Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

HÍRLAP, 1992. március 20., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. i Társastánciskola Társastánciskolát szerveztek Egerben, a Megyei Művelődési Központban kezdők és haladók számára. Mindkét kurzus hallga­tói standard és latin-amerikai táncokat tanulnak a 8x3 órás tanfolyamon. A kezdők szomba­tonként 15 órakor találkoznak, a haladókat pedig vasárnapon­ként ugyancsak 15 órakor vár­ják. Bár a tanfolyam március 7-én elkezdődött, még fiatalem­berek jelentkezését elfogadják. (Cím: Eger, Knézich Károly u. 8.) Történelemből jeleskedtek Március 14-én, Budapesten a Munkaügyi Minisztériumban tartották a szakközépiskolások történelmi vetélkedőjét, amely a március 15-i ünnephez kapcso­lódott. Az Örökségünk 1848. cí­mű verseny mezőnyében tíz csa­pat között az egri Kossuth Zsu­zsa Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola diákjai is „ringbe szálltak”. Végül szoros mezőnyben a második helyen végeztek. A csapat tagjai: Poczik Sándor, Szepesi Richárd, Stanc- zel Adél, felkészítő tanáruk: Müller János. Természetfotók és show Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont a nemzetközi hí­rű filmes, Homoki Nagy István természetfotóiból rendezett kiál­lítással várja a látogatókat. Szombaton, március 21-én dél­előtt tízkor a kisiskolásoknak bolhapiac is lesz, ahol gazdát cserélhetnek a feleslegessé vált könyvek, játékok, hangszerek. Szombaton 11 órától a Viktória Gyermekszínpad a Só-show cí­mű zenés mesejátékot mutatja be, Kőszáli Ibolya rendezésében. Gyimesi dalosok, táncosok A Budapesti Tavaszi Fesztivál immár hagyományos program­záró táncházába érkezett a gyi- mesbükki együttes. A Gajdos Egyesület meghívására vasárnap este 7 órakor a Megyei Művelő­dési Központ dísztermében kon­certeznek. Kafka-képek Kafka Albert festőművész al­kotásai fél évszázad után most kerülnek ismét közönség elé. Az egri Dobó István Vármúzeum gótikus palotájában gyönyör­ködhetnek a művész tájképei­ben, ak varellj eiben, portréiban április 13-ig. a Ideiglenes jeleggel megváltozott Eger Város Sportszövetségének és a Főmérnöki Iroda útkezelési csoportjának telefonszáma. Az útkezelési csoport tel.: 10-992, a Sportszövetség tel.: 20-314. Kérjük problémáikkal ezeken a számokon jelentkezzenek. Megértésüket köszönjük. Valamennyi határállomásunkon nyilvántartják Vámudvar Egerben Alig több mint másfél hónapja nyitották Heves megye első vámudvarát Egerben, az Agro- ker Vállalat telepén. Azóta so­kan megismerték, és visszatérő partnereik is vannak, például az Egri Dohánygyár, vagy a VILA- TI egri gyára, hogy csak a na­gyobbakat említsük. A gondolat még tavaly októ­berben született, amikor a válto­zó igényekhez igazodva elhatá­roztak az Agrokernél, hogy pá­lyáznak vámudvar nyitására. Ezt a kedvező adottságaikkal: a nagy raktárakkal, a kamionok parko­lásához kínálkozó lehetőséggel, az ipari vágánnyal indokolták. Nem kevésbé, hogy a vállalat te­lephelye Eger határában, közel a 3-as főúthoz helyezkedik el. Emellett nincs messze a cseh­szlovák határ, sőt az átmenő for­galomban az osztrák határ sem. A pályázatot el is nyerték, és mint Kazinczi Gábornév&WdXko­zási és külkereskedelmi csoport- vezetőtől megtudtuk, a vámud­var működtetéséhez a személyi feltételeket is megteremtették. Úgy tevékenykednek, mint egy vámhivatal, tulajdonképpen an­nak is tekinthetők, miután meg­határozott díjszabás alapján dol­goznak. Ennek érdekeben jó kapcsolatot alakítottak ki az egri vám- és pénzügyőrökkel és más cégekkel is. Minden határállo­máson nyilvántartják az egrie­ket, tehát akik Észak-Magyaror- szág felé tartanak, azok igénybe is veszik szolgáltatásaikat, és minden előzetes bejelentés nél­kül elvégzik a szükséges vám- vizsgálatot. Ám hogy a várako­zást lerövidítsék, szívesen veszik az előzetes bejelentkezéseket ügyfeleiktől. A nyitás óta eltelt viszonylag rövid időszakban számtalan vál­lalkozóval, intézménnyel alakí­tottak ki együttműködést. Az összes beérkezett importárut — az élelmiszerektől a szórakoztató elektronikáig — vámkezelik, majd az egri telephelyről mint belföldi árut szállíthatják tovább rendeltetési Helyükre. Tevékeny­ségük ebben az évben várhatóan hárommillió forint többlet árbe­vételt jelent az Agrokernek. Na­ponta átlagosan 15-20 vámkeze­lést végeznek, zömmel kamio­nokkal érkező árukon. Noha az iparvágány révén lehetőség kí­nálkozik a vagonos szállításra is, ezzel még nem éltek a partnere­ik. Jelenleg a telepen 15 napig raktározzák az elvámolt cikke­ket. Törekvéseik között szerepel úgynevezett közraktár megnyi­tása, amellyel lehetőség nyílik arra, hogy az említett 15 napon túl is átmenetileg megfelelő kö­rülmények között helyezzék el az árukat. (m. k.) Az egri Gárdonyi-gimnáziumból százan mennek Püspökszentelés Vácott II. János Pál pápa Keszthelyi Ferenc nagytétényi plébánost, a Székesfehérvári Egyházmegye papját nevezte ki váci püspökké. Szentelése március 21- én, délelőtt fél 11-kor lesz a Váci Székesegyházban. Az eseménynek az egriek számára azért is különös jelentősége van, mert a váci püspök Egerben szüle­tett, Egerben a cisztercieknél érettségizett, ciszterci rendbe lépett, és a legújabb időben az egri volt cisz­terci gimnáziumban, a Gárdonyi Géza Gimnázi­umban ő volt a hittanár. Mély meggyőződéssel és derűvel képviselt kereszténysége mindenkire mély hatást tett. Nem csoda tehát, ha a Gárdonyi-gimná­ziumból mintegy 100 fős küldöttség utazik Vácra, hogy részt vegyen a volt hittanár püspökké szente­lésén. A tanárok és tanulók nagy megtiszteltetés­nek tartják, hogy a gimnázium egyik tanára az egy­ház főpapjai közé került. Szívből örülnek is neki, de legalább annyira sajnálják, hogy kedves, rokon­szenves egyénisége hiányozni fog a gimnáziumból. A szentelést dr. Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke végzi. Egy lexikon tükrében Régi dicsőség ünk... Sokan beszélnek Eger múltjá­ról, a „magyar Athén” hajdani híréről. Most újra kiadták Révai Nagy Lexikonét, amelynek cím­szavai között böngészve találtuk ezt a meghatározást, amely a vá­ros nevezetességeit foglalja ösz- sze. Tanulságos olvasmány, mert benne tükröződik, hogy miért tartották a települést fontosnak. Ez a kötet 1921-ben látott napvi­lágot. Most, hetven év múltán vajon mivel büszkélkedhetnek az egriek? Lehet méricskélni, ösz- szevetni. Egy biztos: tennivalónk bőven akad, hiszen ilyen tétel­mondattal indították a lexikon Egerről szóló címszavát: „Eger hazánk jelentékenyebb városai közé tartozik, melyben a politikai és az egyházi élet szá­mos nevezetes tényezője székel. Itt székel Heves vármegye tör­vényhatósága, az egri járás szol­gabírói hivatala, a királyi tör­vényszék és járásbíróság, pénz­ügy-igazgatóság, kir. adófelü­gyelőség, kir. tanfelügyelőség; áll. anyakönyvi felügyelőség; van továbbá itt államépítészeti hiva­tal, pénzügyőr-biztosító állomás, adóhivatal, ügyvédi kamara, kir. közjegyző, állami állatorvos, ka­taszteri-felmérési hivatal, szőllő- szeti és borászati állami közeg, Máv. osztálymérnökség, csen- dőrszakasz-parancsnokság, ál­landó vegyes felülvizsgáló bizott­ság, honvédzászlóalj és katonai állomásparancsnokság, s a 60. hadkiegészítő kerület. Egyházi tekintetben Egernek, mint az egri érsek székének s az egri egyház­tartomány és főegyházmegye székhelyének van nagy jelentősé­ge; itt székel a főkáptalan és fő­szentszék és hét szerzetház (12 templom, 4 kápolna, 7 kolostor). Tanintézetei: a róm. kát. érseki joglíceum (1741), könyvtárral (50.000 kötet és 400 kézirat 38 nyelven), érseki hittani intézet (1700), az állami főreáliskola, cisztercita főgimnázium (1692), róm. kát. papnevelő intézet, róm. kát. tanító- és tanítónőképző in­tézet, s az angolkisasszonyok ve­zetése alatt álló felsőbb leányis­kola, polg. iskola, nőnevelő inté­zet és nőképezde, áll. polgári le­ányiskola, áll. vincellériskola, állandó szőllőszeti és kertészeti tanfolyam, keresk. és iparosta­nonc-iskola, siketnéma-intézet, gazd. ismétlő iskola, 15 elemi is­kola, két nőegyleti árvaház, 3 kórház stb. A szellemi élet élénk­ségét emeli számos egyesület és társulat, 3 könyvnyomda, s a hí­res egri dalkör, több hírlap. ” Sajnálják a nyugdíjasokat, de... Át kell alakítani a 4-es iskolát Legutóbbi egri oldalunkon közöltük annak a félszáz nyugdí­jasnak a panaszát, akik amiatt aggódnak, hogy szeptembertől nem hordhatnak haza ebédet a 4-es iskola konyhájáról. Az Esz- terházy Károly Tanárképző Fő­iskola vezetőjéhez, dr. Orbán Sándorhoz is eljuttatták pana­szukat, aki levélben írta meg a főiskola és a 4-es számú gyakor­lóiskola igazgatóságának közös döntését. Eszerint a konyhát üzemeltető vállalattal kötött szerződést a törvényes határidő betartásával, ami fél év, fel­mondták a mostani tanév végére. A döntést a következők figye­lembevételével hozták meg. Szükség van a gyakorlóiskola zsúfoltságának mérséklésére, számítástechnikai tanterem ki­alakítása, a nyelvi képzés to­vábbfejlesztése érdekében. Ah­hoz, hogy ezeket az elképzelése­ket valóra válthassák, bővíteni kellene a meglévő épületet, ami csakis minisztériumi engedéllyel oldható meg. Terveiket a jelenle­gi diákkonyha átalakításával tar­tották gyorsan megvalósítható­nak. A 4-es számú gyakorlóisko­la tantestületének mindig jó volt a kapcsolata a diákkonyha dol­gozóival. Segítették egymás munkáját, az általuk készített étel minőségét is mindig jónak találták. A főzőkonyha feladásá­val az iskola is veszít, hiszen a helyben főzött és melegített éte­lek ízletesebbek, mint a különfé­le edényekben tárolt, szállított ennivalók. A főiskola őszintén sajnálja a nyugdíjasokat, akik ezek után nehezen tudják majd megoldani a közelben az étkezte­tésüket. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy a nyári szünet­ben sem üzemelt a konyha, tehát a két hónap alatt az érintettek­nek máshonnan kellett hazavin­ni az ebédet. Az iskolában egyébként csak a főzőkonyhai rész szűnik meg, a tanulók étkez­tetését melegítővel és az ebédel­tetéshez szükséges termekkel biztosítani tudják, az persze ko­rántsem biztos, hogy a jelenleg üzemeltető vállalat közreműkö­désével. Fekete víz Egerben élő, Szent János utcai olvasónk szerdán megdöbbenéssel ta­pasztalta, hogy az otthoni csapból fekete lé csorog, pedig onnan általá­ban víz szokott. Érdeklődésünkre a vízmű vállalattól megtudtuk, hogy ez is víz, csak éppen olvasónk nem sokkal egy csőtörés után engedte meg a csapot, s ilyenkor csipetnyit várni kell, hogy a szennyeződés eltávozzon. Közölték lapunkkal azt is, hogy az ilyen és hasonló esetekből fölösleges nagy ügyet csinálni, ugyanis ez szinte mindennapos, és nem tehet róla senki. Tehát ezek után se lepődjön meg senki, ha nem átlátszó a csapból ömlő folyadék, tanúsítson önmérsékletet, s legyen legfőbb jelszava a tü- felem. A fekete víz ugyanis a vállalat szerint még nem a feketeleves. (kova) A filmvásznon látottaknak a fele sem igaz Tomkins őrmester és a rendőrsztorik Ki ne ismerné a Police Academy című amerikai filmsorozat népsze­rű őrmesterét, T. J. Hookert, aki lélegzetelállító, életveszélyes hely­zetekben kerekedik felül és csípi nyakon az alvilág legveszélyesebb bűnözőit. Nemrégen Egerben járt egy igazi amerikai őrmester, aki­nek munkája — filmbéli társaival ellentétben — bizony néha unal­mas... — Ezek szerint a filmvász­non látottaknak fele sem igaz? — Az idegtépő jelenetek csak a fantázia szüleményei — mond­ta John R. Tomkins, Renton vá­ros őrmestere. — Ha állandóan ilyen stresszben élnénk, közü­lünk már sokan szívinfarktust kaptak volna. Az izgalmak, ame­lyek a munkámmal járnak, ko­rántsem azok, amiket a nézők látnak és átélnek. Nagy szeren­csémre eddig még sikerült elke­rülnöm az életveszélyes helyze­teket, és nem volt szükség arra sem, hogy a fegyvert használjam. Ami viszont igaz a rendőrszto­rikban, hogy az akadémiai órák nagyon fontosak és érdekesek: megtanuljuk a különböző fegy­verek, gumibotok használatát, azt is, hogyan kell ujjlenyomatot venni, naprakészen tudnunk kell a jogszabályokat, amelyek sajnos gyakran változnak. Egyik legne­hezebb dolog azonban azt eldön­teni, hogy mikor kapjam elő a fegyvert, és lőjek. Varosunkban január óta két gyilkosság is tör­tént féltékenységből. Az egyik eszét vesztett elkövetőt — a csa­lád, a gyerekek védelmében — ártalmatlanná kellett tenni. — Gyakran riasztják önöket családi perpatvarokhoz? — Hosszú éveken keresztül a nőkkel elég brutálisan bántak a házastársak. Persze van ellenke­zőpélda is, de harcos amazonok­kal ritkábban találkozunk. Ko­rábban mi sem léphettük át ilyen esetekben a küszöböt, de a társa­dalom úgy döntött, csakis a rendőr védheti meg az ártatlano­kat. Törvényeink nagyon szigo­rúak, ha bizonyítékok állnak rendelkezésünkre — ütés-, rú­gásnyomok, szemtanúk —, nem sokat kérdezgetünk, bedugjuk a renitenskedőt a börtönbe. Aztán a bíróság dönt további sorsáról, ami többévi zárka is lehet... — A megyei kapitányságon találkozott magyar kollégáival. Hivatalos küldetése volt? — Magánemberként érkez­tem gyönyörű városukba. A do­hánygyárban több szakmai tan­folyam is indult, és feleségem a titkárnőképzésbe kapcsolódik majd be. Könyvet is írt az általa kidolgozott módszerről, amit hamarosan magyarra is lefordí­tanak. Természetesen nem akar­tam elkerülni a rendőrség háza táját sem. Fantasztikus progra­mokban volt részem dr. Lantos Tomkins őrmester szerint néha az amerikai rendőr munkája is lehet unalmas... (Fotó: Perl Márton) Bálint kapitány úr vendégeként. Azt tapasztaltam itt is, mint Ka­nadában vagy Szaúd-Arábiá- ban, hogy a rendőrség munkája mindenütt a világon szinte meg­egyezik. Sok barátra leltem kö­zöttük, és úgy érzem, szakmailag sem voltak feleslegesek a velük töltött órák. — Ha már Szaúd-Arábiát említette, hogyan került az Öböl- háborúba? — Még évekkel ezelőtt, ön­kéntes alapon jelentkeztem a tengerparti őrségbe, amely béke­időben biztosítja a jégtörő és egyéb hajók szabad útját, balese­teknél pedig az életmentés a fel­adata. Az Öböl-háborúban a szaúdi partoknál mi ügyeltünk a hadihajók biztonságos közleke­désére, szemmel tartottuk a bú­várterroristákat. Kis járőma- szádjaink áttörhetetlennek bizo­nyultak, és megsemmisítették a betolakodókat. — Ha hiányoznak is életéből a filmbéli kalandok, a kábítószer elleni küzdelem bizonyára sok fejfájást okoz az amerikai rend­őröknek is. Magyarországon még újdonságnak számít ez a ve­szélyes kereskedelem, de félő, hogy egyre több fiatal esik áldo­zatul a gyilkos drogoknak. Ho­gyan védjük meg gyermekein­ket? — Nálunk generációkat tesz tönkre ez az élvezet. Jó ideje szinte tarol az úgynevezett Crak- kokain, amelyhez rövid időn be­lül hozzá lehet szokni. A játszó­tereken, az iskolák előtt bukkan­nak fel az árusok, és ha húszat le­fülelünk közülük, másnap már újak lépnek helyükre. Kilátásta­lan küzdelem. Járjuk az iskolá­kat, beszélgetünk a diákokkal a szer hatásáról, következményei­ről. Az a fiatal, aki biztos és nyu­godt családi hátteret tudhat ma­gáénak, akit szeretetben nevel­nek, elkerüli a halálos veszedel­met Szüle Rita Örömzene A Bop Art Orchestra és a lengyel Krzysztof Scieranski adott koncertet nemrégi­ben az Egri Ifjúsági Házban. Akik ott voltak, valószínűleg egyetértenek abban, hogy érdemes volt meghallgatni őket, az örömzenét magas színvonalon játszó mu­zsikusokat. Felvételeinken az est két pillanata látható...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom