Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. március 20., péntek Alig múlt egy hete, március 14-én volt 170 esztendeje, hogy született Szabó József a kőzettan legnevesebb hazai tudósa. Tudományát magas színvonalra, európari elismerést kivívva fejlesztette. Felismerte korának gyakorlati és elméleti igényeit, lehetőségeit. így teremtette meg az ipar megalapozásához nélkülözhetetlen ás­ványi nyersanyagok tudományos kutatásának feltételét: a magyar földtant. A vizsgált kérdéseket realitásérzékkel, eredeti módon, sokoldalú vizsgálat alapján oldotta meg. Mostani összeállításunkban Szabó József munkásságára emléke­zünk. „A kőtélén Alföld” szülötte volt Egész életét az ásványok töltötték be Életrajzírói úgy jellemezték, mint a „kőtélén Alföld” szülött­jét, a hegységek, kőzetek, ásvá­nyok hivatott kutatóját, aki tu­dományának világviszonylatá- ban.is nagy fejlesztője volt. An­nak a Szabó Jánosnak a leszár­mazottja volt, aki valószínűleg az osztrák határon túlról vándorolt be, és 1674 elején I. Lipótkirály­tól nemességet kapott. A szét­ágazódon ősi család tagjaként az egykori kalocsai érseki urada­lomban vállalt hivatalt. Szabó József tehát Kalocsán született 1822. március 14-én. A hat gyer­mek közül ő volt a legidősebb. Valamennyien polgári élethiva­tást választottak, lettek közöttük hivatalnokok, állami tisztvise­lők, orvosok, tanárok és papok is. Elemi és gimnáziumi tanul­mányait a Duna-parti szülőváro­sában folytatta mindvégig ösz­töndíjjal. 1837 őszén, 15 éves ko­rában kezdte meg a pesti egyete­men a filozófiai és jogi tanulmá­nyait. Mindezeket 1841-ben ki­tűnő eredménnyel be is fejezte. Még abban az évben egyévi jog- gyakorlatra Selmecbányára ke­rült. Bizonyítványát félretéve a természet iránti szeretetét, a hegyvidék kőzeteinek megisme­rését hivatásának érezte. Ezért 1842-43-ban a Selmecbányái bá­nyászati akadémiára iratkozott be, ahol bánya és kohómémöki oklevelet szerzett. Ezzel egyide­jűleg 1846-ban az ügyvédi diplo­mát is megkapta. Mindezt azonban félretette, és 24 évesen a zsarnovicai ezüstko­hónál kezdte meg díjtalan gya­kornoki pályafutását. 1847-ben a budai József Ipartanoda — a mai budapesti Műszaki Egyetem — elődjének a vegytani és a tech­nológiai tanszékére pályázott, amit azonban nem kapott meg. A szabadságharc idején a ma­gyar hadak lőporszükségletéhez felhasználásra került alföldi és erdélyi salétromtermelő helye­ket térképezte, gyűjtötte, és föld­tanilag értékelte. A szabadság- harc bukása után állástalan lett. Időközben a pesti egyetemen az orvoskari állattan-ásványtani tanszékből kiválva, a bölcsészet­tudományi karon önálló ásvány­tani tanszék létesült, amelynek szervezője és elindítója Szabó József volt. 1851-ben bölcsészettudomá­nyi doktori címet szerzett. Be­szélt és írt latinul, franciául, an­golul, németül, értett olaszul, szlovákul, görögül. Ezenkívül egyes szavakat utazásain a nép­pel való érintkezésben, horvátul, sőt törökül is megtanult. Kortör­téneti tünet volt, hogy a XIX. század első felében a magyar tár­sadalom egészében a természet- tudományok csaknem teljesen ismeretlenek voltak. Nemcsak a vezető-irányadó feudális főúri körökben, de az ipamélküli, ki­zárólag készáru-kereskedelm- mel, adás-vétellel foglalkozó polgárosodó társadalomban sem volt érdeklődés az összes tudo­mányok iránt. Nos, ilyen körül­mények között, Szabó József is magára utalva, kormányzati se­gítségre nem számíthatott. 1840- ben választották a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjává. En­nek külön érdekessége volt, hogy egyetlen helyet töltöttek be ter­mészettudóssal, mivel a többi gyakorló orvos és mérnök volt. Szabó József pályája ezzel in­dult el igazából, a pesti egyetem ásványtani tanszékén, az intézet és a nagy gyűjtemény létesítésé­vel. Munkásságával az intéz­mény európai szín vonalú lett, és a legelsők közé került. A termé­szettudományok mindenkori legnagyobb mecénásának Sem- sey Andornak ajánlotta Szabó József az 1883-ban megjelent Geológia könyvének előszavait: „Igyekszem általában véve is já­rulni a tudomány előmozdításá­hoz azáltal, hogy a föld anyagá­nak nyomozását az általános geológia keretébe illesztve, meg­kíséreltem keresztülvinni a törté­nelmi részen, nemcsak a föld kérgében, hanem belseje felé is. A geológia, vagy földtan foglal­kozik a Föld anyagával, szerke­zetével, az anyag változásaival, az ezeket előidéző tényezőkkel, valamint a változások nyomán követhető korszerű fejlődéssel, és az abban észlelhető biológiai vi­szonyokkal...” Szabó József a föld alakulását a történeti idők során fejlődőnek tekintette. Önálló ásványtan-ok­tatási felfogását jól tükrözte az 1875-ben megjelent Ásványtan című könyvének előszava: „A felsőbb tanítás megkívánja, hogy a természettudományok idevágó csoportjában nyert eredmények, amennyire ásványokra vonat­koznak, mind tárgyalva legye­nek. A tanítás célja, a tanulók­nak megmutatni, hogy miként kell valamely ásványt a tudo­mányjelen állásában felfogni, és hogy mit kell a kézbe adott pél­dányról ilyen szellemben leol­vasni. Ezen szempontból a szö­veg két részre oszlik, az egyik va­ló tanulásra, a másik felütésre. A gyakorlati élet igénye az, hogy az ásványtan minden ismert fajról adjon felvilágosítást. Az értel­mes tanár ki tudja választani az anyagot, és a tanítást oda irá­nyozza, hogy a tanuló az alakok felimerésében és a fizikai szem­betűnőbb tulajdonságokban a kézbeadott példányokon tudjon jártasságot kimutatni.” Szabó József tudományos munkásságát későbbi tanszéki utóda Szádeczky-Kardoss Ele­mér a következőképpen méltat­ta: „Tisztában volt azzal, hogy az ásvány-földtani tudományok legfontosabb alapja az anyagis­meret. Az első tehát, hogy az ás­ványtant megfelelő szinten mű­velte, és erre adott alapot tanít­ványainak. Felismerte korának gyakorlati és elméleti szükségle­teit, lehetőségeit, és ezekre kon­centrálta erejét. Elsősorban ha­zájának adottságaiból indult ki, de nyelvtudása biztosította a nemzetközi fejlődés megismeré­sét is. Benne is megvalósult az a gyakori jelenség, hogy a termé­szetkutató legfőbb forrása saját hazája, ha ezt megfelelő szem­pont kiépítésével, nem pedig ki­zárólag átvett idegen példák alapján vizsgálja...” A magyar földtan történeté­ben szoros összefüggés van Sza­bó Józsefnek a talajvizsgálat te­rén elért alapvető eredményei és az ásvány-kőzettani kutatásai között. A Tokaj-Hegyalja talaja­inak leírása és osztályozása, va­lamint Heves és Szolnok megyék geológiai leírása című 1868-ban megjelent tanulmányaiban rend­szerbe foglalt a földtani leíráson kívül talajtani adatokat is közöl. Emelett kiemelkedő volt Szabó József munkásságában a magya­rosságra való törekvés, a termé­szettudományos szakkifejezések pontos alkotása is. Ő volt a ter­mészettudományos szaknyelv A múlt század első felében lé­tesült társulatok munkájában je­lentős társadalmi tevékenységet vállalt Szabó József professzor. Első nyilvános szereplése a Ma­gyar Orvosok és Természetvizs­gálók pécsi vándorgyűlésén 1846-ban volt. Egyéwel később megjelent a soproni vándorgyű­lésen is, ahol Zips er András in­dítványára elhatározták a Ma­gyarhoni Földtani Társulatmeg­Szabó József életéből fél év­századot az oktatásnak, iskolate­remtésnek szánt. Tanári műkö­déséről álljanak itt kiváló életrajz­írójának, egykori tanítványá­nak és későbbi munkatársának Koch Antalnak tömör sorai: „Minőségében is a kötelességér­legkiválóbb művelője, továbbvi- vője, haláláig fenntartója. Het­venkét éves korában, 1894 ápri­lisában hunyt el Budapesten. A Magyar Hírlapban április 11-én Tóth Ede, aki korábban mint or­vostanhallgató járt Szabó József előadásaira, írt róla nekrológot: „Ő volt a mikroszkópos minera- lógia megalapítója nálunk. Igazi világember, mégis tőzsgyökeres magyar. Könyvei költőnek és magyarnak valók...” (mentusz) alakítását. Ennek aktív részese volt. Az 1841-ben létrehozott Természettudományi társulat tagjai közé is tartozott. Szerkesz­tette a társulat évkönyveit, vala­mint az 1860-ben útjára indított Természettudományi Közlöny I-II. kötetét is. Társulati tevé­kenysége az alapító Bugát Pál és az újjászervező, továbbfejlesztő Szily Kálmán érdemeinél alig volt kisebb. zet és a pontosság mintaképe volt. Előadásaiban komoly és rendkívül nyugodt, nem bőbe­szédű, mert a tárgy lényegét le­hetőleg röviden, rendszeresen, világosan, és szabatosan fejezte ki. Előadói készségéről Arany János is dicsérőleg nyilatko­zott...” A nyelvművelő természettudós Szabó József 1858-ban jelentette meg A nyelvtisztaság kérdése ter­mészettudományi irodalmunkban című vitacikkét. Ebben a követke­zőket írja: „A természettudományi irodalomban, ha létezési körül­ményeinket figyelembe vesszük, a föltétetlen nyelvtisztaságról kell hogy lemondjunk. Hátra van még a határ kitűzése, hogy meddig menjük a tudományos nevezéktan magyarításában, és hogy miben áll a természettudományokra nézve a nyelv művelése. A nagyközönség szeret a természettudományokról hallani, olvasni, s mentői érthe­tőbb, mentői tisztább nyelven van a munka írva, annál kedvesebb előtte... Igyekezzünk főleg az általános kifejezésekre készíteni szava­kat, s a fajneveknél a közönséges tárgyak számára. De éljünk a köz­műnyelvvel akkor, ha munkánk nem a nagyközönség, hanem a tudo­mány haladásának színvonalán álló szakférfiak, vagy olyan tanulók számára van írva, kiknek a híd gyanánt szolgál a világirodalom termé­keiből merítendő további szakképzettségre...” A földtani társulat alapítója Akiről Arany János is dicsérőleg nyilatkozott / , \ ÚJ! Az ÜZLET, az ÁR, a SZOLGÁLTATÁS! Tisztelettel értesítem a fa- fémműkő feldolgozásával, megmunkálásával foglalkozókat, hogy VÁGÓ, FORGÁCSOLÓ, CSISZOLÓ SZERSZÁMOK LERAKATÁT MEGNYITOTTAM Vállalom továbbá a már használatban lévő és javítható szerszámok éleztetését is. Megrendelésre és készletről teljesítem kéréseiket 8-17-ig. Tel.: 36/25-823. Szalagfűrész-lap 30, 35 mm, tisztítókorong 180-as. Most kapható vágókorong átm. 115-500-ig. Tel/fax: 36/11-213 Nyitva: hétfő, szerda: 16-19-ig, szombat: 8-12-ig. Eger, Baktai u. 32/a. A Tisza-td mentén, VÍZIG Motelben ÜDÜLJÖN KISKÖRÉN! Kényelmes, háromágyas, fürdőszobás szobák, ingyen teniszpálya-használat, kulturált étkezési, főzési lehetőség, 100 m-en belül ABC és éttermi ellátás. Szobaár: 1-2 napra 1000 Ft + ÁFA 15 % 3. naptól 900 Ft + ÁFA 15 % Igénybevehető: 1992. június 1-jétől 1992. szeptember 30-ig Előzetes jelentkezést elfogadunk! Cím: KÖ1TVIZIG Kovácsné 3384 Kisköre, Tisza II. Telefon: 39/11-011 Telefax: 56/35-111/224 Telex: 063-361 iJ MEZON-Nashua Kft. B N Irodatechnika BT. Budapest Eger BEMUTATKOZUNK az IRODATECHNIKA'92 kiállításon A kiállítás helye: Ifjúsági Ház Eger (Széchenyi u. 16.) ideje: 1992. március 24.11-18-ig 25. 9-17-ig Bemutatásra kerülnek a cégünk által forgalmazott irodatechnikai berendezések (másológépek, faxok, írógépek, szövegszerkesztők, diktafonok, pénztárgépek), amelyek a helyszínen kipróbálhatók és megvásárolhatók. HELYSZÍNI MEGRENDELÉS esetén KEDVEZMÉNY! r PÁLYÁZATI FELHÍVÁS " A hatvani Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — felsőfokú műszaki vagy közgazdasági végzettség — 5 éves szakirányú szakmai vezetői gyakorlat — büntetlen előélet Bérezés: az érvényben lévő jogszabályok alapján, megegyezés szerint. A társaság tevékenységi köre: — Kommunális szolgáltatás — Ingatlan- és vagyonkezelési tevékenység — Építőipari tevékenység (magasépítés, mélyépítés és szerelőipar) — központifűtés és távhő-szolgáltatás A pályázati feltételekben megjelölt okmányok másolatát, szakmai önéletrajzot és az erkölcsi bizonyítványt is tartalmazó pályázatot a Kft. címére (Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 3000 Hatvan, Esze Tamás u. 2.) 1992. április 10-ig lehet benyújtani. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítást a Kft. megbízott ügyvezető igazgatójától, Tóth Jánostól lehet kérni, munkanapokon, 8 — 10 óráig (Telefon: 12-622, Fax: 11-623) s A MÁTRA-NYUGATBÜKKI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG X ÉRTÉKESÍTÉSRE FELAJÁNLJA a Felnémeti Újtelepén lévő asztalos- és ácsműhelyét faipari gépekkel együtt, valamint a hozzátartozó raktárhelyiségeit, irodahelyiségét és az építményhez kapcsolódó szabad burkolt területet: Az építmény hasznos alapterülete: 795,3 ni2 Aszafalttal burkolt terület: 753,0 m2 Kővel burkolt terület: 6028 m2 Irányár: 22 millió Ft + ÁFA Megtekinthetők munkanapokon 7-15 óráig a Felnémeti Újtelepen (Fűrészüzem mögött) Információt: Fónagypál Géza üzemvezető ad. Telefon: 12-414 Jelentkezést írásban kérjük benyújtani a Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Eger, Kossuth Lajos u. 18. sz. címre. Határidő: 1992. március hó 31.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom