Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. november 1„ péntek A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában levő ritkaságok között őriznek egy művet, amelyet több mint másfél száz esztendővel ezelőtt írt és saját kezű aláírásával ajándékozott az intézménynek a szerző, Horváth Mihály. Budán nyomtatták, és akkoriban szenzációnak számított. Horváth Mihály, a Magyar Tudóstársaság levelező tagja ugyanis nagy dologra vállalkozott, vaskos kötetbefoglalta ösz- sze Az ipar és kereskedelem történeté-t Magyarországban címmel. A munka címlapján egyébként még az is olvasható, hogy „A három utolsó század alatt-i” eseményeket rendszerezte az író. Érdemes belelapoznunk, hogy olvasóink is megismerjék ezt a ma már feledésbe ment, de mégis klasszikus forrásként számon tartott könyvet. Nevét ma is utca őrzi Hatvanban Gazdaságtörténet — akadémiai jutalommal Mielőtt az említett, a gazdaságtörténet e fontos forrásmunkájáról beszélnénk, ejtsünk néhány szót a szerzőről is. Horváth Mihály, korának neves történetírója, püspöke, kultúrpolitikusa majd minisztere 1809. október 20-án született Szentesen, elszegényedett középnemesi családból származó orvos fiaként. Az Alföld központjában, Szegeden tanult, majd mint katolikus papnövendék, Vácott folytatta tanulmányait. 1828-ban a pesti egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. Négy évvel később, 1832-től kezdte meg vidéki lel- készi munkáját, miközben főúri gyerekek neveléséből tartotta fenn magát. Egy évvel a forradalom és a szabadságharc előtt, 1847-től Hatvanba került prépost-plébánosnak. Emlékét ma is utca őrzi a Zagyva-parti városban. Ezt megelőzően már vendégtanár volt a bécsi Theresianum-ban. Eközben a liberális rendi ellenzék híve, és Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának munkatársa is. 1848 nyarán, pontosan június 25-én báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére kinevezték Csanádi püspökké, de ezt Rómában, a Vatikánban nem erősítették meg. Tulajdonképpen az egyedüli katolikus főpap volt, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ügyét támogatta. 1849-ben Kossuth Lajos a Szemere Bertalan vezette kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterévé nevezte ki. Az egyházi hatóságokat a forradalmi célok támogatására buzdította. Rövid ideig dolgozhatott, hiszen minisztersége a május 12-ét követő beiktatása után augusztus 11-ig, a világosi fegyverletételig tartott. Ezután egy ideig itthon bujkált, majd emigrált. Közben távollétében halálra ítélték. Hosz- szabb ideig élt Belgiumban, Franciaországban, majd Svájcban, miközben tudományos munkásságot folytatott. Életének fontos eseménye volt, hogy 1864-ben a svájci nagyvárosban, Genfben polgári házasságot kötött. Közel két évtized után, 1867 januárjában tért haza Magyarországra. A kiegyezés kérdésében szembefordult az emigrációban élő Kossuth Lajossal, és Deák Ferenc pártjának politikáját támogatta. Elősegítette az Országos Levéltár megszervezését és megnyitását. Ugyanabban az évben a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, majd 1868-ban elnöke lett, aki irányító hatást gyakorolt a történeti kutatásokra. Ugyancsak tagja volt a Kisfaludy Társaságnak is. Horváth Mihály a haladó polgári történettudomány kiemelkedő alakja volt Magyarországon. Munkássága úttörő jelentőségű, hiszen állást foglalt a haladás mellett, hirdette a fejlődés törvényszerűségeit. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1841-ben rendes tagja volt. Három évtizeddel később, 1871- ben igazgatta a neves tudományos intézményt. Gazdag munkásságában nagy jelentőséget tulajdonított a gazdaságtörténeti kutatásoknak. Nagy elbeszélő, összefoglaló készséggel rendelkezett. Képviselte a polgári haladás és reformellenzék ügyét a polgári átalakulás időszakában. Életművéből kiemelkedő volt az 1840-ben Budán kiadott és már említett Az ipar és kereskedelem története Magyarországban a három utolsó század alatt című munkája. Ezért még abban az évben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia jutalmát. Két évvel később, 1842-ben megjelent Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. század elejéig. Négy kötetben foglalta össze, és 1857-1859 között adták ki a Magyar történelmi okmánytár a Brüsszeli Országos Levéltárból és a Burgenlandi Levéltárból című munkáját. Hat kötetben írta meg Magyarország történelmét, mely 1860-1863 között jelent meg. A reformkor és a szabadságharc időszakát foglalta össze kétkötetes művében, a Huszonöt év Magyarország történetéből 1823-tól 1849-ig, amely Genfben látott napvilágot 1864-ben. Külön három kötetet szánt a Magyarország függetlenségi harca történetének 1848 és 1849-ben. Ezt ugyancsak Genfben adták ki 1865-ben. Halála előtt egy évtizeddel, 1868-ban jelentették meg négy kötetben Horváth Mihály kisebb történeti munkáit. 69 éves korában hunyt el 1878. augusztus 19-én, Karls- badban. (mentusz) sunk részéről azok előmozdítására, melyek voltak a nagyobb emelkedéseket hátráltató akadályok. Végtére milyen befolyások voltak nemzetünk értelmi és erkölcsi kifejtésére? A szerző hazánk kereskedésének újabb történetét érdekesnek és hasznosnak tekintvén, felfogta a versenyirat fonalát. Azáltal is ösztönöztetvén az újabb kori kereskedés történetének kidolgozására, hogy megjelenő pályamunkája kiegészíttessék. Nem akaija a szerző elmondani, menynyi nehézséggel kellett vívnia az első és második újabb dolgozás alá vett század e tárgyról szóló emlékeinek nyomozásában. Azt sem, milyen nehezen bírhatta rá magát, hogy a kereskedés legújabb állapotának csak vázlatielőadásába is bocsátkozzék. Végre győzött azon gondolat, hogy e mű talán éppen tökéletlensége által lesz egy több tárgyismerettel készülődőnek eszközlője, és hasonló munkára bírván olyan valakit, aki ezen annyira érdekes tárgyban kielégítheti a közkívánatot, betöltheti a történeti nyelv ezen nagy hézagát.” Művét 31 éves korában kiadták A mű időszaki felosztását illetően Horváth Mihály azt tartotta főleg szem előtt, hogy minél világosabb áttekintést nyújtson iparunk és kereskedésünk történetéről. Ezért, amíg az /. Ferdi- nándtól 111. Károlyig kétszáz éven átnyúló hosszú, de e tekintetben meddő korszakot egy szakaszba szorította, ezzel szemben a tíz évig tartó, de eredményekben gazdag II. József korszakának is egy külön szakaszt adott. Az író pályamunkáját nagyra értékelték, ezt bizonyítja, hogy az Akadémia 1840-ben, a szerző 31 éves korában kiadásra javasolta. Méltányolták rendkívüli felkészültségét, szakmai elmélyültsé- gét és kiváló íráskészségét. Egy mű — öt szakaszban Horváth Mihály már említett, klasszikusnak számító gazdaságtörténeti műve, Az ipar és kereskedés története Magyarországban — amint a tartalomból kitűnik — öt szakaszra tagolódik. A közel 400 oldalnyi teijedelmű munka első szakasza 1526-tól, a mohácsi ütközettől 1711-ig, a szatmári békekötésig mutatja be az ország általános állapotát, az ipart, a kül- és belkereskedelmet, a pénzforgalmat és pénz- kapcsolatokat. A második szakasz 1711-től, a szatmári békekötéstől indul, és 1780-ig, II. József hatalomra jutásáig öleli fel hazánk ipar- és kereskedelemtörténetét. A harmadik szakasz, az 1780-1790 közötti időszak tulajdonképpeni gazdaságtörténete, azé a korszaké, amely felöleli a II. József uralkodása alatti időszakot. A negyedik szakasz II. József halálától, 1790-től a reformkorszak kezdetéig, 1825-ig taglalja az eseményeket. Rendkívül érdekes az ötödik szakasz, amely tulajdonképpen az ezt követő időszakot taglalja a mű megjelenéséig, 1840-ig. Az ipar és a kereskedelem történeti vázlata A szerző, Horváth Mihály művének előszavában a következőket írja: „Az ipar és kereskedelem történetének címeztem e munkát. De talán illőbben az ipar s kereskedés történeti vázlatának kell neveznem. Bár honunkat e tekintetben egy Velence, Genoa, Német-Alföld mellé nem sorakoztathatjuk. Egy korszakában sem dicsekedhet honunk kereskedése amazokéhoz, hasonló virágzattal, mégis hiszem, senki sem fogja a hasznosAz Akadémia pályázatára írta Művének előszavában a szerző szükségesnek tartott számot adni arról is, hogy mi ösztönözte a munka megírására. „Tudva van, hogy a magyar Akadémia 1835-i közgyűlésében a követságot és érdemességet elvitatni a népműveltség ezen ágának történetétől. Kivált korunkban, melynek egyik legbélyegzőbb jelleme: az élet anyagi része iránti kitűnő figyelem, a népszorgalom, s általa a népboldogság emelésére fordított törekvés. A szerző a közkívánatot hiszi teljesíteni, midőn munkáját, ha nem több igénnyel is, mint csupán előmunkálatot, az olvasóközönség kezeibe adja.” kező pályakérdést hirdette ki: milyen állapotban volt a műipar és kereskedés honunkban, az Árpád- és vegyes házakból származott királyok alatt. Mi történt fejedelmeink és törvényhozáFilmajánlat Holt pont Kiss Miklós munkái uz IH-ban (Jakab László felvétele) Los Angelesben eltelj edtek a bankrablások, mégpedig érdekes módon. Á betörők a négy utolsó amerikai elnök maszkjában rejtőzködnek, (Johnson, Nixon, Carter és Reagan), és semmiféle áruló nyomot nem hagynak maguk után. A nyomozás kiindulópontja egy videofelvétel, amelyen az egyik „exelnök” távozóban letolta a nadrágját, és a fenekére festett thank you feliratot mutatja a kamerának. A nyomozók arra következtetnek, hogy az illető szörfnadrágban napozott. Irány tehát a part! Egy fiatalember, Johny kapja a feladatot, és hamar barátságot köt a legnépszerűbb szörfözővel, Bodhival... A barátságnak azonban határai is vannak. Patrick Swayze és Keanu Reeves, a két főszereplő intenzív játéka, a csillogó tengerpart, a váratlan fordulatok — mind-mind a siker ösz- szetevői. A Holt pontot az Uránia mozi mutatja be. Az Ifjúsági Ház Kísérleti Galériájában láthatja ezekben a hetekben az egri közönség Kiss Miklós festményeit. A fiatalember alig harmincon túl — két gyerek apja, díszletfestő a Gárdonyi Géza Színházban — érett művészként mutatkozik be, a profikat, a festésből élőket nem is figyelve, nem is utánozva kedves játékossággal, tiszteletre méltóan derűs szemlélettel és romlatlan hittel, a zenéért játszó lelkesedéssel lejegyzi azt, amit átélt. Ez a mondatnyi méltatás indokolásra is szorul. Kiss Miklós képein a fény nem kívülről, oldalról, felülről, netán alulról, hanem belülről támad. Szétárad, betölti azt a teret, amelyben ő elhelyezi alakjait. Nem sokat, sokszor csak egyet, legtöbbször kettőt. A megalkotott térben lebegnek, lendülnek, táncolnak nőalakjai. Azt is hinnénk, hogy épp most érkeztek ide, valahonnan a Biblia lapjairól, esetleg a fellegek mögül. Mert a mai világ mai embere is úgy képzeli, hogy ami lehetetlenül szép és tiszta, ami ro- molhatatlan, ami túlél minket, amiben ki tudjuk fejezni szenvedélyeinket, mindazt a tartalmat, amiért érdemes élnünk, harcolnunk, hadakoznunk a pillanat sötét és kegyetlen erőivel, az mind onnan, a nagy távolságokból huppanhat elénk, kegyesen, könnyeden és magától értetődő egyszerűséggel. Kiss Miklós akkor is jelenetet fest, drámát, életképet, cselekvést, ha csak egy alak áll is a színen. Mondjuk, egy színésznő. Beöltözve abba az időtlenül stílszerű ruhába, amely akár görög istennővé is avatja őt, de ifjú szerelmessé is valamelyik shakes- peare-i drámában, vígjátékban. Vegyük jobban szemügyre az angyali üdvözletként megfogott pillanatot. A két alak lebegéssze- rűen „koreografálja” elénk azt a közlést, amit a hírnök átadhat az Ember lányának, az Isten-anyának. Mindenütt szétárad az aranyló fény, itt és most nincs semmiféle zord kék vagy haragos zöld, feketéről nem is beszélve: ez a jelenet a kegyelem állapota, a tisztaság, a fényesség itteni ragyogása. Ennek a festőnek elhiszem, milyen álmodozásai, elré- vedezései lehetnek arról a bensőséges, otthonos, a testet bizonyos mértéktartással lekezelő, a titkokat is felkutatni kész örömről, ami csak úgy váratlanul megérkezik, kiárasztja magából azt a fényt, ami nélkül minden eltávozó óra csak csalódás, vagy ami azzal majdnem egyértelmű, üresség, kínlódás, értelmetlen alkalmazkodás, mert a tragikum is feltűnik az ábrázolásokon, de már nem belső ragyogással. Az aranyló füst vagy pászma, amiből az ideálmodott alakok hátterét a művész összeállítja, azt is elmagyarázza a beleélésre mindig is kész látogatónak, hogy a külső körülmények lehetnek kemények, a társadalom mai állapotáról elzokognak vasat megolvasztó sirámokat. Kijajgathatjuk, mennyire illúziótlan az élet, tele vagyunk bajjal, még annál is többel, mint amit a statisztikák felsorolnak. És íme, itt van egy fiatalember, családdal, két gyerekkel, az élet örömteli szereteté- vel, ismeri a festészetet, mesterségének tartja. És ha már a színeket ennyire megismerte, kiválasztott néhány tónust, azt a bizonyos sárgát-terrakottát-bar- nát, sok-sok változatban, és felkeni ábrándjai megörökítésére. Nem is tudja, hogy világot teremt magának, egy vége nincs tartomány térképét vázolta fel. Szinte hívnánk, hogy jönnének számosabban ezek az angyalfélék, ezek a lebegő-táncoló kecsességek, hogy örvendeztessenek meg bennünket azzal a bensőséges átéléssel, ami a színekből, a formákból kiárad. Szemlélve ezt az impresszionisztikus áradást, lehet-e azt mondani, hogy ezt a fiatalságot csak a pénz meg a szex érdekli? Vagy már körváltóban vagyunk? Szeretnénk hinni ezt az utóbbit is. Vagy a halállal viaskodó lovag lenne az igazi, ha a jövő felé tekintünk? Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Esslingeni Városi Galéria gyűjteményéből nyílt kiállítás az egri Dobó István Vármúzeum gótikus palotájában, a képzőművészet kedvelői a kor- társ német grafika legjobbjainak munkáiban gyönyörködhetnek. * A Megyei Művelődési Központ Galériájában válogatást láthatnak a vezekényi alkotótáborok munkáiból. Ugyanitt a második emeleten Molnár Béla fotóit tekinthetik meg. * Az Egri Helyőrségi Művelődési Otthon és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület Galériájában Du- csai Zoltán megyeszékhelyi grafikus alkotásaiból rendeztek tárlatot. » A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban az egri Észterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz tanszékének hallgatói mutatják be alkotásaikat. Szórakoztató programok Vasárnap délelőtt fél 11-től az Egri Ifjúsági Ház átriumában óvodásoknak és kisiskolásoknak kínálnak kikapcsolódást, többek között különféle anyagokból emléktárgyakat, játékokat készíthetnek. Ugyancsak vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a premierje Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány című kétrészes mesejátékának. A darabot a Harlekin Bábszínházban, a Bartók Béla tér 6. szám alatt játsz- szák a művészek. Túrák Az Eged DSK szervezésében szombaton reggel háromnegyed 8-kor az egri Gyermek-Szabadidőközpont elől síkfőkúti túrára indulnak az érdeklődők. * A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap 16 kilométeres kirándulásra váija a természet kedvelőit. A táv során Jakab La- josné lesz a kísérőjük, aki reggel fél 9-kor várja a résztvevőket az egri autóbusz-állomáson.
