Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
AMÍG A RENDŐRÖK HELYSZÍNELTEK: BETÖRÉSSOROZAT FÜZESABONYTÓL POROSZLÓIG (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 29. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA m. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPEREXPRESSZ Alapszerződéseket szövegeznek Az ENSZ megalakulása óta a Biztonsági Tanács első alkalommal ülésezik a tagországok állam- és kormányfőinek részvételével, amelyen Magyarországot Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli — közölték a külügyi szóvivői tájékoztatón. Tegnap Budapesten megbeszélések kezdődtek a magyar — román alapszerződés előkészítéséről, amelyet a magyar kormány a kapcsolatok fejlesztése fontos tényezőjének tekint. Készül a magyar — bolgár alapszerződés is, és az eredeti tervnek megfelelően februárban aláírják a magyar — német alapszerződést. A tájékoztatón ismertették a Külügyminisztérium február elsejével életbe lépő új szervezeti rendjét is. Miniszterelnöki ajándék Antall József miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott néhány, Magyarország szempontjából kiemelkedő nemzetközi megállapodás, szerződés aláírásával kapcsolatos tárgyi emléket és dokumentumot — írótollakat, beszédek szövegét, fényképeket stb. E fontosabb események: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) párizsi csúcstalálkozója, illetve a Párizsi Charta és az Európai Hagyományos Fegyverzetcsökkentési Megállapodás (1990. november 19-21.), továbbá a Varsói Szerződés megszüntetését kimondó jegyzőkönyv (Prága, 1991. július 1.) es az Európai Közösségekkel való társulási szerződés aláírása (Brüsszel, 1991. december 16.) Határőrök átcsoportosítása A román határszakaszhoz vezényelnek át 300-400 határőrt, miután a délszláv államokban az utóbbi időben a harcok elcsendesedtek. Viszont a magyar — román határvidéken egyre több a határsértő, és gyakori az ember- csempészet. Kamionos határzár A jugoszláv — görög határon több száz kamion vesztegel, köztük 60 magyar fuvarozó is. A határzár oka a magyarországi tranzitdíj emelése. A közlekedési tárcánál ezzel kapcsolatban elmondták: az adómentes engedélyek számának növelése csak alku tárgya lehet. A Magánfuvarozók Ipartestületének titkára szerint a magyar kormány gyakorlatilag tehetetlen a görög határblokáddal szemben, és ott a magyar kamionosok különféle atrocitásoknak vannak kitéve. Polgárék átigazoltak Meghitt ünnepség helyszíne volt tegnap a Belügyminisztérium, ahol bejelentették, hogy a három testvér, Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófia több mint egy évtizedes MTK-tagságot követően a jövőben a BRSE szüleiben fog versenyezni. Az erről szóló átigazolási lapot a sajtó jelenlétében írták alá az érintettek. A belügyminisztériumi klub, a BRSE eddig elsősorban világhírű úszói (Damyi Tamás, Rózsa Norbert, Güttler Károly, Czene Attila) által volt ismert, most már a sakkozó-trió is ezt az egyesületet népszerűsíti. Méltányos „önkormányzati kirakó”—az iskolákért Elfogadták Eger oktatási koncepcióját Már második fordulóban tárgyalta tegnapi ülésén Eger város ön- kormányzata az oktatási koncepciót. Módosító javaslatokkal kiegészítve, élénk vita után elfogadta a dokumentumot a huszonöt jelenlévő képviselő. Még mielőtt a részleteket ismertetnénk, a tudósítás élére kívánkozik egy másik nem kevésbé szenzációként ható bejelentés: Katona Józsefné alpolgármester a városatyák kérésére ismertette azt a megoldást, amelyet az angolkisasszonyok nevelőintézetének további bővítése érdekében hozott létre az egyházi ingatlanokkal foglalkozó ad hoc bizottság. Már maga az a tény is izgalomban tartotta a kedélyeket a városban, hogy az angolkisasszonyok intézetének jogos követelése ütközött a Szilágyi Erzsébet Gimnázium érdekeivel. Katona Józsefné bejelentése szerint nem kis leleményességgel, de sikerült megnyugtató variációt kidolgozni, amelyben valamennyi érintett intézmény és a város érdekeit egyeztették. Eszerint: a 13-as számú általános iskola (amelynek amúgy is csökkent a tanulói létszáma a demográfiai hullám „levonulásával”) tanulóit és tantestületét a 7-es és 8-as számú iskolába csoportosítják át. A 212- es számú ipari szakmunkásképző néhány tanulócsoportja (amely eddig a 13-asba járt) az Érc- és Ásványbányák Kutató Intézetének épületében nyerne elhelyezést. így a megüresedett tizenhat-tantermes 13-as iskolába költözhetne a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, teljes tantestületével és tanulóival együtt. Ez utóbbi elképzelést egyeztették a Szilágyi gimnázium vezetésével, s ez egyetértésre talált, jól lehet az intézmény „kikerül” a belvárosból. így az angolkisasszonyok megkaphatják az igényelt három tantermet és ebédlőt, s az új tanévben már két első osztályt indíthatnak. Egyelőre még az érckutató épületének megvásárlásához beígért kormányzati hozzájárulás hiányzik. Az épület — a szakemberek véleménye szerint is — alkalmassá tehető az oktatásra. Tulajdonosa felajánlotta megvételre az önkormányzatnak. Nemeseik a város, hanem még a szakmunkásképző is hajlandó anyagi áldozatokra. „Amennyiben ezt meg tudnánk valósítani — szögezte le az alpolgármester — elmondhatnánk, hogy a törvény szellemében jártunk el.” A város közel 20 oldalas oktatási koncepcióját Irlanda Dezső, az oktatási bizottság vezetője bocsátotta vitára. Elöljáróban még utalt azokra az országos sajtóban megjelent írásokra, melyek a művelődési tárca által készített oktatási törvénytervezetet bírálták. Némileg megnyugodva jegyezte meg, hogy az egri koncepció kevesebb ellenérzést váltott ki, mint a minisztériumi dokumentum. (Folytatás a 2. oldalon) VáUalkozói jeUegu egészségügyet terveznek Dr. Andréka Bertalan előadása Egerben Az élet és a halál kérdéseit öleli fel a mai előadás — köszöntötte így dr. Molnár Miklós ön- kormányzati képviselő mindazokat, akik a Megyei Művelődési Központban az MDF és a KDNP Heves megyei szervezete által rendezett programon vettek részt. A vendég, dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára volt. A főleg orvosokból, az egészségügy területén dolgozókból álló közönség a magyar egészségügy átalakulásáról, az idén várható változásokról kapott felvilágosítást. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta: ”jó egészségügyet csak közösen tudunk teremteni, színpadról, fentről irányítani nem lehet. ” Szólt arról is, hogy a magyar egészségügy igazán európai színvonalú a század- forduló idején volt, a két világháborút követően — amikor is sok kiválóság hagyta el hazánkat — egyre inkább visszaesett. Az elmúlt évekre pedig már katasztrofális helyzetbe került. Az átalakulás tehát létszükséglet, s első lépésként a reformokat az alapellátásban vezetik be. Januártól már az állampolgárok folyamatosan vehetik kézbe biztosítási kártyájukat, szabadon választhatnak házi orvost. Megváltozik az orvos-beteg kapcsolata, ami abban is megnyilvánul, hogy a házi doktorok a gyógyításon kívül nagy hangsúlyt fektetnek majd a megelőzésre. Az alapellátás után az év második felében a fogorvosi, majd azt követően a szak- és a járóbetegellátást is bevezetik az új rendszerbe. A késő délutánba nyúló fórumon sok orvost, beteget egyaránt érintő kérdésekre kaptak megnyugtató választ a résztvevők. Az államtitkár-helyettessel készült interjúnkat későbbi számunkban olvashatják. Hívőknek középhullámon is A Magyar Rádió március 29- étől a vasárnap délelőtti istentiszteleteket a Kossuth Rádió középhullámú és ultrarövidhullámú sávján egyaránt közvetíti. Erről a Magyar Rádió elnöke és munkatársai, illetve a történelmi egyházak és felekezetek, valamint a magyarországi zsidóság képviselői állapodtak meg tegnapi megbeszélésükön. Az Amfora példája körültekintésre int... (Fotó: Szántó György) „Partnerek vagyunk az átalakulásban” Az egri önkormányzat és a privatizációs gondok A megyeszékhely legnagyobb vállalatainak vezetőit, képviselőit látta vendégül nemrég a polgármesteri hivatal. A téma: a privatizáció, s az ezzel járó önkormányzati teendők, gondok, nehézségek. Az ott elhangzottakból kitűnt, hogy az elkövetkezendő időkben kemény csaták várnak a hivatal munkatársaira, s az „ellenfél” nem lebecsülendő: az Állami Vagyonügynökség. E témáról kérdeztük Habis László alpolgármestert. — A vagyonügynökség — mondta — a privatizáció harmadik, ám komoly, meghatározó szereplője, amely rövidtávú érdekeltség alapján dolgozik. Döntésüket különösképp nem befolyásolja az, hogy hosszú évekre életképes szervezetek jön- nek-e létre. Nincs is lehetősége foglalkozni azzal, hogy mondjuk egy város, egy terület komplexitásában gondolkozzon. Ez a szempont működésében, döntés- hozatali mechanizmusában nem érvényesül. — Ebből úgy tűnik, az önkormányzatok kiszolgáltatottak az A VU-nek, a település érdekében nem tudnak hatást gyakorolni rájuk. — Mi konstruktívak voltunk akkor, amikor a vagyonügynökségnek javaslatot tettünk arra nézve, hogy az önkormányzattal milyen kapcsolatot alakítsanak ki. Erre a reagálásuk inkább elutasító volt, mint segítő. Nemrégen például egy listát küldtünk részükre a megyeszékhelyen lévő, átalakulás, privatizáció előtt álló vállalatokról. Az volt ezzel a célunk, hogy ne utólag — amikor már nem tudunk érdemben intézkedni — jusson tudomásunkra a változás. A levelünket eddig válaszra sem méltatták. A rövid- és a hosszútávú költségvetési és gazdasági szempontok ütköznek egymással. Az AVÜ azon az állásponton van, hogy amit a törvény előír, figyelembe veszi — például a belterületi földértéknek megfelelő üzletrész az ön- kormányzat tulajdonába kerülhet —, de ezen kívül semmilyen döntésbe nem kíván bevonni minket. Ez később, a létrejövő gazdasági társaságok működésében zavarokat eredményezhet, más-más hatást válthat ki. (Folytatás a 3. oldalon) A polgármesteri hivatalokban igényelhető A hadigondozottak kiegészítő pénzellátása 1992. január 1-jétől visszamenőlegesen A kormány nemrég döntött arról, hogy a háborús események áldozatai kiegészítő hadigondozotti pénzellátásban részesülnek. A rendelet szerint az érintettek 1992. január 1-jétől visszamenőlegesen jogosultak a kiegészítő hadigondozotti pénzellátásra, amelyet a polgármesteri hivatalok illetékes igazgatási szervei folyósítanak. (Az MTI minapi híre — amely egy évvel korábbi dátumtól jelölte meg a jogosultságot — a Honvédelmi Minisztérium téves közlésén alapult.) A hadirokkantak egységesen 3000, a hadiözvegyek pedig 1500 forint kiegészítő hadigondozotti ellátást kapnak. Eddig mintegy 3000 hadirokkant és hadiözvegy részesült központi támogatásban, a rendelet nyomán azonban várható, hogy a támogatottak sora több tízezer is lehet. Mindazok, akik jelenleg is részesülnek ilyen ellátásban, külön kérelem nélkül kapják meg az új, immár emelt összeget, akik pedig még nem részesültek ilyen támogatásban, azok a lakóhely szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál jelenthetik be igényüket. A jogosultságot korabeli hatósági, orvosi iratokkal, illetve tanúkkal kell hitelesen igazolni. Orvosi okmányok hiányában a kérelmező hadi eredetű fogyatkozás százalékos mértékének elbírálását az Országos Orvosszakértői Intézetben végzik. Az igény egyébként bármikor előterjeszthető, s a támogatást visz- szamenőlegesen megkapják a jogosultak. Négyszázezres a munkanélküliség Egy év fáziskésés a foglalkoztatásban Több mint 400 ezren vannak hazánkban munka nélkül, de ez a struktúraváltás ára — hangsúlyozta Schamschula György munkaügyi államtitkár tegnap a Salgótarjánban megtartott sajtótájékoztatóján. Nógrád megyében már 16 százalékos a munkanélküliek aránya, így merész kijelentésnek tűnt, hogy túl vagyunk a gazdasági mélyponton. Pedig ezt hangsúlyozta az államtitkár, de hozzáfűzte, hogy egy éves fáziskésés tapasztalható majd a foglalkoztatásban. Mint kiemelte, a szomszédos Heves megyében is ezzel kell számolni. Ugyan a különböző gazdasági egységek, vállalkozások jobban működnek majd, de egy bizonyos idő után vállalják az új munkások felvételét. Árról is beszélt, hogy mindösz- sze másfél év alatt érte el ezt a szintet a munkanélküliség. Ez alatt az idő alatt az ország egyik legnagyobb ellátási rendszerét kellett kiépíteni, hogy elviselhetőbbé tegyék a helyzetet. Szinte a semmiből hozták létre a munkaügyi szervezetet, amely nemcsak a járadék folyósításával foglalkozik, hanem a megelőzéssel és a kríziskezeléssel is. Sok kritika éri ezt a intézményhálózatot, de nem könnyű az ország pénzügyi helyzete, ezért nem tudnak elég nagy összeget fordítani a munkahelyek létrehozására, s az átképzésre. (Folytatás a 2. oldalon)
