Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
HÍRLAP, 1992. február 22-23., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Az erőmű rekordja Tizennyolc éves rekord dőlt meg a Mátrai Erőmű Rt.-nél. Csütörtökön a visontai erőmű fennállása óta a legtöbb villamos energiát termelte, mégpedig 18 millió 120 kilowattórát. Az ezt megelőző csúcs 1974. február 13-án volt, 17 millió 983 ezer kilowattórával. A mostani eredményt a tavaly nyáron sikeresen befejezett rekonstrukció tette lehetővé. A lakásépítési támogatásról Több más közérdekű téma mellett a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásának lehetőségeiről szóló rendelettervezetről tanácskozik során következő ülésén — február 25-én 11 órától — Eger önkormányzati közgyűlése. Ezúttal terjesztik ismét a képviselők elé a korábban közszemlére bocsátott helyi autóbusz-közlekedési tarifa emeléséről szóló tervezetet is. Találkozás a cserkészekkel A megyei közgyűlés elnökének, dr. Jakab Istvánnak a meghívására látogatást tett a megyeházán dr. Sz. Lukács János, a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke, s a helyi cserkészek vezetősége. Tárgyaltak a cserkészszövetség megyei munkájáról, s megegyezés született abban, hogy lehetőséget kapnak a megye pedagógusai és polgár- mesterei körében célkitűzéseik ismertetésére, és a tardosi sporttáborban képezhetik a helyi cserkészeket. Gyöngyöshalászi fórum Gyöngyöshalász polgármesteri hivatala tájékoztató előadást szervez február 25-én, kedden este 7 órakor a helyi művelődési házban. Az ott élő polgárok kérése az volt, hogy a szövetkezetek sorsa kerüljön napirendre. Ezért Juhász Pál SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, a téma ismert szakértőjét hívták meg erre az alkalomra. Más településekről is szívesen látnak érdeklődőket. Hallássérültek miséje Vasárnap délután 5 órától tartják meg az egri II. kórház Széchenyi utcai Szent Anna-kápolnájában a hallássérültek — speciális tolmácsolású — miséjét. Keresztrejtvényünk nyertesei A február 15-16-án közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem, hanem én akartam tőle. Mert akkor majd elhozom őket az anyámtól.” A jó válaszokat beküldők közül a következők nyertek 100 forintos könyvutalványt: Juhász Ferencné (Eger), Vereb László (Recsk) és Csuhaj László (Bekölce). Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfejtését február 27-igküldjék el címünkre (3301 Eger, Pf. 23.) Az autóbuszközlekedésről Nagy vihart kavart egész Észak-Magyarországon a Volán-vállalatok személyszállítási dijainak tervezett emelése. Az önkormányzatokkal a Volán ugyan egyeztetett, de egy pénzügyminisztériumi leirat nyomán engedni kellett ezekből az új árakból. Az így keletkező veszteségek a vállalat számára elviselhetetlenek. Mégis, mi a megoldás? Erről a kérdésről lesz szó a Miskolci Rádió hétfő reggeli műsorában, 7 és 9 óra között. A 46/ 45-510-es számon váiják a hallgatók kérdéseit. Horn Gyula az egri Dobosban A már közkedvelt irodalmi kávéház mellett újabb sorozatnak ad otthont az egri Dobos cukrászda, derült ki a tegnap délutáni sajtótájékoztatón. A rendezvények házigazdái — Horváth László országgyűlési képviselő és lapunk munkatársa, Molnár Zsolt — elmondták: jeles közéleti személyiségekkel beszélgetnek majd estjeik során. Elsőként, március 5-én, csütörtökön 18 órától az exkülügymi- nisztert, Horn Gyulát látják vendégül. Az országban az elsők között: Hevesben Díj a nyomravezetőnek Pénteken kapta szerkesztőségünk az információt, hogy a hazai rendőrség történetében egyedülállóan a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője díjat tűz ki annak, aki az ivádi emberölés ügyében az ismeretlen elkövető nyomára vezeti a hatóságot. A valóban példa nélküli megoldásról dr. Orosz Gyula r. alezredest, a megyei főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettesét kérdeztük. — Miért éppen az ivádi emberöléses esetet választották? — A múlt év december közepén történt brutális gyilkosság esetében a kiterjedt, nagy erőkkel folytatott nyomozás ellenére sem sikerült olyan adatokhoz jutnunk eddig, amelyek az elkövetőkhöz közelebb vinnének bennünket. — Mekkora összeget ajánlanak fel? — Nettó 100 ezer forintot. — Mihez mérik a díjat? — Az ügy súlyához, bonyolultságához, az elkövető veszélyességéhez igazodik a díj nagysága. — Idáig nem alkalmaztak ilyen módszert, amikor az állampolgárokhoz fordultak segítségért... — Korábban ugyanis nem voltak meg a jogszabályi alapjai. Most viszont belügyminiszteri utasítás és az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjének intézkedése teszi lehetővé a dijki- tűzést. Ez annyira friss, hogy csütörtökön kaptuk meg a hivatalos dokumentumokat. — Ennyi pénzért már érdemes felvilágosítással szolgálni. De ki garantálja a bejelentő biztonságát? — Maga a jogszabály. Az információt nyújtó személy kiléte, bejelentésének tartalma szolgálati titok! Csak akkor fedhető fel, ha az illető azt önként nyilvánosságra hozza. Ugyanakkor csak olyan tájékoztatás díjazható, amiről az ellenőrzés során bizonyossá válik, hogy jelentősen segítette a nyomozást. — Nem gondolják, hogy lesznek kétkedők, akik majd úgy hiszik, a rendőrség nem képes megbirkózni feladataival, s ezért nyúl ilyen eszközhöz? — Szerintem a veszélyes bűnelkövetők mielőbbi megtalálása közös érdek. Eddig is kértünk támogatást munkánkhoz a lakosságtól, csak most már bizonyos esetekben honorálásra is van lehetőségünk. •» (-lay) Sokoldalúbb segélybázis Az M3-as biztonságáért Az Amerikából ajándékul kapott mentőautó adta az ötletet Ludason, hogy sokoldalúbb segélybázist is kialakítsanak. A község szélén már áll a konténerépület, ahol az egészségügyi dolgozók majd szolgálatot teljesítenek. A kis házhoz ugyancsak az elmúlt hónapokban transzformátorállomást is telepítettek, s az ÉMÁSZ a további szerelésekhez látott. Az Aerocaritas máris biztosította a mentőállomás fűtőberendezését, amely csak a bekötésre vár. Szó van arról, hogy helikopterpályát is létesítenek itt, s a szolnoki gép leszállását biztosítják. Ugyanekkor jelentkeztek a bázis további bővítésére is. Az elképzelések szerint autómentővel egészítik ki a telepet, annál inkább, mivel nemcsak a 3-as számú fő közlekedési út halad kődobásnyira, hanem — mint ismeretes — Ludas és Nagy- füged között vezetik majd tovább az M3-as autópályát. Váratlan hóesés Az egri kórház baleseti osztályára a tegnapi nap olyan minimális volt a hóréteg vastagsága, hogy folyamán két idős, combnyaktörést szenvedett em- nem is lett volna érdemes eltakarítani. Szerinte bért szállítottak be, akik a váratlanul esett havon ugyanis veszélyessé csak a legalább tíz centiméteres csúsztak el. Az egri polgármesteri hivatal hóügyele- hó válik... te szerint nem érkezett hozzájuk bejelentés, de még lakossági hívást sem kaptak az utak megtisztításá- Perl Márton felvétele tegnap készült, a „nem ve- val kapcsolatban. Az ügyeletes hozzátette, hogy szélyes” hóesésben. Kényszerszabadságolás a hatvani konzervgyárban Nyilatkozik az igazgató Csütörtökön reggel zárt kapu fogadta a munkába tartó konzervgyári dolgozókat. Közölték velük, hogy az áramszolgáltatás puccsszerű megszüntetése miatt csak hétfőn vehetik fel a munkát, a hét végi két napra pedig szabadságot írnak ki mindenkinek. A hír kapcsán, amely városszerte nagy visszhangot keltett, beszéltünk Eperjesi László igazgatóval, aki az alábbiak szerint nyilatkozott lapunknak: — Ahogy országszerte annyi üzem, mi is nehéz esztendőt hagytunk magunk mögött 1992 elején. Minden igyekezetünk ellenére képtelenek voltunk rentábilisan dolgozni, értékesíteni, s oly mértékben megnőttek tartozásaink, hogy csak a miskolci áramszolgáltató részvénytársaságnak 22 millió forinttal lettünk adósok. A cég vezérigazgató-helyettesével, dr. Perjési Zoltánnal folytatott tárgyalásaink sem vezettek azonnali sikerre. Emiatt gyöngyösi egységük kikapcsolta gyárunk áramszolgáltatását, aminek egyenes következménye lett a teljes leállás, illetve munka- képtelenség. Végül abban egyeztünk meg, hogy a már említett 22 millió forintnyi tartozásunkból e héten behajtunk 15 milliót, s azt készpénzben fizetjük ki az áram- szolgáltató részvénytársaságnak, a fennmaradó összeget pedig folyamatosan törlesztjük. Meg kell mondjam, hogy gondunkban közrejátszott az a tény is, miszerint az áramszolgáltatók velünk azonos cipőben járnak. S ha talpon akarnak maradni, kintlévőségeiket be kell hajtaniuk, mert ők meg szénhez nem jutnak, ami működésük alapfeltétele. Bízom azonban abban, hogy újabb hasonló esemény nem fordul elő házunk táján, hétfőn pedig megindul a konzervgyár normális élete. (m. gy.) Ha megérkezik a parancs (Folytatás az 1. oldalról) A bevonulok és hozzátartozóik a behívóparancson feltüntetett helyőrségek vasúti és autóbusz-pályaudvarain tájékozódhatnak a laktanyákba jutás lehetőségeiről. — Új honvédelmi törvény még nincs, a jelenlegit módosították. Milyen szolgálati idők és formák érvényesek most, s ezeket kik teljesíthetik? — A bevonulok 12 hónapos fegyveres sorkatonai szolgálat teljesítésére vonulnak be. A honvédelmi törvény lelkiismereti okokból módot ad 15 hónapos sor-, plusz 7 hónapos tartalékos, fegyver nélküli katonai szolgálat és 22 hónapos polgári szolgálat engedélyezés utáni letöltésére. Mindkét szolgálati formát kérelem és részletes önéletrajz benyújtásával, kizárólag lelkiismereti okból lehet a katonai eskü letételéig kérelmezni. A kérelmeket a megyei hadkiegészítő parancsnok bírálja el jogerős határozattal. — Bevonulásukat követően a sorkatonák és hozzátartozóik hová fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal? Az egy év alatt a családban előfordulhatnak olyan problémák, melyek megoldást igényelnek. — A bevonulok és hozzátartozóik a bevonulást követően, amíg a sorkatonai szolgálat tart, minden ügyükkel a sorkatona szolgálati helyének a parancsnokához fordulhatnak. Az esetleges kérelmeket is oda kell benyújtani, azok továbbítása, igazolások kiadása és jogosultság esetén a döntés meghozatala a mindenkori csapat parancsnokának a feladata. — Milyen kedvezmények illetik meg a bevonulót? — A bevonuló sorkötelesek továbbra is jogosultak a bevonulási segélyre, a polgármesteri hivatal által adható családi segélyre. A pénzintézetek a kölcsönök fizetésénél részlet- és kamatkedvezményt adhatnak, a velük való megegyezés alapján. — Milyen okmányokkal kell bevonulni, és mikor lesz a katonai eskü? — A februári bevonulok katonai eskütétele március 14-én lesz. A bevonulok a személyi igazolványon kívül vigyék magukkal útlevelüket, jogosítványukat, katonai igazolványukat (akinek van) és a behívóparancsot. — Mi a teendője annak a sorkötelesnek, aki behívóparancsot kapott, de a bevonulásig balesetet szenved? — Ha a behívóparancson megjelölt időpontban a sorköteles a behívás helyén megjelenni nem tud, személyesen vagy hozzátartozója útján haladéktalanul értesítse a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságot, Eger, Hatvanas ezred u. 3. A hivatalos igazolást, kórházi zárójelentést is ide kell megküldeni. A törvényalkotás előtt Információkat gyűjt a monopoly csoport Előtérbe kerülhet az elnöki „kézi vezérlés” Az Országgyűlés várhatóan a tavasz folyamán kezdi meg a privatizációs törvényjavaslatok tárgyalását. A privatizáció — az állam vállalkozói vagyonának magánszemélyek tulajdonába adása — évtizedekre meghatározza hazánk gazdasági, s ezen belül az állampolgárok vagyoni helyzetét. Éppen ezért — mint Pokomy Endre gyöngyösi országgyűlési képviselő tájékoztatta lapunkat — ezek a törvények kimagaslóan a legjelentősebbek azok között, amelyekkel a T. Ház ebben a ciklusban eddig foglalkozott. A továbbiakban a képviselő rámutatott: immár három éve zajlik a privatizációs folyamat, amelynek számos „kísérőjelensége’’ felháborítja a választópolgárokat. így például az, hogy az állami vállalatok vagyonából többnyire vállalatvezetők rész vételével olyan kft.-k alakulnak, amelyek átveszik a cég értékesebb vagyonrészét, gazdaságos tevékenységét, miközben az anyavállalat megrendelések híján csődbejut. Eközben tömegek kerülnek az utcára, a jól informált vezetők pedig meggazdagodnak. A képviselő szerint fontos, hogy a meghozandó törvények az életben jól „vizsgázzanak”: ne azok kezébe kerüljön a volt állami tulajdon, akik azt csak felélik, de gazdaságosan nem tudják működtetni. Nagyon fontos továbbá, hogy törvényhozóként — a monopoly csoportnál^ddigösz- szegyűlt információkon túl — minél részletesebb képet kapjanak azokról a módszerekről, amelyekkel a jelenlegi privatizációs gyakorlat során a ma még meglévő kiskapukat kihasználják. Be kívánjak ugyanis építeni a törvényekbe a megelőzés szabályait. A monopoly csoport ezért kéri, hogy aki részt kíván vállalni ebben a törvény-előkészítő munkában, úja meg tapasztalatait: milyen vagyonátmentő eljárásokról értesült, s ezeket — véleménye szerint — szükségszerűen el kell-e viselnie a társadalomnak? Miként lehetne elejét venni ezeknek az eljárásoknak, továbbá, hogy a szabályok kijátszóival szemben milyen intézkedések megtételét tartaná indokoltnak? A segítő szándékú leveleket Pokomy Endre képviselő a monopoly csoport címére — 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. — válj a február végéig, hogy legyen idő a feldolgozásukra. (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő tovább elemezve a tervezetet, hangsúlyozta: nem tartja tárgyalásra alkalmasnak, s elfogadhatónak. Már csak azért sem, mert az egyik pontja alapján a közgyűlés elnöke tízmilliós nagyságrendű fejlesztési tartalék fölött rendelkezhetne „önhatalmúan”, s ez ”...a régi rendszerhez való visszatérést jelentené, vagyis az elnöki hatalmat, a kézi vezérlést hozná vissza. ” Az elnöklő dr. Jakab István ezt a személye elleni támadásnak minősítette, s visz- szautasította azzal, hogy "...úgy tűnik, fel kell készülnie az ilyen megnyilvánulásokra. ” (Ezt a vitatott pontot egyébként a döntéskor kihagyták a rendelettervezetből, a tartalékalappal való rendelkezés joga a közgyűlésé maradt.) Nem múlt el azonban a „vihar”, mert — bár többen „erősnek” ítélték a hevesi képviselő felszólalását — Keresztes György (Gyöngyös) ezután a közgyűlés elnökének „vitavezetési stílusát” kifogásolta, mondván: "...azzal nem a megfelelő irányba tereli a téma megbeszélését. ” Ezzel arra utalt — több más képviselővel egyetértésben —, hogy elterelődik a figyelem az alapkérdésekről, miután dr. Hegedűs György végképp nem kapott választ arra: egyes intézmények miért nem kapják meg a normatívában meghatározott támogatást. Nem alakult ki egyetértés abban sem, hogy miként kell értelmezni a költségvetésben a térségi feladatok finanszírozását. Több felszólaló úgy vélte: a városok térségi feladatai közé tartozó gyámügy, polgári védelem, egészségügy, nevelési tanácsadó szolgáltatás, vagy éppen a rendelőintézeti tevékenység — ez utóbbi Heves, Füzesabony vonatkozásában — „nem jelenik meg” kellőképpen a költségvetésben. Az ilyen címen jelzett 14 milliót — mint az elnök fogalmazott — valóban nem erre szánták, hanem arra, hogy támogatni tudják víz-, gáz- vagy más nagyobb beruházásban összefogó kistelepülés kiadásait. S itt ismét felvetődött a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok kérdése, s ezek aránya a költség- vetésben: már-már az volt a tét, hogy törvénysértő-e vagy sem a rendelettervezet. Ha igen — mondta dr. Jakab István —, akkor azért a megyei főjegyzőt terheli a felelősség. Mielőtt azonban a költségvetési törvényesség fogalmának elemzésébe elmélyültek volna, Pelle Sándor képviselő (Detk) határozottan feltette a Kérdést: igen vagy nem? Mert ettől teszik függővé, hogy tanácskozzanak-e tovább a költségvetésről. Végül megállapodtak abban, hogy más síkon folytatható, így hangzott el javaslat arra, hogy Eger város önkormányzatával a ciklus végéig szóló megállapodásokat kössenek a közös fenntartású intézmények ügyében. Továbbá arról, hogy — a jövőbeni zavartalan működés érdekében — végezzenek vizsgálatot a megyei csecsemőotthon gazdálkodásáról, illetve felmérést a megyei intézmények dolgozóinak bérhelyzetéről, a valóban „ elmaradt térségek ” támogatásáról, a diák- és tömegsport, illetve az egyesületek megmentéséről. A megyei közgyűlés — amelynek a továbbiakban már nem volt ideje a többi téma megtárgyalására, s ezeket egy későbbi ülésre napolta el — végezetül három tartózkodás, két ellenszavazat — dr. Hegedűs György és Keresztes György jelezte —, valamint 35 igen vokssal elfogadta az önkormányzat idei gazdálkodását biztosító költségvetést. Szilvás István
