Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
7j Üzen a szerkesztő: S. G. Levelét így kezdi: „Ebben az átmeneti, gyűlölettel, irigységgel, cinizmussal telített világunkban, amelyet egy nem eléggé elítélhető, az embertelenséget tervszerűen ideologizált, fertőző rendszer formált ki azokban, akik erre hajlamosak és fogékonyak voltak, észre sem lehet venni, hogy vannak szerényen, de annál lelkiismeretesebben dolgozó, saját munkájukban kimagasló eredményt is felmutató egyéniségek. Kis kitérő után így folytatja: „Soha nem bocsátanám meg magamnak, ha a sok visszataszító tapasztalat mellett nem próbálnám meg valamiféle munkatársi oldalpillantásra kényszeríteni a vezető beosztásbem tetszelgő személyeket, akik — tisztelet a kivételnek — az önimádat mellett figyelmet sem tanúsítanak az egészségügyben dolgozó, kiváló munkát produkálók iránt... Miért nem lehet például kellőképpen elismerni XY (a közelebbi meghatározás-megnevezés helyett all itt a két betű — A szerk.) évtizedes tevékenységét, szakmai, emberi magatartását, példamutatását, stb, stb.? Miért van arra szükség, hogy a magamfajta alkalmi fi ihásznak kell felhívni a figyelmét az egészségügy nagyrabecsült vezetőinek, nogy érdemben tegyenek különbséget a hivatásuknak élő és a pályatévesztett embemytízók között?” Tovább is folytatja írásában „a nem öncélú háborgást”, azt keresve, hogy ne csak átfussa valaki e dolgozatot, hanem foglalkozzon is a papírra vetett gondolatokkal, és hasson oda, nogy egy ön által is konkrétan említett személy megkapja a kellő elismerését. Válaszunk: érdemes, igen tanulságos ez a buzgalom. A téma okábol is, különösen pedig az okfejtés, majd a levélbe való be- lehevülés. Elemzésével, ilyenolyan érzelmi kicsapódásai miatt is, szakaszonként is foglalkozni kell. Az idézett, indító sorok után ön feltesz egy függő kérdést leplező állítást elénk indokolásnak: „Amíg módomban áll, fi- yelemmel kísérem, hogyan és óvá fejlődnek azok, akiknek hite, akar meggyőződése révbe, megfelelő pozícióba juttatja az arra érdemes egészségügyi szakembereket, miközben szembe- szállnak azzal a farkastörvény- nyel, mely sokszor a kiábrándultsághoz és a kiégéshez vezet.” Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy ennek, az ön leveíeben megjelenő, keserű hangú kifaka- dásnak ez a kulcsmondata. Távolról sem malmozunk a lehetőséggel, hogy az elmaradt elismerés gondja és a kérdéses orvos mellozöttségi érzése, tudata egy fedél alatt laknak. De hogy valahol találkoznak és hogy ez a levél nem véletlenül íródott — az teljesen bizonyos. Ennyire emocio- nált hangon, csak azért, hogy a barátomnak a sértettségén, mellőzésén valamit is enyhítsek, nem szoktak megszólalni. Némi leegyszerűsítéssel azt állítjuk, hogy itt ma is akadnak elfoglaltságok, ma is áldozatul esnek egyesek a mellőzöttségnek. Az is igaz lehet, hogy érvényesül a „farkastörvény , hogy „én nyomom előbbre az enyemet, a többit egye a fene” — és ebből és ilyenekből kiábrándultság, kiégés következik be. Erre az utóbbi esetre mondanánk mi azt: nem feltétlenül. Mert: van hivatás, hivatástudat, az arra való felkészülés, és van teljesítmény, aminek az objektív elbírálásara vannak feljogosítottak. Ön csak azt állítja, nogy van valaki a közvetlen környezetében, aki minden dicséretre érdemes. Anélkül, hogy értékítéletével vitába szállnánk, azt a kételyt is megfogalmazzuk, hogy hátha szubjektív, tehát elfogult az ön szemlélete? Ha nem így van, vagy ha nem így lenne — bar hangnemének szenvedélyessége erre utal —, akkor sem éreznénk magunkat feljogosítva arra, hogy minden aggály nélkül felsorakozzunk az ön állítása mögé, s kiadjuk a szituációt, a nevén nem nevezett, de ön által magasra értékelt személyt. Ezzel ugyanis bianco vállalnánk önnel a teljes nézetazonosságot, és ez mindenképpen kritikátlan álláspont lenne, másrészt kétségbe vonnánk azok döntési képességeit és jof át, akik a minősítést „a helye- en ülve” elvégzik. Még akkor is így kell tennünk, ha manapság sok a kiábrándultság és kiégés, és ettől szeretnénk megóvni az értelmiséget, amely végül is jóval hasznosabb alkotó eleme ennek a nemzetnek, mint ahogyan azt eddig hitték, mondjuk, akár tíz esztendővel ezelőtt is. Na, meg aztán esetleges állás- foglalásunknak meglenne az a nemkívánatos következménye, hogy gombamódra elszaporodnának az ön példáján okulok, és megugrana a postánk azok küldeményeivel, akik — úgy érzik — tudnak elég jól fogalmazni, érvelni ahhoz, hogy egy ilyen levelet megírjanak. Persze, vannak itt olyan hangulatkeltő elemei is az ön dolgozatának, amellyel külön is kellene foglalkoznunk, de a direkt kérdés és ítélet csak azt teszi lehetővé, hogy csak a leglényegesebb gonddal foglalkozzunk. Nem kell, nem is illik a társadalom amúgy is felbolygatott lelkiállapotát még azzal is tovább terhelni, hogy hivatalos elismerések felülbírálatával magánfórumot nyissunk és akarva, akaratlan egymásnak eresszük esetleg sértett és sértődött, netán ezután megsértődő embereket csak azért, mert a hiúság vásárán valaki nem kapta meg a saját maga által elgondolt porcióját. Ön kilöttyentette a csordultig telt lé- lekpoharat — ezek az ön kifejezései —, mi pedig próbáltuk a ki- ömlő keserűséget letisztogatni az asztalról — a magunk stílusában. // \ Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Egri Gyára felvételre keres 5—10 éves gyakorlattal rendelkező hőkezelő-edző és szerkezeti lakatos szakmunkásokat. Fizetés: megegyezés alapján. Jelentkezni: Eger, Mátyás király u. 165. sz. alatt, a munkaügyön lehet. ^ -------* 4 . HÍRLAP, 1992. február 3., hétfő Egy baleset margójára — hatásvadászat nélkül A Heves Megyei Hírlap január 27-i számában megjelent D. Juhász András mozdonyvezető, a MOSZ miskolci ügyvivőjének levele az 1992. január 7-én Csány és Vámos- györk között történt vonat-autóbusz balesettel kapcsolatban Egy baleset margójára címmel. írása igazságtartalmában, feltételezésében, gondolatmenetében nagymértékben sértő, rágalmazó, hitelrontó, valótlanságokat tartalmaz a hatvani kórház gyógyító tevékenységére vonatkozóan. A sajnálatos esemény után a vétlen mozdonyvezető ambuláns ellátása megtörtént, fejsérülése önmagában kórházi kezelést nem igényelt. Az átélt események okozta lelki megrázkódtatás akkor még kifejezett tünetek formájában nem nyilvánult meg, amit bizonyít az is, hogy a felajánlott kórházi felvételt ő sem tartotta szükségesnek. A rendőrségi kihallgatás után — ez ugyancsak a kórházban történt — segítőkészen rendőrségi gépkocsi szállította E O.-t a vasútállomásra. A hatvani vasútállomáson levő szállást sem vette igénybe, inkább a hosszadalmas hazautazás lehetőségét választotta. A tragikus események, a körülményes hazajutás később okozhatott olyan idegkimerültséget, amely valószínűleg hosz- szú ideig kihathat lelkiállapotára. Ez a szerencsétlenség azonban nem indokolja, hogy a sérült mozdonyvezető helyett, a baleset utáni eseményeket csak elmesélés alapján ismerő, „jól odamondogató” munkatárs egy kórházi kollektíva munkáját lejárató és embertelen magatartást feltételező értékelést tegyen. Tudomást szerezve a balesetről, nemcsak a baleseti sebészet, hanem a kórház teljes személyzete — munkaidőtől, beosztástól függetlenül — megrendülve és a betegek ellátására felkészülve várta a különböző súlyos- ságú sérülteket. Mindez addig tartott, amíg minden balesetes ellátása biztonsággal megtörtént. Nem hiányoljuk a köszönetét, mivel ez a dolgunk, vagyis „a műszaknak vége, abbahagyhatjuk” elv a folyamatos kórházi ellátásban számunkra ismeretlen. D. Juhász András hasonló tartalmú — és a kórházi dolgozók munkája ellen hangoló — levelét több újságban is megjelentette, aminek igazi célját nem értjük. A társadalom egy rétegének — jelen esetben a mozdonyvezetőkének — hangadója kíván lenni egy, a munkáját hasonló tisztességgel végző másik réteg rovására. Az egészségügyi ellátásban minden részletre kiterjedő, hibátlan munkát szeretnénk végezni. Ha késik a vonat, nem biztos, hogy a mozdonyvezető a hibás... Dr. Freili Géza a hatvani kórház orvos-igazgatója Kölykösen Ahogy „egy kölyök” látja Tisztelt (gábor)! A január 20-án megjelent Kölykösen című cikkéhez szeretnék hozzászólni. Sajnos, nem tudom, hogy hány éves Ön, de biztos kilépett már az ifjúságból. Ugyanis csak ezzel lehet magyarázni a felháborodását. Ön valószínűleg általában este 7 órakor kapcsolja be a televíziót, s ahelyett, hogy a második csatornát nézné — ami talán Önnek szólna —, inkább a fiatalokon idegesíti magát. Miért kell egy diákműsorban öltönyben fellépni, művelten, kifogástalanul beszélni, viselkedni? Ön nem volt fiatal? Nem fordult elő, hogy egészen természetesen viselkedett? Ha gyakrabban lapozná a tévéújságot, rájönne, hogy nemcsak „kölyökműsorból” áll a napi program. Egy heti műsorprogramban — ha nem is pontosan —, el van osztva a különböző érdeklődési körű embereknek szánt műsor. Van kisgyerekeknek, diákoknak, üzletembereknek, mezőgazdászoknak, stb. szóló műsor is. S még sorolhatnám, hogy mennyi mindenkihez szóló és hány féle program létezik. Miért pont a „kölyköket” szúrta ki? Ami Önnek ostobaság, érthetetlen beszéd, az nekünk, fiataloknak érdekesség, s ráadásul a mi „diáknyelviünkön” szólnak hozzánk. Talán a Pénzvilág és a Menedzser magazin műsorait jobban megérti. Hát akkor miért nem azokat nézi? Ön — azt hiszem — nincs tisztában azzal, hogy a televízió programjai valóban különböző korosztályokhoz szólnak. A „kölyökműsorokban” is beszámolnak több érdekességről, furcsaságról. Minket ezek érdekelnek. És nem hiszem, hogy egy korosztályon kívüli műsorvezető jól helyt állna ezen a téren. Nem csupán rossz „gyerek műsorvezetők” léteznek (mellesleg mi még tanulhatunk). Például a szilveszteri műsorvezetők előbb leitták magukat, mintsem kellett volna. Ez talán megfelelő megjelenés? Remélem, a hangvételem nem volt túlzottan sértő, s Önben megfelelő vitapartnerre találok. Essen gondolkodóba: ugye, kár, hogy elmúlt az ifjúsága? Minden korosztály más, nem hasonlíthatunk teljes mértékben az idősebbekhez. Szeretnénk természetesebben viselkedni, s ezért mi még könnyedébben vesszük a dolgokat. Minden fiatal lázadni akar. Miért köt ebbe bele? Ha el tud vitatkozni továbbra e témán, várom válaszát az újságban. Tisztelettel: egy kölyök (17 éves) Kedves Kölyök! Az első fiatalságon valóban túl vagyok, de korántsem felejtettem el. Bizony, hiányoztak a nekünk szóló műsorok. Ezért is szeretném, ha a mostani tizenévesek jó programokat kapnának. Nem a „kölykös”, a lezser hangvételt kifogásolom, hanem a butaságot, a zűrzavart, az ügyetlenséget. Kirívó különbség van például a korosztályi produkciók és a bennük levetített nyugati, de még a hazai videoklipek, s a „körítés” között. De érdemes összevetni e műsorokat az „égi csatornákon” érkező társaikkal is. Természetesen más programokban is előfordulnak sutaságok, de ezekről is szoktam írni e jegyzetekben. Nem elsősorban életkorom alapján megítélve a televíziót, hisz az évek száma nem érdem, csupán állapot, (gábor) Horoszkóp február 3-tól 9-ig KOS (III. 21.-IV. 20.) Szerelem: Szívügyekben most önre mosolyog a szerencse, úgy érzi, jó lenne örökre fenntartani a jelenlegi állapotot. A héten semmi sem borítja fel nyugalmát. Hivatás: Aki kér, annak adatik — hirdeti az írás, és ez a hétköznapi életben is így van. Ne szégyellje elmondani kívánságát, biztosan akad valaki a környezetében, aki segíteni tud. BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: Eddig mindig bevált, ha az érzéseire hallgatott, miért tenne most másként?! A barátok tanácsát érdemes meghallgatni, de cselekedni csak a saját elhatározása alapján szabad. Hivatás: Kicsit könnyelmű, nem nézi meg, mit ír alá, így a szerződés egyoldalú lehet, túl sok terhet róva önre. A héten pár emberrel nehezen érteti meg magát. IKREK (V. 21.-VI. 21.) Szerelem: Túlbecsüli partnere értékeit, s többet érez a kapcsolatban, mint amennyi az valójában. Struccként homokba dugja a fejét, hogy ne lássa a valóságot. Hivatás: Csalódik valakiben, akire nagyon számított, s most egyedül kell megoldania a felmerülő problémákat. Néhányan a háttérben azon mesterkednek, hogy rossz színben tűnjön föl. RÁK (VI. 21.-VH. 22.) Szerelem: Ezekben a napokban rendkívül fontossá válik a család, az állandó partner. Mintha bizonytalannak érezné magát érzelmi téren. Hivatás: Ne mondjon addig véleményt senkiről (és semmiről), amíg alaposan végig nem gondolta szavait. A hirtelen beszéddel elronthatja szépen bontakozó szerencséjét. Kérje ki barátai tanácsát! OROSZLÁN (VII. 23.-VIII. 23.) Szerelem: Érzelmi viharok dúlnak most a lelkében. Gondolatait új ismerőse köti le, de a világért sem akarná megbántani régi partnerét, emiatt vívódik. Hivatás: Felelősségteljes megbízatást kap, amihez nyugalomra és koncentrálásra van szüksége, ez azonban a héten aligha adatik meg. Vigyázzon, valaki szemet vetett a székére s pénzére! SZŰZ (VIII. 24.-IX. 23.) Szerelem: Egy percig se higy- gye, hogy boldogtalan, csak kicsit túlkomplikálta a dolgokat. De az is lehet, hogy szerelemnek hitt egy barátságot, s innen a bonyodalom. Hivatás: Valami új feladatra, új erőpróbára vágyik, már ún- ja a régi, rutinra épülő munkát. Egyre terhesebb a közösség is, de jó na tudja: ez most nem a változtatások időszaka. T elefon-Horoszkóp magyar nyelven! Tudj meg többet a jövődről! Ez a saját eheti horoszkópod. r\ Hívd fel ezt a számot! Tárcsázd előbb a ^☆©00/160949076 + számot és utána folytatólag a saját csillagjegyed számát 31 Kos 32 Bika 33 Ikrek B 34 Rák & 37 Mérleg 40 Bak ~*?1 Ú 35 Oroszlán 36 Szűz •Sg 38 Skorpió 39 Nyilas n 41 Vízöntő • • $ 48 Halak A telefonhívás ára percenként 150 Ft MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.) Szerelem: Meglehetősen hullámzó a hangulata. Ha új partnerével szakít, az azt jelenti, hogy egyiküknek sem volt komoly ez a kapcsolat. Hivatás: Ismét erőpróba előtt áll. Kemény hétnek néz elébe, elsősorban az emberi kapcsolatok feszültsége miatt. Több vitás kérdést is rendeznie kell. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.) Szerelem: Boldog órák és — ha még egyedül van — meglepő hódítások várják az elkövetkezendő napokban. Emlékezetes élményben lesz része! Hivatás: Rendkívül kedveznek a csillagok a vállalkozó kedvű Skorpióknak. Ha most megragadják a lehetőséget, biztos, hogy siker koronázza kezdeményezésüket. NYILAS (XI. 23.-XII. 21.) Szerelem: Most annyi mindennel kénytelen foglalkozni, hogy az új kapcsolat kialakítása háttérbe szorul, nincs hozzá ereje, így inkább csak álmodozik az illetőről. Hivatás: Mindig a megfelelő pillanatban lép, s ennek nyomán úgy tűnik, mintha az események előtt haladna. Ez imponál is megbízóinak, feletteseinek és üzlettársainak is. BAK (XII. 22.-I. 20.) Szerelem: Béli/'/r'\ kére, szeretet'1/ jjv—^ \ re, nyugalomra [ / j vágyik, tehát »-/ ■»» f / maradjon végre nyugton! Partnere már nagyon ingerelhetővé vált az utóbbi időben az Ön állandó kö- tekedése miatt. Hivatás: Célratörő és erőszakos, bár mindezt meglehetősen kedves csomagolásban teszi — mindenesetre környezetét így is alaposan felbosz- szantja néhány megjegyzésével. VÍZÖNTŐ (I. 21.-II. 20.) Szerelem: Minden gondolatát az igazi utáni vágy köti le. Talán nem is sejti, hogy a most futó kalandnak hitt kapcsolatból bontakozik ki a rég várt, nagy szerelem! Hivatás: Mintha minden energiáját arra pazarolná, hogyan bújjon ki a felelősség alól, pedig épp most kellene teljes erőbedobással harcolnia, hogy a versenyből győztesen kerüljön ki. HALAK (II. 21.-III. 20.) Szerelem: Ha új kapcsolatot kezdeményezett, ne sokáig halogassa érzelmei megval- lását, mert té- tovaságával rossz színben tűnhet fel partnere előtt, aki nem tudhatja, hogy ön érző lélek. Hivatás: Túl sok támadási felületet hagyott ellenségeinek, amit ők ki is használnak. Számítson néhány kellemetlen epizódra a hét közepén. Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-hétből)
