Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 2., csütörtök A szerb gárdavezér látomását cáfolja a magyar hadvezetés Sem harci gépek, sem rakéták... Szerb részről újabb súlyos vá­dak érték Magyarországot és a magyar honvédséget. A magyar Honvédelmi Minisztérium szó­vivője határozottan visszautasí­totta a beavatkozási vádakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsno­ka kedden a Borbában megjelent interjújában azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Bara­nyára, Szlavóniára és Nyugat- Szerémségre. Szavai szerint há­rom ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, s hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek. Zelj­ko Raznatovic az interjúban kije­lentette: nem tudja, miért tartják titokban mindezt, s miért terjesz­tenek más „meséket” a kráterek­kel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan szerint mintegy száz alkalommal sértet­ték meg Magyarországról a jugo­szláv légteret, háromszáz harc­kocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. Zeljko Raznatovic kifejtette: a vukovári negyven gyermeket igenis meggyilkolták a horvátok, s érthetetlen, hogy a hadsereg miért fedezi ezt a bűntényt. Sze­rinte arról van szó, hogy a hadse­reg nem akar horvátellenes ér­zelmeket szítani. Az ismert gár­davezér egyébként a terjedelmes interjút azzal indította: először leszámolunk a külső ellenséggel, s rögtön ezután a szerb árulókra összpontosítunk. Nem fogjuk megölni őket, nem is üldözzük majd őket, egyszerűen ötvenet húzunk a fenekükre. A vádakról az MTI megszólal­tatta Keleti György ezredest, a Honvédelmi Minisztérium szó­vivőjét: hogy ilyen képtelen vádakkal il­letik a Magyar Köztársaságot és a magyar honvédséget. Ezekre soha semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmiféle csapatösszevonást, átcsoportosí­tást nem hajtott végre. Egyéb­ként a hadseregből egy évvel ez­előtt kivontuk a föld-föld rakétá­kat. A magyar honvédség ponto­san a jugoszláviai események mi­att valóban készültségben van bizonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a vé­delmet szolgálják. Még a látsza­tát is kerülni akarjuk annak, hogy bármelyik oldalon bele­avatkoznánk az eseményekbe. Nekünk az a legfontosabb, hogy Jugoszláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a biztonság. Nem ez az első alkalom, (MTI) Hiába hozza egymás után rendeletéit, azokat senki sem hajtja végre Ruckoj bírálja Jelcint Bush Ausztráliában George Bush amerikai elnök megérkezett Ausztráliába, közel kéthetes csendes-óceániai kőr­útjának első állomására. Bush a szrlveszter éjszakáját Paul Kea­ting ausztrál minrszterelnökkel és családjával töltötte Sydney­ben, majd Canberrába és Mel- boume-be látogat. Ausztráliából Bush Szingapúrba, Dél-Koreába és Japánba utazik. Üj alkotmánya lesz Vietnamnak A vietnami nemzetgyűlés jó­váhagyta az ország új alkotmá­nyának tervezetét, amely egyfe­lől igyekszik erősíteni a piacgaz- dasag kiépítését, másfelől hang­súlytnelyez arra, hogy meg ne is­meteljék a Szovjetunió által el­követett hibákat — jelentette a UPI. Tervek szerint előbb társa­dalmi vitára bocsátják, majd márciusban emelik törvényerő­re. Ez lesz Vietnam negyedik al­kotmánya a függetlenség 1946- os kikiáltása óta. Az alkotmány- tervezet fenntartja a kommunis­ta párt hatalmi monopóliumát, de szentesíti a szabad vállalkozás törvényességét, és korlátozza a párt közvetlen befolyását a kor­mányra. A Koreai-félsziget: atomfegyvermentes Észak- és Dél-Korea megálla­podást kötött az óév utolsó nap­ján arról, hogy atomfegyverektől mentes térseggé teszi a Koreai­félszigetet. Panmindzsonban született a két fél szakértői kö­zött végül is az a hatpontos meg­állapodás, amelyben kimond­ták: a két Korea csakis békés cé­lokra használja föl az atomener­giát. Kölcsönös engedményeket tett a két ország: Phenjan hozzá­járulását adta ahhoz, hogy köl­csönösen ellenőrizzék egymás atomlétesítményeit, Dél-Korea viszont hírek szerint le fogja mondani az eddig évente rend­szeresen megrendezett közös amerikai-dél-koreai hadgyakor­latokat. A következő, február­ban Phenjanban tartandó kor­mányfői értekezleten ínák alá a most született megállapodást, amelynek betartásáról közösen felállítandó testület fog gondos­kodni. Oroszország éppen úgy össze­omolhat, mint a Szovjetunió — figyelmeztetett Alekszandr Ruc­koj orosz alelnök a hamburgi Stern magazin keddi számában megjelent interjúban, amelyben ismét heves bírálattal illette Bo­risz Jelcin orosz elnököt. A DPA idézi Ruckoj megdöb­bentő kijelentéseit, aki többek között azt állítja, hogy a Független Államok Közösségében „a dikta­túrák legundorítóbb válfaja, az utca diktatúrája uralkodik”, amellyel szemben Jelcin teljesen tehetetlen. Hiába hozza egymás után rendeletéit, azokat senki sem hajtja végre. Az országban kiala­kult káoszért nem vállal senki fe­lelősséget, Jelcin sem. Ruckoj kifogásolta azt is, hogy akárcsak a korábbi rendszer ide­jén, most sem vonnak felelősségre senkit a nyomorúságos helyzet miatt. — Ha egy munkás elemei pár deszkát, hat év börtönt sóznak a nyakába. Ám egy miniszter mil­liókat lophat, legrosszabb esetben kereskedelmi tanácsos lesz vala­melyik nagykövetségen. Ilyen kö­rülmények között társadalmi rob­banás fenyeget: a lakosság bizal­ma napról napra fogy. Ez nem mehet így tovább sokáig! Veszélyes főnixmadarak Nincs olyan mechanizmus, amely egybetarthatná a je­lenlegi államközösséget — vélekedett Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka politikájának egyik szülőatyja a The Los Angeles Times című amerikai lapnak adott interjúban. — Ha a gazdasági szövetség vagy közösség a piacgazda­ság talaján működne, fennmaradhatna az új alakulat. Gazda­ságunk azonban egyelőre nem piacgazdaság. A független álla­mok éppen azért szabadultak meg a központtói, hogy létre­hozzák saját gazdasági központjaikat. A Szovjetunió felbom­lásával egyidejűleg — hamvaiból újjászülető főnixmadárként — új életre keitek a régi, nemzeti kommunista, bolsevik rezsi- mek. Fennáll diktatúrák kialakulásának veszélye is. Revüműsor a Katedrái Stúdióban Az új évre virradóra (Folytatás az 1. oldalról) Rózsaszentmártonban 31-én reggel a MÁV-pályaudvaron egy szénporral teli vagon égett ki — ám az eset nem hozható össze­függésbe a szilveszteri bolondo­zással. Szintén ebben a község­ben 31-én éjszaka egy virágbol­tot támadott meg a tűz, az anyagi kár 500 ezer forint. Bizonyára szórakoztatóbban telt a mátrafüredi Avar Szálló vendégseregének óévbúcsúzta­tója. Tóth Pál, az ügyeletes üzlet­vezető elmondta: 460 vendég mulatott a szálló összes termé­ben: az étteremben, a bárban és a drinkbárban. Közülük a legtöb­ben törzsvendégek, akik a han­gulatos cigányzene, a vérpezsdí­tő diszkó miatt minden évben visszajárnak. A tombola főnye­reményét, a malacot is egy ilyen visszatérő társaság nyerte, Deb­recenből. S hogy mi volt a szil­veszteri menü az Avarban? Jér- cekoktél, töltött hátszínből és Vidám hangulatban az egri Dobó téren malacból kreált vegyestál, vala­mint gesztenye alapú „BÚÉK- kehely”. Ilyenkor, újév napján plusz­öröm a gyermekáldás. A megyei kórházban arról tájékoztattak minket, hogy éjfél után öt perc­cel a hevesi Ecsedi Lajosné2900 grammos kislánynak adott éle­tet, akit Dórának neveztek el. Szintén éjfél és egy óra között született egy kisfiú is: Tamás, 2600 grammal. A boldog kisma­máknak ezúton is gratulálunk. Vidáman telt az este az egri Katedrái Stúdióban is. Először a Max Creative reklámstúdió ma­nökenjei tartottak fehérnemű- és fürdőruha-bemutatót, majd a Rock Színház művészei szóra­koztatták a közönséget. így köszönthettük hát az 1992-es esztendőt. Persze, az éj­szaka és a hajnal minden mozza­natát nem mutathattuk be, de ta­lán ízelítőt adhattunk abból a változatos hangulatból, amilyen­ben egy ilyen újévköszöntő ka- valkád telik. Fotóriporterünk képei is azt mutatják: legyen bár­milyen nehéz is a mögöttünk lé­vő esztendő, az új elé mégis re­ménykedve nézünk. Legalábbis január 1-jén... Heves megyei fiatalok óévbúcsúztatója az Alacsony-Tátrában — az Expressz utazási iroda szervezésében (Fotó: Szántó György) Doros Judit Molnár Zsolt 1992 sem osztja majd könnyen a sikereket Göncz Árpád újévi köszöntője Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiőtöknek. Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk menedéket találóknak, a szomszédos államokban élő és a távoli országokba szétszóródott magyarságnak, köztársaságunk minden barátjának, s a világ min­den jóakaraté emberének. Békét kívánok az új esztendőben. Bé­két a világnak, Európának, legkivált szomszédainknak és önma­gunknak. Békét és bizalmat népek, nemzetek, etnikumok között. Békét és bizalmat itthon, egymás között, mindazoknak, akiket a nézeteik, eltérő politikai szándékaik, vagy éppen az egyre növek­vő társadalmi különbségek szembeállítanak egymással. Amikor immár több mint egy éve hozzákezdtünk az új, de­mokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egységessé tett bennünket, amit elutasítottunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amely- lyel illúziókból próbáltunk valóságot teremteni. Hittünk egy Eu­rópához jobban illeszkedő Magyarországban, ahol a jogrend vé­dőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze, hanem az egyes em­ber is könnyebben boldogul. Ma, alig egy év múltán, szakadozik az egység és foszladozik a hit. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szo­katlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlen­séget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a függet­len, demokratikus Magyarország felé, a sikeresebb gazdálkodást ígérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a hét­köznapok gondjai ellenére e sok vihart megélt térség legszilár­dabb országa maradt. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó — lel­künk legmélyén mindig is megszállónak tartott — idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett proletár interna­cionalizmusa még leplezni is csak rosszul leplezte kiszolgáltatott­ságunkat. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán olyan törvényeket alkotott immár szabadon — és a szó va­lós értelmében — választott Parlamentünk, amelyek révén a peri­fériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a bennünk élő Euró- pa-eszméhez. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. Olykor nagyon is keserves ára. A tár­sadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és munkanélküliség, a szociális védettség csökkenése. És nyomukban olyan veszélyek járnak, mint a társadalmi ellentétek kiéleződése, a politikai indu­latok elszabadulása, vagy éppenséggel a közbiztonság aggasztó romlása. Arra is talán csak kevesen gondoltak, hogy a meghatározó politikai erők sem képesek a jobb jövő érdekében türelemmel vi­szonyulni a társadalmi-politikai más véleményhez. Sőt, történel­mi küldetésük nemritkán túlzott magabiztossággal vértezett tuda­tában maguk is hozzájárulnak az ellentétek éleződéséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távlatok reményében is összeroskadhatnak a jelen terhei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a min­denkori történelem. Falun és városon egyaránt. A mindenkori milliókra, a bérből, fizetésből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét — s mind többet — ők ci­pelik. És ha a Magyar Köztársaság a térség legszilárdabb állama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink születtek, ha si­került túljutnunk a legválságosabb helyzeteken, ha nem csapott jövőnket veszélyeztetően magasra a társadalmi elégedetlenség — márpedig nem csapott! —, akkor az egyedül az ország népe de­mokráciára érett felelősségtudatának, önfegyelmének köszönhe­tő. A Magyar Köztársaság államfőj eként mindenekelőtt ezt az önfegyelmet és felelősségtudatot szeretném megköszönni hazánk valamennyi polgárának. Elsősorban azoknak, akiknek hétről hét­re nagyobb gondot jelent a család kenyerének előteremtése, a me­leg otthon biztosítása, gyermekeik nevelése. Elsősorban nektek köszönöm meg barátaim, hogy Magyar- ország képes volt megőrizni hitét, hitelét és jó hírét szerte a világ­ban. Az évváltás mindig a számvetés és előretekintés ideje. Ilyen­kor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok jobbak, szebbek, eredményesebbek lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Ilyenkor teli vagyunk bizakodással és hittel, hogy terveinket való­ra váltjuk. Kívánom magunknak, hogy 1992-ben ez így is legyen. Bár jól tudom, hogy ez az év sem osztja majd könnyen a sikereket. Kö­rülöttünk forrong a világ. A dolgunk sem lesz kevesebb vagy köny- nyebb, mint tavaly volt. Mindenekelőtt magunkra kell támasz­kodnunk. Egyénnek, családnak, közösségnek. A nemzet egészé­nek. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbetételére és megerő­sítésére kell fordítanunk minden erőnket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainak nézetkülönbségeket félreté­ve azon kell munkálkodniok, hogy növekedjék az ország gazdasá­gi ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, amelyek nagyobb létbiztonságot nyújthatnak mindenkinek. Ennek azon­ban a társadalmi megbékélés a feltétele, amely el- és leszámolások helyett, az ellenségeskedés és félelem szítása helyett közös cselek­vésre ad lehetőséget. A magyarság és hazánk minden állampolgárának erkölcsi erejében, felelősségében bíz va ehhez kérem Isten áldását az új esz­tendő minden napjára. ff-------------------------------•Jk ' Fájdalommal tudatjuk ' mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LÉNÁRT GYÖRGY türelemmel viselt, hosszú betegség után 1991. dec. 31-én, életének 69. évében váratlanul elhunyt. Gyászoló család % 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 3ó-15097

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom