Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
HÍRLAP, 1991. november 1., péntek MEGYEI KÖRKÉP Egri képviselői fogadónap November 5-én ismét fogadónapra várják az egri választópolgárokat. Ezúttal — délután 4 és fél 6 között — Várkonyi György önkormányzati képviselőt kereshetik fel a városházán ügyes-bajos dolgaikkal a helybeliek. A kémia és a filozófia A műszaki-közgazdasági napok programsorozatának újabb előadására került sor tegnap Egerben, a Magyar Kémikusok Egyesülete Heves Megyei Szervezetének rendezésében. A Technika Házában ez alkalommal dr. Posta József, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tudományos főmunkatársa beszélt a kémiának, mint szaktudománynak a filozófiával való kapcsolatáról. Tanfolyamok a számviteli törvényről Az Országgyűlés által elfogadott új számviteli törvény oktatására — a felmért igények szerint — tanfolyamokat szervez Egerben a Müszi Rt- November 18-tól kétszer ötnapos turnusban pénzügyminisztériumi bizonyítványt nyújtó képzést kezdenek. Ezt követően — későbbi időpontban — másik ötnapos kurzust is tartanak. Jelentkezést még elfogadnak, érdeklődni Nagy Máriánál (Eget, Kertész u. 87. alatt, vagy a 36/20- 186-as telefonszámon) lehet. Kitüntetés — takarékosságért A takarékossági világnap alkalmából tegnap kitüntetéseket adtak át Budapesten, a szövetkezetek országos központjában. Ezúttal nyújtották át Bocsi Imrének, a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet elnökének a Takarékszövetkezetek Érdemérmet. Recski emlékmőavatás Keddi lapszámunkban adtunk hírtarról, hogy Recsken második világháborús emlékművet állítanak, s ezen feltüntetik a világégés helyi áldozatainak neveit. Az emlékmű — melyet egyébként tegnap avattak fel — támogatóinak sorából sajnálatos módon kimaradt a helyi SZDSZ-szerve- zet, amely pedig legfőbb kezdeményezője volt az obeliszk létrehozásának. Alapítvány Eger kollégiumaiért A városi önkormányzat legutóbbi közgyűlésén határoztak a képviselők arról, hogy alapítványt létesítenek Eger kollégiumaiért. Ennek célja, hogy javítsák a diákok elhelyezésének feltételeit, s elősegítsék a közoktatási intézmények, illetve a kollégiumok nevelési és kulturális eszköztárának fejlesztését, korszerűsítését. Az alapítvány induló vagyonát — 25 ezer forintot — az önkormányzat biztosította, ehhez bármely bel- és külföldi intézmény, magánszemély hozzájárulhat pénzzel vagy természetbeni adománnyal. Nem MSZMP... A személyeskedés átka című — tegnapi lapszámunkban megjelent — hatvani tudósításunkban sajnálatos elírás történt, amiért olvasóink, s az érintett elnézését kéijük. A szöveg helyesen: ”...az MSZP helyi szervezetének irodavezetőjével, Sárosi Károllyal volt alkalmunk szót váltani...” A Bajza Alapítvány él és működik. Várjuk segítségüket és támogatásaikul, mindenféle formában. \ hatvani OTP-nél vezetett csekkszámlaszám: 10564-4 Alapítvány címe: Hatvan, Balassi u. 17. Tisztelettel a KURATÓRIUM Uj kiállítás a Hatvani Galériában Az elmúlt hét végén új tárlat nyílt a Hatvani Galériában. A földszinten Szpisják Pál szobrászművész alkotásait, az emeleten Révész Erzsébet iparművész szebbnél szebb ruhamodelljeit láthatja a közönség. Fotóriporterünk — Perl Márton — ez utóbbiakból ad most ízelítőt. Önkormányzati ülés Pétervásárán Napirenden: a szociális ellátás Tegnap délután ülést tartott Pétervására önkormányzata. A képviselők elsőként arról tárgyaltak, hogy milyen a szociális ellátás helyzete a városban, s ezzel kapcsolatosan megvitatták a fontosabb teendőket is. Ezután egy beszámoló következett a városi oktatási-nevelési intézmények idei gazdálkodásáról, s ezen belül különösen arról, hogy az említett intézményeknek mennyire sikerült hatékonyan és takarékosan működniük. Végül — utolsó napirendként — az indítványok között szó esett a helyi adók bevezetésével kapcsolatos rendelettervezetről, s tájékoztató hangzott el a polgári védelmi feladatokról. A feladat: a lakosság szolgálata Döntött az MDF hatvani szervezete Lapunk október 28-i számában „ Visszahívják képviselőiket?” címmel rövid írás jelent meg az MDF hatvani szervezetének legutóbbi közgyűléséről. Ehhez a szervezet elnöksége fűzött kiegészítést, ebből idézünk. „A szervezet közgyűlése egyidejű, nyílt szavazással elégedetlenségét nyilvánította ki a városi ön- kormányzatban tevékenykedő három képviselője eddigi munkájára vonatkozóan, és felszólította a párt listáján bejuttatott önkormányzati tagokat a szükséges következmények levonására. A szervezet titkos szavazással megerősítette dr. Czegka Miklóst jelenlegi tisztségének gyakorlásában, azonban megvonta bizalmát Béres Lászlótól, aki a tagság döntését tudomásul vette. A névre szóló szavazás csupán az említett két, listán bejuttatott személyre korlátozódott, mivel Wágner Dénes önálló képviselőként került be az ön- kormányzatba, ugyanakkor elnyerte a szervezet bizalmát, és a tagság a háromtagú elnökség sorába választotta.” A kiegészítésben hangsúlyozzák továbbá: a tagság elégedetlenségének oka nem az, hogy nem részesülnek eléggé a hatalmi tortából, hanem az önkormányzati munka eddigi koncepcióját kifogásolják. A szervezet döntésének célja az, hogy az ön- kormányzati munka az legyen a továbbiakban, ami annak deklarált célja: a lakosság szolgálata, akaratának tiszteletben tartása, a törvények érvényre juttatása. Az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházait) bemutatóra készül: Lázár Ervin „A legkisebb boszorkány” című játékát adják elő. A darab vendégrendezője, Lengyel Pál, az Állami Bábszínházból érkezett, tőle kérdeztük: milyenek a benyomásai az egri társulatról, s a körülményekről? — Jók, s ezt két dolog befolyásolja: a csapatban van hit, s ha valami jó, akkor azért sok mindenre képesek vagyunk. Ez segítette is a munkát. A másik, ami ritka, hogy egy társulat elé olyan anyagot tesznek le, ami tényleg önmagában is érték. Ami szol valamiről a gyerekeknek, s uram bocsá'a gyerekekkel együtt bábszínházba járó felnőtteknek is. Azt is mondhatnám, ez a „fehér holló sűrűségével mérhető”. S az nagyon jó, ha egy társulat érzi, hogy ez valami más, s erre van „érzékszerve” is. Az sem szokványos, amikor egy produkciót nem valami ellenében kell létrehozni. Itt nem ez volt, így csak az előadással kellett törődni. Ha elégedetlen lennék a körülményekkel, akkor magammal lennék elégedetlen, mert olyan előadást képzeltem volna el, amit nem lehet itt megvalósítani. — A zene, a bábok nyilván egy koncepcióba illenek bele, mégis áruljon el valamit róluk a közönségnek... — Rokonszenves és érdekes módon jött létre az előadás. A darab nem létezett, volt egy forgatókönyv, amit Lázár Ervin megírt, s ránk bízta a folytatást. Összeültünk a tervezővel, Orosz Klaudiával, hogy megbeszéljük a szcenikát. Azt mondtam neki, én ezt „sok-sok tüllben” tudom elképzelni. Erre ő benyúlt a kis nejloncekkerébe és kivette a vázlatokat, amelyen a bábok tüllbe voltak öltöztetve. A zenéről any- nyit: amikor a kazettát feltettem, s Klaudia meghallgatta, az volt a véleménye, hogy Darvas Ferenc mintegy „megzenésítette” a bábokat. — Kíváncsian várjuk a bemutatót november 3-án, vasárnap, délelőtt 10-kor a bábszínházban. — Jámbor — Novemberben pontos információt kapnak Ki milyen szakmát tanulhat? A Heves Megyei Pályaválasztási Tanácsadó gondozásában példás gyorsasággal jelent meg az 1991-1992. évi Iskola- és szakmakereső című kiadvány. A kétségtelenül jó szándékú igyekezet azonban — sajnos — óhatatlanul a minőség rovására ment: több információ nem helytálló. Legalábbis így van ez a gyöngyösi 214. Sz■ József Attila Ipari Szakmunkásképző Intézet neve alatt felsorolt szakmáknál, hiszen ebben az intézetben gáz-, vízvezeték-szerelő, cipőgyártó szakmát nem tanítanak, az autóvillamossági szerelők képzése érettségihez kötött, néhány szakkal pedig az oktatók éppenséggel sohasem foglalkoztak. Gyöngyösön szeretnék, ha legalább a jövő esztendei tájékoztatás pontos lenne—jelezte a polgármesteri hivatal nevében Csötönyi Csaba. A város tantestületei most állítják össze az 1992-ben indítandó szakok jegyzékét, amelyet a Heves Megyei Pedagógiai Intézet még november végén megjelentet. Ilyenformán nemcsak hitelesen, hanem időben is értesülhetnek az érdeklődők a tudnivalókról. Ugyanekkor természetesen az iskolákban szintén kinek-kinek megadják a kellő felvilágosítást a képzésekről. Közlekedési kultúránkról — a 24. órában (Folytatás az I. oldalról) — Hogyan lehetne gátat szabni a rendbontásoknak? Az eddigi próbálkozások — a fővárosnál maradva —sajnos eredménytelenek voltak. — A gondolkodásmódon kellene változtatni elsősorban ahhoz, hogy ezek a gondok megszűnjenek. Néhány önkormányzat jó példával jár elöl, képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembergárdával igyekeznek megoldani a problémákat. Változtatni kellene például azon a jogszabályon is, amely kimondja, hogy a közlekedésrendezési terveket csak a település általános rendezési tervével összhangban szabad elkészíteni. Kérdem én, milyen rendezési terv létezhet közlekedési terv nélkül? Az épületeket ki lehet cserélni, de a struktúra marad. Annak idején hiába hangoztattuk, hogy Egerben a korabeli városszerkezetet hiába vetjük alá a mai élet próbáinak, nem bírja ki. Már 1962- ben figyelmeztettünk arra, hogy a történelmi belvárost nem szabad autókkal terhelni, vétek ide úgynevezett „kocsivonzatú” intézményeket telepíteni. Ha megnézzük, végül mégiscsak ilyenek épültek. Ezért örülünk azoknak a jeleknek, amelyeket az önkormányzatoknál látunk. Bízunk benne, ha kezükbe veszik városuk, településük sorsát, akkor az összehangoltabb fejlesztések során közlekedési politikánk, kultúránk is kedvezően alakul. — A konferenciának külföldi előadója is volt, Sarzana közlekedési és idegenforgalmi tanácsosa személyében. Mi, egriek, mit tudunk hasznosítani az olasz vendég tanácsaiból? — Bruno Punzo űr az olasz városok közlekedésének szervezéséről tájékoztatta a résztvevőket, tanácsait, ötleteit mi is kamatoztathatnánk. A kétnapos rendezvényen kivitelezők, vállalkozók is részt vettek, jó alkalom nyílt tehát az üzletkötésekre, kapcsolatok kiépítésére. Eger képtelen lesz megoldani saját erőből a közlekedés belvárost elkerülő, észak-déli útvonalának kialakítását. Ez a gond a közlekedési fórumon is szóba került, reméljük, nem maradunk segítség nélkül ennek megvalósításában. — A tanácskozáson szó volt az M3-as út további fejlesztéséről is? — Az M3-as kemény dió, hiszen az ország átalakulási-gazdasági problémái mellett számos goní is jelentkezett az autópálya építésével kapcsolatban. Mégis örülnünk kell annak, hogy — ha nem is első helyen — az építkezés továbbra is szerepel a tarca fejlesztési terveiben. A megépítéséig azonban még sok vitát kell folytatnunk, csatát nyernünk. Ebben több önkormányzat is érintett és érdekelt. Ez a közlekedési konferencia olyan értelemben is hatást gyakorolt a megyére, s Egerre, hogy feladatainkra irányította a figyelmet, és napirenden is tartja azokat. Szüle Rita A Szent Bertalan-templomban, Gyöngyösön Istentisztelet és emléktábla-szentelés A Városszépítő és -védő Egyesület II. világháborús emlékbizottsága és a helyi önkormányzat szervezésében szombaton délelőtt 10 órától istentiszteletre, emléktábla-leplezésre és -szentelésre kerül sor Gyöngyösön, a Szent Bertalan-templomban. A II. világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékére tartandó eseményen Keresztes György, polgármester mond beszédet. Az emléktáblát megszenteli dr. Nagy La/as apát-plébános, Posta Benjámin ferences rendház- főnök és Berzétei László református esperes. Közreműködik a Cantus Corvinus és a Berze Nagy János Gimnázium vegyes kara, Holló Erzsébet vezényletével. Joó János Mátyásra emlékeznek Egri szakmunkásképzősök tisztelgése A reformkor haladó gondolkodója, az egri rajziskola rajztanára volt Joó János Mátyás, aki 1807-től 1874-ig élt. Az egri 212. Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet őrzi emlékét, kegyelettel idézi alakját. Amikor 100 esztendős volt az intézmény, emléktáblát avattak tiszteletére. Akkor rendbe is tették súját, ám az később ismét elhanyagolttá vált Lapunkból értesültek erről a szomorú tényről, ezért elhatározták, hogy folyamatosan gondját viselik. Mészáros István szakoktató és tanulói síremléket készítettek a jeles tanár számára. Mindenszentek és a halottak napja alkalmából tegnap meg is koszonízták, és gyertyát égettek emlékére. Hatvanban is elfogyott a türelem (Folytatás az 1. oldalról) — Mit jelent konkrétan az önök esetében a fűtési díj emelése? — Az én nyugdijam 7200 forint — mondja Pappné. — Csak a lakbér és a fűtés 6400 forintba kerülne, és erre jönne még a villanyszámla, a tv-előfizetés... Beteg ember vagyok, rendszeresen járok orvoshoz, gyógyszereket szedek. De ez nem egyedi eset. Akiket itt lát, mindannyian hasonló helyzetben vannak — mutat végig a szaporán bólogató népes szomszédseregen. — Tudvalevő, hogy a VGV- nek 15 millió forintnál is többel tartoznak a bérlők, s főként a lakbérekkel, vízdíjakkal. Gondoltak már arra, hogy mi lesz, ha az eddig rendszeresen fizetők, azaz önök sem lesznek képesek tovább fizetni ? — Jó, hogy ez is szóba kerül — emelik fel többen is a hangjukat. — Nézze, bennünket nem érdekel a VGV kintlévősége. Különösen akkor nem, amikor jól ismetjük azokat a lakókat, akik hosszú évek óta nem fizetnek semmiért, mégis vígan vannak a fűtött lakásokban. Tudunk olyan szomszédról, aki például tavaly leadta a lakását, fölvette a le lépési díjat, de nem költözött ki. Lakbért azóta sem fizet, és a folyosón a szemünkbe röhög, amikor hazacipeli az itallal teli szatyrokat. Azt is mindenki tudja, hogy mennyi tisztességes ember vár lakásra, aki hajlandó lenne mindent megtenni annak érdekében, hogy fedél legyen a feje fölött. S ha már itt tartunk, azt is elmondanánk, hogy 16 éve élünk ebben a házban, de ez alatt az idő alatta vállalat semmilyen felújítást nem végzett, egy szöget sem vert a falba. Kérdésünk: mire fordították eddig a lakbéreket? Ömlik a keserűség a lakókból. A panaszokkal hosszú oldalakat lehetne megtölteni. Arra a kérdésre, hogy a polgármesteri hivatalban hallottak-e a kormány által megítélt „kompenzációs keretről” — amely a fűtési dijak emeléséből származó szociális feszültségek enyhítésére hivatott —, nemleges választ kapok. Nem tudnak róla, de azt már most kijelenthetik, hogy egyszeri segélyekkel ezt a problémát nem lehet megoldani. Amikor elköszönünk, egyszerre mondják: — Ha nem módosítják ezt a rendelkezést, nem fizetünk...! A fenti beszélgetést követően Szinyei András polgármestertől megtudtuk, hogy a napokban kaptak tájékoztatást a Pénzügyminisztériumtól, miszerint a város egymillió forint támogatást kap pótkeretként. Az idő rövidsége miatt azonban még arról sem tudtak tárgyaim, hogy milyen alapelvek szerint osztják majd el az összeget. Az elképzelések szerint a népjóléti bizottsággal közösen dolgozzák ki a dotáció szempontjait és mértékét, s amint erről megállapodás születik, szerkesztőségünket is értesítik a döntésről. Barta Katalin Bábszínházi premier A legkisebb boszorkány
