Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
HÍRLAP, 1991. november 6., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Beszélgetés a lengyel helyzetről Csütörtökön, november 7-én 17 órai kezdettel Füzesabonyban, a városi könyvtárban tartja soron következő összejövetelét a helybeliek magyar-lengyel baráti klubja. Ezúttal dr. Konrad Su- tarski, a Lengyel Kultúra Háza igazgatója és Szűcs Ilza munkatárs ad tájékoztatót a lengyel választások eredményeiről, annak várható politikai következményeiről, a „lengyel útról” és a lengyel kultúra sajátosságairól. Kiállítás is nyílik A Szolidaritás 21 éve címen. Színházi bérletek Csütörtöki és szombati előadási napokra korlátozott számban még felnőtt színházi bérletek kaphatóak az Egri Gárdonyi Géza Színház jegypénztárában. Az érdeklődők itt naponta 14-19 óráig válthatják meg bérleteiket. Zenés vacsoraest A nemrégiben sikerrel lezajlott görög vacsoraest után most újabb hasonló eseményre váija az érdeklődőket a magyar honvédség egri helyőrségi klubja. November 8-án este 6 órától zenés vacsoraest lesz a HEMO- ban, a Bánhegyi-duó közreműködésével. Tőzsdéseknek A tőzsdei tanfolyam legközelebbi foglalkozásán Gábor Lajos közgazdász tart előadást Egerben a TIT Klapka utcai épületében november 7-én, csütörtökön 14 órától. Az előadás címe: A tőzsde résztvevői. Kétféle adó Ostoroson Jövő évben Ostoroson a helyi önkormányzat döntése értelmében kétféle helyi adót vezetnek majd be. Az első a magánszemélyek kommunális adója címet kapta, a másik meg a vállalkozók kommunális adója lesz. Ez utóbbi mértékéről, milyenségéről a testületi ülésen nem sikerült egyezségre jutniuk a képviselőknek, így a legközelebbi, november 12-én tartandó ülésükön ismét napirendre tűzik ezt a fontos témát. Fórum a pedagógusoknak Megyei pedagógusfórumot szervez november 11-én, hétfőn délután 16 órától Egerben az MDF Sándor Imre u. 6. sz. alatti nagytermében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A vitavezetők a PDSZ ügyvivői lesznek: Molnár Péter, Petrus László, Mendrey László, valamint Vámos Ágnes. Szó lesz többek között a Munka Törvény- könyve tárgyalási szakaszáról, az oktatási törvény jelenlegi helyzetéről, a demokratikus szakszervezetek alapításának lehetőségeiről és más egyéb, aktuális kérdésekről. A fórum nyitott, és minden érdeklődőt várnak a rendezők. Rókatetemet keresnek November 2-án a reggeli órákban egy ismeretlen jármű elütött egy rókát, amelynek teteme Egerben, az Egri út 100. számú ház melletti kukoricásnál lévő villanyoszlopnál hevert, majd — a bejelentések szerint — 9 óra után eltűnt. A róka nagy valószínűséggel veszett volt, így a megfelelő járványügyi intézkedés elmulasztása halálos kimenetelű fertőzési veszélyt rejt magában. Ezért kérik, hogy aki az esettel kapcsolatban valamilyen tájékoztatást tud adni, jelentkezzen a Tisztiorvosi Szolgálat városi intézeténél (Eger, Barkóczi u. 7., telefon: 11-866). Önkormányzati ülés Sírokban Pénteken, november 8-án testületi ülést tart Sírok önkormányzata. A képviselők elsőként Lakatos István polgármester beszámolóját hallgatják meg a megyei önkormányzat tevékenységéről, majd a Mátravidéki Fémművektől „örökölt” intézményekre benyújtott pályázatokat bírálják el. Hol a tűrőképesség határa a földeken? (Folytatás az 1. oldalról) — Egyre többet hallani, hogy a piaci versenyfutásban csak a minőséggel lehet lépést tartani. S anakkor alapvető pénzügyi ‘zségekkel kell megküzdeniük a termelőknek. — A felhasználásra kerülő búzavetőmag egy részét valóban minőségire kellene cserélni. A pénztelenség miatt azonban erre a többség nem képes. Sajnos, a tápanyag-adagolás sem megfelelő, szakmai szempontból ítelve a földek műtrágyaigényének felét sem biztosítják. Pedig lénye- es, hogy a mennyiségi szemlelet elyett a jobb beltartalmi érték produkálása legyen a cél. A szándék azonban kevés, az erszények laposak, így a lehetőségek korlátozottak. — Az elmúlt évek során is akadtak hasonló helyzetek, ám kedvezményes hitelekkel át lehetett hidalni a nehézségeket. Most mi a helyzet? — Ma — sajnos — csak fele- anynyi a rendelkezésre álló hitel, mint amennyire szükség lenne. A szűkített hitelezés mellett viszont 38-40 százalékos kamatlábakkal kellene törleszteni, s józan ésszel ezt nem veszik igénybe. A várhatójövedelem ugyanis nem termeli ki még a kamatszintet sem. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legnagyobb bevételi forrásból, a búzaértékesítésből származó jövedelmek sem gazdagítják egyelőre a téeszeket, állami gazdaságokat, legalábbis úgy tűnik, az elíenértéknek csak a fele érkezett meg az eladókhoz, az áru többi részét bizományba vitték el. De nemcsak a gabona esetében van ez így, ugyanilyen helyzetben vannak a zöldségtermelő és állattenyésztő gazdaságok is. Néhány kivétel persze akad, a korábban exportáló termelőszövetkezetek kevésbé érzik a válságot, tőkeerősebbek, s biztosabb piacokkal rendelkeznek. — Hogyan áll a betakarítás, amely jelentős feladatokat ró a gazdaságokra ? — A szántóföldi növényeknél a legtöbb teendő a közel 20 ezer hektár nagyságú kukoricatermő terület betakarításával lesz. Az időjárás miatt jó termés várható, de annak jó része még kint van a földeken. A cukorrépa szedésénél gondot okoz, hogy a sáros talaj miatt nagyobb veszteséggel dolgozik a gép. Sok föld tapad a répára, így megnövekszik a szállítási, a gyárban való mosáskor pedig a kezelési költség. — És a szántás? — Ahhoz, hogy tavasszal vetni lehessen, közel 75 ezer hektárnyi földet kell megszántani. Egyelőre csak a negyedet művelték meg, a többit novemberben és decemberben kell. Ez a feladat valószínűleg feladja majd a leckét a mezőgazdaságban dolgozóknak. — Feltéve, ha lesz üzemanyag a gépekbe... — A szövetkezetek egyhar- madában előfordul, s kárt okoz, hogy nincsen üzemanyag, illetve nem áll rendelkezésére a vásárláshoz szükséges pénz. — Mit gondol, meddig tartható fenn ez az állapot, hol a tűrőképesség határa? — Erre nagyon nehéz választ adni. Fenntartható a mezőgazdasági termelés drasztikus visz- szaeséséig, a megfelelő piacok megtalálásáig. De ilyen egyszerűen nem kezelhető ez a probléma. Igaz, hogy csökkenteni kell a termelést ott, ahol az veszteséf ;es, ugyanakkor az átmeneti ál- apotra is valamilyen megoldást kell találni. — Ez igaz, de egyelőre úgy tűnik, a kormányzat és a szakma között nincs összhang, így nehezen képzelhető el bármiféle előbbrelépés. — Bátran állíthatom, hogy a pénzügyi kormányzat akarata érvényesül az ágazatban, a föld- művelési tárca csak másodlagos szerepre van kárhoztatva. Az utóbbi öt év során kialakított szabályozások, hitelezési és kamatfeltételek idegenek a mező- gazdasági termeléstől. Nem igazodnak a biológiai ciklusokhoz, a speciális igényekhez. Ha ezt a legfelsőbb szinten nem ismerik föl, akkor a valódi tulajdonosok piacgazdaságába való átmenet nagyon keserves lehet. Úgy járhatunk, mint a hatvanas években, amikor politikai nyomásra kitalálták: a lóval való munka gazdaságtalan, a szovjet traktorok jelentik a megoldást. A lovakat egy év alatt kiirtották, a munkagépek viszont csak öt év múlva érkeztek meg... Molnár Zsolt Újabb tudományos napokra készülnek Gyöngyösön A munka a változó mezőgazdaságban Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetében mar készülnek a jövő év tavaszán megrendezésre kerülő III. agrárökonómiai tudományos napokra. Ez a korábbi vállalat- gazdasági tudományos napok megújulását jelenti. Az 1992. március 24-25-én megrendezendő konferencia központi témája a munka a változó mezőgazdaságban. Ezzel összefüggésben agrárközgazdasági, vállalatgazdasági és üzemtani, munkaszervezési és egyéb, ehhez kapcsolódó kérdéseket vitatnak meg. A konferencia nemzetközi lesz, hiszen az említettel párhuzamosan tartja Gyöngyösön ülését a mezőgazdasági tudományos munkaszervezés nemzetközi bizottsága és a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének nemzetközi bizottsága is. A konferencia nyitónapján avatják fel az üzemmérnöki intézetben gróf Széchenyi István domborművét. Ezt követően angol és német nyelven tartják a plenáris üléseket, illetve a szekcióüléseket. A szervezőbizottság — melynek elnöke dr. Rado András — ezúton is vária az érdeklődőket, a jelentkezőket, azokat, akik a tanácskozás hallgatójaként, illetve előadóként kívánnak részt venni. Természetesen azokat is, akik eredményeiket poszterkiállításon akaiják bemutatni. A nyomdai átfutási idő miatt az előadások, illetve a poszterek teljes szövegét — maximum négy gépelt oldalon — november 30-ig két példányban kérik megküldeni az üzemmérnöki intézetbe Gyöngyösre, a Mátrai u. 36. alá (telefon: 37/ 11-978). Amennyiben a jelentkezők anyaga legfeljebb féloldalnyi terieaelmu, német vagy angol nyelvű összefoglaló, azt a tudományos napokra készülő kiadványban is közzéteszik. Kérdések, javaslatok, minisztériumok (2.) Ami megyénkről a kormányülés elé kerül... Folytatva a miskolci kihelyezett kormányülés elé kerülő javaslatsort: a Belügyminisztérium illetékeseinek figyelmébe ajánlják megyénk képviselői, hogy kellő időben jelenjenek meg az önkormányzati céltámogatások pályázati kiírásai, mert csak így szolgálhatják a szűkebb, lokális, illetve a szélesebb körű, regionális feladatok megvalósítását. Felhívják továbbá az érintett szakemberek figyelmét arra, hogy Eger 20 éve foglalkozik a város alatt húzódó pincerendszer feltárásával és megerősítésével. Ehhez kérik: a normatív támogatáson túl — egy elkülönített állami költségvetési pénzalapból — további összegek biztosítását. Szerepel a kérések között az is, hogy — mivel Eger északi irányból történő idegenforgalmi megközelítése körülményes — Salgótarján és Bánréve között nyissanak a régiónak újabb határátkelőhelyeket. Külön témaként szerepel a javaslatban, hogy a BM a közrend és közbiztonság javítása érdekében mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Munkaügyi Minisztérium vezetésének figyelmébe ajánlják, hogy a régióban a munkanélküliségi ráta az év végére meghaladja a 10 százalékot. Ezért nélkülözhetetlen a területi preferencia- rendszer alkalmazása, a megyei munkaügyi központok szervezetének és létszámának kialakításában a nyugat-európai minták követése, az átképzoközpontok megszervezése a nelyi adottsáf ok — közép- és szakmunkás- épző iskolák, speciális tantermek, műhelyek — kihasználásával. Felhívjak a minisztérium figyelmét, hogy erőteljesebben és eredményesebben szükséges ösztönözni az új munkahelyek létesítését, s ezen belül kiemelten a magán- és kisvállalkozások fejlesztését, foglalkoztató szerepének erősítését. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot érintő kérdések: az M3-as autópálya építésének folytatása; Eger közúti megközeh'tésének javítása, figyelembe véve a bükki üdülőterületek forgalmának növekedését; mindkét megye távbeszélőellátottságának fejlesztését — ebben Eger új távnívó- és helyi központjának létesítését, a gócközpont teljes automatizálását —, a kiskörei vízlépcső hatásosabb hasznosítását, a Tarna-völ- gyi vízkár-elhárítási létesítmények megépítését. Továbbá a csatorna-, a szenny- és az ivóvíz- hálózat lefektetésének helyi támogatását, ezen belül Eger vízmüvének kapacitásfejlesztését, vízminőség-javító tisztítóművének megépítését központi támogatással. Amit pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium figyelmébe ajánlanak: a régió területén — Hevesben főként a visontai GHV, valamint a Tho- rez bányaüzem környékén — nem megfelelő a levegő, úgyszintén a talaj- és rétegvíz minősége. Minden településen gondot okoz a kommunális hulladék elhelyezése, illetve a Tisza-tó környezetének óvása. E minisztériumnak is címezve hangzik el: az egri vár — mint országosán is kiemelt műemléki építmény — állag- megóvásában továbbra is számítanak a tárca, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség konkrét anyagi támogatására. Kolping-műhely Gyöngyösön A gyöngyösi 214. Sz. József Attila Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola a Heves Megyei Munkaügyi Központnál sikerrel pályázott az állástalanok nőiruha-készítő szakmára történő átképzésére. Az iskola nemes törekvését másutt is felkarolták: a német Kolping család vállalta, hogy a tervezett tanműhelyt gépi eszközökkel berendezi, s az oktatáshoz élenjáró nyugati technológiát, nevelési módszert biztosít. A város „Rózsadombján” — a Kócsag utcában — a helyi önkormányzat közel300 ezer forintos anyagi támogatásával a közelmúltban egy korábbi lakatos-tanműhelyt alakítottak át az új célra, majd az ajándékba kapott német gépeket is beállították. így a berendezés egy részének mára próbaüzeme is megkezdődhetett e héten. Az érdeklődő — oktatott — 15 leány azonban leginkább még csak a kézi varrással ismerkedik, s a szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátításával foglalkozik. Nagyobb előrelépés a továbbiakban történik, s voltaképpen a hivatalos tanműhelyavatasra is csak később kerül sor. Az egri malom ügyében Ma dönt a vagyonügynökség Lapunkban körülbelül fél évvel ezelőtt foglalkoztunk az egri malom önállósodásának ügyével; hangot adtunk az üzem önállóságát szorgalmazó dolgozóknak és az anyavállalat, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat vezetőinek is. Már akkor kiderült, számos ellentét húzódik a városi malomüzem és az egriek kiválási szándékának nem igazán örülő vállalati központ között, de a kérdéssel kapcsolatban magán az egri malmon belül is megoszlanak a vélemények. A dolgozók többsége mindenesetre akkor is, ma is az önállóvá válás mellett foglalt, foglal állást, s számos buktató és akadály ellenére — Szarvas Béla MDF-es országgyűlési képviselő aktív segítségével — most végre sikerült megegyezni, és a finisbe juttatni ügyüket. Az Állami Vagyonügynökség a mai napon dönt az egri malomüzem önállóságáról, privatizációjáról. A kérdésre a közeli napokban bővebben is visszatérünk, szólunk továbbá arról is, igaz-e a hír, miszerint a segítőkész képviselő lenne a városi malom új igazgatója. A fehér cukor fekete útja November 4-e nyilván fekete napként szerepel ezután Delbó István lőrinci lakos életében, akit tóőrként alkalmazott a selypi cukorgyár. Elképzelhető, hogy hűséggel is szolgált e tisztében a nevezett férfiú, de e hétfői nap immár erősen beárnyékolja alakját, egyéniségét. Történt ugyanis, hogy munkából jövet, a selypi cukorgyár közelében igazolásra szólította fel őt a lőrinci rendőtjárőr. S a nála lévő csomag átvizsgálásakor derült ki, hogy táskája mélyén tíz kilogramm kristálycukor lapul, amellyel a gyárat rövidítette meg. A járőr ezt követően lakásáig kísérte Delbót, ahol még további félmázsányi cukor rejtezett, amelyet kisebb tételekben szeptembertől tulajdonított el a vétkes. Hogy további néhány hónap múltán mennyire duzzadhatott volna a selypi gyárból lopott Del- bó-cukor? Ezt nehéz lenne kito- tózni. De ha a „sok kicsi sokra megy” népi gyökerű kiszólás jut eszünkbe, akár mázsákig viszi a szorgos tóőr, akinek ügyében eljárást helyezett folyamatba a Hatvani Rendőrkapitányság. Itt egyébként arra is felhívták figyelmünket, hogy mind a rend- őijárőr szemfülessége, mind Delbó János lebukása a megelőzés szempontjának figyelembevételével illeszkedik a bűnüldözés folyamatába. S mint látni, nem eredménytelenül. (moldvay) Horogra akadtak a Tisza-tó „cápái” (Folytatás az 1. oldalról) Nem voltak válogatósak a „jámbor polgárok”, elvittek mindent, ami mozgatható volt, ami a kezük ügyébe került: horgászfelszereléseket (botot, orsót, horgot, csalit, villantót, zsinórt stb.), elemlámpákat, tőröket, gázpalackokat, tűzhelyeket, köszörűgépeket, tv- és rádióalkatrészeket, emelőket, műanyag vödröket és dobozokat halomszámra, rugós késeket, evezőket, csónakokat, csónakmotorokat, pumpákat, videókat, kerékpárokat, ékszereket, kazettákat és fegyvereket. — Megtaláltunk náluk egy 22-es, távcsöves, hangtompítóval is ellátható brazil gyártmányú kispuskát, speciális lőszerekkel együtt, egy Frommel 7,65-ös pisztolyt, és keresünk egy Zelka 6,35-ös lopott pisztolyt is, amit egy karóráért cseréltek el — mondja a „leltárt” bemutatva György István r. főhadnagy, osztályvezető-helyettes, aki a nyomozás oroszlánrészét végzi. — Ezek az úriemberek nagyon szerették a csereberét. Például egy gázpalackot és tűzhelyet adtak egy csónakmotorért. A két kis csapat egyébként tudott egymásról, és rendszeresen árut cseréltek. Persze, ezeket is lefoglaltuk. Mondhatom nyugodtan: ők négyen végigrabolták a Tisza-tó környékét, s amit itt lát, csupán egy töredéke az eltulajdonított tárgyaknak. A nyomozás természetesen még nem fejeződött be, számításaink szerint néhány meglepetésben még lesz részünk. — Kik a gyanúsítottak, akik a nyomozás eddigi adatai szerint a horgászok, a vendégek, a lakosok rémei voltak? — Kis József és sógora, Fehérvári Károly Poroszlóról, valamint Oláh Péter és Kovács György Tiszanánáról. Nem tipikus betörők, nem viselik magukon a bűnözőkor jellemzőit. Kis például nem is iszik, nem is dohányzik. Szakmunkás, példás családi életet él, de a másikuk is ilyen. Akad köztük rokkantnyugdíjas is, aki sok ember szánalmát felkeltette. Olyan ügyesen manipuláltak, ravaszul loptak, hogy még a feleségek sem tudtak róla. Az eltulajdonított tárgyakat használaton kívüli ólakban, illetve garázsban tartották. Asszony oda nem léphetett be: amire szüksége volt, a féljura előhozta, a kulcsot meg magánál tartotta. — Mivel magyarázták tettüket? — Hobbival... Büntetlen előéletiek, azt mondják, amit jónak tartanak. A további tárgyi bizonyítékok felkutatása folyik. A szembesítés, az elszámoltatás is sok időt vesz majd igénybe. Dörzsölt emberekkel állunk szemben... (fazekas) A lefoglalt tárgyak halmaza — nem lesz könnyű munka az értékbecslés
