Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

HÍRLAP, 1992. január 3., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 Gáz van, ha nincs gáz Balesetek Halál a síneken Súlyos vasúti baleset történt december 31-én — az óév utolsó nap­ján — este fél 7-kor a Nagytálya és Makiár közötti vasúti szakaszon. Itt ütötte el a vonat a sínek mellett gyalogosan, Eger felé tartó Szita Jánosné 35 éves füzesabonyi lakost, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A baleset fennakadást oko­zott a vasúti forgalomban is, s csak este negyed 9-kor állt helyre a megszokott forgalom. Január elsején kora hajnalban Egerben a helyi Rozsnyai Attila sze- mélygépkocsijával (az eddigi megállapítás szerint figyelmetlen veze­tés következtében) elütötte az úttestre szabálytalanul lépő ugyancsak egri Kovács Zoltán gyalogost, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetek ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Befuccsolt a palackozás Gyöngyösön A kisgazdák — Kálban Január 4-én — szombaton - délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart az FKGP Kálban, a Délibáb étteremben. A találkozó vendé­ge lesz Gerbovits Jenő, a párt alelnöke. Képzőművészet gyermekeknek Idén is indít képzőművészeti szakkört Egerben a Vitkovics- ház, mégpedig általános iskolás gyermekek számára. A szerve­zők várják azon diákok jelentke­zését, akik kedvet éreznek a kü­lönböző képzőművészeti techni­kák elsajátításához. Jelentkezni lehet személyesen is, valamint telefonon a 12-345-ös egri szá­mon. Versmondóverseny az MMK-ban A jövő héten — január 8-án - délelőtt 10 órakor tartják meg Egerben, a Megyei Művelődési Központban a Csokonai Vitéz Mihály nevét viselő országos szavalóverseny megyei döntőjét. A megyékből továbbjutott ver­senyzők tavasszal mérik össze versmondó tudásukat az orszá­gos döntőn. Szociáldemokrata alternatíva Az MSZP Országos Központ­jának kiadásában megjelent a Szociáldemokrata alternatíva cí­mű kiadvány újabb füzete. Ezút­tal az országos elnökség és a par­lamenti frakció összegezte az ön- kormányzatok működésének egy esztendős tapasztalatait. Mindezt széles körű szakmai és szakértői vita előzte meg, a párt kikérte képviselőinek, polgár- mestereinek és alpolgármestere­inek véleményét is, s mindezek figyelembevételével állították össze ezt a nemrégiben megje­lent füzetet. Programok gyermekeknek Az egri Ifjúsági Házban az új évben is folytatódnak a gyer­mekprogramok. Holnap — azaz szombaton — délelőtt fél 11-től a Szünidei Játszó-tér keretében a gyermekek maguk készíthetnek ékszereket gyöngyből, bőrből és pamutból. A következő héten pedig — ugyanebben az időpont­ban — a szövés, fonás, batikolás rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a kicsinyek. Tanfolyamok, szakkörök Gyöngyösön A Magyar Honvédség Gyön­gyösi Helyőrségi Klubjában to­vábbra is népszerűek a különbö­ző tanfolyamok és szakkörök. Az angol kezdő hétfőn és csütör­tökön, a haladó ugyancsak csü­törtökön, a gyors- és gépíró tan­folyam pedig pénteken várja az érdeklődőket. Az aerobic kedve­lői hétfőn, szerdán és csütörtö­kön, a karatézók pedig szerdán és szombaton kereshetik fel a hely­őrségi klubot. Hétfőnként a dí­szítőművész szakkör, és a Gyer­mek Játékszín tartja foglalkozá­sait, hetente kétszer — hétfőn és csütörtökön — pedig a nyugállo- mányúak klubjának tagjai talál­kozhatnak a Fő tér 9. szám alatti épületben. Felvételizők figyelmébe! A következő héten is folytató­dik a felvételit elősegítő sorozat, amelynek színhelye az egri Ifjú­sági Ház. Hétfőn — január 6-án - délután fél 3-kor A magyar mondat fajtái és szerkezete cím­mel tart előadást Vargáné dr. Raisz Rózsa, s a résztvevők ele­mezni is fogják a felvételizők gyakori mondatelemzési hibáit. Január 9-én, csütörtökön - ugyancsak délután fél 3-tól — az Árpád-kor legfontosabb belpo­litikai kérdéseiről tart előadást a középiskolásoknak Bozsik Ra­fael. Még az elmúlt esztendő utolsó napjaiban telefonáltak be a szer­kesztőségünkbe többen is, hogy Egerben gond van a PB-gázzal. Az ünnepek idején ugyanis hiá­ba várakoztak a gázcseretclep előtt a helybeliek es a környék­ből ideérkezők, palack nem volt. Köntös Péter (az egyik pana­szos), egy panzió tulajdonosa amiatt háborgott — joggal —, hogy az üzlete kerül veszélybe, ha nem lesz mivel főzni a vendé­geknek. Az új év első munkanapján tárcsáztuk az egri 111-es gázcse­retelepet, ahol Kovács János te­lepvezető-helyettes vette fel a kagylót: — Időközben hétszázhúsz pa­lackot kaptunk december 30-án, hétfőn, de az 4 óra leforgása alatt elkelt. Nagy az érdeklődés, most is vagy hatvanan várakoznak az újabb szállításra. Hevesről, Me­zőkövesdről is jönnek. Jelenleg csak nagyméretű palackunk van, de minden pillanatban várjuk az újabb szállítmányt. A hiány okáról a TIGÁZ PB Gázellátási Üzemének horti töl­tőüzemében érdeklődtünk tele­fonon. A vonal másik végén Édes László helyettes üzemveze­tő válaszolt a kérdésekre. El­mondta, hogy a töltőüzem dol­gozói 16 órás műszakot tartottak az év végén. Még az ünnepnapo­kon is dolgoztak, így december 31-én is. Sajnos, egy nap alatt csak 15 ezer palackot tudnak töl­teni, noha most is a duplájára volt megrendelésük. A horti üzem közel 500 gázcseretelepet lát el. Ünnepek táján csaknem mindig hasonló helyzet alakul ki. Ez alkalommal is számítottak a megnövekedő igényekre, ezért szervezték a külön műszakot. Édes László érdekességként még (Folytatás az 1. oldalról) — Még háromezer hektárnyi területen földben van a répa — jegyezte meg Kovács András ve­zérigazgató. — A cukorkam­pányt január 5-ig befejezzük. így még tavaly, december 27-én le­állítottuk a selypi gyárat annak érdekében, hogy a hatvani folya­matosan továbbműködhessen. Körzetünkben partnereinknek levelet küldtünk, amelyben fel­szólítottuk őket, hogy amennyi­ben január 4-ig szállítanak répát, abban az esetben még feldolgoz­zuk. Egy nappal később ugyanis mindenképpen befejezzük a cu­korgyártást. — Hol tartanak most? — Annak ellenére, hogy az időjárás korlátozta a répaszállí­tást, 93 ezer tonna kristálycukrot készítünk. Ez több, mint az 1991 januárjában befejezett kam­pánynál volt, amikor 78 ezer tonna mennyiségű lett a végter­mék. — Milyen évet zárnak? — A cukorértékesítés 1991 második felében erőteljesen visz- szaesett a piacon, ami rányomta bélyegét gazdálkodásunkra is. így várhatóan százmillió forint felett lesz a veszteségünk, de a francia befektető cég, amellyel a rész vénytársaságot alakítottuk, a hosszú távú piacépítés érdekében vállalta ezt. Mi ebben az évben, mint a cukoripar legnagyobb vállalata, elkezdjük a termelés­szabályozást. Ez azt jelenti, hogy nem területre, hanem mennyi­ségre szerződünk cukorrépára a partnergazdaságokkal. így ter­mészetesen kevesebb lesz majd a feldolgozásra kerülő nyersanyag, azt is megjegyezte, hogy nagyon sok cserepalackot vittek vissza, amely még félig tele volt gázzal. Ez a disznóvágasokkal lehet ösz- szefüggésben, meg azzal is, hogy mindenki tartalékolni akart az ünnepekre. Azt is megkérdeztük, vajon nem egy várható áremelés le- het-e az oka az ostromnak. — Nem jelentettek be ilyet, valószínű, hogy a későbbiekben a palackos gáz is szabadáras lesz, de ez még „nem került terítékre.” Ezek után önkéntelenül is arra gondol az ember, ha ilyen gon­dok vannak a gázellátással, talán érdemes lenne egy-egy magán- vállalkozónak ezzel foglalkoz­nia. Egyelőre ugyanis a TIGÁZ horti töltőüzeme is állami válla­lat (bár szó van a privatizációjá­ról). Az üzemvezető-helyettes véleménye szerint ez nem olyan könnyű, mint amilyennek lát­szik. Á biztonságtechnikai köve­telmények is szigorúak, és - egyelőre — ez a tevékenység egyáltalán nem nevezhető nyere­ségesnek. A hortiak Algyőről kapják a gázt, amelyet vasúton szállítanak. A termelőtől a fo­gyasztóig tartó útnak nagyon sok a buktatója. Az élet mégis úgy rendezte, hogy a palackos gáz ügye happy end-del végződött. Tegnap kora délután, 1 óra körül már egyet­len sorbaállót sem találtunk a ka­pu előtt, mert a megrendelt 720 palack megérkezett. Persze, ke­serű vigasz ez azoknak, akiknek órákon át hiába kellett várakoz­niuk az ünnepek ideje alatt gá­zért. Amint az egyik telefonáló panaszos is megjegyezte: „Jó lenne már végre, na a szolgáltató cégek valóban szolgáltatnának, s nem lenne kiszolgáltatva nekik az állampolgár.” (jámbor) mint amennyi 1991-ben volt. Tegnap reggel vezetői megbe­szélésre gyűltek össze a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet­ben. Ezen Nagy András elnök vázolta nagyvonalakban az 1991-es gazdálkodás eredmé­nyeit, gondjait. — A legfőbb érdeme a kollek­tívának, hogy szívós munka eredményeként sikerült talpon maradnunk — hangsúlyozta az elnök. - Tudomásul kellett ven­nünk, hogy teljesen megváltoz­tak a külső feltételek. Óriási pi­acveszteség ért bennünket is, kü­lönösen búzából és szőlőolt­ványból. Ami viszont jelentős eredménynek számít, hogy bora­ink minősége állta a szigorú nemzetközi versenyt, és az önál­ló külkereskedelmi jog, illetve a partneri kapcsolatok kihasználá­sával a nyugat-európai piacokon értékesítettük nedűinket. így Németországba, Angliába, a Be­nelux államokba szállítottunk borainkból. — Mikor lesz a zárszámadás? — Terveink szerint február 21-én tartjuk a közgyűlést, ad­digra véglegessé válnak eredmé­nyeink. Annyi már bizonyos, hogy az elmúlt évekénél lénye­gesen kevesebb nyereséggel zá­runk. Miután még nem született meg a föld-, illetve a szövetkezeti törvény, így csak előzetesen ké­szülünk a szövetkezet átalakulá­sára. Még tavaly decemberben megbízást adtunk Budapesten a Pariba francia — magyar befek­tetési részvénytársaságnak, amely — több szakaszban — vár­hatóan március 31-ig elvégzi a vagyonértékelést. Azt már vilá­gosan látjuk, hogy igen nehéz Mik a lőfegyvertartás szabályai? A közbiztonságról és a rendőrség munkájáról Bár az elmúlt évi statisztikák még csak most készülnek, de már látszik, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén megyében több mint 35 százalékkal növekedett az is­mertté vált bűncselekmények száma. Sajnos, nincs ez másként Heves és Nógrád megyében sem. A közbiztonság alakulása emiatt az állampolgári figyelem közép­pontjába került. Ezért is hívták vendégül a Miskolci Rádió hétfő reggeli műsorába Forgács László rendőr alezredest, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rend­őr-főkapitányság megbízott ve­zetőjét. Az adásban többek között szó lesz a közlekedési balesetek ala­kulásáról, a rendőrség kapcsola­táról a polgárőrségekkel és az önkormányzatokkal. A beszél­getés témái továbbá: a közel­múltbeli jogszabályi változások, az útlevelek kiadásának új rend­jével kapcsolatos tudnivalók, il­letve a lőfegyvertartás érvényes szabályai. Természetesen a He­vesé s Nógrád megyei közbizton­sági helyzettel is megismerked­hetnek a hallgatók, akik ezúttal is kérdezhetnek a miskolci 45- 510-es telefonszámon az adás ideje alatt. Ä január 6-án induló új mű­sorrendnek megfelelően az adás 6 óra 55perctől 9 óráig hallható a miskolci, a kékesi és a tokaji URH-adókon. körülmények között gazdálkod­hatunk ebben az esztendőben is. Ezért a piacainkat szeretnénk megtartani, sőt, újakat is szerez­ni. Világosan látjuk, hogy 1992 még nem a kibontakozás éve lesz. Ám legfőbb törekvésünk, hogy ebben az évben is megfele­lően gazdálkodjunk. A gondok közepette eredmé­nyes esztendőt zárt 1991-ben az egri székhelyű Gyetvai Művek. Gyetvai József vállalkozó és húsz fős alkalmazotti csapata rendkí­vül következetes és szívós mun­kát végzett, ennek köszönhető, hogy ma már egyre többen isme­rik őket, nemcsak itthon, hanem külföldön is. — Fa- és bányaipari gépek gyártásávál és alkatrészek készí­tésével foglalkozunk — sorolta Gyetvai József. — A legnagyobb érdem az volt, hogy pneumati­kus dugattyúink és a különféle forgógépekhez szükséges alkat­részeink egy részét osztrák és né­met megrendelőknek szállítot­tuk. Elfogadták termékeinket, ami — azt hiszem — jelentős elis­merést jelentett nekünk. Persze, amíg a két említett piacot meg­szereztük, nem kis fáradságba került. Sok ugyanis a közvetítő, aki mind pénzéhes, viszont nem biztos, hogy tisztességes, korrekt munkát végez. Jó lenne, ha a jö­vőben közvetlen információcsere alakulhatna ki a nyugati megren­delő és a magyar gyártó között. Ez idő- és költségmegtakarítást is jelenthetne. December 10-én átalakultunk, miután a Gyetvai Művekből létrejött a Gyegép Kft. Ez nem ment olyan egyszerűen, miután Tatabányán lesz a cégbí­rósági bejegyzés, mert Egerben óriási az átfutási idő. A kényszer miatt mégis ezt kellett választa­nunk. A bejegyzést ugyanis egy hónap alatt ígérik. Ez pedig elen­edhetetlen annak érdekében, ogy továbbléphessünk. — Milyen kilátásaik vannak az új esztendőre? — Faipari daraboló- és hasí­tógépünket, amely saját fejlesz­tésünk volt 1991-ben, szeret­nénk a nyugati piacokon is elad­ni. Azt hiszem, van esélyünk ar­ra, hogy következetes, fegyelme­zett munkával felzárkózzunk az élvonalhoz. Ezt tartjuk szem előtt munkatársaimmal, akikkel január 6-án kezdjük az évet. így a tegnapi, első munkanap a ter­vezés és az átszervezés jegyében telt. Mentusz Károly (Folytatás az 1. oldalról) — Tervezi-e a FÁJIV, hogy új, korszerű palackozóüzemet épít Gyöngyösön? Korábban er­ről volt szó... — Ugyanúgy, mint más válla­latok, a privatizációt mi sem ke­rülhetjük el. Jelenleg több nagy világcég érdeklődik a nagyválla­lat és ezen belül a gyöngyösi gyár­egység iránt. Hogy a tárgyalá­sok milyen szinten állnak és mi­lyen mélységűek? Nos, jelenleg még erről nem nyilatkozhatunk, ezek üzleti titkoknak minősül­nek, de hamarosan nyilvános­ságra kerülnek a megállapodá­sok. — Elárulná, mi az, ami fellen­dítette a forgalmukat az üdítő­ital-piacon, azaz, hogy már pa­lackozniuk sem kell, „csak”ma­gasabb szinten kereskedni? 1990 októberében hatmil­liós volt a gyáregység forgalma, 1991-ben már 11 millió forint. Ebbe azért „belejátszik” az ár­emelés is, de ettől függetlenül a hektoliterben kifejezett eladott üdítőital mennyisége 27 százalé­kos emelkedést mutat. Ez abból adódik, hogy a másfél literes mű­anyag (PÉT) palackos üdítőita­lok eladása az utóbbi hónapok­ban megnégyszereződött. Be­vált, hogy 1991. november 4-től december 31-ig árengedmé­nyekkel adtuk az 1,5 1-es Pepsi- Colát, a 7 UP-ot, az orange-ot, a citromot, emellett a 0,33 literes fémdobozos termékek árát is mérsékeltük. Ezek már elfogad­hatóbb árakon vásárolhatók, s ezt a fellendülő forgalom is bizo­nyítja. — Az a hír is járja, hogy dol­gozóikat „szélnek eresztették”, és Hatvanban, az Egzota Faipari Kisszövetkezet telephelyén új el­nök fogad. Éspedig Robotka Ist­ván, aki a nyugdíjba vonult Ju­hász Páltól vette at a karmesteri pálcát. Hogy milyen eredmény­nyel? — Amikor két éve elnökké választottak, az akkori vezetőség még fel akarta számolni a szövet­kezetét. A tagok azonban nemet mondtak, s úgy vélem, hogy he­lyesen. Ézt érzékelhetően tá­masztja alá az a tény, miszerint 46 bedolgozónknak már tavaly 11 ezer forint havi átlagbért tud­tunk biztosítani, ami az idén 10 százalékkal tovább növekszik - mondja bevezetőben Robotka István. — És akkor még nem szóltam ötmillió forintnyi kintlé­vőségünkről, amellyel fontosabb partnereink tartoznak, s megté­rítésük tovább javítja kondíción­kat. — Miért nem alkalmaznak valamilyen eljárást e megrende­lőkkel szemben? — Tehetnénk, de helyette­semmel, Túri Lászlónéval együtt úgy döntöttünk, hogy mi- veí az érintett gyárakkal tíz esz­tendeje jó a kapcsolatunk, ezt kár lenne lerombolni. Inkább bí­zunk abban, hogy kilábalnak a gödörből, s törlesztik adósságu­kat. Ezért hát teljesítjük a tőlük kapott rendeléseket... — Ügy tudom, változatlanul bedolgozói rendszerben működ­nek... — Igen. Delelő úti telephe­lyünket nem fejlesztettük, ma­radtunk ajárt úton. így is komoly kár ért bennünket 1990 decem­berében. Ott lévő festőműhe­lyünk, amely a tagságnak szol­ált, felrobbant és porig égett, 80 ezer forintos kart okozva a kisszövetkezetnek. Még szeren­cse, hogy az építmény biztosítva volt, így a kár megtérült, ám a ki­esést semmi sem pótolta — kap­áiig néhány fővel kereskednek tovább... — A létszámunk 1992. január 2-tól harminc. Nem túl sok em­berünket érintette a leépítés. Igaz, hogy összességében 150-en dolgoztak nálunk, ebből 50 még jelenleg is Budapestre jár mun­kát végezni. Az üzemi dolgozó­inknak egytől egyig felajánlottuk a budapesti munkát, tehát nem kerültek volna az utcára. Aki nem vállalta a FÁJIV fővárosi gyárában a munkát, annak a vál­lalat adott végkielégítést. A kor­kedvezményes nyugdíjaztatást is figyelembe véve, összességében nem volt vészes a leépítés. Hoz­zátenném, hogy a gépjárműpar­kunkat is felszámoltuk, és a saját dolgozóink vehették meg a masi­nákat — igen kedvezményes fel­tételek mellett. Elküldött dolgo­zóink jelentős része el tudott he­lyezkedni, aki nem, az munka­nélküli-segélyt kap. — Végül is milyen kilátásaik vannak az 1992. évre? — A FÁJIV-nak Gyöngyö­sön két saját tulajdonú telke van. Az említett, a Damjanich út 36. szám alatti és a karácsondi úton lévő volt vastelep. Gondolom nem árulok el titkot, ha elmon­dom, hogy a privatizációban résztvevő cégeknek ezekkel kap­csolatosak az elképzelései. Ami a terveket illeti... Cél: a maga­sabb szint. Egyrészt az, hogy kül­földi tapasztalatok alapján át­szervezzük a teljes „túrarend­szert”. Üzletkötőket állítunk be, ugyanakkor a túraértékesítést szeretnénk korszerűsíteni. Bu­dapesten egyébként — ez már nem titok — Mitsubishi gépko­csikkal jámak-kelnek a Pepsi- Colás üzletkötők... (korcsog) juk a választ, majd Robotka Ist­ván azt is hozzáfűzi: teljesít­ménybérezésben részesülnének a tagok, tehát aki többet vállal, többet is keres. Közösként mind­össze egy asztalosműhelyük léte­zik három fővel. Ezek havi 18- 20 ezer forint keresethez jutnak, igen kemény munka árán. — Van-e új vonása működé­süknek? És milyen az anyagellá­tás? — Az idén módosítottuk ko­rábbi álláspontunkat. A külön­böző gyárak, üzemek igényének kielégítése mellett a lakosság felé is nyitottunk, vagyis vállaljuk magánotthonokba lépcsők, bal- luszterek, gyermekbútorok ké­szítését, bárki fordul hozzánk ilyen rendeléssel. S örömünkre mind nagyobb az érdeklődés, mert például hintalovat, kisszé- ket, etetőt általában nem állít elő a gyáripar, ilyen holmit alig látni az üzletházakban. Ha akad, azt meg képtelen kifizetni a fogyasz­tó... — Irodájába jövet néhány gyönyörű, egyedi, míves kolóni­ái bútordarabot láttam. Erre is futja a bedolgozók képességé­ből? — Még csak a kezdő lépése­ket tettük meg az ilyen bútorkü­lönlegességek tekintetében, de partnereink máris „buknak” rá. Pedig tudja, mennyiért szerződ­tünk Vietnamba szállító osztrák rendelőinknek például egy ilyen székre? Darabja 39 ezer formt. De szemük se rebbent, mint aho­gyan sorozatban kötjük a szállí­tási szerződéseket a fegkülönbö- zőbb kisbútorokra. Ez alatt vi­rágtartókat, tévé- és dohányzó- asztalokat, s bárszékeket értek. Mind-mind műves, faragott por­téka, de hozza a pénzt. Ugyanígy állunk a BUB IV rendelte ágyne­műtartókkal és fotellábakkal is. (moldvay) Az Agria Volán telepén karbantartást végeznek az év első munkanapján Ez még nem lesz a. kibontakozás éve Hatvani bútorok Vietnamba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom