Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

HÍRLAP, 1992. március 27., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. A fejlesztések ellenére Iskola- és útgondok Visontán Miről ír a detkiek lapja? Immáron második évfolya­mához érkezett Detk község új­ságja. Ebben az évben megújulva és az elmúlt év tapasztalatait ösz- szegezve jelent meg, szerkesztője Ágoston László, a művelődési ház igazgatója. A kiadvány címe is megváltozott. Önkormányzati Híradóból Detki Hírekre. Talán ez a változás is eredmé­nyezte azt a biztatást, amelyet Pelle Sándor polgármester az új­ság beköszöntőjében írt: „Érez­zék Detk lakói magukénak a la­pot.” Feltehetően ez azt is jelenti, hogy nemcsak az olvasásban, ha­nem a cikkek írásában és a lap szerkesztésében is számítanak rájuk. Az új számban olvashatnak a véradásról, ahol 127-en jelentek meg a faluból, s a falugyűlés han­gulatát is megpróbálják vissza­adni egy írásban. Új rovatok in­dultak, például a „Kérdezték — utánajártunk” című, amelyben ezúttal a mozgáskorlátozottak közlekedésével kapcsolatos ked­vezményekről tájékoztatnak. A „Jó tudni” rovatban az önkor­mányzati testület határozataival ismerkedhetnek meg az olvasók. A körzeti megbízott cikkében a falu lakóinak összefogását hang­súlyozza, hogy ÍCTgyőzzék le az egyre erőssöaő Bűnözési hullá­mot. Helyet kaptak az újságban humoros írások a fogyókúráról, felhívások, téli-tavaszi időjárás- jóslások, a háziasszonyok pedig a finom farsangi fánk receptjet próbálhatják ki. Fontos tudni, hogy a kéthavonta megjelenő Detki Hírek továbbra is ingyene­sen kerül a falu lakóihoz. A visontai önkormányzat is szeretné az idén tovább fejleszte­ni a községet. Mint Ambusz Jó- zsefné polgármestertől értestül­tünk, uj telkek kijelölésével is próbáljak visszacsalogatni azo­kat, akiket a hossza „halálra ítéltség”, az esztendőkig tartott építési tilalom annak idején elri­asztott — s mind máig távol tar­tott — a falutól. Az elképzelések szerint a Petőfi útra csatlakoztat­va, a Dózsa es Szabadság utcák­kal párhuzamosan biztosítanak maja helyet egy új házsornak, legalább 14 teleknek. Utat építe­nek majd ide, s bevezetik a vizet, villanyt, hogy a közművesített területtel meg az idegenek szá­mára is kedvet teremtsenek a le­telepedésre. Úgyanekkor a településen folytatják a belvízelvezetést. A Sport és a Petőfi utcákban kerül sor ilyen munkákra, miközben — ahol csak szükséges — az egész községben rendezik az útpadká­kat. Parkosítanak is a faluban, mindenekelőtt a temető tavaly el­készült új ravatalozójának kör­nyékét díszítik virágokkal, fák­kal, cserjékkel. Régi gondja Visontának is, hogy évekkel ezelőtt elvitték a községből az általános iskola fel­ső tagozatát. A legtermészete­sebb, hogy Abasárról mielőbb visszahozzák az átjáró 40 tanu­lót. Letelepítésükhöz azonban 4 új tanterem kellene, aminek megvalósítása — hiába kész a bá­nyai tervezőktől rendelt kiviteli dokumentáció s együtt a beruhá­záshoz szükséges pénz — sajnos, nem látszik könnyűnek. A bőví­tés útjában ugyanis egy régi szol­gálati ház áll, amiből a nyugdíjas lakók a másodfokú bírósági ha­tározat ellenére sem akarnak ki­költözni. Ilyenformán a megol­dás egyre késik, s a gyerekek — még ki tudja meddig? — válto­zatlanul ingázgatnak Visonta és Abasár között. S hogy gondból se csak ennyi legyen — panaszolja a polgár­mesternő —, bizony bántja a fa­lut a jelentős költséggel szépen rendbe tett főút nem kívánatos túlzott forgalma is. Sokkal in­kább üzemi útnak tűnik már, mint átmenő közútnak, annyi a környező ipartelepek gépkocsija, túlsúlyos teherautója1 Nemcsak rongálják az oly sokáig várt, kor­szerű aszfaltot, hanem a község közlekedésbiztonságát is erőtel­jesen veszélyeztetik. Naponta kell félni a nem kívánt balesetek­től, a kisebb gyerekek utcára en­gedésétől a szülők egyenesen rettegnek. Pedig lehetne megol­dást találni a kínos ügyben, min­denekelőtt úgy, hogy a közeli, ré­gi 3-as úthoz, a detkihez hason­lóan kitiltanák a túlsúlyosjármű­veket. Leginkább pedig uj, igazi üzemi utat kellene végre építeni a régi „hármasról” az erőmű irá­nyába, azon a vonalon, amit egyébként száraz időben földút­ként ma is használnak az iparte­lepek. Biztos, hogy a közeli nagyüzemeknek a nehezebb időkben is telnék erre. Ha pedig nincs elég pénz, kérhetnének va­lamiféle támogatást is — amivel különben már a visontai önkor­mányzat próbálkozott. A község a környezetvédelmi alap segítsé­géért adott be pályázatot, nogy megértés esetén így is könnyítse az elkerülő út kiépítését. (-ni) Folytatódik a Zsolnai-módszerű oktatás Az általános iskolák egyházi tulajdonába történő visszaadása nemcsak indulatokat, hanem fél­reértéseket is kavart Gyöngyö­sön. Nem kímélte mindez az egyik érintett intézményt, a 2-es számú általános iskolát sem. A legutóbbi képviselő-testületi ülés óta többen megkérdőjelezik azt, hogy itt folytatodik-e a Zsol- nai-modszerű oktatás, amely már három esztendeje sikeresen megy ebben az oktatási intéz­ményben. Vörös Tamásné igaz­gatóasszonnyal tisztáztuk a dol­got. — Folytatódik-e a Zsolnai- módszerű oktató-nevelő munka önöknél? — Igen, a továbbiakban is megmarad a képességfejlesztő és értékközvetítő program, a NYIK, azaz a nyelvi, irodalmi kommunikációs oktatás egy ki­egészített változata — mondja. — A szóbeszéd szerint átveszi az egyház a 2-es iskolát is... — Az önkormányzati ülésen ezt végül is nem szavazta a képvi­selő-testület, tehát nem lesz egy­házi iskola a 2-es. Mi szeretnénk, ha a Zsolnai-program tovább él­ne. Gondolom, az egyháznak van egy koncepciója. így hát nem valószínű, hogy a mi islcolánk al­kalmas lenne egyházi intéz­ménynek... — Valamikor pedig az volt... — Igen, de csak egyházi hasz­nálatú... — Egy bizonyos: igen népsze­rű a Zsolnai-program Gyöngyö­sön is, s önök is ezt akarják to­vábbvinni... — A szabad körzetválasztás lehetővé teszi, hogy más körzet­ből is idehozzák a gyerekeket. A szülők részéről valóban nagyon „felkapott” a program, ami azt jelenti, elismerik, jónak találják. A gyerekek sokfélét tanulnak: viragrendezést, ember- és egész­ségtant, környezet- és vizuális kultúrát, színjátszást, bábozást, számítástechnikát és valamilyen idegen nyelvet már első osztály első fél évétől, ha a kisdiák ma­gyarból olyan szinten áll. — Gondolom, nem orosz nyelvről van szó... — Nem. Németet és angolt ta­nulnak bontott csoportban. — Összegezve az elhangzotta­kat: eldöntötték, hogy a program folytatódik... — Végleg elhatároztuk, hogy e program szerint fogunk dol­gozni. A felsőtagozatos nevelő­ink már most intenzív tovább­képzésre járnak Jászberénybe, pedig a „zsolnaisok” még csak harmadikosak. Az 1992/93-as tanévre — természetesen — be lehet iratkozni április végén, de ezt hivatalosan is közzétesszük majd... (korcsog) Rendőrőrsnek készül — Domoszlón Meglévő épület csinosításával, átalakításával ké- nálhassák is a várva várt létesítményt a község a szítik a helyet az új, körzeti rendőrőrsnek Domosz- környékbeli falvak lakosságának nagyobb meg- lón. A kivitelezésre megbízást kapott markazi váí- nyugvására, lalkozó, Szekrényes Józsefi prilisra ígéri a műszaki átadást, s azon van, hogy májustól akár már hasz- (Gyóni Gyula felvétele) Fidesz- és MDF-állásfoglalás A gyöngyösi volt egyházi tulajdonokról Szinte egyidőben érkezett szerkesztőségünkbe az MDF il­letve a Fidesz gyöngyösi szerve­zetének állásfoglalása a volt egy­házi ingatlanok tulajdonhelyze­tének rendezéséről. Nem lehet véletlen, hogy a pártok úgy ér­zik: állást kell foglalniuk ebben az ügyben, hiszen a 2-es, illetve a 4-es számú általános iskolák kö­rül kialakult szenvedélyes vitát nem árt az eddigieknél higgad­tabban szemlélni. A két állásfoglalást terjedelmi okok miatt nem tudjuk szó sze­rint közzétenni, ám igyekszünk úgy az olvasók elé tárni, hogy azok tartalma ettől ne változzék. „Az MDF helyi szervezete saj­nálattal értesült arról, hogy a vá­rosban rendkívüli vihart kavart az egyházi iskolák visszaadásá­nak képviselő-testületi tárgyalá­sa. Ez a vihar nem volt kívánatos, és ártott a város munkanélküli­séggel és egyéb problémákkal terhelt közhangulatának. A szer­vezet állásfoglalása szerint a fe­szültség elkerülhető lett volna, ha az egyház felelős személyei és a város néhány vezetője nagyobb érzékenységgel és türelemmel viszonyul ehhez a közvéleményt megosztó kérdéshez. Felelősség terhel azonban néhány ellenzéki képviselőt is, akik az ügyet párt- politikai célra használták fel... Nem elégséges annak dekla­rálása, hogy az egyházi iskolákra szükség van, mivel általánosság­ban nem lehet iskolát működtet­ni... Érthető az egzisztenciájuk­ban érintett pedagógusok félel­me, érzékenysége. Mindez azon­ban nem menti azt a magatartást, mely indulatok korbácsolásához vezet, és amely a számukra von­zó közhangulat kialakításához a gyermekeket használja fel. Az MDF álláspontja szerint plura­lista társadalomban és polgári demokráciában az egyház kari­tatív, oktató tevékenységére fel­tétlenül szükség van. A mögöt­tünk hagyott évtizedek után e te­vékenységek feltételeit csak tü­relmes, megértő módon lehet biztosítani.” „A Fidesz gyöngyösi csoport­ja elismeri, hogy az egyházak a pártállam idejeben a törvényte­len vagyonelkobzások és államo­sítások következtében olyan helyzetbe kerültek, amelyben vállalt feladataiknak nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. Az egyházak működőképességének helyreállításához indokolt és szükségszerű a volt egyházi in­gatlanok tulajdoni helyzetének rendezése az 1991. évi XXXII. törvény szellemében... Ennek érdekében a Fidesz javasolta, hogy az egyház által benyújtott ingatlan-visszaigényléseket az önkormányzat jogi és ügyrendi bizottsága vizsgálja meg, és a jo­gosnak bizonyult igényeket ter­jessze az önkormányzat elé... A Fidesz javaslata szerint a további tárgyalásokra egy ad hoc bizott­ság felállítása indokolt, amely az egyház képviselőivel egyeztetve tenne javaslatot a szóbanforgó iskolák tantestületeivel — és a szülők körében történt igényfel­mérés és egyeztetés után — az önkormányzati testület elé. Sajnos, ez a bizottság nem ala­kult meg. így történt az a meg­döbbentő fordulat, hogy Keresz­tes György polgármester úr a március 12-i testületi ülésen be­jelentette, hogy az egyház nem kíván a törvény 14. szakaszában adott — közvetlenül az önkor­mányzattól történő — vissza­igényléssel élni, hanem a kor­mány és az egyházak képviselői­ből felállított egyeztető bizottság elé teneszti kérelmét. Tekintettel arra, hogy az egyházi szellemű oktatást már 1992-ben meg kí­vánják kezdeni, kérik a 3-as szá­mú általános iskola épületeit használatra az önkormányzattól. Ez számunkra teljesen érthetet­len, hiszen a törvény szerint jo­gosan visszaigényelt volt egyházi iskolákban lehetőség lenne az oktatás beindítására... Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy tulajdonképpen va­lóban az egyházi oktatás beveze­tése-e az elsődleges cél, vagy pe­dig olyan ingatlanok egyházi bir­tokbavételének kicsikarása, amelyek egyáltalán nem tartoz­nak a törvény hatálya alá. Fele­lősnek taríj uk elsősorban a KDNP-t, hogy a testület ellenzé­ki pártjainak képviselőit nem voltak hajlandók bevonni az egy­házzal való tárgyalásokba, és fi­gyelmen kívül hagyták a pedagó­gusok, valamint a szülők vélemé­nyét... Szükségesnek tartjuk, hogy az egyház által meghirdetett elvek­nek megfelelően felmérés tör­ténjen a város valamennyi isko­lájában, óvodájában az egyházi iskola iránti igény pontos regiszt­rálása érdekében, melynek isme­retében lehet csak további érde­mi tárgyalásokat folytatni — a törvényben meghatározottakon túl — esetleges ú jabb iskoláknak az egyház részére történő áten­gedéséről.” Felvételek Kamcsatkáról A Távoli Tájak Alapítvány tá­mogatásával jöhetett létre az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Kamcsatka-expedíciója. Az utazás során készült fotókból a közeli napokban tárlatot rendez a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ „Kamerával Kamcsat­kán” címmel. A kiállítást április 1-jén, szerdán délután négy óra­kor nyitja meg dr. Füköh Leven­te, a Mátra Múzeum igazgatója. Ezt követően diavetítés kereté­ben csodálhatják meg e távoli földrész szépségeit az érdeklő­dők. Filharmóniai hangversenybérlet Az immár hagyományos fil­harmóniai hangversenybérlet keretében március 31-én este hét órától Geiger György (trombita) és Maros Eva (hárfa) lép a Mátra Művelődési Központ pódiumá­ra. A két művész többek között Bach, Handel, Schubert, és Ra­vel műveiből tolmácsol majd né­hányat. Népszerű művészek Detken Kovács Kati táncdalénekes és Ihos József humorista lesznek a vendégei annak a műsornak, amelyet április 3-ra, tehát péntek este hat órára hirdetett meg a detki művelődési ház. Számítógépes programbörze A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-szabadidőközpont a hétvégére is kínál elfoglaltságot a fiataloknak. Ezúttal szombaton reggel 9 órakor számítógépes programbörze kezdődik, amely­nek keretében nemcsak a részt­vevők ismeretei, hanem esetleg játékprogramjai is gyarapodhat­nak. Csendespiheno Bizonyára sokunknak vannak emlékei az óvodáról, főként pedig a kötelező délutáni pihenőről. Akkoriban nem igazán tetszett, hogy játék helyett ágyba kell bújni, ám valljuk be, felnőtt korunkra ez az emlék az ellenkezőjére változott, és sóvárogva gondolunk vissza erre a néhány nyugodt órára. Felvételünk az adácsi óvodában készült, ahol — mint láthatjuk — szintén nem szeretnek aludni a gyerekek. Ámbár nem is az alváson, inkább a nyugodt pihenésen és kikapcsolódáson van a hangsúly, s ilyenkor még az óvónő is leülhet néhány percre újságot olvasni... Vécsi cigányművészkék Hosszabb szünet után egy esz­tendeje hallat magáról újra rend­szeresebben a vecsi iskola ci­gányegyüttese. A kis csoport foglalkozásaihoz nagy kedvet adott a tavaly Egerben — 26 csa­pat versenyében — megszerzett első díj, amelynek pénzjutalmá­ból azóta egyformába öltözött a lelkes társaság. Dr. Kovács József felkészítő tanár vezetésével he­tente tartanak „edzést” a gyere­kek az intézetben, ahol már a kö­zelgő újabb nyilvános szereplés­re összpontosítanak. Mint érte­sültünk: a vécsi művészkék a gyöngyösi Török Ignác Gyer­mek-szabadidőközpont Ki mit tud?-ján szeretnének leghama­rabb ismét bizonyítani. A felvételen a 13 tagú csapat néhány tagja látható...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom