Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. október 8., kedd Látószög Előnevelt, utónevek... Kisvárosban telt az ifjúkorom, a település lakóinak talán a többségét névről is ismertem. Sok éven keresztül mindössze egyetlen családra emlékszem, amelynek tagjai három szóval különböztették meg magukat a többiektől. Aztán, hogy a mozgásterem és az érdeklődésem egyaránt kitágult, még ta­lálkoztam néhány ilyenféle famíliával, személlyel. Közéjük tartozik a pályán ma is működő, ügyesnek tartott sportripor­ter, akire legelőször, s még jó ideig természetesen szintén nem egyéb érdekességei miatt lettem figyelmes. Napjainkban már véletlenül sem kapom föl a fejemet a hasonlók hallatán. Életem — mondhatni — mindennapi ré­szévé váltak ezek a találkozások, kiváltképpen a sajtóban, a politikában. Különösen a közszereplés csalta elő a háromsza­vas neveket. Viseli, aki eddig szemérmesen titkolta, netán egyszerűen csak kifundálta. Sikk lett így mutatkozni újság­ban, rádióban, televízióban, hivatalban. Aki valamire is tartja magát, semmiképpen sem adja alább. Mert igen elegáns így megjelenni, tetszelegni a közönségesebbek között. Van vala­mi „sármja” is a viseletnek. Akkor is, ha nem kötődik ősi, ne­mesi tradíciókhoz, vitézi érdemekhez. Kutyabőr, oklevélre került „magyarító” helység nélkül sem hangzik rosszul törté­netesen a Kis Nagy, a Nagy-Kiss, vagy az utánuk írt Péter Pál, Pál Péter, együtt pedig főleg elbűvölő. Kimondva, leírva, hallva és olvasva. Fogalmam sincs, hogy honnan és miért e sajátos divat, de a legutóbbi néhány esztendőben tagadhatatlanul hódít. Magá­val ragadja nemcsak a született hiú embert, hanem azt is, aki­nek korábban talán eszébe sem jutott, hogy ragasszon még valamit a neve elé vagy után. Honnan, honnan nem, pattog­nak az ötletek, s meglepőbbnél meglepőbb, cifrábbnál cif­rább, ami kikerekedik belőlük. Hovatovább valósággal szégyellem magam, amiért még mindig kitartok amellett, amivel a szüleim immáron több mint fél évszázada a legrövidebben megtiszteltek. A mai vi­lágban már-már túlságosan is közönségesnek tűnő kétszavas névvel pergetem tovább életem fonalát. Ha fel is sejlett már bennem, hogy esetleg nekem is változtatnom kellene legalább valamicskét rajta, az elhatározásig, a végrehajtásig soha nem jutottam. Pedig tudom, hogy Gyöngyösi Gyóni Gyula Sán­dor László jelzéssel írogatni biztosan előnyösebb, hálásabb lenne nekem is, mert gyarló kis dolgozataimból legalább ezt feltétlenül megjegyezné a nyájas olvasó. S éppenséggel a legádázabb irigyem, ellenségem sem vádolhatna hencegés­sel, hiszen valami közöm valójában mindegyik szóhoz van. Lemondok az örömről, inkább a megvetést vállalom. Ha lemaradok is a divattól — bármennyire kevesen maradunk a kitartók között — a változások korában sem változtatok azon, hogy a nevem kurtán csak: Gyóni Gyula Az „Ostoroson” innen és túl — Híd van, de zárva a kapu — Óhajok és áldozatok Zsóri Újsághír 1975-ből: „Szihalom község tanácsa a Zsóri fürdő He­ves megyei oldalán megkezdte az üdülőtelkek parcellázását. 220, egyenként 85-87 öles telket osz­tanak ki.” A mezőkövesdi Zsóri fürdő nevét az elmúlt, több mint fél év­század során ismerte meg or­szág-világ. A vizet — olaj után kutatva — 1939. február 25-én találták meg 875 méter mélység­ben. Nem sokkal később percen­ként már ötezer liter 68 fokos víz tört a felszínre, amelynek egy ré­szét a környékbeli lakosok — kü­lönböző betegségeikre — hasz­nálták, aminek következtében szárnyra kapott a jó hír: csoda víz tört elő a földből a Zsóri birto­kon! Az akkori tulajdonosról elne­vezett „Zsóri” vizet a földbirto­kos 1940. január 1-jétől — kevés sikerrel — palackokban hozta forgalomba, és ezen a nyáron nyitotta meg az első fürdőme­dencét, amely nagyobb beruhá­zások nélkül is hamarosan az egész környék közkedvelt gyógyhelye lett, elannyira, hogy a fürdőtől délre a távoli budapest — miskolci vasútvonalon a vona­tok a nyűt pályán megálltak, hogy a furdőzők le- és felszáll­hassanak. A mezőkövesdi tanács 1968-ban értékesítette a fürdő környékén az első üdülőtelke­ket, és elszaporodtak a vállalati üdülők, elkezdődött a komplex, tervszerű fejlesztés. Az Egész­ségügyi Minisztérium is ekkor minősítette a Zsórit gyógyfürdő­vé! Az „Osotoros”-patak a két szomszédos megye határa, így érthető, hogy a természet gazdag ajándékából Heves megye, illet­ve Szihalom is osztozni akart és osztozott is. Nyarat idéző októberi napon tévedtem a Szihalom-Zsóriba, ahol a néhány hete még oly sok szép napot látott nyaraló tulaj­donosok zárt kapukat hagytak maguk után, és a kedves, virág­neveket viselő utcákban, alig akadt két ember, akivel szótvál- tottam. Egyikük a vénasszonyok nyarát is kihasználó Zana Ferenc budapesti lakos, a másikuk Nyu- lászi Ottó úr, a vízmű vállalat gondnoka, mindketten lelkes ra­jongói a Zsórinak. Ők „Ostoro­son” inneni lokálpatrióták. Zana úr önmaga által megál­modott és kivitelezett kedves üdülőjének teraszán diskurálunk a fürdőhelyről, a vízről, amely­nek különös specialitása, hogy a magas vérnyomásúaknak sem tiltja meg benne az orvos a határ­időn belüli fürdést. Felsejlenek a régi panaszok és vágyak, ame­lyeknek többsége még ma is csu­pán remény. Zana úr maszek dossziéjából tizenéves Magyar Hírlap kerül elő, amelyben a szerző folytatást közöl az épülő és fejlődést remélő Szihalom- Zsóri „jogos” igényeiről. — Mennyi az önöké a Zsűri­ből? — Az egész egyharmada! Minden, ami „innen” van a pata­kon... Szerintük háromszázhúsz ház és mintegy félezer telek, amit a szihalmi rész önmagának tudhat, amely egy korabeli rendezési terv szerint épült (volna), ám — mint annyi mindené — a tervek sorsa is az, hogy elavuljanak, az újaké pedig az, hogy alkalmaz­kodjanak a jelen igényeihez. Talán tíz éve jártam itt, így szá­momra sokkal inkább a fejlődés, a rendezettség, a takaros utcák kialakulása a szembetűnőbb, mint azok a hiányosságok és sé­relmek, amelyeket beszélgető- partnereim felemlegetnek. — Mondjanak kézzelfogható tényeket! Nem lepődnek meg, sőt, mint­ha összebeszéltek volna, elmesé­lik, hogy a szihalmi helyhatóság új vasúidat építtetett az Ostoros patakon, amely a „fürdőbe” ível, és amelyen gyalogosan át lehet menni. A hevesi kapu ugyanak­kor egész nyáron le volt záva, mert a Borsod Megyei Vízmű­veknek nem volt költsége arra, hogy itt is jegyszedőket alkal­mazzon. — Azanéhány százember jöj­jön körül? A két teleprész között a nyil­vánvaló nagyságrenden kívül az a legnagyobb különbség, hogy „ott” a víz, a fürdő, a medencék, a kórház, a gyógyszolgáltatás, és a jóval fejlettebb infrakstruktúra, amelyeket — rosszmáj úan — ugyan lehet irigyelni, bár végtére is a szihalmi Zsóri nem lehetne ezek nékül! Nem is szólva arról, hogy alig akad BAZ megyében olyan nagyüzem, amelyiknek ne lenne többnyire „téliesített” üdülője, szemben a túloldallal, ahol egy kézen meg lehet szá­molni a nagyobb vállalati üdülő­ket. Kiegyenlítő szándékaim ha­mar csorbát szenvednek. Szen­vedélyesen vitatkozó társaim el­mondják, hogy a telektulajdono­sok nem ismerik a helyhatóság által elkészített új rendezési ter­vet, nincs választott képviseletük a szihalmi helyhatóságnál, a sze­métszállítás megoldódott ugyan, de csupán részleges, mert hiá­nyos a propaganda. Tűrhetetlen a telefonhelyzet, nincs rendezve a segélykérés! A mentő tavaly csak a híd túloldaláig jött, úgy vonszolták át a beteget egyik me­gyéből a másikba... Magamra zúdítva a panaszo­kat, véget vetek a beszélgetés­nek, de búcsúzásom után Sziha- lomra vezet az utam, ahol a pol­gármester úr elmondja, hogy a drága pénzen elkészített új ren­dezési terv szerint kívánnak majd építkezni a hazai, illetve a külföldi tőke részvételének re­ményében. A szihalmi képvise­lő-testületnek a Zsóri nem púp a hátán. Sőt! Egy jelentős üzleti le­hetőség, új bevételi forrás, amelyre azonban eddig többnyi­re csak kiadtak pénzt. A helyha­tóság rövid fennállása óta elké­szült az említett rendezési terv, az új híd, jövőre maguk oldják meg a jegykezelést a hevesi kapun. Az idén már az ő rendészeik, illetve rendőreik járőröznek a Zsórin is, így nincs nagyobb gond a közbiz­tonsággal. A panaszok, sőt, az igények nagy részét jogosnak íté­li, éppen ezért a tél folyamán ösz- szehívják Szihalom-Zsóri lakó­it, akik a most meglévő öttagú kép viselet helyett újat választhat­nak. Sokat tehet a falu az üdülőte­lepért, de nekik is áldozatokat kell vállalniuk önmagukért, mert sem a telkek ára, sem a házan- kénti 1680 forint adó nem fedezi még töredékét sem annak, hogy ott az infrastruktúra jelentősen változzon. — Tárgyalt-e már Mezőkö­vesd város vezetése Szihalom község vezetőivel? „ — Sok mindenre még nem ju­tott idő! Az ivóvíz gond, amely mindkét településnek nagy fejtö­rést okoz, és amely egyaránt megoldatlan az Ostoros patakon innen és túl. A segélykérő tele­fon kézzelfogható közelségbe kerülne akkor, ha a Posta a me­zőkövesdi hálózatból telepítené le ezt a nyilvános állomást... Itt az ősz, közeleg a tél, a csu­kott ablakok és zsalugáterek azonban nem jelenthetnek bele­törődő nyugalmat az itt felvető­dő gondokra. A falu és az üdülő lakóinak kell közös nevezőre jut­niuk az előrelépés mikéntjében, és majd ezután kerülhet sor a szomszéddal való megegyezés­re... Szalay István Ma már csak a régi, jó memó­riám egri polgárok emlékezhet­nek arra, hogy a Siketnéma Inté­zet jobb szárnyának utcai hom­lokzatát Szalézi Szent Ferenc mintegy másfél méter magas szobra díszítette. A kommunista rendszer azonban nem tűrte meg a jámbor szent szobrát, s el kel­lett a helyéről távolítani. Le­opold Rezső, az intézet köztiszte­letben állott igazgatójának eleget kellett tennie a mindenható párt utasításának: ő azonban derék intézeti kollégái segítségével a helyéről gondosan leemelt szob­rot az eredeti elhelyezési helye alatt készített gödörbe elásta, magyarán: elrejtette a jövő szá­mára. Most, hogy az intézet készül fennállása 90. évfordulója meg­ünneplésére, az igazgatóság úgy döntött, hogy felkutatja a titok­ban elásott szent szobrát, és azt — restauráltatván — újból felál­lítja. Mindezt Mezey Lajosné, az intézet igazgatónője és Szirkó Piroska, az igazgatóhelyettes mondja el. Megtudom, hogy a közelmúlt­ban nyugalomba vonult igazga­tónak, Vass Lászlónak'dz intézet régi tanáraitól hallott elbeszélése alapján kezdtek hozzá az intézet kis növendékeinek szorgos mun­kájával, Fodor László múzeumi régész szakszerű irányítása alatt a „leletmentő ásatáshoz.” A nagy buzgalommal és szeretettel vég­zett munka meghozta gyümöl­csét: valóban elő is került a Le­opold Rezső igazgató úr által a Amerikai befektetők Magyarországon ? Évente 2 millió tonna jó minő­ségű feketeszenet szállítanának amerikai vállakozók Magyaror­szágnak a világpiaci árnál ol­csóbban — számolt be a napok­ban tartott sajtótájékoztatón Vasuta Gábor, az ország egyik legnagyobb magánvállalkozója amerikai üzleti megbeszélései­ről. Elmondta: a külföldi, így az amerikai befektetők is készek megjelenni a magyar piacon, de azt igénylik, hogy minél több magyar üzletemberrel tárgyal­hassanak. Vasuta Gábor több je­lentős amerikai céggel, így pél­dául a York Intemationallal folytatott megbeszéléseket. Fo­gadta őt Bush elnök tanácsadója, Richard Richards is. Az amerikai befektetők fantá­ziát látnak a budapesti Expo-ban és a magyar erőművek rekonst­rukcióiban, valamint a szovjet hadsereg által használt magyar földterületek teljes rehabilitáció­jában is. A földterületek helyre- állítását amerikai technológiá­val, magyar munkaerővel kíván­nák megoldani. máris felajánlotta segítségét a szobor kiemeléséhez, illetve a rajta keresztülvezetett kábel­munkálatok megoldásához. El kell még mondanunk, hogy a szobor belül üres, tulajdonkép­pen öntött műkő munka, s azt mindenképpen ismét fel kíván­ják állítani. Szirkó Piroska jó le­hetőségét látja annak, hogy Sza­lézi Szent Ferenc szobra ismét az utcai homlokzatra, az eredeti he­lye alatti falsíkon kapjon helyet. Szeretnénk hinni, s bízunk is benne, hogy akad az egri szobrá­szok között olyan művész, aki — vagy akik — önzetlenül hozzájá­rulj nak) a szobor helyreállítási munkájához. Sugár István nésznek — egyébként ő a Szalézi Szent Ferenc-szobrot elásással megmentő Leopold Rezső veje — a fia — Pozder Péter — beható levéltári kutatásokkal feldolgoz­za az intézet történetét a megje­lenésre kerülő évkönyv számára. Szirkó Piroskától megtudom, hogy az épületet 1928-ban a jó­nevű Márkus építész cég emelte. A vasipari díszítő munka a mesz- sze földön híres Zachar Ferenc lakatosmester keze alól került ki. Szalézi Szent Ferenc szobra Mar­kup Béla szobrász munkája, aki egyébként a Parlament két orosz­lánszobrát is készítette. Mezey Lászlóné igazgatónő örömmel meséli, hogy Soós István, az Egri Városszépítő Bizottság elnöke Előbukkant az elásott szobor megsemmisítést megkerülendő- en elásott szobor. A szobor feltá­rása során kiderült, hogy valami­kor régebben az ÉMÁSZ kábel­lefektetése során útbaeső szob­rot átfúrták, de Szirkó Piroska igazgatóhelyettes szerint a szo­bor alapjában nem súlyosan sé­rült, és viszonylag könnyen res­taurálható és helyreállítható lesz. Az intézet vezetői elmondják, hogy az idén októberben kétna­pos ünnepség keretében emlé­keznek meg a siketnéma intézet Egerben való fennállásának 90. évfordulójáról, s ez alkalommal az egri siketnéma intézet felveszi első igazgatójának, Mlinkó Ist­vánnak a nevét. Pozder György­nek pedig, a lelkes egri helytörté­A föld alól került elő... Szalézi Szent Ferenc szobra Egerben Egyesület alakult A mozgásszerv reumás betegségek megelőzéséért A közeli napokban megalakult a Mozgásszervi, Reumás Betegsé­gek Megelőzéséért Egyesület. Az egyesület célja az immár népbeteg­ségnek számító mozgásszervi panaszokkal küzdők helyes életmódjá­nak (táplálkozás, testkultúra, gyógyszerkultúra) tudatos kialakítása, folyamatos segítség e kórral való együttélés megkönnyítéséért, vala­mint a megelőzés. Az egyesület fokozott figyelmet kíván fordítani a hazai és külföldi segédeszközök felkutatására, gyártásuk, forgalmazásuk megszerve­zésére. A gyógyvizek jobb kihasználása, népszerűsítése érdekében tájékoztató anyagokat jelentetnek meg, csereüdüléseket szerveznek a külföldi gyógyhelyekre — a kispénzű betegek támogatására. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az egyesület elnökét — Jákó Pétert, a sportkórház főigazgatóját. f HEVES MEQYEf __ MUNKAÜGYI VI KÖZPONT ■■ 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEL: 39/12-256 Kirendeltségek cfinel: Eger, Khpkmu. 9. T: 36/13-149. Gfvngjrús, Kossuth út I. T.: 37/13-046,. Hitem, Kossuth tér 2. T: 39/11-301. /lei«, Tattécskűzidnasdg lér 3. T.: 39/11-416. Fútesebony, Rákóczi út 62. T: 39/41-053. réten-dsén, Kossuth L.a.1. T: 36/69-449. állásajánlatai: FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ érettségivel rendelkező nyilván­tartott munkanélküliek, pályakezdő fiatalok részére felnőtt szakápolói tanfolyamot indít. A képzés időtartama 20 hónap, mely idő alatt a résztvevők átképzési támogatásban részesülnek. A tanfolyam kezdése várhatóan október 14. Jelentkezni lehet október 11-ig a Munkaügyi Központban (Eger, Kos­suth Lajos u. 9. B. épület 213. szoba) EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Ostorosi u. 11. Felvételre keres öntödei darust, valamint betaní­tott öntödei munkást. Jelentkezni lehet a fenti címen: munkanapokon 6-14 óráig. EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségei várják munkaerő-felvételi szándékaik bejelentését. A kirendeltségek segítsé­get nyújtanak a megfelelő munkavállalók kiválasztásához és felkutatá­sához. Érdeklődni: a Munkaügyi Központ kirendeltségeinél lehet az emblé­mában feltüntetett címen és telefonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom