Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

HÍRLAP, 1992. február 12., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Pozitív hősök kellenek Gyászol az egri önkormányzat Az élettel „megegyező költségvetés a testület előtt ’C» (Folytatás az 1. oldalról) — Erk és Tarnaörs területén tizennégy MSZMP-tag van, de ezek nem hangoztatják nyíltan, hogy ők a párt tagjai. Igyekeznek szépen beilleszkedni, de ezzel nincs is baj, ha valóban beillesz­kednének és tudomásul vennék, hogy az egész világon megindult egy demokratizálási folyamat. Amint látjuk, a szocialista, kom­munista társadalom messzeme­nően alulmaradt a versenyben, s ennek elsősorban a nép érzi a ká­rát. Én egyébként nem vagyok híve annak, hogy a régi embere­ket akasztgassuk föl, álljanak be ők is a sorba, mert közös erővel rendbe hozhatjuk az ország ügyeit. — Ön szerint a két elnök — Gombár Csaba és Hankiss Ele­mér — bolsevik és ellenáll a de­mokratikus folyamatoknak ? — Szerintem mind a két elnök szemléletében és ideológiájában mindenképpen a bolsevistákhoz tartozik. Mert ugye, az embert a cselekedetei határozzák meg, a szavak elrepülnek. — Ezt a következtetést abból szűrték le, hogy megváltoztatták a vallásos adások műsorrendjét? — Arról van szó, hogy akadá­lyozzák ezeket a műsorokat. Mi nem kérünk többet a vallásos műsorokból, csak amennyit az ateista nézetekből terjesztenek. De ez az egyensúly nem létezik, s ebből azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy ők a régi rendszer hívei. Mindegy, hogy minek vall­ják magukat, a tetteik bizonyít­ják ezt. — Egy éhként mik azok az ate­ista műsorok? — Nekem már az is ateizmus, ha nem engedik érvényesíteni a katolikus vallást... — Önök azt is kérik levelük­ben, hogy „a jövő nemzedéke ér­dekében a televízió a szemét, a giccs, a horror, a szex és a bájci­cák rovására növelje a nevelő cél­zatú, szórakoztató műsorok ará­nyát. ” Nem egészen világos szá­momra, hogy valami azért rossz-e, mert ateista, vagy azért, mert egyszerűen silány. Hogy vannak Mátrabánya Részvénytársa­ság néven osztrák — magyar ve­gyes vállalatként működik janu­ár óta a recski ércbánya. Az új cég az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával 50 százalékban állami tulajdonban marad, a részvények további 50 százaléka pedig az osztrák DCI Bergbau befektető társaságé. A vegyes vállalatot 20 millió dollár alaptő­kével hozták létre, az osztrák partner készpénzzel, a magyar fél pedig apporttal lépett a vállal­kozásba. A Recski Ércbánya Vállalat arra a hatalmas réz- és cinkva- gyonra épült, amelyet még 1967- ben fedeztek fel a magyar kuta­tók. A Központi Földtani Hiva­tal adatai szerint mintegy 560 millió tonna 0,72 százalékos réz­ércet és körülbelül 50 millió tonna 3 százalékos cinkércet rejt a recski bányavidék. A megkez­dett nagyberuházás azonban 1981-ben pénzhiány miatt leállt, a bánya állagmegóvására pedig évi 220 millió forintot kellett költeni az államkasszából. Többször is hírt adtunk már arról lapunkban, hogy ez év ja­nuár elsejétől Lőrinci városi ran­got kapott. Az ünnepélyes avató- ra február 15-án, szombaton ke­rül sor. A településen ezen a na­pon egész nap érdekes progra­mok követik egymást. Reggel 9 órakor a helyi katolikus temp­lomban szentelik fel a városi zászlót. Ezt követően, 10 órakor a helybéli művészek kiállítását nyitják meg a Könyvtár és Kö­zösségi Házban. Egy órával ké­sőbb az Árpád út 68. szám alatti Tájház nyitja meg kapuit az ér­deklődők előtt. megelégedve például a Dallas filmsorozattal? — A Dallas valóban nem a legszínvonalasabb műsor, ennek ellenére a Dallasban megvannak a pozitív hősök, ugye, tudjuk jól, hogy kik azok. A rossz ott is min­dig elbukik, először úgy látszik, hogy győz, de végeredményben mindig a jó kerekedik felül, s a rossz elnyeri büntetését. — Ellent kell mondanom: a múltkor sem sikerült rendesen le­lőni azt a gonosz Jockey-t... — Van ilyen, de akkor is meg­sérült, akkor is ő húzta a rövideb- bet... Azért csak kiderült, hogy helytelen, amit csinál. Rendkívül fontos, hogy az ifjúságra mindig gondoljunk, a nevelés alapvető kérdés, hiszen látjuk, hogy Japán mire képes nyersanyag nélkül. — Ön szerint hányán fogad­ják el a nyílt levélben hangozta­tott nézeteiket és helyzetelemzé­süket? — Biztos lesznek sokan — itt Erken, de máshol is —, akik nem értenek velünk egyet, lesznek, akik hivatkoznak majd arra, hogy az ő baráti körükben telje­sen eltérő vélemények vannak. Viszont nekem az a vélemé­nyem, hogy ahhoz, hogy a rádió és a televízió egész szellemisége megváltozzon, mindenképpen le kell váltani ezt a két vezetőt. Eb­ben a vitában őket úgy kell el­könyvelni, mint a fejlődés aka­dályozóit. Tehát nemcsak az nem tetszik a lakosságnak, hogy milyen időben sugározzák a val­lási műsorokat, hanem az sem, hogy mit sugároznak és hogyan. — Vállalkozna arra, hogy nagy vonalakban elmondja, mi­képpen nézne ki egy nap rádiós vagy tévés műsora ? Milyen lenne a megfelelő összetételű program ? — Roppant nehezet kérde­zett. De azért megpróbálom. Amikor az iskolás gyerekek be­fejezik a tanulást — általában délután négy, öt óra tájban —, akkor egy olyan, nevelő célzatú kisfilmet vetíthetnének a televí­zióban — mesét vagy egy monda feldolgozását —, ami az iskolás­korúak igényét kielégítené. Utá­na — hat órától — meg kellene Az új vegyes vállalat feladata a bányaberuházás kivitelezése lesz. A tulajdonosok 150 millió dolláros beruházást terveznek, ezt az osztrák partner fogja szer­vezni. A számítások szerint mint­egy két és fél év kell ahhoz, hogv árbevételt éljen el a vállalat. Á tervek szerint a cég évente 40 ezer tonna fémrezet és 20 ezer tonna fémcinket, valamint kü­lönböző nemesfémeket termel ki, ez évi 130-140 millió dollár árbevételt jelent. A cég potenciális piaca Kö- zép-Európa lesz, de számít a bel­föld igényeire is. Hazánk ezekből a fémekből importra szorul, az évi 40 ezer tonna réz és a 20 ezer tonna cink gyakorlatilag fedezné a teljes hazai behozatalt. Az állagmegóvás alatt lévő bánya ez idáig 150 embert foglal­koztatott, ezt a létszámot a ké­sőbbiekben 900-ra emelik. A beruházási munkálatokba a cég környékbeli vállalkozókat is be­von, ami azt jelenti, hogy össze­sen mintegy 2000 embernek ad munkát a térségben. Délután 2 órakor a Selypi Ál­talános Iskolában a nagyközsé­get várossá nyilvánító okiratot Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adja át a polgármesternek, Varga Antal­nak ünnepi gyűlés keretében. A jelentős eseményre várják az ál­lampolgárokat. Az est folyamán nótaestet rendeznek a moziban 18 órától, majd 20 órától a fiatalokat várják az Erőmű Művelődési Házban rendezendő rockkoncertre. A programok ingyenesek lesznek. kezdeni a Híradó és az Esti Egyenleg sugárzását, és ezt tíz óráig befejezni. Többször is je­lentkezni kellene ezekkel, hiszen az emberek különböző időben jönnek haza a munkahelyekről. Több hírműsor kell, és természe­tesen mindig fel kell frissíteni azokat a legújabb hírekkel. Azonkívül ilyenkor is lehetne valami jó filmet adni, nem kell, hogy nagyon vad legyen, tudom, hogy sokan szeretik ezeket az erőszakos filmeket, de sokan csak nem tudják abbahagyni azok nézését. — A levélben azt követelik, hogy mindennap legyen főmű­soridőben vallásos adás. Ez konkrétan mit jelentene? — Kérem, én a rádióval kap­csolatban úgy gondoltam, hogy ha már minden reggel megy me­zőgazdasági jellegű adás, akkor ehhez még hozzátehetnének tíz percet, és akkor a vallási témákat is betennék a programba, mert az nem ártana. Ä délutáni órákban szintén beiktatnák ezeket és a té­vé főműsoridejébe is. — Azt tudja, hogy ezzel nem aratna osztatlan sikert a lakosság teljes körében... — Ebben én is biztos vagyok. De mivel őszintén beszélünk, el kell mondanom, hogy mi eleve többet kértünk abban a levélben, mint ami megvalósítható belőle. Ez azért van, mert megszoktuk negyven év alatt, hogy ha ké­rünk, sokat kell kérnünk ahhoz, hogy a keveset megkapjuk. — Azt már tudjuk, kiket nem akarnak látni a tévé és a rádió élén. Hadd kérdezzem meg, kit látnának szívesen például a tele­vízió elnöki székében? — Még nem gondoltunk rá, de hogy így tetszett kérdezni, gondolkodóba estem. A képvi­selő-testület nevében persze, nem nyilatkozhatom, de én Pálfy G. Istvánt szívesen látnám el­nöknek. Úgy érezzük, hogy ő va­lóban akar valamit tenni azért, hogy olyan műsorok legyenek, amelyek a nagyközönségnek is tetszenek. Gyöngyösön Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja A „Csók anyu” című filmmel vándorolt be a köztudatba Jászai Joli néni neve, aki a nagy színész­nő, Jászai Mari rokona. Joli néni —túl a fiatalságán és a hatvana­dik életévén — végül is megvaló­sította álmait: a világot jelentő deszkákra léphetett. Hasonló vágyakat elégít ki a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ decemberben közétett felhívása, amely nyudijas Ki mit tud?-ot hirdetett. Ebben az év­ben, február 15-én, szombaton 15 órától különféle műfajokban lépnek közönség elé az idősek, s adnak számot előadóművészi tu­dásukból. A zsűri elnöke Tyll Attila, Já- szai-dijas, érdemes művész, tag­jai pedig Gyöngyös kulturális életének közismert személyisé­gei lesznek. (Folytatás az 1. oldalról) — Ha március elseje, akkor tarifarendezés... — így kommen­tálta Hab is László alpolgármes­ter azt a rendelettervezetet, ame­lyet az Agria Volán vezetőivel együtt teijesztett a testület elé: elkerülhetetlen a helyi autóbusz­közlekedés viteldíjainak emelé­se. A képviselők ugyan vitatták a bérlet- és menetjegyek árrende­zésének szükségességét — fő­ként a tanulókra és a nyugdíja­sokra vonatkozó díjnövelést —, s azt is kifogásolták, hogy bizony: nem látnak tisztán a különböző táblázatokba foglalt indokok kö­zött. Abban mindenestre meg­egyeztek, hogy — bármilyen díj­tétel emeléséről legyen is szó — alaposabb elemzést kérnek az il­letékes szolgáltató vállalatoktól, s minden alkalommal külső szak­értőket is bevonnak majd a döntéshozatalba. A tények ettől még tények maradtak: a helyi közlekedés egyre ráfizetéseseik, nem térhet ki az önkormányzat az anyagi támogatás, illetve a ta­rifarendezés elől. S íme az elkép­zelések, amelyek most még 15 napra közszemlére kerülnek, s várhatóan ezután kerülnek elfo­gadásra: az egyszeri menetjegy ajánlott ára 18 forint, de felvető­dött a 20 forintos változat is. Az egyvonalas havi bérlet tervezett ára 400, az összvonalas 520, míg a tanuló- és nyugdíjasbérleté 130 forint. A továbbiakban a képviselők megtárgyalták a tavalyi költség- vetés teljesítését. Ezzel kapcso­latban mondta el Láng András, a költségvetési és gazdálkodási bi­zottság elnöke, hogy kisebb zök­kenőket leszámítva: nyugodt pénzügyi esztendőt zárnak, a gazdálkodás reális alapokon állt, az önkormányzat úrrá tudott len­ni a pénzügyi folyamatokon. En­nek példájaként említette meg, hogy az egyes területekre jutó költségvetési támogatás összesé­gében 31 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző évben. A kötségvetés 79 százalékát, 1,2 milliárd forintot az intézmények működésére, ellátására fordítot­ták. Ennek a ténynek viszont ar­ra kell ösztönöznie a testületet, hogy az idén főként a felújítások­ra és a fejlesztésekre koncentrál­jon. S itt tértek át az idei költségve­tés első fordulós megvitatására. Láng András mindenekelőtt ki­jelentette: az előzetes egyezteté­sek során az intézmények mint­egy 200 millió forintos igényt nyújtottak be, ezt azonban az ön- kormányzat nem tudja vállalni. A képviselők a behatárolt lehe­tőségek ellenére sorra-rendre nyújtották be a „számlájukat”. Irlanda Dezső a Hírlapban is vá­zolt bervai óvodahelyzetet emel­te. ki, majd az óvodákban, az al­só- és középfokú tanintézetek­ben tevékenykedő pedagógusok béremelését szorgalmazta — 20- 25 milliós tétellel —, ehhez csat­lakozott dr. Sipos Mihály is, dr. Molnár Miklós viszont az egész­ségügyiek bérlemaradását ecse­telte a téma kapcsán. Többen szóltak a sporttámogatások le­hetőségéről és alapos megfonto­lásáról, Bíró József viszont a vá­rosi parkolók önkormányzati hasznosítását sürgette érdekes adattal: számításai szerint a 318 parkolóhely mintegy 14 millió forintot hozna a konyhára. Az ülés — amelynek témáira később külön-külön visszaté­rünk majd — egyéb közérdekű témák megbeszélésével zárult a késő esti órákban. (szilvás) Fórum Karácsondon Csütörtökön délután 5 órakor a karácsondi művelődési házban rendez fórumot a szövetkezeti és átmeneti törvényről a helyi MDF-szervezet. Ä vendég Vö­rös István, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs fő­osztályának vezetője. Növendékhangverseny Hevesen Tegnap este Hevesen, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban félévzáró növendék- hangversenyt rendezett a helyi zeneiskola. Ezen a legjobban fel­készült tanulók adtak műsort — tudásukat bizonyítva — a külön­féle hangszerekkel. Jászladányi bemutatkozás Vinczéné Bartos Katalin jász­ladányi nívódíjas művésztanár tűzzománcaiból nyílt kiállítás Hatvanban. A város Kodály Zol­tán Általános Iskolájának galéri­ájában állították ki munkáit, amelyeket nem csupán az iskolá­sok tekinthetnek meg, hanem más érdeklődők is, akik szeretik a szép tűzzománcokat. A rajz és a belső görcsök A Varázsceruza című előadás- sorozat következő vendége az egri Forrás Gyermek-Szabad­időközpontban Platthy István festőművész, aki a Pécsi Gyer­mekotthon nevelőtanára. Kö­zösségi rajzórákat tart lelki sérült állami gondozott gyermekek számára, saját módszerek alap­ján, hogy enyhüljenek a belső görcsök. Előadása csütörtökön délután 5 órától kezdődik. SZDSZ-es fórum Gyöngyösön A Szabad Demokraták Szö­vetségének gyöngyösi regionális klubja csütörtökön este 6 órakor fórumot szervez 7992 a költség- vetés tükrében címmel. A Pesti út 35. szám alatt tartandó rendez­vényre Matyi Lászlóiváíják ven­dégként. Fonálbemutató és -vásár Csütörtökön egész napos fo­nálbemutatót és ezzel egybekö­tött árusítást tartanak a Hevesi Szabadidőközpontban. Egy po- mázi kiskereskedő hozza el kü­lönféle fonalait, hogy megismer­tesse azokat az érdeklődőkkel. Emellett a megrendelőknek le­hetőségük lesz vásárlásra is. Autóvásár lesz Hatvanban Február 23-án autóvásárt ren­deznek Hatvanban. Ezt megelő­zően megyénk közelében febru­ár 16-án Jászapátiban, illetve Miskolcon terveznek hasonló börzét. Hobo a kereskedelmiben Földes László, avagy közis­mert nevén Hobo várja rajongóit Egerben, a kereskedelmi szak- középiskolában (Pozsonyi u. 4-6. szám alatt) február Í8-án, kedden délután 3 órától. Középpontban a foglalkoztatás Szerdán délután Egerben, a megyeházán ülést tart a Heves Megyei Munkaügyi Tanács. A testület értékeli az aktív foglal­koztatási eszközök működésé­nek múlt évi tapasztalatait. Ezt követően javaslatot terjesztenek elő a foglalkoztatási alap idei fel­osztására. Képzőművészeti tárlat Hétfőn nyitották meg — és február 29-ig naponta megte­kinthető — a hatvani művelődési központban a helyi képzőművé­szeti stúdió tagjainak tárlatát. Ti­zenöt alkotást mutatnak be ka­marakiállítás jelleggel: olajfest­ményeket, akverelleket, illetve montázsokat. A Rádió Eger műsora Adás: 16.00—19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen. Elképzelhetetlen, hogy nincs többé... Búcsú Mészáros Györgytől Nehéz azt búcsúztatni, akiről el sem hiszem, hogy végleg el­ment. Ezután is úgy járom majd az egri utcákat, hogy várom, feltűnjön hórihorgas alakja, s megálljunk beszélgetni. Hallani vélem gyors, pontos, határozott mondatait, kristályossá csi­szolt véleményét, szinte érzem erős kézszorítását. Elképzelhe­tetlen, hogy Mészáros György nincs többé. Az újjászülető, ön­magát kereső város egyik legmarkánsabb személyisége távo­zott el. Az Önkormányzat kulturális bizottságának elnökeként so­kat tett Egerért. A változás egyik motorja volt, életének min­den pillanatát fölemelt fővel vállalhatta. Nagyon nehezen in­dult pályája, 1956 után nyolc év börtönre ítélték, amiből ötöt le is töltött. Aztán segédmunkásból a Heves Megyei Vízmű Vál­lalat beruházási osztályvezetője lett, s nemzetközi hírű tudo­mányos kutató. Több tudományos társaság választotta tagjául, a cigányság nyelvét és világát kutatva négy könyvet és számta­lan tanulmányt írt. Tagja volt a Magyar írószövetségnek is. A rendszerváltás után hallatlan energiával vetette magát a közéletbe. Mintha érezte volna, hogy nagyon gyorsan kell él­nie, minden percet ki kell használnia. Hétfőn éjjel, 58 éves ko­rában megálljt parancsolt neki a halál, az egy hónapja felismert gyógyíthatatlan betegség. Árvábbak vagyunk nélküle. Igaz, vértelen volt ez a forradalom, mégis, egyre több a hősi halottja, aki végleg távozik közülünk. Most már Mészáros György is közéjük tartozik. (gábor) Tegnap dél­után nyitották meg Egerben az Eszterházy Károly Tanár­képző Főisko­la dísztermé­ben a város­ból elszárma­zott, Ham­burgban élő költő-festő­művész, Ko­vács László (László Kova) tárlatát. (Fotó: Szántó György) Havas András A jövőben 2000 embernek nyújt megélhetést Részvénytársaság a recski ércbánya Yárosavató Lőrinciben

Next

/
Oldalképek
Tartalom