Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
4 HORIZONT HÉRJLAI^ 1992» január 9 csuíortok Számoljon, mielőtt fizet! (VII/3.) A nagy műveltségű főpap munkássága Hiteltörlesztési tanácsadó Az optimális havi törlesztés A grafikon 100 ezer forint hátralévő tartozás esetére, 32 százalékos kamatláb mellett, az összes visszafizetési kötelezettséget mutatja be, a havi törlesztés függvényében. A következők olvashatók le erről: 2500 forint havi törlesztésig meredeken csökken a visszafizetés összege. Eddig tehát mindenképpen érdemes növelni a havi törlesztést! Ez 108 hónapos — 9 éves — futamidőt eredményez. 2500 és 3000 forint havi törlesztés között még mindig jelentősen csökken az ösz- szes visszafizetés, ezért ha van rá fedezet, vállaljuk ezt. így 62 hónap alatt megszabadulhatunk kölcsönünktől. Ha valaki búja, el lehet menni 3500 forint havi törlesztésig, ami 46 hónapos futamidőnek felel meg. Ezt követően már csak igen nagy törlesztésemeléssel lenne csökkenthető az összes visszafizetés, ami nem áll aranyban az elérhető eredménnyel. A számszerű értékek meghatározására alkalmas a bemutatott táblázat, 32 százalékos és 15 százalékos kamatláb esetén. Az ebben található számértékek önmagukért beszélnek, használatukat nem szükséges magyarázni. A havi törlesztési összeggel addig menjünk el, ameddig a pénztárcánk megengedi. A választott törlesztéshez azonnal leolvashatjuk a futamidőt és az ösz- szes visszafizetés összegét. A táblázatban szereplő forintértékek 100 ezer forint kölcsönre vonatkoznak, ezért az (1.) részben ismertetett módon át kell számítani ezeket a saját köl- csönünkre. Például 180.000 forint hátralevő kölcsön esetén a szorzószám 1,8. Ha tehát a táblázatból 32 százalékos kamatláb mellett a 3000 Ft/hó törlesztést választottuk, akkor a példa szerinti kölcsön esetén — havi törlesztés: 1,8 x 3000 = 5400 Ft/hó — az összes visszafizetés: 1,8 x 186.486 - 335.675 forint. A következő részben a havi törlesztőrészlet és az adósság változása közötti összefüggést vizsgáljuk. ifj. Tohai László számítástechnikus Tohai László gépészmérnök 100000 Ft kölcsöntartozás visz- szafizetésének főbb jellemzői különböző havi törlesztések esetén. Kamatlábak 15% 32% Havi törlesztés Ft Törlesztési idő év hó Összes vissza fizetés Ft Ilavl Törlesztési idő év hó összes visszafizetés Ft Fi 1300 16 5 254891 2400 11 4 326071 1400 12 10 215016 2500 9 0 269896 1500 10 9 193010 2600 7 9 240007 1600 9 4 178594 2700 6 10 220425 1700 8 3 168271 2800 6 2 206155 1800 7 6 160471 2900 5 8 195328 1900 6 10 154329 3000 5 3 186486 2000 6 3 149331 3100 4 10 179579 2100 5 10 145229 3200 4 7 173534 2200 5 5 141728 3300 4 4 168311 2300 5 1 138755 3400 4 1 164075 2400 4 9 136200 3500 3 10 160276 25«) 4 6 133933 3600 3 8 156866 2600 4 3 131924 3700 3 6 153745 2700 4 1 130162 3800 3 4 150956 2800 3 10 128599 3900 3 3 148429 2900 3 8 127168 4000 3 1 146323 3«» 3 6 125873 4100 3 0 144495 3100 3 5 124680 4200 2 10 142643 3200 3 3 123597 4300 2 9 140852 3.300 3 2 122596 4400 2 8 139272 3400 3 0 121708 4500 2 7 137801 3500 2 11 120910 4600 2 6 136412 3600 2 10 120130 4700 2 5 135107 3700 2 9 119407 4800 2 4 133882 3800 2 8 118732 4900 2 4 132720 3900 2 7 118085 5000 2 3 131661 40ÍKJ 2 6 117490 5100 2 2 130901 4100 2 5 116929 5200 2 1 129912 4200 2 4 116401 5300 2 1 129219 4300 2 3 115891 5400 2 0 128347 HANG-KÉP Hiteles számvetés Mostanság a nagy kaméleonattrakciók időszakát éljük, azt a kort, amikor a volt marxisták szupergerinctelen fajtája csak- azértis igyekezettel megkísérli fehérre hipózni a vöröst, s szenteskedésbe hajló vallásossággal váltani az ateizmust. Mert hát a hajbókolás, a helyezkedés, a dörgölőzés gyakorlata így kívánja. Ebben az orr- és gyomorfacsaró atmoszférában hamisítatlan szellemi és lelki felüdülést, megtisztulást jelent az, ha olyasvalakivel szembesülünk, aki vállalja hajdani önmagát, aki nem tagadja tévelygéseit, a jellempróbák esetleges elégségeseit. Ilyen karakter az a Baróti Dezső, akit 80. születésnapja alkalmából faggatott Szabó Éva. A diskurzus egyik érdekessége az volt, hogy a riporter egyben a kontroll szerepét is betöltötte, hiszen egykor egyetemi tanítványa volt a neves irodalomtörténésznek. Méghozzá azokban az emberpróbáló ötvenes években, amikor élet-halál uraként diktá- torkodott az Ízléstelenül hájas, a meglehetősen ocsmányul kopasz, a Moszkvából mozgatott Rákosi. No nemcsak maga, hanem vérszomjas sleppje és verőlegény hada. E műsorban elénk lépett az az értelmiségi, aki ifjúként a baloldaliakhoz csatlakozott, hiszen tőlük remélte az aggasztó társadalmi problémák humánus orvoslását. Aztán a nemesnek tűnő eszme beplántálódott a valóságba, s neki rá kellett döbbennie, hogy a terror, a karakterpusztító rezsim szolgálatába szegődött. Érzékletesen idézte nemcsak vívódásait, félelmeit is. Az utóbbiakról sem hallgatott, jelezve azt is, hogy lassan már mindenkiben spiclit, illetve ellenséget látott, s kedvét szegte az, hogy épp arról nem szólhatott, amire hiva- tásszeretete kötelezte. Aztán az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az Igazságra esküdött, s a szegedi univerzitás rektora lett. Emiatt letartóztatták, bíróság elé citálták, börtönbe zárták. Kikerülve, a periférián tevékenykedve alkotott, nem feledve kötődését. Magát világította át — hogy ezt az elkoptatott kifejezést használjam — igen nyíltan, varázslatos őszinteséggel. Nem hangsúlyozta, mégis mindnyájan éreztük, hogy megtette azt, amit a becsület kívánt tőle. Akkor is, ha írásainak egy részén ott a kényszer, a fenyegető hatalom lenyomata. Régebben beszéltem már vele, akkor is szimpatikusnak tűnt, ám ez a nyilvános találkozás még inkább közelebb vitt hozzá. Az egyetlen kikezdhetetlen hullámhosszon: az emberségén... Színvonaltalan szilveszter Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kellemes meglepetést vártam az ünnepi műsortól. Borúlátásom érthető, ugyanis még a tévé fénykorában sem remekeltek év végén az alkotók. A jelenlegi káosz, a megújulásnak kikiáltott majdhogy totális csőd nem is szülhetett érdemlegeset. Akkor sem, ha az egyébként kitűnő tollforgató, Hankiss Elemér elnökként folyvást dicséri a vergődé- ses kezdeményezéseket. Azt azonban mégsem gondoltam, hogy ennyire igénytelen lesz a gárda. Túltengtek a setesuta vetélkedőcskék, pazarolták az értékes dijakat, jópofáskod- tak a kissé ügyetlenke program- gazdák, s mi felváltva bosszankodtunk, illetve unatkoztunk. Még az a szerencse, hogy a humorfesztiválon felfedezték azt az Éles Istvánt, aki egyértelműen tehetséges és eredeti hangvételű. Remekül parodizálja politikusainkat, szinte tökéletesen utánozza a hangjukat. Ráadásul mindehhez szellemes szöveget ötvöz. Nos, a kiégettek, a megfáradtak, a torzsalkodásokba belezsibbadtak rá is bízták a feladatok zömét. Ha őnincs, akkor kudarcrekordot produkált volna a teljes gárda. Épp ezért aggódom miatta, hiszen ha ennyire futtatják, ha ilyen gátlástalanul kizsigerelik, akkor aligha bontakozhatnak ki a benne rejlő értékes adottságok. Neki és kollégáinak — akad ugyanis néhány jeleskedő — fejlődniük kell, hogy valóban magas szintre íveljen pályájuk. Annál is inkább, mert Hofi jelentkezése, s egyben fájdalmasan szép búcsúja is kiemelte: szabad a terep, rajtolhatnak a stafétaváltók. Nekik legalább gratulálhatunk. Persze csak akkor, ha vigyázunk rájuk. Pécsi István Az ismeretlen Pyrker érsek Pyrker János László egri érsekről még az úgynevezett jól értesült egriek is csak igen-igen keveset tudnak — alig-alig ismerik ennek a nagy egyházfőnek széles körű munkásságát. Általában közismert, hogy oépíttette a ma már bazilika rangjára emelt főszékesegyházat, de azt már kevesebben tudják, hogy nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tanítóképző intézet fundalása. Levéltári kutatásaim nyomán most rövidre fogottan felvázolom a velencei jmtriárkai székből az egri érsekség élére állított nagy műveltségű főpap munkásságát. 1827. szeptember 17-én vonult be a megyeszékhelyre, s már néhány nappal méltósága elfoglalása után arról értesítette az uralkodót, hogy az általa a Sze- peskáptalanon alapított német tannyelvű tanítóképző intézet példája nyomán Egerben megveti az alapját Magyarország első magyar nyelvű tanítóképző intézetének. „A Lyceumhoz csatolandó praeparandia intézet” 1828. december 2-án nyitotta meg kapuit, hogy „a falusi ifjúságnak alkalmas tanítókat biztosítson.” Szégyenfoltja a közelmúltban elbukott rendszernek, hogy amikor a Líceum első emeleten az alapítás évfordulója alkalmából márványtáblát lepleztek le, az alapító kimagasló személyének még csak nevét sem tüntethették fel azon. Pyrker velencei pátriárka korábban már megkezdte nagy értékű képtára becsesebbnél becsesebb darabjainak beszerzését, s ezt itthon is tovább folytatta. Az érseki rezidencia új szárnyát képtár céljára építtette. É nyilvános képtárat Kazinczy Ferenc is meglátogatta, s az elismerés hangján írt róla. Majd e 140 darabból álló képtárat az érsek 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta; e „Pyrker-gyűjtemény” képezte később alapját a Szépművészeti Múzeumnak. 1828-ban létrehozta a helytartótanács által „ nyilvánosjelle- gű”-nek nyilvánított rajziskolát, elére állítván a Szegedről Egerbe hívott Joó Jánost, „a rajzolás és S ' '' 's oktatójáét. A mai Bródy or utcában működött rajziskola növendékei a különböző mesterségek tanulói, inasai voltak: kőművesek, lakatosok, ácsok stb. A „rajzprofesszor úr” egyre s másra serkentgette a város tekintetes magisztrátusát, hogy „a mesterek inasaikat szorgosan küldjék a rajziskolába”. Pyrker érsek-földesúr „egy ólyantén közhasznú s nemes intézetet kívánt nagylelkűen létrehozni a rajziskola elrendezésével s megalapításával, mely vala mint alkotójuk nagy nevét ezen emberi magasztos tettében örökre, egyrészt városunknak új díszére és becsére szolgál, úgy másrészről számtalan szegényebb sorsú mesterségen lévő gyermekeinek javakora, előmenetelükre s kimívelésükres ezáltal az emberiségre nézve megbecsülhetetlen kinccsel leend...” Pyrker érsek hívta életre Egerben a „ Városszépítő Comis- stó ”-t, magyarán a városszépítő egyesületet. Ez természetesen közéi sem valami műemlékvédő társaság volt, hanem a városi hatóság bevonásával már az építési engedélyek kiadásánál is szerepet kapott. A bizottság jóváhagyása nélkül nem lehetett épületet emelni, s e rendelkezés megsértőire földesúri törvényszék várt, sőt az ily módon emelt é- pítmények sorsa a lerombolás vo/í.(!) A főszékesegyház építésével annak közismert volta miatt nem foglalkozom, de nem hagyhatom említés nélkül, hogy annak kapcsán bontották le a középkort idéző Hatvani kaput, s ez meg- kondította a vészharangot az itt- ott még álló, várost kerítő falmaradványok felett is. A város legnagyobb értékei a föld mélyéből előtörő meleg vizű, gyógyhatású források. Ezek fejlesztése bár már Barkóczy Ferenc püspök idejében megindult, A vár képtárának méltó dísze a róla festett kép (Fotó: Perl Márton) s Eszterházy Károly egyházfőséf e alatt további jeles építkezésekei bővült a gyógyfürdő, de a XIX. század színvonalára Pyrker János építtette ki — maga is rendszeres látogatója révén a gyógyfürdőnek. Pyrker nevezte ki az első fürdőorvost, Fejes Mihály uram személyében, aki egyben a vármegye főorvosa is volt. Fejes orvosdoktor keze alól került ki az első orvosi szakköny v is az egri gyógyforrásokról. S a magyar és német nyelven az érsek költségén kinyomtatott kötet egyúttal Eger első idegenforgalmi kiadványa volt. Egerben mindig gondot adott a tűzvédelem. A varos már 1763- ban, 1770-ben, 1811-ben sőt 1827-ben is adott ki tűzvédelmi rendelkezést, de ezzel nem érte be az érsek — nyilván féltve városa értékeit s nem utolsósorban horribilis értékű képtárát, 1828banazteg ....................... E rendeli pet kapott a Városszépítő Co- missió. Úgy hiszem, hogy szinte merőben ismeretlen az a tény, hogy Pyrker János László érsek nevéhez fűződik az egri várkultusz megteremtése. Míg Eszterházy csak kőbányának hasznosította a vár és az akkor még teljes magasságban fennállott székesegyház falait, addig Pyrker a Setét kapunak nevezett kazamatabejáratot „Dobó-kápolnává” képeztette ki, s ott helyezte el a gróf Buttler János által Ruszkáról elhozott Dobó István síremléke fedőlapS A vár ún. Szép-bástyájan váriát emelt, s a felvezető út mentén a keresztét stációi állottak. A vár területét pedig pázsi- tosította. Az előkerült gótikus székesegyház feltárt pillércsonkján pedig egy kanonoka az egri püspökségét alapító Szent István király szobrát helyeztette el. A XIX. század kezdetén a reformkor egyik újonnan felvirágzó társadalmi mozgalma volt szerte az országban a kaszinók létesítése. Természetesen ezek közel sem valami mai hazárdjátékbarlangok voltak, de kulturális, társasági, kifejezetten a társadalom minden osztályát összefogó, egyúttal közművelődés szolgálatában is álló egyesületek. Pyrker 1832-ben adta ki, „mint fóldesúr, az Egerben felállítandó Casino Társaság” alapszabály it. Ez az egri kaszinó a mai i sági Házban működött, s 49-ben, majd a Bach-korszak megtorlása után a magyar szabadság eszméi hirdetőinek mem ává nőtte ki magát. A urgok elnyomó politikájával szemben a kristálytiszta magyar nemzeti eszme hirdetői tömörültek ott, Csiky Sándor, az „egri tißris” vezérlete alatt. Acz ersek felvilágosodottságá- ra mi sem jellemzőbb, hogy 1840-ben engedélyezte Egerben a zsidók megtelepedését. Az első zsidó az a Salybol Egerbe került Schwarcz István volt, akinek utóda csak a közeli években hunyt el. A bástyákon iskolák építését biztosítja. — A Magyar Koronához címzett érseki vendégfogadót a városnak adományozza, hogy az Egerben állomásozó tisztek számára „lakomány”-ul szolgáljon. (A helyén épült meg az MSZMP megyei székháza.) — A török minaret villám csapta felső részét „bádogkupolá”-val fedette, hogy megóvja a pusztulástól. — Pyrker nevéhez fűződik a szarvaskői szurdokut nagy költségek árán való kiépítése. Ma is olvasható tábla őrzi e tette emlékét: „Míg e kőszirt áll, dicsőítni fogja nagy neved pátriárcha, egri érsek Pyrker János László ezen út létrehozásáért. 1846.” A város lakossága hálás volt érsekének, és Barabás Miklóssal megfestette 1843-ban arcképét, mely a várban a képtár egyik méltó dísze. Sugár István f A MORZSI ) állateledel-bolt kibővített árukészlettel az új évben is szeretettel várja vásárlóit. Nyitva: naponta 8-11-ig, 14-17 óráig, szombaton 8-12-ig. Eger, I Berze Nagy J. u. 8. I
