világ előtt ezt az addig ismeretlen tájat. A képek világviszonylatban is úttörő jellegűnek számítottak. Déchy felfedező útjaira, kutatásaira tekintélyes vagyont áldozott, sőt, mi több: életét szentelte nemes szenvedélyének. A megerőltető hegymászásokból hozta haza kínzó szívbaját. A maga elé tűzött, súlyos feladatokat megoldotta, céljait elérte. Élményekben, munkában és szépségben gazdag életet élt. Annál fájóbb lehetett megválnia az emlékek tiszta örömétől 1917. február 8-án, 66 éves korában, amikor Budapesten elérte a halál. (mentusz) Aki utolsó kutatóűtjára elkísérte Déchy Mór mindig is arra törekedett, hogy korának neves tudományos szakértőit megnyerje segítőtársnak expedícióihoz. 1902-ben utolsó kutatóútjára elkísérte őt Laczkó Dezső geológus és paleontológus, aki jelentős adatokkal gazdagította a Kaukázusról szerzett ismereteket. Laczkó Trencsényben született 1860. július 23-án. 1886-ban földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Századunk első évtizedében a veszprémi gimnázium igazgatójaként tevékenykedett, és 1920-ban nyugállományba vonult. A pedagógiai tevékenysége mellett behatóan foglalkozott a természettudományokkal is. így például 1895-től tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, és a világhírű Lóczy Lajos egyik legmegbízhatóbb munkatársa volt a Balaton környékének tanulmányozásában. Külön érdekességnek számít, hogy a veszprémi Jeruzsálem1879-ben lázas betegsége kényszerítette visszofordulásra Déchy Mórt a Himalája tövéből. Emlékeit később a következőképpen írta le: „Aki látta valaha ezt a hegyet megdicsőülten, a felkelő Nap égő bíbor színeiben, a Sziding- bah-láncból kiemelkedő Falut csúcsáról, 3640 méter magasból, a látványt nem törölheti ki többé emlékezetéből. Szűzies érintethegy felső triászkori márgájában felfedezte a Jaeckel berlini paleontológus által leírt ősteknőst. Emellett pedig a nevéhez fűződik — 1903-ból — a Veszprém megyei múzeum, a mai Bakony Múzeum megalapítása is. 1907-ben jelent meg Geológiai jegyzetek a Kaukázusból című műve Budapesten, amelyet Déchy Mór Kaukázus című munkájában tartozékként felhasznált. lenségben terül el előttem a trópusi őserdő, melyben a virágok fákká magasodtak, jeges hegyláncolatok nyújtják fel csúcsaikat a világ legnagyobb magasságaiba. A homályos párázaton csak ritkán világlik keresztül a Nap tűzvörös tányéija, de tiszta, holdas éjszakákon halvány fény öleli körül és ezüstözi meg az égbe meredező hegyóriások meghökkentő csipkézetét...” Szállítási nehézségek Déchy szemléletesen írt a Himalája vidékén a szállítás nehézségeiről is: „A hágók, de még inkább a hidak és a völgyi ösvények gyakran járhatatlanok megterhelt állatokkal. A szubtrópusi vidékekről toborzott teherhordók ösztönszerűen irtóznak, hogy behatoljanak a szellemek járta szikla- és hóvadonokba. A sok akadály azt eredményezte, hogy India és a Himalája utazói közé sok kutató, de kevés hegymászó került...’' Amikor a Kaukázus legmagasabb ormára lépett Érdemes fellapoznunk Déchy Mór Kaukázus című művét, és felidéznünk, miként mászta meg — az első magyarként — a hegyóriás legmagasabb csúcsát, az Elbrust. Déchy 1884. augusztus 13-án hagyta el a Bakszan-völgy utolsó tatár faluját, Uruszbijt. Augusztus 22-én 3600 méter magasságban táborozott. Másnap este ködben, viharban érte el a csúcsot. Erről így ír: „Aki a magas északon, túl a sarkkörön, viharos éjszaka megreked a jégsivatag végtelenségében, az érezhet hasonlót, mint mi, amikor széttekintettünk a hegytetőről. A köddel terhes levegőben minden bizonytalan körvonalakban mosódott el szemünk előtt, az ormok és mélységek egyaránt. Körös-körül jég és hó mindenütt. Mintha valami sejtelmes áram rezegne át a légen. Körülöttünk a végtelen űr rejtelmes csöndje, alattunk jeges szürkület. És a fagyos, havasi szél fékevesztetten zúg végig a maga birodalmán...” Szinte menekülésszerűen szálltak le az éjszaka sötétjében tanyahelyükre. Ekkor eszmélt rá Déchy vállalkozása vakmerőségére. A Himalájánál Hűtővásár március 31-ig az AMPER Üzletházban! Kínálatunkból: HB 160** hűtőszekrény 16.100 H 280/60 komb. hűtőszekrény 26.900 H 230 ETF fagy.szekrény 31.100 F 200 ET fagy.láda 29.000 Előleg nélküli hitelakció! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: 37/12-085 f RENDKÍVÜLI AKCIÓ A HÁÉV-BÖRZÉKEN^\ AMÍG A KÉSZLET TART! Nagy választékú készletekből 20-30 %-os engedménnyel választhat: Ajánlatainkból kiemelve: — rúd- és idomacélok — finom- és durva lemezek — mahagóni fűrészáru — furnérbetétes bútorlap 19/21/0,6 méretű — „U” profilüveg 250/6 mm-es huzalszálas — oxigénpalack 40 l-es — szigetelő Akvabit lemez UF-H-95-H/Pe — VR szabadvezeték 95 mm2,19x2,5 — M 1 kv vr.vezeték 16 sodr.kék — Mba 1 kv al.kábel 4x4 mm2 — Mba 1 kv al.kábel 5x6 mm2 töm. — SZRMKVM-J 1 kv.kábel 14x2,5 mm2 — SZAMKATVM 1x800 — SZAMKATVM 1 kv 4x50 mm2 — SZAMKATVM 1 kv 4x240 mm2 Érdeklődni: Gyöngyös, Kenyérgyár út 9. alatt a HÁÉV Börze-raktárában. Telefon: 37/13-091 További ajánlat az egri Börze-raktár készleteiből: — Egzota rétegelt lemez 1250x2500x5 mm-es — Nyers farost lemez 2750x2150x3,5 mm-es — Lám. farostlemez (mahagóni) 2750x1600x3,5 mm-es — Betoncső átm. 50-es — Bramac szegélycserép — ZIL, IFA, IKARUS, SKODA, ZSUK. stb. alkatrészek — csapágyak, ékszíjak, simmeringek, zéeger gyűrűk Érdeklődni: Eger, Nagyváradi telep HÁÉV Börze raktárában. Telefon: 36/12-481 További kedvezmények: készpénzes vásárlásnál 100 eFt felett 10 % 150 eFt felett 15 % 200 eFt felett 20 % engedményt adunk. ^ Számoljon! Megéri!^ r Pályázati felhívás! Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Közgyűlés által elfogadott rendelet alapján helyi lakáscélú pályázatot hirdet: — lakással nem rendelkező igénylőknek és fiatal házasok első lakásának megszerzéséhez, — három- és többgyermekes családok minőségi lakáscseréjének elősegítéséhez, — a pályázat benyújtásának határideje: 1992. április 15. 1992. július 31. 1992. október 30. A pályázat benyújtásához űrlapot a Polgármesteri Hivatalnál lehet igényelni, ahol a pályázat feltételeiről is felvilágosítást adnak (I. em. 23. sz.) J rEged Travel ajánlatai: Apartmanos üdülés Görögországban, az Olimposz hegy lábánál NEI PORIBAN 7 éjszakás turnusok már 2900 Ft/főtől + költőpénz LONDON-Windsor-Oxford 7 nap belépőkkel május 2-8. 28.900 Ft/fő + költőpénz SVÁJCI körutazás 5 nap április 24-28. 11.900 Ft/fő + költőpénz Párizs, Róma, a Nápolyi-öböl, városlátogatások. Valamennyi utunk luxusautóbusszal! Jelentkezés: Eger, Harangöntő u. 5. (a Minaretnél) JTel. és fax: 36/21-909 A Kercent Áruház profilváltás miatt április 1-jéig 20-30-50 %-os végkiárusítást tart. Szombaton és vasárnap is nyitva 13 óráig. KERCENT KERECSEND COflDOR-TCCH Már most gondoljon a nyárra ! Március 15 - április 30. között 30% előleg befizetésével megrendelt ablak- és split klímákra 10% engedményt adunk. Az egyszerű szellőzéstől az energiatakarékos klímaberendezésig biztosítjuk az Ön igényeinek megfelelő rendszert. Tervezés, beszerzés, beüzemelés, karbantartás A kellemes klíma titka 1123 Budapest Csörsz u. 1. Tel.: 156-5840 Fax:156-6132 CDRDOR-TEOi Tavaszi bevásárló-hétvégé az egri k SULÁK Szőnyegboltb an! Eger, Mekchey u. 2. (Szarvas tér) Tel.: 36/10-280 Rendkívüli ÁRENGEDMÉNY 20+5% szombat, március 28. 9-13 óráig vasárnap, március 29. 9-13 óráig NE FELEDJE! Ha szőnyeg, akkor SULÁK szőnyegp