Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

HÍRLAP, 1992. január 10., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13 Januári kiállítások a városban A január újabb élményeket ígér a képzőművészet kedvelői­nek Gyöngyösön. A 4. Sz. Álta­lános Iskola Kápolna Galériájá­ban Fekete Zsolt festményeit, a Mátra Művelődési Központban Halmóczki Szabolcs kamcsatkai fotóit, majd Szántai Zsuzsanna munkáit és a 2. Sz. Általános Is­kola tanulóinak rajzait tekinthe­tik meg az érdeklődők. Utcabútorok — kereskedőknek Sorozatban készülnek Gyön­gyös számára a pavilonokhoz közelítő piaci árusítóasztalok, a városképet is színesítő, díszítő kereskedelmi utcabútorok. A húsznál is több „ boxra ” egy kisi­paros kapott kivitelezési megbí­zást. Patai adók Kétféle új adóbevételre számít január 1-jétől a helyi önkor­mányzat Gyöngyöspatán. A községi képviselő-testület dön­tése szerint a pataiak egyrészt az iparűzés, másrészt a magánsze­mélyek kommunális adójával gyarapítják a település bevétele­it. Bepótolt szúiieloadás A gyöngyösi „rózsadombi” szakmunkásképző Kolping-műhelyé- ben új foglalkozással ismerkednek a nők. Most még a tanulásé az idő, de rövidesen kenyérkereset lesz a munka. (Fotó: Szántó György) Detki szoborszépítés A község értékes öröksége az ismeret­len művész 1701 -ben készített Szenthá­romság-szobra, ame­lyet annak idején a Tarródy-család ren­delt és állíttatott a kastélya — a téesz mostani központja — előtti parkba. Itt azonban utóbb, még a gépállomás idején ez is nemkívánatos látnivalóvá ítéltetett. Másrészt az akkori plébános sem látta megnyugtatónak az elhelyezését, s ezért — a pusztulás elkerü­lésére — az alkotást a település szélére, a te­mető mellé telepíttet­te. Ezen a helyen is maradt egészen a legutolsó időkig. Az eltelt évek saj­nos nem kímélték itt sem, a remek alkotást kikezdte, megviselte az idő. Ismét restau­rációra szorult. Ko­rábban ugyanis a Gosztonyi-család egyszer már felújít­tatta, megszépíttette. Most a szobor egy budapesti műhely- ben váija, hogy ismét régi fényében gyö­nyörködtessen, s késztessen gondol­kodásra. Az önkormányzat — értesültünk Pelle Sándor detki polgár­mestertől — az idén, augusztus 20-án sze­retné újból elhelyezni a Szentháromság­szobrot, most már a római katolikus templom melletti té­ren, méltóbb környe­zetben, mint eddig. A műalkotás feltétle­nül megérdemli, hogy az eddiginél na­gyobb nyilvánosság elé kerüljön, hiszen ha mindmáig isme­retlen is mestere az utókor számára, bi­zonyosra veszik a je­les külföldi szárma­zást. Valószínűleg osztrák vagy olasz volt a készítő, s első osztályú iskolához tartozott. Mennyit szánnak a beruházásokra, avagy... Gyarapodó falvak Gyöngyös környékén Alábbi összeállításunkban arra kerestünk választ, hogy ezekben a cseppet sem pénzbőséges időkben vajon képesek-e beruházásokra is költeni az önkormányzatok, vagy csupán az alapvető működé­sükhöz elég a pénzük. Több Gyöngyös környéki község polgár- mesterét kérdeztük meg: milyen beruházásokat terveznek az 1992- es esztendőre? Előrebocsátjuk, hogy a legtöbb önkormányzatnál még hátravan az a testületi ülés, amelyen a tagok szavaznak majd a költségvetésről, a tervekről. így az alábbiakban vázolt gondolatok egyelőre az elképzelés kategóriájában szerepelnek. Halmajugra — A községen keresztül veze­tő csaknem négy kilométeres Fő úton korszerűsíteni kívánjuk a közvilágítási lámpákat — hallot­tuk Godó Ferencné polgármes­ter-asszonytól. — Ez körülbelül egymillió forintba kerül majd. Szükséges lesz ezenkívül a Rá­kóczi út „felülkezelése”, a vízel­vezetés megoldása. Ez az útsza­kasz ugyan nem tartozik a földes utak közé, bitumenes volt, de már jócskán tönkrement. Ugyancsak megoldásra vár a Pe­tőfi utoz'ra vezető Nagy közvízel­vezetése. A Temető utcában 150 méteren vízvezetéket szeretnénk építeni. Sok problémánk volt az óvoda tetejével is. A lapos tető miatt többször beázott. Vagy ál­tetőt kell építenünk, vagy vala­milyen más megoldás után kell néznünk. A polgármester-asszonytól megtudtuk azt is, hogy az idén 24,5 millió forintból gazdálkod­nak, és ebből körülbelül 5 millió forintot tudnak fejlesztésre fordí­tani. Gyöngyöspata Molnár Károly polgármester hangsúlyozza: náluk is egyelőre elképzelésekről van szó. Bővíte­ni kívánják a vízhálózatot, és a kiviteli terv szintjén elkezdeni a szennyvízhálózat, valamint a tisztítórendszer építését. Való­színűleg az önkormányzat hoz­zájárul majd a község templomá­nak restaurálásához. A céltámo­gatás függvénye, hogy építenek-e tornatermet a közeljövőben. Egyelőre úgy tervezik, hogy há­rom év alatt 35 millió forintot költenének erre, és ennek az ösz- szegnek a 40 százalékát kérték céltámogatásként. Nagyon az elgondolás szintjén van még az, hogy esetleg belép­nek a gázprogramba is. Minden évben visszatérő feladat az új utak építése. Gyöngyöspatán négy földút és körülbelül tíz rosz- szabb állapotban lévő út találha­tó, amelyekre ráférne már a kor­szerűsítés. A község ebben az év­ben 63 millió forintos költségve­téssel rendelkezik, amelyből egy nagyobb összeget tartalékolni szeretnének a már említett na­gyobb beruházásokra. Detk — Azokat az utakat állítjuk helyre, amelyek elég elhanyagolt állapotban vannak, ilyen például a József Attila ütés a Szabadság út. Ez körülbelül 1,5 millió fo­rintba kerül majd. Emellett 600 ezer forintot szánunk arra, hogy a Szentháromság-szobrot restau­ráljuk. Ez egy 1701-es barokk szobor, műves mesterek munká­ja, megérdemli, hogy régi pom­pájában láthassuk viszont. Ha mindezek mellett marad még pénzünk, abból valószínűleg jár­dákat építünk — ismertette be­ruházásaikat Pelle Sándor pol­gármester. Gyöngyöstarján — Még nem tudjuk pontosan a költségvetés részleteit, s a ter­veket sem tárgyalta még meg a testületi ülés — mondta Számos- völgyi Péter polgármester. — Legfontosabb teendőnk lenne a szennyvízcsatomázási rendszer elkezdése. Reménykedünk a cél- támogatásban, a törvényes 60 százalékot kértük erre a munká­ra. Egyébként a teljes rendszer kiépítése körülbelül 130 millió forintba kerülne. A kábeltelevíziós csatornák létrehozását is elkezdtük, várha­tóan 350-400 család tart majd rá igényt. Szeretnénk egy áldozati emlékművet állítani az I. és II. világháborúban elesettek emlé­kére. Ezt részben saját forrásból, részben közadakozásból kíván­juk megvalósítani. Fontos feladatunk a Tarján- patak és környékének rendezé­se. Tudni kell, hogy Gyöngyös­tarján ár- és belvízveszélyes falu, az elmúlt 15 évben körülbelül 25 millió forintot költöttek a föld­csuszamlások meggátolására. Ebben az évben egy 150-200 méteres szakaszt szeretnénk rendbe hozni, és így a belvízve­szélyt nagyobb hatékonysággal elhárítani. Doros Judit Májusig tart a vizsgálat A hét szomorú híre: téli szünet után újra iskola (Rénes György karikatúrája) Mátrai tél A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központ értesíti a színház­bérlet-tulajdonosokat, hogy a decemberben elmaradt „Vedd le a kalapod a honvéd előtt” című darabot január 12-én, vasárnap este hét órától láthatják az intéz­ményben. A vendégül látott tár­sulat: a Budapesti Kamaraszín­ház. Képzőművészeti katalógus — szponzorokkal A Gyöngyösi Képzőművész Műhely a helybéli és a város kör­nyékén élő és alkotó művészek kiállításához katalógus elkészí­tését tervezi. A kiadvány szer­kesztési munkálataival hamaro­san elkészülnek. Az a céljuk, hogy külföldi városok polgár- mesteri hivatalaihoz is elküldik a katalógusokat, s így kívánnak kapcsolatba lépni ottani alkotó- művészeti csoportokkal. Dániai testvérvárosukból már kaptak is egy meghívást. Törekvéseik megvalósításához azonban to­vábbi támogatókra van szüksé­gük. Ezért cserébe reklámlehe­tőséget kínálnak a jelentkező cé­geknek az angol, a német és a francia nyelvű katalógusok­ban. A gyöngyösi mezőgazdasági szaküzletben A Gyöngyszöv városi, Jókai utcai növényvédőszer-, illetve magboltját a szövetkezet az el­múlt ősztől összevontan, egy üz­letként működteti tovább. Áz új mezőgazdasági szakáruda tevé­kenységében a két korábbi profil él tovább, a választék alig válto­zott — csupán az eladótér nőtt valamelyest. No meg a kereske­dők száma csökkent némileg. Érezhetőbb változás — amiről a közeli falvakból bejáró Bokros József árudavezető és helyettese, Molnár Béla beszél — az érdek­lődés erőteljes visszaesése. Az eddigi két bolt együttes bevételé­nél legalább 35-40 százalékkal kisebb a mostani, ami már a ta­valy tervezett 50 millió forintos forgalmat is irreális elképzeléssé tette. — Hiába kínálunk annyi min­dent, ha áraink egyre megfizethe­tetlenebbek a vásárlók számára — keseregnek, panaszkodnak a kereskedők —, s ha a kisgazdasá­gokban ekkora a bizonytalanság, mint mostanában. A vevők igen­csak féltik a pénzüket, a terme­lők nagyon óvatosak. Mi taga­dás, nem így képzeltük a jövőt. A magunk módján szerettük volna segíteni a mezőgazdaságot, az új vállalkozókat is, de úgy látszik, nem elég ehhez a mi kedvünk, igyekezetünk. A reményt azon­ban természetesen nem adjuk fel. Mi is bízunk abban, hogy a jelenlegi állapotok egyszer ked­vezőbbre fordulnak. M. J. Rendet a Toka-patak körül...! Nem véletlen Gyöngyösoroszi térségében, s kö­zelében is a tervezett HA F-üzem miatti aggódás, hi­szen van ok a környezetszennyezés miatti félelem­re. Az ugyan már bezárt ércbánya, illetve dúsítómű hosszú ideig működött, s a felőlük folydogáló, a vá­ros szélén haladó, s tovább tartó Toka-patak men­tén sajnos, kellemetlen nyomokat, emlékeket is hagytak. Már a tavalyi vizsgálatok is kimutatták az ártéri jelentős talajszennyezést. A területen — a megengedhető maximális koncentrációhoz képest — az ólom jelenléte 8-10, a cinké 10-15, a kadmiu- mé 5-20, a rézé 5-7, az arzéné 10-25-szörös, attól függően, hogy a kiöntések milyen gyakoriak, s a ta­laj mennyire savanyú. Jóllehet, a vizsgálatokkal megbízottak egyike, a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Ké­miai Technológiai Tanszéke várhatóan még csak májusban fejezi be ellenőrzéseit, kutatásait — van alapja az óvatosságnak az élelmiszer további terme­léseben. Feltétlenül a korlátozásra intettek már ed­dig is a szakemberek, s a továbbiakban sem javasol­ják az intenzívebb gazdálkodást a patak mentén. A további kellemetlenségek, netalán a bekövetkezhe­tő tragédiák elkerülésére javasolják a Tokára tele­pült tavak öntözési és halászati célú felhasználható­ságának mielőbbi hivatalos megállapítását, a patak további áradásait megszüntető, megnyugtató sza­bályozását, nem utolsósorban pedig az ércbánya meddőhányójának elodázhatatlan rekultivációját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom