Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
HÍRLAP, 1992. január 21., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Nyolcévfolyamos osztály a Dobóban Eger nagy múltú, több mint százéves intézménye, a Dobó István Gimnázium az 1992/93-as tanévben is indít egy nyolcévfolyamos osztályt. Az iskola azon jó képességű, szorgalmas, főként negyedik osztályos általános iskolai tanulók jelentkezését várja, akik érettségi vizsgát szeretnének tenni, illetve annak letétele után továbbtanulni szándékoznak. Jelentkezni március 6-ig lehet az iskola címén. A felvételivel kapcsolatos teendőkről részletes tájékoztatást kaphatnak a szülők február 17-én, hétfőn délután 5 órakor a gimnáziumban. Népi kismesterségek tanfolyama A hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház hagyományápoló tanfolyamokat szervez. A népi kismesterségek tanfolyamának első foglalkozása január 23-án, csütörtökön délután fél öt órakor lesz, a Szövéstechnikák kurzus pedig január 28-án, kedden délután fél 5 órakor kezdődik. A foglalkozásokat Mol- nárné Püski Irén pedagógus vezeti. Hosszú, boldog élet Schirilla György előadás-sorozatát rendezi meg a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ „Hosszú, boldog élet” címmel. A témák között szerepel az ember létfokozatának megfelelő táplálkozás, az érrendszeri megbetegedések megelőzése és gyógyítása, a személyiségfejlesztés lehetőségei, valamint a gyakorló természetgyógyászat is. Az érdeklődők még jelentkezhetnek személyesen vagy a 12-282-es telefonszámon. Véradás Apcon A napokban tartották meg az év első térítésmentes véradónapját az Apci Qualital Könnyűfémöntöde Vállalatnál. Hetven donor összesen huszonnyolc liter életmentő vért biztosított a hatvani kórház részére. A vállalatnál egyébként eredményesen működik a behívásos véradószolgálat is. Irodalmi előadás Egerben, a Megyei Művelődési Központban január 24-én, pénteken délután 4 órakor kerül sor az „Ők is XX. századi magyar írók, költők” előadás-sorozat következő foglalkozására. Rónay László, az Új Ember című folyóirat főszerkesztője tart előadást Márai Sándor: Egy polgár vallomásai című művéről. Hatvani Mozdonybarátok Társasága Az elmúlt évben alakult meg Hatvanban a Mozdonybarátok Társasága, amely működésével hozzájárul a vasutas múlt feltárásához, a szakmai és kulturális örökség ápolásához. Idei első nyilvános összejövetelüket január 22-én, szerdán délután 6 órakor tartják az Újhatvani Fiók- könyvtárban, a Mészáros Lázár utca 13. szám alatt. Vass György tart tájékoztatót a világ élvonalába tartozó francia vasút helyzetéről, aki szakmai útjának tapasztalatait is összegzi, majd az egyesület tagjai megbeszélik ez évi közös munkájukat. Olvasó nők klubja Lőrinciben A lőrinci Magvető Könyvtár rendezvényeinek sorában január 23-án, csütörtökön délután fél öt órakor „Reflexzóna masszázs-ismeretek” címmel Zsitvay Katalin egészségnevelő tart előadást az érdeklődőknek. Az új Munka T örvénykönyvéről Január 23-án, csütörtökön délután 3 órakor Egerben, a Szakszervezetek Székházában szakszervezeti fórumot rendeznek. Téma: Az új Munka Törvénykönyve, különös tekintettel a közalkalmazottak jogállására. Előadó: dr. Rábaközi András munkajogász, a Társadalomkutató Intézet igazgatóhelyettese.' Ésszerűsítés, „karcsúsítás” Változások a vízügyben A közelmúltban a vízügy szakemberei a megyében működő önkormányzatok vezetői számára szerveztek tanácskozást. Dr. Pados Imrét, az Észak-ma- gyarorszäßi Vízügyi Igazgatóság igazgatóját ekkor kérdeztük: — Milyen szervezeti átalakulást terveznek a vízügy területén? — Az alapfeladatok ellátását illetően nem változik a vízügyi szervezet. Néhány módosítást mégis kénytelenek voltunk megtenni: Heves megyében — Egerben és Gyöngyösön — két szakaszmérnökség volt korábban. Január 1-jétől a gyöngyösi szakaszmérnökség működik tovább, Egerben pedig főfelügyelőséget szerveztünk. Ez utóbbi gyakorlatilag az állami alapfeladatok ellátására hivatott, tehát ennek megfelelő létszámmal működik. — Ez kevesebb dolgozót jelent? — Igen. A vállalkozás jellegű tevékenység Egerben megszűnt, ilyen a továbbiakban csak Gyöngyösön lesz. Ennek kapcsán az egri szakaszmérnökségen a gazdálkodással kapcsolatos munkakörök megszűntek, tehát — az ezekhez a munkakörökhöz kapcsolódó — létszámleépítés is megtörténik, de a szervezet továbbra is alkalmas lesz az alapfeladatok ellátására. — Melyek ezek? — A vízkárelhárítási, vízügyi állami feladatok. Ezekre a megfelelő képzettségű szakember- gárda itt marad. — Az önkormányzatok felelőssége és teendője ezen a szakterületen a korábbihoz képest nyilván megnő... — Tulajdonképpen az önkormányzati feladatkörök részben már a megjelent két törvényben elég jól körvonalazódtak. Amiben várhatóan változás lesz még — bár a jogszabály eddig nem jelent meg —, hogy inkább az önkormányzatoktól (a volt tanácsi feladatok közül) a vízügyi igazgatóság hatáskörébe kerülnek bizonyos feladatok. Valószínű, hogy a belterületi vízrendezési eljárások, és a közüzemi hálózat belterületi szakaszainak engedélyezése vízügyi igazgatósági hatáskörbe kerül. Ez különben jelentős feladat, s így nézve növekszik az igazgatóság feladata. — Feltételezem: azért, mert az önök szakmai „rálátása” nagyobb... — A rálátás eddig is megvolt. Inkább ezt úgy tudnám szemléltetni: eddig a község határáig a vízügy engedélyezte a vízrendezést, a belterületen pedig a tanács. Holott ezek összefüggő területek. Tehát, így talán egységesebb és racionalisabb lesz ez a munka. (jámbor) Gyermekruhák Gyöngyösről A gyöngyösi Spultex Ipari és Kereskedelmi Kft. varrodájában a hazai üzletekbe készítenek gyermekruhákat és -kabátokat. Specialitásuk, hogy a hazai Lewis farmerek gyártásából megmaradt anyagokból varrnak koptatott nadrágokat. Felvételünkön Kalicz András igazgató ellenőrzi az elkészült kis kabátokat. (Fotó: Szántó György) Bevásárlóudvar Mezőkövesden Az elmúlt évek során sok település kapta meg a városi rangot, de inkább lakóinak száma, mint városias jellege miatt. A megyehatáron túl Mezőkövesd is városias jellegét most kezdi magára ölteni. Az elmúlt évek során lassan átalakult a város fő utcája, egységes, mértéktartó főtér épült ki az áruházak köré. A város főútjának egyszintes, kisebb- nagyobb, magántulajdonban levő házai nem nagyon engedték, hogy nagyobb volumenű építkezéssel alakíthassák a város hosz- szú főutcáját. Lelkes építészek összefogásának köszönhetően sikerült még időben megmenteni egy ősi, jellegzetes matyó városrészt, a „Hadas”-t. Zeg-zugos utcácskák, nádfedéses tetők adják az idegenforgalmi nevezetességet. A városi főépítész ennek a közelébe — nem befolyásolva a környezetet — tervezett egy bevásárlóudvart, a céhes jelleget megtartva. Több mint 30 kis boltocska váija majd a turistaszezon indulását. Az építkezést most fejezik be a kivitelező vállalkozók, hogy azután az üzlettulajdonosok a profilnak megfelelően végezhessék a belső kialakítást. így májusra, az idegenforgalmi szezon várható kezdetére egy új színfolttal lesz gazdagabb a város, hisz Zsó- ri-fürdő egyre több vendéget vonz remélhetően Matyóországba. Szaniszló Julianna A gyöngyösi gyermekszínházban Napsugárka Az erdő minden lakója izgatottan várja a tavaszt. Napsugárka, a kis tündér is boldogan táncol a tisztáson, amikor gonosz manóinak kíséretében megérkezik Dermesztő, a fagy királya, hogy elrabolja az életet adó sugarakat. Lesz-e tavasz és nyár? — erről szól Koffler Gizella: Napsugárka című mesejátéka, amit holnap — azaz szerdán — délelőtt 10 és délután fél háromkor mutat be a Mosoly Meseszínpad. A darab zenéjét Sebestény Gábor szerezte, a rendező Wohlmuth István. Megmenthető az egri fiatalember élete Ismét bizonyossá vált, hogy bármilyen nehéz gazdasági helyzetben is élünk, bajba jutott embertársainkért segítő kezet nyújtunk — ki-ki lehetőségeihez képest. Nemrégen a Hírlapon keresztül tolmácsoltuk a 21 éves, egri fiatalember, Lapcsák László segélykiáltását: élete függ attól, hogy a németországi műtéthez sikerül-e összegyűjteni a 55 ezer márkának megfelelő forintot. Lapcsák László agyvérzéssel született, és ettől kezdve állandó orvosi kezelés alatt áll. Tizennégy éves kora óta gerincelváltozása egyre súlyosbodott, csak a speciális műtét mentheti meg életét, javíthat állapotán, elhárulhat a fulladás veszélye. A megyei közlekedési felügyelet — ahol a fiú édesanyja dolgozik — Jánosi Zoltán igazgató vezetésével vállalta a gyűjtési akció lebonyolítását. A vállalaton kívül a káli polgármesteri hivatal, az Egri Szociális Szolgáltató Központ, a Kereskedelmi Bank Rt. egri, gyöngyösi, miksolci kirendeltsége, az Eger és Vidéke Ipartestület, valamint a Finommechanikai Vállalat segített, rajtuk kívül egri, mezőkövesdi és miskolci magánszemélyek, összesen csaknem 140 ezer forintot gyűjtöttek össze, ami a németországi kinttartózkodásuk költségének egy része. A műtéthez szükséges kétmillió 800 ezer forintot pedig az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság nemzetközi osztálya biztosítja. így most már nem lesz akadálya annak, hogy Lapcsák Lászlót Heidelbergben a nyáron megműtsék. Az édesanyja elmondta azt is, hogy ha marad pénz, azt fölajánlják a következő, hasonló betegségben szenvedőnek. Hét végi balesetek Megijedt a kerékpáros Szerencsére vasárnap csak egy könnyű sérülés történt megyénkben a közutakon. Január 19-én a délutáni órákban Eger belterületén Kovács Istvánná helyi lakos kerékpárjával elékanyarodott a már őt előző Varró István szilvásváradi lakos által vezetett személygépkocsinak. A kerékpáros a közlekedési szituációt látva megijedt, a kormányt visszarántotta, és a mellette elhaladt gépkocsi mögött elesett. A baleset következtében a kerékpáros nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. A baleset ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Eger idei legnagyobb beruházása Tizenkét osztályos iskola Felnémeten? Már régi törekvés, hogy Eger felnémeti városrészének új általános iskolája legyen. Ki is alakultak a tervek, s a kisajátítási eljárások során — nem kevés költséggel — a város megvásárolta a szükséges területet. Az idei költségvetésbe is beépítették az erre az évre eső összegeket: a mintegy 90 milliós beruházás ebben az esztendőben a legnagyobb ilyen jellegű tétel a városi „kassza” számára. Nagy szükség van arra, hogy 1993 őszére ez az iskola is működhessen, mert a közelben van a Pásztor-völgy, ahová igen sokan építkeztek az elmúlt időszakban. Ma a városi közgyűlés elé sürgősségi indítványként egy újabb elképzelés kerül, mely szerint ne egy nyolcosztályos általános iskolát, hanem egy tizenkét osztályos általános- és középiskolát alakítsanak itt ki. A változtatást az is indokolja, hogy az új oktatáspolitikai elképzelések, a közoktatási törvény koncepciója szerint a tankötelezettség 5-16 éves korig tart, s minél több diáknak kell megszereznie a érettségit. Itt aránylag nem nagy plusz ráfordítással, a 170 négyzetméteres padlástér beépítésével helyet lehetne biztosítani az új modellnek. A valószínűleg 4 + 8 osztályos struktúrában működő majdani intézmény korszerű elvek alapján épülne fel, megfelelő kiegészítő létesítményekkel, szertárakkal, laborokkal, nyelvi műhelyekkel. A tornaterem megépítéséhez központi céltámogatást is kér a város. A tervezők tehát most úgy gondolják, hogy ha már új iskolát emelnek, akkor az ne a hagyományos elvek szerint alakuljon ki, hanem valóban korszerű legyen. így még jobban betöltené az a rész az új városi alközpont szerepét, amelyet neki szánnak. Piacot, technikát jelent Német—magyar vegyes vállalat lesz a KAEV Hamarosan német — magyar vegyes vállalattá alakul a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat Egri Gyára. Mint Tóth János igazgatótól megtudtuk, negyedszázados partneri kapcsolatuk a Schön céggel most új formában kamatozik. A németek ugyanis 75, míg az egri gyár 25 százalékos részesedéssel hozza létre a vegyes vállalatot. Erről január 14-én a KAEV vállalati tanácsa döntött. A több mint egy éves előkészítő tárgyalások nyomán a Schön modern technikát és piacot hoz az egrieknek. Mindez hosszabb távon az életben maradásukat jelenti. A jelenlegi 260-as létszámot várhatóan az ésszerű tevékenységhez igazítva „karcsúsítják”, amely legalább 60 személy- lyel történő csökkentést feltételez. A külföldi cég érdeke ugyanis ezt kívánja. Az elképzelés szerint a németek korszerű, számítógépes gyártást valósítanak meg, az egyébként közép-európai színvonalon tevékenykedő gyár továbbfejlesztésére. Az átalakulást az első félévben kívánják megvalósítani az Állami Vagyonügynökség közreműködésével. Az egri önkormányzattól pedig megvásárolják a KAEV egri gyárát érintő földterületet, amelyről februárban folytatnak majd tárgyalásokat. Hatvan belvárosából Kitelepítették a lengyelpiacot Hatvanban ez idáig a lengyelpiac a fedett piac tőszomszédságában volt: a körülkerített területet a Kossuth, illetve a Tanács utcából lehetett megközelíteni. Nemcsak az okozott problémát, hogy mindkét utca szűk, egyirányú, sokkal nagyobb gondot jelentett, hogy a város legpiszkosabb utcájanként volt ismeretes a két útvonal. Hogy másról ne szóljunk: nem volt a területnek nyilvános illemhelye... A közelmúltban azonban megszűnt végre az áldatlan állapot, mivel a városi önkormányzat döntése értelmében a belvárosból kitelepítették az árusokat a vásártérre. Azóta az említett utcákra rá sem lehet ismerni, szép tiszták és a környezetszennyezés is megszűnt. Mint hallottuk, a képviselő-testület döntésével a hatvani polgárok is egyetértenek, s bíznak abban: az utcai nyitott kocsmák ügyében is hamarosan intézkednek, amelyek szintén rontják a város képét... Lói re-völgyi művészek megyénkben Tours Egerhez hasonló nagy- ságrendű város Franciaországban, a Loire folyó völgyében. Kulturális arculata szinten ho- zánk húz. Remek énekkaruk gyakran jár külhoni koncertuta- kon, zeneiskolájának előadótermében jeles hazai és külföldi muzsikusok, énekesek lépnek dobogóra, a városi galériában pedig évről évre megrendezik e táj festő szerelmeseinek seregszemléjét. Tegnap beszélgettünk Vas György hatvani MÁV-főtisztvi- selővel, a Francia — Magyar Társaság elnökségi tagjával, aki a közelmúltban tért haza egy kéthetes Loire-völgyi tanulmányúiról, amelyet egyebek között kulturális kapcsolatteremtésre is felhasznált. Bírta többek között a Hatvani Galéria vezetőségének meghívását is, mi több: az intézmény számára igen hízelgő, jó hírekkel tért meg. Szavait felidézve Tours városi galériája ez év őszén szívesen fogad egy olyan kiállítást, amelynek anyagát a Hatvani Galéria tulajdonában lévő művekből állítják össze, illetve kiegészíti ezt több egri, hatvani, gyöngyösi művész festménye, szobrászt alkotása. Éspedig olyan művek, amelyeknek szellemisége összecseng a Hatvani Galéria műtárgyainak törzsállományával. Vas György arról is informált bennünket, nogy a toursiak az őszi tárlatnyitason örömmel vendégül látnak a művek alkotói közül egy kisebb delegációt, hogy személyes kapcsolat is kiépülhessen a kolóniák között, s megvitathassák törekvéseik lényegét, az alkotómunka elütő vagy éppen összecsengő tendenciáit. Tehát ily módon megindulhat egy olyan együttható folyamat, amiből mind a francia és magyar művészek, mind a műpártoló közönség bőséges hasznot húz. Természetesen a revans sem marad eljegyezte meg beszélgetésünk során a Francia — Magyar Társaság elnökségi tagja. A Loire-völgyének művészkolóniája ugyanis 1993 első felében viszonozni fogja a magar kiállítást, s csereként a tárlattal együtt francia művészek is érkeznek hozzánk. Lényegi többletet az jelent még, hogy a Hatvani Galéria vezetősége — a franciák bizalmából — vándoroltatni kívánja a Loire-völgyi festők, szobrászok tárlatát, a helyi bemutatót követően, így az eljut Egerbe és Gyöngyösre, amennyiben ott lesz befogadó gazdája. A téma kapcsán szót váltottunk dr. Dömötör Jánossal, a vásárhelyi művésztelep nesztorával is, aki szívesen vállalta, hogy közreműködik többek közt olyan tartalmi kérdések megoldásában, mint a kétnyelvű katalógus tervezése, nyomdai előkészítése, a műtárgyak reprezentatív összeválogatasa, s az olyasféle egészséges érvelés, amely anyagi hátteret is teremt a megyénkbe kerülő francia kiállítások megszervezéséhez. (moldvay)
