Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

HORIZONT HÍRLAP, 1992. február 12., szerda Az egriek vállalkoznak a hazai nyitányra Szerelmi varázslat Valentin napján „Holnap Szent Bálint napja lesz/ Mindjárt reggel korán,/ Es ablakodnál párodul, / Ott leszek én, leány” — így idézi Ophélia Shakespeare Hamletjében a sok évszázados hagyományt. Az Egyesült Államokban nagy ünnep, Európa számos or­szágában minden évben megem­lékeznek róla, hazánkban eddig kevesen tartották számon, nem köszöntötték Szent Valentin napját. Sok-sok történet, szokás, népi játék fűződik hozzá. Az idén a budapesti Vigadó­ban rendeznek Bálint napján Va- lentin-mulatságot, a vidéki váro­sok közül pedig először Eger­ben. A harmadik századba visz- szanyúló legendáról kérdeztük Herczeg Magda idegenforgalmi újságírót, a vendéglátóipari főis­kola idegenvezető, hostess sza­kának vezetőjét, aki külföldi ta­pasztalatait osztja most meg a Hírlap olvasóival. — Mielőtt sorra vennénk a február 14-hez fűződő szokáso­kat, mondja el, ki volt Szent Va­lentin... — Szent Valentin a harmadik században élő orvos-püspök volt a Római Birodalomban. Akkor nem számított ritkaságnak, hogy e két hivatást együtt űzte valaki. Latin neve is erre utal: erőst, egészségest jelent. A legelterjed­tebb történet szerint Valentin — keresztény mivolta miatt — II. Claudius börtönében sínylődött, és a hit segítségével visszaadta a börtönőr vak lányának szeme vi­lágát. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, üzenetet köldött sze­relmének, amelyben ez állt: „A te Valentinod.” így vált ez az üze­net világszerte ismertté. Más for­rások szerint a Valentin név a normann „Galatin” szóból ered, ami „szép szerelmest” jelent. A kultusza nagyon régi, amelyhez különféle szokások kapcsolód­nak. — Ez azt jelenti, hogy más­képp emlékeznek meg róla Ang­liában, Franciaországban vagy Olaszországban ? — Láttam és hallottam, hogy Valentin-napon — ami a farsangi mulatságok idejére esik — min­denféle maszkokat, ruhákat öl­töttek az emberek, és a rendez­vényeken mindig ott találjuk Va­lentin jelmezes alakját. Karnevá­li jelenségként, az erőt szimboli­zálva általában egy medvével je­lenik meg a színes forgatagban. A legtöbb helyen a párválasztás napjaként tartják számon, a sze­relmi varázslat idejének nevezik. A francia néphit szerint a mada­rak nászának, menyegzőjének napja február 14-e. A szokások először Olaszországban, Szicíli­ában kaptak lábbra. Ha valaki ezen a napon keresi fel a jósnőt, akkor leendő házasságával kap­csolatban „biztosabb” informá­cióhoz juthat. Angol szokás sze­rint az első ellenkező nemű, aki­vel az ember Bálint napjának reggelén találkozik, az lesz a jö­vendőbelije. Ezért Angliában február 14-én korán kelnek a le­ányok és a legények, mert re­ménykednek abban, hogy az, akit szeretnének hitestársuknak, napfelkelte után szembejön ve­lük az utcán. A szerelmeseken kívül a barátok, a házastársak is kis meglepetéseket ajándékoz­nak egymásnak. A távollevők­nek díszes és romantikus kivite­lű, szív alakú üdvözlőkártyákat küldenek. Franciaországban er­re az alkalomra Valentin-napi képes levelezőlapokat nyomtat­nak, és ezekre írják rá tréfás, mu­latságos üzeneteiket. A legré­gebbi üdvözletét Charles, orle- ans-i herceg küldte feleségének, amikor a londoni Tower-ben ra­boskodott. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-ver­seskötetek. Azt is számon tartja a történelem, hogy a legdrágább ajándékkal egy indiai uralkodó lepte meg feleségét: a gyémán­tokkal kirakott elefántcsont készlet ára 520 ezer dollár volt. Sokan inkább virággal lepik meg kedvesüket. Szokás az is, hogy a csokrot kísérő lapon a küldő nem tünteti fel nevét, a címzett­nek kell kitalálnia, hogy ki gon­dolt rá. Nem tudom, hogy össze­függésben van-e egymással, de Szicíliában tapasztaltam, hogy mimózacsokrot készítenek ilyenkor az ünneplők, mivel feb­ruár eleje a mimóza virágzásá­nak ideje. Nem tudom biztosan, de talán még ennek is köze van a Valentin-naphoz. Kedvelt Va­lentin-napi virág a rózsa is, amelyben fellelhetők az ünnep szimbólumai is: a madarak és a szívek. Sok helyen még a gyere­kek is köszöntik maguk készítet­te ajándékokkal a szüleiket és a tanítójukat. Remélem, hogy ez a szép hagyomány nálunk is elter­jed, annak pedig külön örülök, nogy az egriek vállalkoztak a nyitányra. A barokk várost na­gyon szeretem, baráti, szakmai kapcsolatok kötnek oda. Eger méltó helyszíne a február 14-i, pénteki, sok-sok érdekességet, meglepetést kínáló rendezvény­nek. Szüle Rita Az árutőzsde tavalyi mérlege Mintegy kétmilliárd forintos forgalmat bonyolított le tavaly a Budapesti Árutőzsde. Ez csak­nem háromszorosa az előző évi­nek. Az árutőzsdén működő két szekció — a gabona és a hús — egyre komolyabb szerepet ját­szik a hazai agrárszféra kereske­delmében. A szakértők tavaly nagy for­galomnövekedésre számítottak az árutőzsdén, és ez — bár a Földművelésügyi Minisztérium által kialakított minimálárrend­szer sokáig „megbénította” a ga­bonaforgalmat — be is követke­zett. A kereskedés döntő hánya­dát a kukorica adta, mivel a mi­nimálár miatt alig került kalá­szosgabona a tőzsdére. Tavaly júliusban a forgalom még nem érte el a 100 millió forintot, ugyanakkor a kukorica betakarí­tása idején, novemberben, már meghaladta a 600 milliót. Az élőállat- és a hússzekció a múlt év közepén kezdte meg a műkö­dését az árutőzsdén. Ettől kezd­ve az agrárágazat két kulcsszek­torában egyidejűleg lehetett üz­leteket kötni. Ez lényegesen nö­velte a termelői és az értékesítési biztonságot. A tőzsde fejlődését akadályo­zó szervezeti problémák a múlt év végére rendeződtek. Világos­sá vált, hogy a tőzsde igazi gaz­dáinak — a brókereknek — kell megszerezni a tulajdonosi pozí­ciókat. Erre ösztönözte a bróke­reket a „szponzori kör” kifulla­dása is. Ezért az idei évtől a régi kereteket az Árutőzsde Kft. mű­ködésében érdekelt 100 tőzsde­tag tölti fel a korábbi üzletrészek megvásárlásával. A jövőben lét­rehozandó új társaság — mely­nek szervezeti keretei már kör­vonalazódtak — az eddiginél jó­val nagyobb vagyonnal rendel­kezik majd. Ebből várhatóan megoldható lesz az önálló inf­rastrukturális háttér. A Budapesti Árutőzsde fej­lesztésének érdekében az ameri­kai kormány támogatásával több­éves program valósul meg a Chicago Board of Trade és a Chicago Mercantile Exchange közreműködésével. A három szakra bontott program első fázi­sában a szervezet működéséről ez év áprilisáig elkészül a tanul­mány. ßtäA ecfy mo$i Krumplirózsa v ~ V J J „Frankié és Johnny” — ez volt az eredeti címe Garry Marshall filmjének, ami aztán a hazai filmforgalmazásban a furcsa hangzású „Krumplirózsa” nevet kapta. Túl sokat nem töprenghetett rajta a ki­találója — egy jelenetben a szakács a krumpliból virágot farag, étel­színezékkel veresre festi, s úgy adja át imádottjának. De bontsuk tovább ezt a képet, hátha valóban erről szól a film. Fontos-e, hogy a rózsa tényleg rózsából legyen, és az élet azt jelentse, amit a hétköznapok: munka, magány, néha egy kis videovásárlás. Vagy nosza, inkább ábrándozzunk, felejtsük el a mások által be­lénk táplált görcseinket, hogy boldogság nincs is, hogy a szerelem két otthontalan lélek alkalmi, rosszul sikerült ölelkezése, s még egy görög vendéglőben is spórolnak a pirítósra kent vajjal... Ebben a filmben aránylag ügyesen bánnak a romantikával, ezért sikerül hitelesre a máskor oly könnyen elnagyolt érzelemábrázolás. Két sérült ember — a börtönből frissen szabadul Johnny (AI Pacino), és a férfiaktól eddig még csak gyötrésben részesült Frankie (Michelle Pfeiffer) — riadt egymásratalálásáról van szó, de nem úgy. Nem úgy, ahogy eddig amerikai filmekben megszoktuk, hogy előre ismeijük a jeleneteket, a kiagyalt konfliktusokat, amelyek a kétórás moziidő korrekt kitöltését szolgálják. Itt valóban úgy véljük: a lélek rezdül. Hol erre, hol arra. A szere­lem itt nem vad menetelés az orgazmus irányába, hanem finom kipu- hatolás: milyen vagy te, nem csapsz-e be úgy, mint az előző, engem akarsz tényleg, vagy csak a magányodat oldod fel velem? Az utolsó öt percig nem lehet tudni, merre dől az inga, az új, ám ismeretlen közös élet, vagy a régi, de legalább megszokott magány felé. Persze, ez a kérdés csak a jól elringatott néző agyában marad való­di kérdés. Azért az „amerikai hepi-vég” itt is megteszi a magáét, s egy együtt elvégzett reggeli fogmosásba torkollik. így kell átugrani a ma­gány hétköznapjaiból az együttélés hétköznapjaiba. Krumplirózsa után kedélyes fogpasztázás, a mindennapi rítusok gyönyöre szinte le­süt a vászonról — biztonság ez már megint a javából, nem árt jó erő­sen szorítani a kefét. v Azt persze, elismerem, hogy ezzel a filmmel néhány magányos nőnek, férfinak helyrebillentették a lelki egyensúlyát, ha csak aznap estére is. Nincs reménytelen helyzet: bármikor jöhet a fehér ló, és ha szeren - csénk van, herceg ül rajta, nem pedig a sarki pék. Nem kell mást tenni, mint idejében meghallani a lópaták ütemes kopogását a halálunalmas makadámutakon. Doros Judit „Óh, én édes hazám...” Az Irodalmi Vándortársulat, Szívós József ve rsmondó csapata az egri helyőrségi klubban lepett pódiumra, a Virágh Tibor elő­adóművész által szerkesztett műsorral. A szövegválogatás át­öleli a XVI. századtól, Balassitól, Bornemissza Pétertől kezdve Vörösmarty Mihályig azt a szel­lemi és érzelmi vonulatot, amelyről mélyebb ismereteket szerezni csak a rendszerváltás után nyílik alkalma a mai közön­ségnek. Szerencsésnek — mi több, teli­találatnak — érezzük, hogy a Himnusz és a Szózat keretei közé vezérszólamként belesűrűsödik Kölcsey Parainezisének sok-sok gondolata. A fiának szóló atyai intelem nem más, ma is így kell értenünk, mint egy érett gondol­kodású európai lelek elmélkedé­sét az élet céljáról, értelméről, ja­vairól. Fogalmakat gyűjt egymás mellé, megmagyarázza azokat az erkölcsi parancsokat, amiket nem lehet meg nem ismerni, ha az emberhez méltó élethez való jogunkat komolyan vesszük. Ha­za, nemzet, nyelv olyan egymás­ba fogódzó és elválaszthatatlan fogalmak, tartalmak, amelyek megalapozzák mindennapi éle­tünket és keretet adnak a boldo­guláshoz. Innen nincs messze, sőt, ezekkel a tartalmakkal egy­befonódnak a szeretet törvényei: el is juttatják az egyént, a polgárt annak felismeréséhez, hogy a közjó, „a nemzet üdve” az állam­polgárok értékeiből összegződik. A Parainezisben megfogalma­zott erkölcsi parancsok, ezek a sokszor, de nem elégszer átgon­dolható és átvizsgálandó maxi­mák nemcsak a XIX. századi Magyarországon találtak vissz­hangra, de érvényesek manap­ság is. Jól tette a szerkesztő-ren­dező, hogy ezeket a tanításokat Molnár Klárával és Szívós Zsu­zsával mondatta el, mert a fel­cseperedő fiúhoz szóló női, anyai hang bensőségessé teszi ezeknek az erkölcsnemesítő mondatok­nak a hatását. Az elhangzott versek, szép­prózai részletek arra is bizonysá­gul szolgálnak a mai fülnek és szívnek, nogy a nemzet legválsá­gosabb korszakaiban-napjaiban megszólalnak a váteszek, akik nagy erkölcsi szilárdsággal, a próféták ihletettségével, a zsol­tárok lejtésével, vagy a feszes, klasszikus metrumok zengésével hirdetik a mélyből kivezető út irányát, lehetőségét. Minden összeállítás csak cson­ka lehet; egy óra időtartamba csak töredék anyag sűríthető be­le. így minden vers, minden buj- dosoének, kuruc nóta, virág- ének-hangulat inkább zamat­anyagnak, esztétikai és gondolati továbbfokozásnak tűnt Kölcsey erkölcsbölcseletének mélyen szántó gondolataihoz képest. Ezt az irodalmi műsort a Ván­dortársulat a fiatalságot megcé­lozva hozta létre. El tudjuk kép­zelni, hogy az iskolákban felfi­gyelnek erre a szereplésre, és hív­ni fogják az együttest. Nemcsak osztályokba, szabálytalan irodal­mi órákra, hanem úgy is, hogy egy-egy gimnázium, iskola közö­sen hallgatja végig a hazafiság- ról, az erkölcsiségről, a sorsokkal és történelmünkkel, legszentebb eszméinkkel hitelesített, átszőtt költői vallomásokat. Valahogy fel kellene gyorsítani a közössé­f ek újraérlelődését, hogy minél amarabb magunk mögött tud­juk a lélek elsivatagosítását. (farkas) Itália igézete A Botticelli-élményről I. Itália milliók megélt nagy sze­relme: találkozás az európai kul­túra számos csodájával, szembe­sülés önmagunkkal. Élménye szellemi-lelki örömben, esztéti­kai gyönyörködésben életre szól. Művészettörténeti remekművei bizonyítják: a klasszikus kompo­zíció belső törvényei mögött az ember kozmikus élménye áll. Gondolati és érzelmi tartalmuk korhoz kötött, de mondanivaló­juk, jelentőségük korokon túl­mutat, az emberiség kiapadha­tatlan szellemi-lelki, esztétikai forrásai. II. Firenzében, az Uffizi Botticel­li Termében a Venus születése és a Primavera az önfeledt esztéti­kai élvezet csúcspontja. A szere­lem világteremtő hatalma, a szépség éltető ereje sugárzik ezekről a képekről. A lelkesült vándor átéli, hogy a művészet képes a szerelem mitológiáját, a „napfény és női test” csodáját az anyagi dimenzióból a lélek idea- világaig tágítani, a teljességél­mény szuggesztivitásával meg­ajándékozni. A szerelem „vis unitivá”, a kozmosz, a végtelen „csillag- gyújtó-indító” ereje. Ez a testi szépség, ez az érzéki szerelem nem eszme nélküli erotikum, mert önmagán túlmutató metafi­zikai misztériummá válik. A vég­ső soron személyhez nem kötő­dő, átszellemült élmény a terem­tés titkát sejteti. A létezés meg­fejthetetlen talányát segít meg­közelíteni, amelyet ésszel felfog­ni nem képes, de testi-lelki él­ményként bűvös áhítatban átél­het a földi halandó. Annak bizo­nyítéka, hogy a szellem, a férfi­ész teremtő nagysága, az élet fér­fialkotásai a női szépség nélkül üressé válnak. A nőiség adja a férfi számára a szív varázsát, a lé­tezés, az ősvigasztalás életörö­mét. Aphrodité a szépség és szere­lem istennője a görög, Venus pe­dig a római mitológiában — mint Heléné, a Zeusz által hattyú ké­pében elcsábított Léda tojásból született lánya, a legszebb földi nő is — csodálatos fantazmagó­ria. (Correggio híres képét köve­ti Goethe a Faustban: Heléne „Kitört a héjburokból tündököl­ve”. Venus gyönyörű hajának vörös színe az elet teljességét ér­zékelteti. A régi csillagászat szimbolikája szerint a bolygók fényeket is jelölnek: Vénusz a réz, Luna az ezüst, Mars a vas jel­képe is. Születése a teremtő örök archéból és kinyíló kagylóvirág­ból olyan, mint a napfelkelte a tengerből: a vízből születő fény csodája, pár percig tartó — vízen és víz feletti — ragyogása. A női szépség titka, csodálatos apoteó- zisa ez a kép. Elementáris erővel PADLÓSZŐNYEG OLCSÓ, MUTATÓS, 21 SZÍNBEN NÉMET IMPORTBÓL GYÖNGYÖSÖN: SZUPERIOR Kisáruház, Móricz Zs. u. 2. EGERBEN: SZÖFA Kisáruház, Makiári u. 140/A. Mátyás Király u. 85. Servita u. 62. ____ A BASÁRON: HEVESEN: ,, 1 Fou. 8. sugallja: az örök nőiesség, a sze­relem minden élet és öröm legsu­gárzóbb forrása. A Primaverán a kozmogóniai Erosz — a szentek eksztázisához és hipnózishoz hasonlítható — szellemisége ragyog. A lelkivé lett erotika, a szerelem varázsla­ta, észtől és akarattól független bűvölete ez a fénylő, ragyogó vi­lág, amelyben a mindenséget Erosz lengi át. (Erosz a kezdet, a Szerelem, a Vagy, az első isten­ség, aki a Kháoszból kilépett.) A létszerelem abszolút élményé érinti meg a szemlélőt, az Egész­hez kötődése, az egyetemeshez tartozás érzése az időtlenné tá­guló pillanat mágikus erőteré­ben. Szuggesztív erő sugárzik a képről, amely fénykörébe vonja nemcsak tekintetúnket, hanem szépségszomjas életünket is. Idealizált formában a „dionü- szoszi” életelv képei, jelenetei tá­rulnak fel. Sugallatuk: az élet szerelem és szépség nélkül csak árnyék, fénytelen vegetáció. Az örömöt növelő, a fájdalmat is széppé szelídítő szerelem és szépség titkainak őrzője minden nő. Talányuk kifürkészhetetlen, akár a létezés titka. A Venus Szü­letése és a Primavera elbűvölő él­ménye az „Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!’ pillanatának va­rázsával ajándékozza meg a megbűvölt szemlélőt. III. A szerelem az egész Minden- ség teremtő életelve: örök tör­vény. A Rigvéda így dicséri min­den élet forrását, a világrend épí­tőelvét, amelyet a keletiek min­dig is tudtak és elismertek: „Megszületett a Szerelem, a lé­lek /magva s ura minden ösztö­nöknek,/ nemlétig érő gyökerét a létnek/ ma is a vágyban keresik a bölcsek.” Az égi és földi szerelem közös forrása az a fenséges hatalmú Szeretet, amely Danténál „napot és minden csillagot” mozgat, amelyről Goethe főművében a Chorus Mysticus énekli: „Csak földi példakép / minden múlan­dó; / itt lesz a csonka ép / s meg­bámulandó; / mit nincs szó mondani, / itt végbement; / az Örök Asszonyi / egébe ment.” Cs. Varga István // \ A böngészés izgalmát kínálja Önnek 3 napig az EXTRA MINŐSÉGŰ HOLLAND TISZTÍTOTT RUHÁK VÁSÁRA! Február 17-19-ig a Dobó téri férfidivat helyén OLCSÓN EGYEDIT! ^ ________ Nyitva: 9-18 óráig.____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom