Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1992. január 10„ péntek Tudják, kedves olvasóink, hogy ki volt „a magyar Edison”? Nos, minden bizony­nyal kevesen, hiszen nem itthon élt, munkásságának jelentősebb hányadát kül­földi emigrációban végezte. Mégis jól ismerte a világ Goldmark Péter Károlyt, a ne­ves mérnököt és fizikust. Nemrég lett volna 85 esztendős, ám másfél évtizede, hogy eltávozott az élők sorából. Ám az általa fejlesztett televíziókat és egyéb más műszereket ma is alkalmazzák szerte a világon. Amikor a gyomor szerkezete megjelent a képernyőn Tévékamerájával láthatták az első holdsétát Eredeti keresztneve Péter volt, a Károly nevet utólag vette fel nagybátyja, a híres zeneszer­ző, Goldmark Károly tiszteleté­re. 1906. december 3-án — 85 esztendővel ezelőtt — született Budapesten. Már középiskolás korában feltűnt fizikai ismeretei­vel és készségével. Családjával 1919-ben Bécsbe költözött, ahol beiratkozott a műszaki egyetem­re. Tanulmányait azután Berlin­ben folytatta, amely századunk első harmadában a fizika felleg­vára volt. A tanári kar tagja volt például Albert Einstein is. Az­után a charlottenburgi műszaki főiskolán tanult, és a holográfia feltalálásáért később Nobel-dij- jal kitüntetett Gábor Dénes mel­lett dolgozott, aki tehetségét és képességeit látva további kutatá­sokra ösztönözte. Berlinben mérnöki oklevelet szerzett, majd visszatért Bécsbe, ahol Ernst Mach professzor irá­nyításával megírta az ionok se­bességének meghatározásáról szóló értekezését. Ott kapta meg fizikusi oklevelét. Már akkori­ban intenzíven érdeklődött a még gyermekcipőben járó televí­ziózás iránt. A BBC-ben meg­kezdett kísérletek nyomán húsz­éves korában megépített egy berendezést, amelynek képer­nyőjén sikerült képet kapnia. Ez még mechanikus sorfelbontással működött: egy forgótárcsa spirá­lis alakban elhelyezett nyílásai továbbították a kép sorait. Sikerei nyomán meghívta az angol Pye cég, majd visszatért Bécsbe, és 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált. Ott már elektronikával foglalkozott, és számos újítása, találmánya szü­letett. 1936-ban a CBS munka­társa, majd kutatási laboratóriu­mának vezetője lett. Akkoriban már felhagyott a mechanikus te­levíziós berendezések kutatásá­val, és teljesen új útra lépett. Az elektronikus, képcsöves televízi­ós készülékekkel kezdett foglal­kozni. 1940-ben mutatta be vi­lágraszóló találmányát: a gya­korlatban használható színes te­levíziót! Kidolgozta a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, amely alkalmas például a gyomor minden eddi­ginél pontosabb vizsgálatára. Később a CBS igazgatója, majd alelnöke lett. Számos találmánya közül kiemelkedő volt, hogy 1948-ban tökéletesítette a mikro­barázdás hanglemezt. Emellett az elektronikus képfelvevő ké­szülék érdemel említést. A második világháború alatt haditechnikai kérdésekkel fog­lalkozott, többek között a német radarkészülékek működését megbénító berendezést szerkesz­tett. 1945 után tökéletesítette szí­nes televíziós eljárását, majd a műbolygók és kábelrendszerek összekapcsolásával olyan, egész Észak-Amerikára kiterjedő tele­víziós hálózatot dolgozott ki, amely első lépcsőben lehetőséget adott a sajtónak és a filmszínhá­zak műsorának továbbítására, és megvalósíthatóvá tette a széles körű televíziós távoktatást. Meg­oldotta a kép „konzerválását” is, az általa szerkesztett videorekor- der máig használt professzionális módszer, a képmagnó idősebb testvére. Az űrkorszak Goldmark Péter Károlyt is új feladatokra sarkall­ta. Bekapcsolódott a speciális kutatásokba, és megalkotta azt a miniatűr tévékamerát, amelyet az Apolló űrhajósai vittek ma­gukkal. Ennek révén láthatták szerte a Földön az ember első holdsétáit. 1972-ben megalapí­totta saját cégét, a Goldmark Communication Cooperation- sot, amelynek vezetője lett. Elektronikus tudását különleges elektroncsövek, mágneses táro­lók és kijelzők mellett számos más területen is kamatoztatta. Nevéhez fűződik a már említett és közismert nevén mikrobaráz­dás hanglemez létrehozása, és sztereó lemezjátszót is szerkesz­tett vakoknak. Már 74. évében járt, amikor az Egyesült Államok akkori elnö­kétől, Jimmy Cartertől átvehette a tudományos munka legmaga­sabb amerikai elismerését jelen­tő nemzeti tudományos érdem­érmet, és levelező tagja volt a Nemzeti Tudományos Akadé­miának. 1977. szeptember 6-án — alig több mint másfél évtizede Már utaltunk arra, hogy Gold- mark Péter Bécsben a nagy hírű osztrák Ernst Mach professzor segítségével írta meg az ionok se­bességének meghatározásáról szóló értekezését. Közreműkö­désével kapta meg fizikusi okle­velét. Ernst Mach 1838-ban szü­letett és 1916-ban hunyt el. Bécs­ben tanult matematikát és fizi­kát, valamint filozófiát. Később Grazban tanított, majd 1867-től Prágában, a né­met egyetemen a kísérleti fizika professzora volt, később pedig az egyetem rektora. 1895-1901 kö­zött ismét Bécsben találni a neki — autóbaleset áldozata lett New Yorkban. Ezzel örökre eltávo­zott az élők sorából a telekom­munikáció magyar származású „Edisonja”. (mentusz) létesített fizika tanszék vezetője­ként. Mach három különböző jelle­gű tevékenységével hatott, és bi­zonyos mértékig máig is hat a fi­zikára. Mint kiváló kísérleti szakember, nevét elsősorban a gázdinamikában a hangontúli, szuperszonikus sebességnél fellé­pő jelenségek terén végzett kuta­tásai őrzik. A fizikus tankönyvei­re a történeti és a kritikai szellem volt jellemző. Mach filozófiája szerint „az érzetek nem képei a tárgyaknak”. A fizika feladata az érzetek, az észlelések közötti kapcsolatok törvényszerűségei­nek keresése. Felfedezte tehetségét, képességeit Goldmark Péter — mint már utaltunk rá — a holográfia felta­lálásáért Nobel-dijjal kitüntetett Gábor Dénes mellett is dolgo­zott. Tulajdonképpen ő fedezte fel Goldmark tehetségét és ké­pességeit. Gábor Dénes, a ma­gyar származású angol elektro­mérnök 1906. június 5-én szüle­tett Budapesten. Középiskolás korától aktívan foglalkozott a fi­zikával. Tizenöt évesen házi la­boratóriumában számos iskolai kísérletet megismételt. Felsőfo­kú tanulmányait a Budapesti Műegyetemen kezdte 1918-ban, a gépészmérnöki fakultáson, 1920-24-ig pedig Berlinbe járt, az elektromémöki szakra. Ott Max Plancknak, Albert Einste­innek, Lauemak és Nemstnek az előadásait hallgatta. 1927-ben doktorált a nagy sebességű ka- tódsugár oszcilloszkóp tovább­fejlesztésének tárgyköréből. 1927-től a berlini Siemens és Hallske Művek Kutatási Labora­tóriumában dolgozott, később, 1933-ban viszont a budapesti Tungsram Részvénytársaságnál volt állásban. Egy évvel később végleg Angliába települt le. Ku­tatásainak nagy részét az elektron- optikának szentelte. Foglalko­zott az elektronmikroszkópok továbbfejlesztésével, a plazmafi­zikával, illetve az ezekkel kap­csolatos technikai kérdésekkel is. 1948-ban tette közzé a holog­ráfia alapelveit tárgyaló első ta­nulmányait. Elméleti munkássá­ga különösen az információel­mélet területén volt termékeny. 1971-ben Nobel-dijat kapott, „a holográfiái módszer felfede­zéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.” Hetvenkilenc éves volt, amikor Londonban el­hunyt, 1979. február 9-én. Nem­csak fizikus és feltaláló mérnök volt, hanem társadalomtudomá­nyi író is, akit főként az emberi­ség jövője érdekelt. Akinek tiszteletből felvette a nevét Goldmark Péter híres zeneszerző nagybátyjának, Goldmark Ká- rolynak a nevét vette fel tiszteletből. Ő Keszthelyen született 1830. május 18-án. Hegedülni tanult Sopronban, majd Bécsben a konzer­vatóriumban. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a soproni színház­nál tevékenykedett. 1850-ben Budára szerződött, de csupán két évet töltött ott, mert ezt követően hét esztendőn át a bécsi színházak zene­karában játszott. Eközben alkalma volt megismernie korának színpa­di muzsikáját, és lehetőséget talált arra is, hogy tudását megalapozva, ezt később operaszerzői működésére felhasználja. Neve egyre ismertebbé vált, különösen az osztrák fővárosban, ahol véglegesen letelepedett. 1865-1871 között komponálta élete fő mű­vét, a Sába királynőjét, amelyet 1875. március 10-én mutattak be Bécsben. Az opera világsikert jelentett Goldmark Károlynak. A kö­vetkező években Budapesten és hamarosan Európa több városában színre vitték. Alkotóművészetének középpontjába ettől kezdve az operaszerzés került, de későbbi művei közül egyik sem érte el népsze­rűségében a Sába királynőt. Kapcsolata szülőhazájával életének további részében sem szakadt meg. Bár ritkán mozdult ki Ausztriából, Budapestre több Ízben is el­látogatott, ott mutatták be 1902-ben Götz von Berlichingen című operáját. Életének utolsó éveit Bécsben és a gmundeni villájában töl­tötte. Akkor írta meg emlékiratait. Goldmark Károly életműve a né­met romantika talajából táplálkozott. Operáinak nyelve Nyugat-Eu- rópa legkülönbözőbb operakomponistáinak világával érintkezett. Egyéni stílusa a 19. század zenetörténetében biztosította jelenlétét. Professzora segítségével fizikus fett Az egri mozik műsorán Harley Davidson és Marlboró Man A közeljövőben, 1996-ban játszódik az akció-kalandfilm cselekménye. Két modern cow- boyról szól a történet, akik ke­ményen élnek, de tele vannak emberséggel. Mindketten mo­torbolondok, csavargók. Ami­kor el akarják árverezni barátjuk szórakozóhelyét, a jó ügy érde­kében bankot rabolnak... Amit azonban egyszerű rablásnak gondoltak, sokkal több annál... Kábítószer-kereskedők üzletét keresztezték, ezért a banda ha­lálra ítéli őket. Menekülniük kell, de ötletességük kifog a go­nosztevőkön, a westemfilmek klasszikus szabályai alapján. Harley Davidson (Mickey Rour- ke) hagyja magát sodortatni az élettel. Régi cimborája, Marlbo­ró Man (Don Johnson) hajdani rodeo-lovas... Az akció és a ka­land mellett a humor is nagy sze­repet játszik a történetben, amely mintegy feloldja a ke­ménységet, a durvaságot és az erőszakot. A filmet az egri Urá­nia mozi mutatja be. A király ágyasa XVII. század, Párizs. Egy szép fiatal hercegnő bele­A király ágyasa szeret egy olasz grófba, feleségül megy hozzá, szép kisfiúval aján­Harley Davidson és Marlboró Man dékozza meg szeretett férjét. A király azonban szemet vet az ifjú hercegnőre, s a vágyból szerelem lesz. Ä férjről megtudjuk, hogy karrierista, s amikor értesül a ki­rály érzelmeiről, mindent meg­tesz, hogy uralkodója kezére játssza hitvesét. Amikor az asz- szony megtudj a az ármányt, bosz- szút esküszik szeretett férje ellen. Alkut köt a királlyal: ha hajlandó a grófot inassá lefokozni, akkor ő elfogadja a királyi ágy melegét... Persze, továbbra sem szereti a ki­rályt, viszont a bosszú édes: a férj kénytelen végignézni felesége prostituálódását... A király azonban nem ágyast, hanem sze­relmet akar... A romantikus, lát­ványos, kosztümös kalandfilm­mel az egri Prizma nézői ismer­kedhetnek meg. Bózaszalmából álmodott kompozíciók Kalászfonók a Helyőrségi Klubban Az egri kiállítások sorában, ebben a decemberi, hóba öltö­zött világban mutatták be re­mekléseiket az első országos ka­lászfonó pályázat alkotói. A ren­dezők jól tették, hogy a kalászfo­násnak új és megújító tagjai — ha másból nem, régi-régi filmhíra­dós emlékeikből olvashatják visz- sza, hogy az aratás végeztével a kaszás, marokszedő summás népség a búza szárából, kalászá­ból koszorút font, és vitte az öröm és az eredmény koronázá­sául az ispánnak, kinek-minek a fonatokat. Mert a legkeményebb munkát is meg kellett, mindig is meg kell ünnepelni. Ezen a kiállításon azok a bú­zaszalmából álmodott kompozí­ciók ragyogtak fel leginkább, amik a nép lelkében élő, évszá­zados motívumokat tették át a törékeny anyag formanyelvére. Az a legkisebb falusi gyerekek­nek is a kétszerkettő nyilvánva­lósága, hogy a búza az élet. Az al­földi rónák ringatta kalásztenger mindig is egy kicsit jelképe ma­radt ennek az országnak. így hát az sem véletlen, hogy Török- szentmiklósrólindult el a gondo­lat: országosan kell kiírni pályá­zatot „ebben a műfajban”, meg­tudni, mi maradt és hogyan ma­radt meg a summásvilágból. Ma már mindenki tudja, hogy a ka­szások ideje lejárt, a markot sem kell szedniök a hajlongó derekú lánykáknak, asszonyoknak. De az a lélek, amely az akkori idők­ben működött, az most is él. Az alföldi családokban felnőtt nem­zedékeknek a vérében van a tu­dás, az ösztön és a téma is a ka­lászfonásban. Miket lehet itt, ezen a tárlaton látni? Koszorúkat, kalászból font szakállal, közepén a magyar Szent Koronával ékesített címer­rel. Koszorúkat sok formában, de alkalomhoz illő asztalon dísze­leg a korona mellett a jogar és az országalma is. Arrébb egy ki­csiny, búzából font kehely. De akad itt szalmakalap, ha nem is Girardi módra, de még elegán- sabban, vagy szatyor, ahogyan az asszonyok kívánják — a bevásár­láshoz. És hogy a múlt végképp ne menjen ki az emlékezet hátsó ajtaján, látható itt a kasza, a ge­reblye, a kenyérsütő lapát, a búza a szakajtóban, annak bemutatá­sára, hogy az ipari robbanás előt­ti időben, még e század első évti­zedeiben is hogyan született a kenyér, az életadó erő a falusi há­zak kemencéiben. Karcsú leányalakok „fonata” is tarkítja ezt az összképet, ahol még a pap kezébe illő kehely is szalmából készült. A szakma asszonyai mondják, hogy a kalászfonók hada ugyan megcsappant a sok mindent fel- őrlo évtizedek alatt, de ma is él­nek és dolgoznak ebben a fonás­ban nyolcvan éven felüliek épp­úgy, mint tizenéves gyerekek. Vannak, akik átörökítik azt, ami a lelkűkben és az ujjaikban van, és ismét vannak, akik „ráharap­nak” erre a tudásra. Mert ez a nép — és nemcsak évszázados szokás, gyakorlat folytán — hi- szi-tudja, hogy ezt eleik csinál­ták, őseik ezzel fejezték ki lelki tartalmukat, lelki tudásukat, a bennük meglévő eszméket; tehát nem kell egyebet tenniök, mint az örökséget ápolni, és ha lehet, ha mód van rá, fejleszteni. A kis- gazdáéknál talán csak politikai szólam az Isten, haza, család — ez a fogalmi hármas —, és hozzá a Szent István-i korona; de aki ezt a kiálh'tást végignézi, arra lát bizonyítékot, hogy a nép eleven tudatában ezek a fogalmak — túl az imádságon — azt is jelenként jelentik, hogy ezek nélkül a nem­zeti alapfogalmak nélkül csak tö­meg vagyunk, „hitvány, gyönge báb”, amit a történelem viharai hajlíthatnak balra és jobbra, vagy éppen derékba is törhetnek. Mint a nádszálat. Ha a finom vonalú, nagy ügyességgel, teljes beleéléssel megmunkált törékeny szalma- szálakat „végigolvassuk”, azt a folyamatot, ahogyan mondani­valóvá szervezi a gyenge anya­got, nemes gondolataink támad­nak — akár történelmiek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom