Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
cutn, üui\mi u. 3. ici.. 11 ~/ 11, io-/ ü£ rdA. 11 -# 11 ncs^vcicil UIJ. £9UU r l T UU L/IVl H ÍRIAP, 1992. február 3., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Az iskola a tehetségekért „harcba száll” Valami új a GMSZ-ben! Olyat már hallottunk, hogy a negyedik osztály után egyenesen a gimnáziumba csöppen a kisiskolás. (Gyöngyösön a Berzében, Egerben a Dobóban kísérleteznek a nyolcosztályos gimnázium bevezetésével.) Már arról is hírt adtunk, hogy létezik 1+4-es rendszer, amely a nyelvoktatásra fekteti a hangsúlyt (az egri Gárdonyiban például), s már évek óta ismert a 4+1-es, 4+2-es : szisztéma. Az oktatás kísérletező korszakát éli, s az mindenképpen 5 büszkeséggel tölthet el bennün- i két, hogy városunk iskolái milyen leleménnyel vállalkoznak. Szabó Péter, a Gép- és Műszer- : ipari Szakközépiskola igazgatója is egy merőben új kezdeménye- ! zésről számolt be. — Igaz a hír, önök valóban már nyolcadikban szeretnék képezni a tehetséges gyerekeket? — Sokéves tapasztalat, hogy a nyolcadik osztály második féléve a már középiskolába felvett tanulóknak kihasználatlan, leállnak a tanulással. A középiskolai képzés első félévében a tanulás és a tanítás intenzitását gátolja az új környezetbe való beilleszkedés. — Nem egyszera beilleszkedés nehézségei komoly konfliktusokhoz vezetnek, ha a kisdiák nehezen találja a helyét... — Éppen erről van szó... Úgy véljük, jobb, ha ebben az életkorban kerülnek az iskolába, s nem állítunk eléjük azonnal megemelt követelményeket. Ezzel a megnyert egy évvel lehetőségünk van jól gazdálkodni. A nevelési céljaink: a helyes önismeret, a kommunikációs kézség fejlesztése, az intenzív tanuláshoz szükséges képességek kialakítása. Ha a tanuló a nyolcadik után meggondolja magát, bárhol továbbtanulhat. Természetesen automatikusan folytathatja a tanulmányait a GMSZ-ben, vagy a Neumannban. A GMSZ pályázatában — melyet a minisztériumhoz nyújtottak be — mindezt egzakt módon megfogalmazták. Elméletben alaposan kidolgozott tervvel fognak hozzá az 1992/93-as tanévben a nyolcadikban a matematikai tehetséggondozó osztály indításához: nemcsak a matematikai, hanem az intenzív nyelvi képzést is ígérik. A tervezett heti óraszámok a következők: matematikából 6, a választott idegen nyelvből 4. Az informatika keretében a számítástechnikéval is megismertetik a diákokat. A tehetséggondozó osztályba a jelenlegi hetedikeseket várják. A felvételt eldöntő pontszám a matematikai írásbeli felvételi, a szóbeli elbeszélgetés, valamint a féléves érdemjegyek átlagából tevődik majd össze. A jelentkezéseket február 15-ig várják az iskola titkárságán. Cím: Gép- és Műszeripari Szakközépiskola 3300 Eger, Rákóczi u. 2. A szülő is és az iskola is elküldheti a jelentkezést. Bővebb információkkal a február 7.16 órai szülői értekezleten szolgálnak. (ji.) „A világ csak hangulat” Schubertiádák — időszerűen Kalmár Gyula, az Egri Zeneiskola művésztanára ezen a télen arra vállalkozott, hogy Schubertét mutassa be hat zongoradarabjának felhasználásával. A színes zenei mozaikokból összeálló portré kitűnően sikerült, mert Kalmár Gyula nemcsak választott — és jól birtokolt — hangszerének művésze, de benne a legjobb értelemben megfészkelő becsvágy működik: gondosan, elmélyülten dolgozza fel magában a műveket, míg kialakítja az összképet, amelyet aztán el is fo- adtat hallgatóságával. A koráb- i években Beethoven, Liszt zenéjével foglalkozott ilyen behatóan, és nemcsak azért, hogy egy-egy koncertet végigzongo- razhasson. Schubert azonban valami egészen más, mint az említettek. Beethovennél az akkori európai történelem zúgása és egy lángész szenvedélye hallható. Mindazokat a regisztereket megszólaltatja, amik az emberi szellemben és lélekben működtethetőek azért, hogy a zene nyelvén kifejezzék az emberi méltóságot, a közösséget, amely nélkül az élet elképzelhetetlen. Liszt programzenét ír, a jövőről és a jövőnek beszél olyan átadással, amelyben az egész emberiség, mint jelenlét, mint sors, mint végzet, mint lelki célszerűség és transzcendentális lehetőség, a végső küzdelemre való elszántság, lehetőleg a győztes felkészülés érzékelhető. Schubert — és minden Schu- bertiáda, akár dal, akár impromptu, akár szonáta, akár fantázia, akár „csak” moment musical — mindig is a hangulatát veti papírra, azt a múló pillanatot varázsolja kottává, harmóniává, amely éppen elmúlt és arra kész- tette-kényszerítette őt, hogy legőszintébb igazát előadja barátainak és saját magának. Gyónás ez a zene — magának. Míg rövid élete eltelik, csaknem olyan viharos mozgással folyik-alakul az európai történelem, mint napjainkban, amikor mi is lélegzetvisszafojtva szemléljük és végigéljük a heteket, hónapokat, eveket, amikor birodalmak omlanak össze, recseg-ropog a földrészek közötti nyugalom igy-úgy összehozott szerkezete, már álig tudjuk követni, mi és milyen logika szerint működik korunkban. És Schubert szeh'd zongorás pillanatai, a rögtönzések, a táncok, az A-moll szonáta is — hangulat. Itt drámai nyitások nem történhetnek, itt a külső világ ezernyi gondja, őrülete, harca meg sem jelenhetik, itt nincs nyugtázása hősöknek és nagylelkű kortársaknak, itt csak az egyéni érzések, hangulatok léteznek, belül kavarognak a talán félig ébredésben lévő szenvedélyek. Schubert és zenéje kifejezése annak, hogy vagyunk, a létezésben csak az egyes szám első személy, az én a fontos: én panaszkodom ma- amnak, ennyi vagyok, ennyire angszereltek engem, bánat is mocorog valahol a mélyben, de ez nem annyira fontos, mint az, hogy ez az eppen jelenlévő hanf ulat, ez a lelkiállapot pontos ülső rajzolatot kapjon a kottafejekben. Ez a világ hangulatból áll, aminek a kerete a bennem — belül — lévő harmónia, mert egysége, amivel bárki megismerkedhetik, megbarátkozhatik, az a dallam, amelyből ragyogó, nagyobb egységeket lehet megszerkeszteni. Ilyen gondolatok kergetőztek bennem, amikor végighallgattam a három rögtönzést, a C-moll-t, a Gesz-dúrt és az Asz- dúrt, majd a három táncot, az Asz-dúr moment musicalt, Beethoven F-dúr szonátáját és Schubert A-moll szonátáját. És ami Schubertnál az alaptermészetéből áradó magatartás, a hangulatok, érzések fellobbanásakor olykor felizzó parázs, Schopenhauernél, a romantikus gondolkodónál — a világ csak hangulat — már filozófia. Es ha a filozófiát a mai köznapi gyakorlatunkban életbölcsességre lehet átfordítani, akkor ezeket a schuberti rögtönzéseket, az elmúló hangulatról elmélkedő „csacskaságokat”, a táncokat is, a néhol feldübörgő szonátát is tekintsük eligazításnak: érdemesebb a viharosan felettünk elrobogó események elől, alól visszavonulni, azokkal csak annyit törődni, azok miatt csak annyit aggódni, amennyi a felelősségünk lehet, vagy amennyire kényszerként, kényszerítőként hatnak ránk: a belső harmónia megteremtése, a belső hangulatok átélése igazíthat el igazán minket, tehet bölcsebbé gondjaink elviselésében. Többek között ilyen gondolatok megszületésért járogatok koncertekre. Mert bennem most is megszületett az a bizonyos katarzis, amiért — művész és közönség — keressük és szeretjük egymást. Farkas András Diszkréció a csomagban Amikor létkérdés az észrevétlen biztonság Ma már csak álszemérmesebb honfitársaink ütköznek meg a nap mint nap harsogó tévéreklámon, melyben a különféle intimbetéteket hirdetik. Emberi dolog, hm. S az ifjabb korosztály PRO KONTINENZ Csomagküldő Szolgálat Eger, Klapka u. 5/b. 3300 Telefon: 36/11-464. ..... \ felvilágosításához is hozzásegítenek minket a reklámok. Amiről beszélni lehet — természetes. Máshogy vagyunk viszont a betegségekkel. Az egészségesek nehezen fogadják el a normálistól eltérőt. Sőt, maguk a betegek is úgy érzik, szégyellnivalójuk van. Pedig ez nem igaz... Minden esendőség, ami emberi, megérthető, és segíteni is lehet. Kevesen tudnak a gyűjtőnéven inkonti- nencia urinae-nek nevezett betegségről, amely vagy önállóan, vagy más betegség kísérőjelenségeként lép fel, s köznapi szóval vizelet- illetve székletvisszatartási képtelenségnek nevezik. Nos, sok ember szenved ilyenben, idősek is, fiatalok is. A betegségnek különféle fokozatai vannak. A legsúlyosabb esetekben az illető ágyhoz kötött, de van, aki csak a szégyenérzet miatt nem mer emberek közé menni. Kevesen tudják, hogy közel a megoldás. Magyarországon egy osztrák cég forgalmaz olyan nadrágokat, betéteket, melyek megteremtik ezekben az esetekben is az észrevétlen biztonságot. Boldizsár Attiláné egri vállalkozó ennek keretében egy csomagküldő szolgálatot vezet. Mint egészségügyi dolgozó, ismeri a problémát, s ő maga is azon a véleményen van, hogy a diszkréció ennél a tevékenységnél elsődleges. A betegeknek — vagy hozzátartozóiknak — csupán írniuk kell a megadott címre, s a megküldött tájékoztató alapján kiválaszthatják a betegségüknek megfelelő legbiztonságosabb segédeszközöket. Mint hírlik, a termékeket az egri kórházban is bemutatják. A környezetvédelmi szakról — egy másik katedra szemszögéből Érdeklődéssel olvastam Szilvás István Szeptembertől új szak a főiskolán; Katedráról — környezetünkért..., Beszélgetés dr. Kárász Imre főiskolai tanárral című írását. (Heves Megyei Hírlap, 1992. január 29. III. évf. 24. sz. 5. old.) Ez már a harmadik ilyen témájú olvasmányom volt másfél hét alatt. (Szeptembertől a biológiával párosítva. Környezetvédelmi szak az egri főiskolán, Heves Megyei Hírlap, 1992. január 20. 3. old. „Középiskolások figyelmébe. Új szak az egri tanárképző főiskolán” Észak- Magyarországi Extra, 1992. január 23. 6. old.) Előrebocsátom, én dr. Kárász Imre kollégámmal értek egyet, ellentétben azokkal, akik megkérdőjelezik a környezetvédelmi szak létjogosultságát. Érvelését a környezetvédelmi szakember- képzés mellett indokoltnak tartom és támogatom. Különösen azután, hogy mindhárom cikkben olvasható, hogy a hallgatók tanulmányaik során számos speciális szakterületről, egyebek mellett ”a természetvédelem jogi és politikai vonatkozásairól kapnak modern ismereteket”, foglalkoznak ”környezetvédelmi politikával”, valamint átfogó képet kapnak... ”a környezetvédelem és a jog, a társadalom viszonyáról.” Megnyugtató, hogy ilyen ismeretek birtokában ezek a leendő környezetvédelmi szakemberek nem szűklátókörű „szakbarbárokként” fognak főiskolánkról kikerülni. Nem egyszer tapasztaltam ugyanis politológiai kutatásaim során környezetvédő szervezetek körében azt a magatartást, hogy a környezetvédelmet csak szűkén vett szakmai kérdésként kezelik, és nem kívánnak annak politikai vonatkozásaival foglalkozni. Félreértés ne essék: nem a téma erőltetett túlpolitizálását kívánom elérni. De meggyőződésem, hogy az ökológiai problémák megoldásáért nemcsak szakmai, hanem politikai eszközökkel is kell harcolni. Ez pedig politikai ökológia nélkül nem megy, erre a leendő hallgatókat fel kell készíteniWa- zai és külföldi példák sokasága bizonyítja ezt. A németországi zöldek sem akartak először politikai parttá szerveződni, de végül is — hosszú vajúdás után — rájöttek, hogy a környezetvédelem érdekeit csak a politika porondján tudják eredményesen képviselni. Erre a magyarországi és Heves megyei környezetbarátok nem mindegyike érzett még rá. Példa erre az 1990. évi választásokon elért kudarcsorozatuk. Ezért tartom jónak, hogy a cikkekben ilyenekről olvashattam. Nem örülök viszont annak, hogy azokra a szakmai megbeszélésekre, konferenciákra, ahol a riportban említett érvek és ellenérvek összecsaptak, nem hívtak meg a főiskoláról politikai ökológiával foglalkozó szakembert. Nem értek egyet az előzetes tantervi koncepcióval sem, amelyben eddig még nem szerepel a politikai ökológia, sem mint melléktárgy, sem mint idevágó speciális kollégium. A hiányosságot még nem késő pótolni. Nagyon bízom benne, hogy ez mielőbb megtörténik. Ez az új tanterv ugyanis példaértékű lehet. Mert ha ott sem sikerül a különféle tudományterületek oktatóinak együttműködni, ahol a legkézenfekvőbb — az ökológia és a politikai ökológia területén —, akkor mit várjunk majd el ott, ahol erre kevésbé kínálkozik lehetőség. Hacsi Lajos Igazgatóváltás az Ifjúsági Házban Mint korábban hírül adtuk, Fridél Lajos indoklás nélkül lemondott az Ifjúsági Ház igazgatói tisztségére!. Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala művelődési és sportirodája az Ifjúsági Ház igazgatói teendőivel Nagy Attilánét bízta meg mindaddig, amíg az állásra kiírt pályázatokat el nem bírálják. A város címere Az egri közgyűlés legutóbb arról is döntött, hogy milyen alkalmakkor és kik használhatják a város címerét és zászlaját. A rendelet szerint a város címere díszítő és utaló jelképként használható. A képviselők módosító javaslata alapján döntöttek, hogy ha egriek kérik a címer használatát, akkor a polgármester, ha vidékiek, akkor a közgyűlés dönt erről. Költözik a technikum? Az egri önkormányzat február 28-i üléséről szóló tudósításunkban ismertettük azt a megoldást, amelyet az angolkisasszonyok intézetének bővítése érdekében tervez az egri testület. A volt 13- as iskolába — néhány általános iskolai osztály mellett — jelenleg a 212-es szakmunkásképző 33 tanulócsoportja, mintegy ezer diák jár. Az elképzelés szerint az érckutató épületét kapná meg a szakmunkásképző. Ehhez azonban még a beígért kormányzati támogatásra vár a város. Barátságkövetségben Amerikában Atlanta egy egri szemével... A The Friendship Force International, azaz a Nemzetközi Baráti Szövetség atlantai központja meghívására a múlt év vegén a magyarországi szervezet tizenhárom tagú csoportja utazott az amerikai Georgia államba. A Friendship Force of Hungary „barátságkövetei” a működő öt klub tagjaiból kerültek ki. (Budapest, Eger, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár) Az egri klubot ketten képviseltük Tur- csányi Andreával. Bizonyára kevesen tudják, hogy a Barátsághadtest 1977-ben jött létre. Egyik alapítója Carter elnök felesége volt. A szervezet célját jelmondata is tükrözi: „Barátsággal teremtsünk békét a világban!” Ez a nyitott, pártoktól és ideológiáktól független nemzetközi szervezet feladatának tekinti, hogy szervezett csereutazások, vendégfogadások keretében összeismertesse, egymáshoz közelítse a világ nemzeteit. A találkozók során kialakuló személyes kapcsolatok pedig a népek közötti országhatárokat is áthidalják. Nos, Atlantában a vendéglátó klubtagok lelkes csoportja fogadott. Nyelvi nehézségeinket (az amerikai angol sajátos akcentusa) legyőzte az atlantaiak közvetlensége, nyíltszívűsége. Középilletve a jómódú réteghez tartozó családoknál laktunk, ahol figyelem és vendégszerető gondoskodás vett körül bennünket. Ott-tartózkodásunk a „Christmas Time”-ra esett, amely Advent első napjától kezdődik, és az ünnepi hangulat, a várakozás varázsa mindenhol érzékelhető volt. A karácsonyi díszbe öltöztetett város lenyűgöző látvány volt. Georgia a legnagyobb a déli államok között, nevét II. György angol királyról kapta, aki 1732- ben engedélyt adott a gyarmat megalakításara. A függetlenségi háború után gyorsan felvirágzik. A rizs- és gyapottermesztése révén a rabszolgamunkán alapuló ültetvényes állammá válik. Ma már ennek kevés nyoma látszik, hiszen az iparból származó jövedelem meghaladja a mezőgazdaságét. Sok gyümölcsöt termesztenek. Innen ered az állam beceneve is: The Peach State, vagyis „az őszibarack állama”. Sok emlékét láthatjuk Észak és Dél harcának, a polgárháború nevezetes csatáinak. Ezek közül az egyik legérdekesebb emlékhelyet Chattanooga városban láthattuk, ahol több hónapon át tartott az ostrom és az ütközet, amely „felhők feletti csata” néven került be a történelembe. A várost ugyanis a magasra törő Look out Mountain hegy övezi, és az egykori csatatér ma a Chic- kamaugga and Chattanooga National Military Park. A küzdelem színhelyén mintha csak megállt volna az idő, ágyúk, lőszerkocsik, katonai állások jelzik, hogy itt győztek az északi egységek tábornokai, Sherman és Grant. A vesztes háborúnak és a déli katonáknak állít emléket a Cyclora- ma múzeuma is. Ami a jelent, pontosabban a jövőt illeti... A ’96-ban megrendezendő Nyári Olimpiai Játékok színhelye Atlanta lesz, amelynek kontúiját hatalmas felhőkarcolók, luxusszállodák, áruházak, magas toronyházak és modem irodaépületek jellemzik. A 2 millió lakosú város Dél egyik legdinamikusabban fejlődő polisza. Többek között repülőgép-, autó-, gyógyszer- és Coca Cola f ;yár, harminc egyetem és főisko- a jelzi ezt a növekedést. Atlantában megtapasztalhattuk, hogy a F. F. milyen tekintély- lyel rendelkező, aktív szervezet. Befolyásos pártfogói révén eljuthattunk olyan helyekre is, ahová az átlagturista nem mehet be. Nagy élményt jelentett számunkra a CNN tévétársaságnál tett látogatásunk, ahol személyesen találkozhattunk a hírtelevízió alapító tulajdonosával, Ted Turnend. A Time hetilap a múlt évben Turnert választotta az „év emberének”. A ’80 óta működő, 24 órás műszakban dolgozó televízió hírszolgáltatásai szinte egyedülállóak. A stáb munkájába és a hírtechnika rejtelmeibe mi is bepillanthattunk. Az ebédet a CNN épületében fogyaszthattuk el, amire a különleges jelző több okból is illik. A kétezer tudósítót foglalkoztató atlantai tévéközpont olyan építészeti remekmű, amelynek nincs két egy* forma szöglete. Az egymásba fonódó négy épület közös üvegtetővel borított és függőkertekkel díszített. Hangulatos teraszán húsz fajta salatakülönlegesség- ből és ugyanannyi féle gyümölcsből választhattunk, s fogyaszthattunk tetszés szerint. Ugyancsak emlékezetes marad a kormányzói palotában megrendezett karácsonyi fogadás, amelyen részt vehettünk. Georgia állam kormányzója Zell Miller, valamint felesége, Shirley M. üdvözölt bennünket. A kormányzó karácsonyi beszédét követően kétszáz tagú néger babtis- ta kórus énekelte, zúgta az „örvendj világ, az Úr eljött” kezdetű éneket az impozáns környezetben. Az út igazi értékét természetesen a sok-sok látnivalón túl az amerikai F. F. klubtagokkal kötött barátság adja. Szeretetre méltó egyéniségüket egy életre a szívünkbe zártuk... Oravecz Júlia t
