Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
2. HÍRLAP, 1992. január 29., szerda Alkotmányellenes a torvenyessegi ovas jogintézménye Alkotmányellenes a törvényességi óvás jogintézménye — állapította meg az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésén hozott határozatában. A testület a törvényességi óvásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 1992. december 31-ei hatállyal megsemmisíti. A terhelt hátrányára azonban már a határozat közzétételének napjától sem lehet törvényességi óvást emelni. A határozat szerint a törvényességi óvás intézménye sérti a jogbiztonság követelményét, mert a bírósági eljárás egésze bizonytalanná válik, ha a jogerős határozatot a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke szabad mérlegelésétől függően emelt óvásával megváltoztathatja, általában a felekre kiható hatállyal. Különösen ellentétes az óvás a jogerő intézményével, mert nem előrelátható, és bizonytalan, mikor kerül sor egy ügyben óvásra és mikor nem, hiszen a jogosítottak törvénysértés esetén sem kötelesek óvást emelni. A törvényességi óvás hatályos szabályozása sérti a bíróságok és a bírák függetlenségének elvét is. A köztársasági elnök a kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fennállnak- e. A határidő túllépése alkotmányellenes — állapította meg az Alkotmánybíróság a miniszterelnök indítványával kapcsolatban keddi teljes ülésén, két bíró különvéleményével hozott határozatában. A határozat hangsúlyozza, hogy az ésszerű határidő meghatározásánál két szempontot kell figyelembe venni: egyrészt biztosítani kell az államszervezet folyamatos működését, másrészt elegendő időt kell adni az elnöknek arra, hogy megalapozottan dönthessen. Az ésszerű határidőn belül az elnöknek döntenie kell: vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkoznia kell a kinevezés megtagadásáról. Elfogadták Eger oktatási koncepcióját (Folytatás az 1. oldalról) Szólt a város pedagógusainak elmaradt bérhelyzetéről is, s ígéretet tett arra, hogy a bizottság júliusig elkészül egy erre vonatkozó tervezettel. Az oktatási koncepciót még elkészülte előtt megvitathatták az iskolákban a pedagógusok. Valamennyi önknormanyzati képviselő alaposan áttanulmányozhatta, így számos érdemi kiegészítés és javaslat hangzott el a vita során. Élénk eszmecsere alakult ki például arról a felvetésről, hogy szabályozza-e a koncepció az óvodákban, szakközépiskolai végzettséggel, illetve a középiskolákban, főiskolai vagy alacsonyabb képesítéssel rendelkező pedagógusok továbbtanulását. Végül is dr. Löffler Erzsébet érve\ ese győzte meg a jelenlévőket: amígközépfokú diplomákat adnak ki az óvónők számára, addig egy önkormányzat sem írhatja elő (a koncepció szintjén) a magasabb képesítés megszerzését. A javaslat másik felét is elvetették, noha előtte két képviselő is kijelentette: tudomásuk szerint nem kevesen vannak akik főiskolai végzettséggel dolgoznak Eger középiskoláiban. Ebben a vitában mindenképpen az egri iskolák szakmai színvonalának emelését siettető törekvés nyilvánult meg. Sipos Mihály képviselő a megszűntek helyett alapítandó pedagóguskitüntetésekkel kapcsolatban tett javaslatot. Balázs Mihály képviselő, a hazafias és erkölcsi nevelés szükségességére hívta fel a testület figyelmét, és szóvá tette, hogy a koncepció előkészítésekor az úgynevezett intézményi átvilágításoknál miért nem nézték meg egyenként a pedagógusbéreket. Az iskolai sport lehetőségeiről és a szak- képzettség szintjéről is szólt. Király József képviselő pedig a pályaválasztási tanácsadás megszervezését szorgalmazta. Dr. Generál Veronika képviselő a nyugdíjas pedagógusok alkalmazása mellett érvelt. Kérte, ne szorgalmazzák a tanárok nyugdíjaztatását, többek között szociális indokokból sem. A szakképzés dilemmáit többen is felvetették. A kiegészítéseket követően szögezte le Láng András, hogy az oktatás irányítása és finanszírozása szempontjából nem elfogadható ez a koncepció. De az lenne a csoda, ha Egerben ezt meg tudnák oldani, hiszen országosan sincs erre megfelelő modell. A késő estébe nyúló tanácskozáson még további öt napirendet tárgyaltak meg a városatyák. Jámbor Ildikó AT. Ház előtt A második kárpótlási törvény A második kárpótlási törvény, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény- javaslat tárgyalását is megkezdte tegnapi ülésén a T. Ház. Balsai István igazságügy-miniszter expozéjában rámutatott: a tervezet „folytatása” az elmúlt évben elfogadott kárpótlási törvénynek, ennek előírásai alkalmazandók az új igények esetében. Az első kárpótlási törvény értelmében egyébként — jelentette be az igazságügyi tárca vezetője — 822 248 állampolgár 3 176 274 vagyontárgyat igényelt vissza. A képviselők előtt fekvő tervezet a zsidóktól és a magyar- országi németektől elvett vagyon, valamint az államosított nagybirtok után járó kárpótlásról rendelkezik. A miniszter kiemelte, hogy a javaslat kissé továbblép elődjénél, ugyanis megkísérel az elvett ingóságokért, sőt az ingó letétekért is kárpótlást nyújtani. Nem kíván azonban foglalkozni a határon kívül élő, egykori magyar állampolgárok igényeivel, tekintettel a nemzetközi jogi vonatkozásokra. Balsai István kitért azokra is, akiknek mindkét jogszabály alapján járna kárpótlás. Nekik összevonva kell benyújtaniuk kérelmeiket. (MTI) Négyszázezres a munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel kapcsolatban ironikusan megjegyezte Schamschula György: "...mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki, s bizony a miénkbe becsorog az esővíz." Beszámolt arról is, hogy a 15 milliárdos foglalkoztatási alap százezer embernek segített a megélhetésben, de a munkaügyi tárcán kívül más minisztériumok is tettek a foglalkoztatásért. Ezután válaszolt az újságírók kérdéseire, s mint elmondta: a képzés a nyugat-európai tapasztalatok szerint csupán a munka- nélküliek 15 százalékának kivezető út. Elemezte a munkanélküli-járulék ellentmondásait, sok a panasz azzal kapcsolatban, hogy többen jó anyagi helyzetben is fölveszik ezt az összeget. Egyelőre nincs lehetőség arra, hogy a kérvényezők vagyoni helyzetét ellenőrizzék. Felvetődött az a kérdés is: mi lesz a másfél éves járadék lejárta után a rászorulókkal? Mint elmondta, a szociális ellátás elosztásába az önkormányzatokat is be kívánják vonni, hogy valóban a rászorulók kapják meg. Szó esett a nyugati munkavállalási lehetőségekről is, mint leszögezte, több volt az ígéret, mint a konkrét segítség. Azzal is érvelnek a nyugatiak, hogy míg nálunk „ csak "8,5 százalékos a munkanélküliség, a Közös Piac országaiban 10-20 százalék is előfordul. A Heves Megyei Hírlap kérdésére elmondta, hogy a magyar munkaerő értéke még mindig túl alacsony, hiába tűnik magasnak a társadalombiztosítási járulék, s a többi. A kezdő vállalkozókat egyébként is adókedvezmény illeti meg. Ezért nem tart attól, hogy a leendő vállalkozók nem szívesen alkalmaznak új embereket. A sajtóbeszélgetés végén ismételten hangsúlyozta: a gazdasági mutatók azt igazolják, hogy túl vagyunk a válság mélypontján, így ha most tovább is emelkedik a munkanélküliség, év végéig már csupán szerény növekedés várható. (gábor) Fel kell tölteni a sztrájkalapot A tagdíjat nem elsősorban a segélyezésekre, hanem a sztrájkalap feltöltésére és a szakértőkre kell fordítani, hiszen ez a kettő garantálhatja az eredményes tárgyalásokat, amelyek hosszú távon megtérítik a befektetést — hangsúlyozta többek között Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke kedden Veszprémben, a Bakony Műveknél megtartott szak- szervezeti fórumon. Kijelentette, hogy bár tudja: a segélyre is egyre több ember szorul rá, de két- három napra elegendő sztrájkalappal a tárgyaló felek nem veszik komolyan a szakszervezetet, legelább 4-6 hétre elegendő tartalékra van szükség. Azt is leszögezte az MSZOSZ elnöke, hogy nem demagógiával érvelnek, hanem szakértők megalapozott véleményével. Az eredményes szakszervezeti munkához jól felkészült tisztségviselőkre és szakemberekre van szükség, ez pedig pénzbe kerül. A gondok között elsőként a munkanélküliek számának rohamos növekedését említette a szakszervezeti vezető, s úgy véli, hogy nem a hivatalosan közzétett 580 ezres előrejelzéssel kell számolni. Megítélése szerint ugyanis az év végére a munka- nélküliek száma meghaladhatja a 700 ezret, egyes vidékeken, így a Nyírségben akár 50 százalékos arányuk is kialakulhat. Ez a drámai folyamat csak aktív munkahely-védelemmel állítható meg, e területen pedig a kormányzat nem sokat tett — hangoztatta. (MTI) \ fy------------------------------' Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, volt munkatársaknak, akik férjem, édesapánk, apósunk és nagyapánk BÁNFFY LÁSZLÓ temetésén részt vettek és fájdalmunkat virágaikkal enyhítették. A gyászoló család fájdalommal tudatjuk, hogy* MARCZIS LAJOS kerecsendi plébánia nyug. kanonok 1992. január 27-én elhunyt. Temetési szertartása a kerecsendi templomban 1992. január 31-én 10 órakor. Temetése 13 órakor az ostorosi temetőben. Kerecsendi egyházközség f ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY > Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 6 üzletét 1992. március 10-én 8 órakor árverésen értékesítjük. 33. sz. Divatárubolt Eger, Szent János u. 13. bérleti jogát 1.990.000 Ft-ért (Bánatpénz: 95.000 Ft, privatizációs költség: 180.000 Ft) 39. sz. Rövidárubolt Eger, Bajcsy-Zs. u. 17. bérleti jogát 2.250.000 Ft-ért (Bánatpénz: 110.000 Ft, prvivatizációs költség: 200.000 Ft) 41. sz. Férficipő-bolt Gyöngyös, Fő tér 8. bérleti jogát 1.780.000 Ft-ért (Bánatpénz: 85.000 Ft, privatizációs költség: 160.000 Ft) 67. sz. Sportbolt Hatvan, Grassalkovich u. 3. bérleti jogát 680.000 Ft-ért (Bánatpénz: 30.000 Ft, privatizációs költség: 80.000 Ft) 87. sz. Játékbolt Eger, Dobó tér 1. bérleti jogát 2.150.000 Ft-ért (Bánatpénz: 105.000 Ft, privatizációs költség: 200.000 Ft) 71. sz. Háztartási bolt Eger, Hadnagy u. 1. bérleti jogát 1.450.000 Ft-ért (Bánatpénz: 70.000 Ft, privatizációs költség: 130.000 Ft) Az árverés helye: a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Központja Eger, Cifrakapu u. 158. A bánatpénzre, privatizációs költségre kedvezményes kamatozású hitelt felvenni nem lehet. Az árverésen résztvevők anonimok maradnak. A pályázat leadásának és a bánatpénz letétbe helyezésének határideje: 1992. március 3. További információt és írásbeli tájékoztatót az értékesítésre kerülő üzletekről Maka Ferenc osztályvezető ad, munkanapokon 8-12 óráig Eger, Cifrakapu u. 158. Telefon: 36/12-255 ^Kőbányai Sörgyár gyöngyösi kirendeltsége felvételt hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Érdeklődni: Nagy Tóth István kirendeltségvezetőnél Gyöngyös, Körösi Csorna S. út 4. Tel.: 37/11-880. \ .... R övid határidőre, kedvező áron vállaljuk főtengelyek köszörülését. Maximális löket 160 mm, hosszúság 1600 mm. Ugyanitt motorblokk- fölfúrás és -hónolás. Cím: MAVEGÉPEX KFT. 3023 Petőfibánya, Bánya u. 2. Ügyintéző: Balogh Géza forgácsoló részlegvezető Telefon: 38/31-255/2 Munkáltatók figyelem! Az 1991. évi SZJA-s nyomtatványok kaphatók a „PERGAMEN” Papír-írószer-, nyomtatványboltban Eger, Napsugár út 19. Tel.: 19-335 V________ J f Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy TÓTH JÁNOS nyugalmazott rendőr alezredes életének 66. évében elhunyt. Temetése 1992. január 31-én 15 órakor az egri Urnatemetőben lesz. A gyászoló család és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ( HOGYAN KELL KÜLKERESKEDNI 1992-BEN? 1992. február 12-én, 9.30-tól egynapos szemináriumot szervez az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, észak-maovarobszagi 3 GAZDASÁGI KAMARA A szeminárium főbb témakörei: — Külkereskedelmi tevékenység megszervezése, gyakorlása 1992-től — Külkereskedelem jogi kérdései, változásai — Vámok, vámtechnika, vámeljárás 1992-től Részvétel: Észak-magyarországi Gazdasági Kamara tagjainak díjmentes, egyéb jelentkezőknek 1900 Ft/fő. Érdeklődni, jelentkezni: ÉMGK Heves Megyei Képviselet Eger, Kossuth L. u. 9. IV. 401. I Tel.: 36/12-989,10-011 Fax: 36/12-989
