Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

HÍRLAP, 1992. január 9., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Szívességbank Hatvanban Ma délután 5 órakor kezdi meg működését a hatvani Városi Művelődési Központban a „szí­vességbank”. Találkozóra invi­tálják ekkorra azokat az egymá­son segíteni kívánó embereket, akik különféle „szolgáltatáso­kat” ajánlottak föl. Az érdeklő­dők tájékoztatást is kaphatnak a kérhető szívességek köréről, il­letve a „bank” működési feltéte­leiről. Ezek között szerepel — többek között — gyermekfelü­gyelet, kutyasétáltatás, kerti munka, híradástechnikai eszkö­zök javítása, varrás, könyvelési tanácsadás, illetve gépírás. Fotókiállítás Január 10-én nyílik meg Eger­ben az Észak-magyarországi Fo­tókiállítás. A Megyei Művelődé­si Központ galériájában lévő tár­latot február 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta dél­előtt 10-től délután hat óráig. Falugyűlésre készülnek Horton A horti önkormányzat azt ter­vezi, hogy február közepén falu­nappal egybekötött lakossági gyűlést rendeznek. A végleges időpontot és a programot a janu­ár 18-án sorra kerülő képviselő- testületi ülésen határozzák meg, ahol egyebek mellett értékelik az elmúlt év eredményeit, s előter­jesztik az idei terveket. Háziasszonyoknak A lőrinci Magvető Könyvtár­ban január 10-én pénteken dél­után 3 órára a háziasszonyokat és a lányokat invitálják találko­zóra. Az érdeklődők hasznos háztartási tanácsokat kaphat­nak. Délután 4 órakor a model­lező szakkör tartja foglalkozását a könyvtárban. Varázsceruza Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont „Varázsceruza” című sorozatában — mely új uta­kat hivatott keresni a rajzokta­tásban — ma délután 5 órakor Buka László rajztanár tart elő­adást Az archaikus kultúrák érintése és az átélhető rajzóra címmel. Díszmadár­kiállítás A Zagyva-parti város művelő­dési központjában január 11-én és 12-én — szombaton és vasár­nap — díszmadár-, kisállat-, va­lamint virágkiállítást és vásárt rendeznek. Az érdeklődők dél­előtt 10 órától délután 5 óráig kereshetik fel az intézményt. Totózó Lőrinciben Megyénk legfiatalabb városá­ban, Lőrinciben Totó-Lottó Ki- rendeltséget nyit a Szerencsejá­ték Rt. A helyiséget a városi ön- kormányzat biztosítja a település központjában. A tervek szerint az iroda február elsejétől kezdi meg működését. Megújul az orvosi rendelő Az ecsédi önkormányzat 4 millió forintot szán az orvosi ren­delő korszerűsítésére. A tető- szerkezet felújításával és a fűtés rekonstrukciójával már elkészül­tek. Jelenleg a belső átalakítási munkálatok folynak. Az építke­zés ideje alatt a rendelés zavarta­lan, mivel a kivitelező vállalkozó hétvégeken végzi a munkát. Bemutatkoznak a polgármester­jelöltek A közelmúltban lemondott tisztségéről Huszár István Bükk­szék polgármestere. Ennek kö­vetkezményeként hamarosan új választásokat tartanak a telepü­lésen, s az azon induló polgár- mesteijelöltek január 13-án hét­főn délután 5 órakor falugyűlés keretében mutatkoznak be a községben élők előtt. Emelik-e Hevesben a tejtermékek árait? (Folytatás az L oldalról) — Egy literért átlagosan 14,60-at adunk. Ez a minőségtől is függ. A leggyengébbért 8 fo­rintot, a nagyon jó minőségűért 16,70-et ajánlunk a termelők­nek. — Várható-e még további fo­gyasztói áremelés az idén? — Remélem... — mondja az igazgató, s magyarázatul mind­járt hozzáfűzi ehhez, hogy a va­lamelyest is kifizetődő termelés­hez erre mindenképpen szükség lenne. Arra a felvetésre, hogy ak­kor vajon a fogyasztók megve­szik-e a drágább tejet, így rea­gál: — Valamikor a kenyér kilója is 3,60 Ft-ba került...! * Gyöngyösön a Mátratej Kft ügyvezető igazgatója, Előházi János kérdésünkre elmondta, hogy két részletben emelnek majd árakat: január 13-ától és 20-ától. A végső döntés hama­rosan megszületik, de az áreme­lésben közös koncepciót alakíta­nak ki a többi tejüzemmel. Egyelőre annyi biztosat tud­nak, hogy a 2,8-as tej továbbra is hatósági áras marad, és amíg ez a 20,80 forintos ár nem változik, addig természetesen ők is a régi árhoz tartják magukat. Január 6-ig a tejre, a vajra és a túróra ál­lami támogatást kaptak, ez ettől a naptól kezdve megszűnt. A fel- vásárlási árak is emelkednek részben, s e két tényező együtt alakítja majd ki a jövendőbeli árakat. Január 13-tól a két decis 20 százalékos tejföl 20,60 helyett 23,70forint lesz, a 10 dkg-os vaj 18,90 helyett 23.30, a félzsíros túró kilója 98,40 helyett 125,20- ba kerül majd, míg a 7,20-as Tú­ró Rudi 9 forintra változik. A lista persze nem teljes, sok termék árát csak január 20-ától emelik majd, így egyebek között a vajkrémekét, az ízesített tejter­mékekét, joghurtokét... Egri rendezési terv a hirdetőtáblán A napokban függesztették ki az egri városháza hirdetőtáblájára a megyeszékhely új rendezési tervét. A város lakói két héten át ismerkedhetnek az elképzelésekkel, amelyekre észrevételeket tehetnek az ál­lampolgárok. A rendezési tervet egyébként a városi közgyűlés még ebben a hónapban megtárgyalja: a vita egyik sarkalatos pontja az, hogy hol épüljön meg az új egri uszoda... (Fotó: Perl Márton) Két új képviselő a testületben Ki tehet hát róla? Ha Újhatvanban nincs kenyér... Hatvanból Nagy János, (Bajcsy-Zs. u. 21.) fordult panasz- szal szerkesztőségünkhöz, kifo­gásolva, hogy Újhatvan több üz­letében sem jutott kenyérhez, s a vezetők ez ügyben a sütőipari vállalatra hárították a felelőssé­get. A téma kapcsán Kosa Kál- mán üzemvezető elmondta: nem fordult még elő, miszerint a bol­tok által igényelt kenyérmennyi­séget ne sütötték volna ki, illetve ne szállították volna rendeltetési helyére. Ha pedig kenyérszűke támadt az utóbbi napokban, az — véleménye szerint — csak úgy állhatott elő, hogy nem igény szerinti volt a boltok rendelése, vagy „ünnepelt” a magánszek­tor, netán a Hatvan ellátásába gyakorta besegítő túrái kenyér­üzem, s így következett be a hi­ány, amiért nem lehet felelőssé tenni a hatvani sütőipari dolgo­zókat... (Folytatás az 1. oldalról) Ezután — előrehozott napi­rendként — dr. Petrovits János r. őrnagy szóbeli előteijesztése kö­vetkezett volna a város közrend­jének, közbiztonsági helyzeté­nek alakulásáról. A városi kapi­tányság vezetője azonban egy te­lefaxra hivatkozva — amelyben az ORFK vezetője arra kéri kol­légáit, amíg nem tartotta meg az országos sajtóértekezletet, addig adatokat, számokat ne hozzanak nyilvánosságra — kérte, hogy ké­sőbbi időpontban kerüljön sor az értékelésre. A képviselő-testület ezt tudomásul vette, s úgy hatá­rozott, amikor arra lehetőség nyílik, sor kerülhet a rendőrségi tájékoztatóra. Ezt követően a városatyák megvitatták, s több módosítással elfogadták az első félévre szóló munkatervüket, majd Jeszenszky István, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnöke szólt az önkormányzat tulajdo­nában lévő vagyontárgyak hasz­nosításáról. Az első lakáshoz jutók támo­gatásáról és a felemelt kamatok ellentételezésére beérkezett ké­relmek elbírálásáról dr. Mann László, a szociális és egészség- ügyi bizottság elnöke adott tájé­koztatást, majd kérte a testüle­tet: járuljon hozzá, hogy a ka­mattörlesztési támogatások el­osztása után maradt kétszázezer forintot csoportosítsák át az első lakáshoz jutók részére. Erre a ja­vaslatra a képviselők „áldásu­kat” adták. Az utolsó napirend­ként pedig dr. Gál István, az épí­tési és városfejlesztési bizottság elnöke tett javaslatot egyes kül­területi földrészletek belterület­be vonására. Az ülés befejezéseként ad hoc bizottság felállításáról határoz­tak, ennek feladatai elsősorban az utcanév-változtatásokkal kapcsolatosak. Vezetőjének, Sziklai Jánost választották. Vé­gül a polgármester javaslatára a képviselők január 24-én megte­kintik az önkormányzati tulaj­donban lévő szilvásváradi ifjúsá­gi tábort, s természetesen szó lesz majd annak hasznosításáról is. (molnár) Luxus lett a munkaeszköz Hány bőr van egy autón ? Igaz, hogy évtizedeken át mi voltunk a láger, pon­tosabban a kelet-közép-európai barakk legvidá­mabb lakói, de hosszú-hosszú éveken át ennek elle­nére is igencsak luxuscikknek számított a személy­autó hazánkban. Aztán, ha nem is zökkenők nél­kül, ha haladgatva, bukdácsolva is, de végül eljutot­tunk odáig, amikor az autót szükséges munkaesz­köznek tekintettük. Az is valóság, hogy a többség évekig várt rá, meg a választék sem volt éppen gaz­dag, de végül is egyre több lett belőle, egyre többek­nek vált elérhetővé. De hol van már a tavalyi hó? A mai autóspiaco­kon nem a hosszú várakozás, nem a szűkös válasz­ték, hanem maga a bőség zavara okozza az egyik legnagyobb gondot. Mert most aztán van autó. Van kínálat, a világ autógyártó iparának csodásabbnál csodásabb „járgányai ” vetélkednek egymással ha­zánkban is. Nem olcsón, nem alamizsnáért jutha­tunk hozzá, de végül is senkinek sem kötelező autó­valjárnia, akinek telik, az adjon magára és villogjon vele. Elvégre, így szép az élet és ez is hozzátartozik a békességhez. Az örömbe azonban mégis vegyül egy kis üröm is. Tetszik, nem tetszik: az autó ugyanis ismét luxus­cikk lett. Nem hiszik? Akkor tessék számolni! A te­levízió reklámjaiban, az autószalonokban, a ma­szek és az állami autós telepeken ajánlgatott csodák egymillió forinton alul az egykori trabantosok, sko- dások, dáciások döntő többségének elérhetetlenné vált. Ráadásul benzin nélkül egyik sem megy. S mennyi ma a legolcsóbb, a leggyengébb minőségű benzin ára? Egy liter hatvannégy forint. Tizenöt­húsz évvel ezelőtt majdnem tíz litert adtak ennyi pénzért. No és a szabadon válsztott casco és a kötele­ző biztosítás. Havi újabb ezresek anélkül, hogy még be sem indítottuk a csodamotorokat. És még nincs vége. Új rendszámtáblák újabb ez­resekért. És a legújabb hír szerint: rövidesen a kör­nyezetvédők is megcsapolják majd az autótulajdo­nosokat. S „ha már autó, legyen kövér” jelszóval megérkezett már a súlyadó is. Kiváló ötlet! A felta­lálókra nem vonatkozik. Az Európába vezető út karbantartásához, s legfőképpen az utazáshoz pe­dig minden fillérre szüksége van a kormánynak, sőt az egész hazának. Ezért nem is duzzogok a súlyadó­ért. Sőt! Szerintem az autón még több bőr is van. Például adóztatni lehetne — természetesen külön­böző arányban — az egy- és a többpártrendszerű au­tókat. A kocsik hosszúságát, szélességét, magassá­gát, színeit, mert ugye van közöttük három-öt ajtós, rádióval felszerelt, ÚRH-s, elhúzható tetős, első­hátsókerék meghajtásos... Nem sorolom. Még csak az hiányzik, hogy vala­melyik szundikáló honatya újabb üzletet lásson a felsoroltakban és beterjesszejavaslatát a páriám ent- nek... Meg egyébként is: a nyavalygó autósoknál jó­val többen vannak azok, akiknek kenyérre sem telik elegendő... Kods József Mennyi akkor a gázdíj? Panaszával keresett meg bennünket Pereszlay László, aki Eger­ben, a Grónay utcában lakik. Mivel talán nem ő az egyetlen, akinek a gázszámlával kapcsolatban aggályai vannak, így problémáját közér­dekűnek tekintve próbáltunk választ keresni. Az említett úr ugyanis azt kifogásolta, hogy 1991. szeptember 17-én olvasták le a gázóráját, és már a felemelt 7,84 forintos szorzóval számolták ki a köbméteren­kénti díjat. Szerinte ez azért nem jogos, mert az energiaárak csak ok­tóber elsejével emelkedtek, így hozzávetőlegesen 300forinttal többet fizetett ki a kelleténél. A T/GAZmegyei kirendeltségénél Kelemen Sándornétólazt a fel­világosítást kaptuk, hogy a számlázás teljesen szabályosan történt. A Magyar Közlönyben, és a napilapokban is megjelent az új rendelke­zés, miszerint az augusztus elsejei leolvasásnál már a megemelt szor­zóval számolnak. Az október elsejei határidő pedig nem áremelke­dést jelentett, hanem azt, hogy ettől az időtől kezdve tértek át a fűtőér­ték szerinti számlázásra. Ennek megfelelően a szorzó is ingadozik: egyik hónapban 7,84, aztán 7,82, majd 7,5 —m indig a tényleges fűtő­érték szerint. Panaszosunk tehát nem károsodott, legfeljebb csak annyira, mint minden magyar állampolgár: el kell viselnie a folyamatos áremelést... Jegyzőtanácskozás Mátraderecskén Az útviszonyok ugyan akadá­lyozták, mégis találkoztak Mát­raderecskén Pétervására és kör­nyéke jegyzői. A megyei földhivatal vezetői a kárpótlással összefüggő szakmai kérdésekre adtak választ, így többek között megemlítették: támogatják, hogy Pétervásárán is legyen földügyeket intéző önál­ló hivatal. Ezt követően dr. Fo­garasi József, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezetője tartott előadást az önkormányzati tör­vényről, dr. Erdei László, a Ma­gyar Közigazgatási Kamara tit­kára pedig a szervezet célkitűzé­seit ismertette. Szó esett arról is, hogy miként működnek majd együtt a jövőben a közigazgatás­ban dolgozó szakemberek. Korszerűbb szervezetben — a részvénytársaság felé Átszervezik a gabonaforgalmi vállalatot Bár még nincs végleges mér­legeredményük, annyi bizonyos, hogy veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a Heves Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat. A cég csaknem három évti­zedes történetében ez volt az első ilyen kellemetlen helyzet. Ehhez hozzájárult a pénzügyi finanszí­rozási rendszer, a magas bankka­mat, s mindezek kedvezőtlenül befolyásolták a gazdálkodást. Mint Sasvári Tivadar kereske­delmi igazgatóhelyettestől érte­sültünk, a tavaly nyári betakarí­tás idején 80 ezer tonna gabonát vásároltak, amellyel biztosítják az idei aratásig az őrléshez, illet­ve a keveréktakarmány-gyártás- hoz szükséges mennyiséget. A mezőgazdasági üzemek pénz­ügyi gondjai miatt erőteljesen visszaesett a tápgyártás. A liszt őrlése pedig tavaly az első há­romnegyed évben lelassult és csak az esztendő utolsó három hónapjában, illetve most indult teljes kapacitással a selypi, a pá­ter vásári, a hevesi és a gyöngyösi malmokban. Miután nagyon ke­vés az igény a napraforgóból ké­szülő Napgyöngyére mind a ha­zai, mind a külföldi piacokon, így a vámosgyörki üzemük nem dolgozik folyamatosan. Annyi már bizonyos, hogy a vállalatot átszervezik. Ez vonat­kozik a központra, illetve az üze­mekre egyaránt, amelyeknek na­gyobb önállóságot biztosítanak. Ez várhatóan létszámleépítéssel is együtt jár. A korszerűbb szer­vezetiformához igazítják majd a foglalkoztatást, annak érdeké­ben, hogy az idén már ne legyen veszteségük és gyorsabb legyen az információáramlás. Mindez alapja lehet majd a leendő rész­vénytársasággá való átalakulás­nak. Hogy erre mikor kerül sor, azt egyelőre nem tudják a válla­latnál, mivel az Állami Vagyon­ügynökségtől erre vonatkozóan nincs konkrét információjuk. Noha, ennek előkészületeit még a múlt esztendő első felében megtették. Egyébként eltökélt szándé­kuk, hogy az idei aratáskor felvá­sárolják a mezőgazdasági üze­mek által termelt és felajánlott búzát. A szervezeti korszerűsí­tést egyébként már megkezdték, amelynek első lépése volt, hogy január 1 -y'éíő/a jobb ellátás érde­kében ötven, takarmányt árusító boltjukat a keverő üzemekhez csatolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom