Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. szeptember 10., kedd Látószög Településeink jelképei Az országé után sorra-rendre a helyi címereket is előkeresik a feledésből. Városon, falun az önkormányzatok csaknem első dolgaik közé sorolták a történelmi búvárkodást a könyv- és levéltárak emlék­anyagai között. Öröm volt mindenütt, amikor ráakadtak a becses ereklyére, s ha valami oknál fogva esetleg változtatni is kellett az örökségen, közös bölcsességgel, egyöntetű megegyezéssel sikerült a legkifejezőbbet a jelennek, jövőnek adni. A címer — több helyütt — a saját zászlóra is felkerült, nem csu­pán nyomatként ékesíti az önkormányzati leveleket, kiadványokat. S használatuk megannyiszor megdobogtatja a szíveket itt is, ott is. Már hogy is ne, amikor a címer és a zászló is csak ezé vagy azé a városé, fa­lué. Egyféle sajátos ismertetőjele a településnek. Ólyan, amit azon nyomban észrevesz az idegen, amikor megpillantja, találkozik vele. A bontakozó önállóság serkentette, serkenti kutatásra, cselek­vésre a képviselő-testületeket, ezek megbízottjait. Korántsem vala­miféle ostoba feltűnési, elkülönülési vágy, sokkal inkább csak a józan felismerés. Meg kell becsülni, ami az elődöktől visszamaradt, amiben a múlt él és emlékeztet. A címer önmagában vagy a zászló sorsok, ál­mok, vágyak kifejezése, feltétlenül mindig vall valamiről az utókor­nak. Tanulhatunk belőle, és taníthatunk is vele. Több a puszta dísznél mindig, nem divat vagy játék, nagyon is komoly dolog. A felelősséget juttatja az ember eszébe. Á felelősségeta kisebb vagy nagyobb közös­ségért, azért a helyért, ahol születtünk, ahol élünk, dolgozunk. Ahol várnak valamit tőlünk, ahol kitől-kitől kell is, amit ad. Ahány a település, annyi a címer, a zászló. Mégsem hinném, hogy itt vagy ott csak ez vagy az érdekli, köti a lakost. Mindenütt csak a közös címer, zászló részének tartják, bármennyire is különbözik at­tól, s más, mint a többi. Bármennyire is sajátos, egyedi, hazánké, vé­letlenül sem a megosztást szolgálja. Föltételezi, hogy valamennyien egymáshoz tartozunk, a települések határvonalai csak jelképesek. Szükségünk van a másikra is, aki a szomszéd faluban vagy városban, netalán az ország egyéb részén pergeti jobban-rosszabbul a napjait. Az, hogy a címert, zászlót, a saját településjegyeket mégis mind­untalan hangsúlyozzuk — a legtermészetesebb lokálpatriotizmus. Ami igen tiszteletre méltó, amire szükség van. A szülőföld, a lakó- és munkahely legjobb szándékkal megkülönböztetett egészséges szere- tete. Nélküle nem tudnánk többhöz is ragaszkodni, többért is fára­dozni, küzdeni. „Ássuk” csak hát elő egymás után, amit eddig kicsinyes félreér­tésből, buta meggondolásból szégyellni, rejteni kellett! Hadd ékesít­sék, szolgálják mindenütt helységeinket! Őrizzék a további száza­dokra a mi emlékünket is. S tegyünk is nap mint nap olyanokat, ami­ért őrizhetik! Gyóni Gyula Az importmintáknak a fele sem megfelelő Az import előminták mindösz- sze 48 százaléka felel meg teljes mértékben a magyarországi for- galombahozatal követelményei­nek — állapította meg a Kereske­delmi Minőség-ellenőrző Inté­zet. A hivatal a megvizsgált 6366 termék további 45 százalékánál a forgalombahozatalt feltételhez kötötte, 7 százalékát pedig hasz­nálatra alkalmatlannak minősí­tette. Élelmiszerekből csaknem 3 ezer előmintát vizsgáltak, ezek főként Németországból, Auszt­riából, Dániából és az USA-ból származtak. A kelet-európai or­szágokból behozott áruminták száma jelentősen csökkent. Mint­egy 40 féle margarint minősítet­tek: kiemelkedően jónak bizo­nyult a német Nusram, a belga Arko, a svéd Eve és a holland Plantaarcdig. A Kermi jónak mi­nősítette a német jégkrémeket, az Olaszországból származó, du- rumlisztből készült száraztésztá­kat, az amerikai, holland, dán és skót csokoládékat, a nyugati bé­biételeket, a gyorsfagyasztott tortakészítményeket és a külön­féle ízesítésű pizzákat. Az import növekvő aránya a ruházati termékek körében is ta­pasztalható. Ezeknek a minősé­ge általában megfelelő, néhány azonban — például a tajvani kel­me — nem kerülhetett forgalom­ba, mert nagy a méretváltozása, s nem kielégítő a színtartóssága sem. Jónak minősítették a Kermi szakemberei a csehszlovák kon­fekcióárukat, valamint az olasz és osztrák alsóneműket. Jó mi­nőségűek az import lakástextíli­ák is, figyelemre méltó azonban, hogy néhány holland és osztrák padlószőnyeg csak dekorációs célra, vagy rövid ideig tartó hasz­nálatra alkalmas. A megvizsgált importlábbelik jelentős része ebben a fél évben is sportos jellegű edző- és jogging­cipő volt. Ezeket többnyire — mint általános használatú utcai cipőt — télen-nyáron egyaránt viselik, és ez a szokás növekvő számú vásárlói reklamációhoz vezet. A bemutatott cipőminták egyébként általában közepes vagy annál gyengébb minősítést kaptak, ami megerősíti azokat a korábbi tapasztalatokat, misze­rint a vállalkozók megvásárolják az olcsó nyugati elfekvő készle­teket, és a gyenge minőségű árut igen magas áron értékesítik a ha­zai piacon. Dömpingbehozatalt tapasz­talt a Kermi a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek köré­ben. Egyebek közt 44 féle varró­gépet, 80 féle hősugárzót, 24 féle főzőlapot, 47 féle színes televízi­ót, 113 féle magnetofont, 172 féle audio- és videokazettát vizs­gáltak. A tapasztalatok szerint a háztartási gépek zöme jó, kis ré­szük kiváló minőségű. Azt is ta­pasztalják azonban, hogy egyre több olyan típus kerül forgalom­ba, amelyeknek származása is­meretlen, minőségük alacso­nyabb szintű, viszont olcsóbbak, így könnyebben eladhatók. A vizsgált 13 új személygépkocsi közül kiemelhető a Maruti Gypsy indiai terepjáró, amely teljesítménykategóriájában jó­nak értékelhető. Ugyancsak jó minőségű a török Tofas Do- gan, és kategóriájában kiváló a Ford Tranzit csukott áruszál­lító. Orosz közeg (Uborka és krumpli) Bármi lesz, ebben a puccsban végül is az volt a legérdekesebb, ahogy a közeg, az aktuális orosz hangulat megállította, eltérítette az eseményeket. Úgy látszik, né­hány év felszabadság elég is ah­hoz, hogy az addig öröknek és fellebbezhetetlennek vélt terror és felsőbb parancs komikusán és szánalmasan törjön darabokra. Igaz, a közeg még korántsem demokratikus, a puskagolyó géppisztoly löveti cl, stb. — pedig ugyanúgy halad a demokratikus levegőben is; sebessége az erő­től, a megtett úttól és a légellen­állástól függ többek között, mégis a hangulat gyakran per­döntő bír lenni, nemcsak szerel­mes éjszakákon és reggeleken, hanem fontos történelmi pilla­natokban is. Egyszer nem ártana megvizsgálni az államcsínyek (kísérletek) hangulatát, bár va­lószínű, hogy erre nemigen kí­váncsi senki. A puccs általában sikerül, utána meg mit számít a hangulat...? Már akkor lehetett sejteni azt, hogy ezúttal valami másképpen van, mikor a hatalmon levő junta nagyszabású sajtókonferenciát hívott össze. Ott ült az újsütetű első ember, Janajev. De már ahogy ott ült. Aztán felállt egy eléggé vonzó orosz újságúóno, aki némi fölénnyel a főnökhöz fordult, és nagyon nyugodtan bejelentette, neki két kérdése is lenne. Az első: hogy ugye tisztá­ban vannak azzal, az, amit ma­guk itt csináltak, az egy közönsé­ges államcsíny... A második: le­gyen szíves megmondani, elnök úr — ugye, jól mondom..., elnök Az EPOSZ bővíti... Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kénytelen újabb és újabb tevékenységeket is felvállalni, ha talpon kíván ma­radni és valóban a tagság érdeke­it akarja képviselni. Ennek leg­újabb állomása, hogy az IPOSZ bővíti külkereskedelmi tevé­kenységét, pontosabban meg­kezdi munkáját az IPOSZ Inter- merkant Oktatási Központ — mondotta az MTI munkatársá­nak a napokban Szabó Tibor alelnök. Az IPOSZ korábbi kft.-je, az Intermerkant csődbe ment, mert a kiállítások, vásárok szervezésé­re, külkereskedelmi tevékeny­ségre specializálódott cég nem kapta meg időben az export-im­port engedélyt. A jogszabály szerint ezt a Fővárosi Cégbíró­ságnak kell bejegyeznie, az átfu­tási idő azonban 6-8 hónap. Az időközben felállított kft. fenn­tartásának költségeit az IPOSZ nem tudta tovább finanszírozni, így a csőd bekövetkezett. Ugyancsak labilis volt az oktatási központ helyzete, melyet még a jogelőd, a KIOSZ hozott létre. A központ számos szakmai tanfo­lyamot szervezett sikerrel, az utóbbi hónapokban azonban — elsősorban pénzügyi nehézségek miatt — bizonytalanná vált a szervezet jövője. Ezért döntött úgy az IPOSZ, hogy összevonja a két szerveze­tet. Az érdekképviselet elnöksé­ge úgy gondolja, hogy a meglévő szakmai tapasztalatok felhasz­nálásával olyan piackutató mar­ketingmunkát tudnak végezni, amely hozzásegíti az ipartestüle­tek tagjait, hogy elsősorban a ke­leti piacokon eladhassák termé­keiket. Az új cég szervezésében né­hány heten belül kiállítást tarta­nak, ahol bemutatják, milyen árucikket kínál a magyar kisipa­rosság a szovjet felhasználóknak. Megkezdődött egy német-ma­f yar-szovjet vegyes vállalat elő- észítése is. A tervek szerint a magyar partner főként a német- országi aruk Szovjetunióba jutá­sát segítené elő. úr —, ez a mostani melyik puccshoz hasonlítható inkább: a tizenhetes októberihez avagy a hatvannégyes októberihez...? Ilyeneket komoly vezetőnek nem lehet felvetni, hiszen egy ilyen kérdés már a címzett létét is megkérdőjelezi, azt is, hogy az il­lető egyáltalán ott ül, s nem is vár tőle semmiféle választ. Ha a puccs másnapján az új hatalom — amelynek tankjai hosszú so­rokban dübörögnek az utcán — ilyen fejsúlyú és stílusú „megszó­lításokba” botlik, ha rögtön az első napon az alkotmányjogi bi­zottság bejelenti az eseménnyel kapcsolatos kérdéseit, akkor ott szerencsére az emberek nem vol­tak hajlandóak felfogni a félel­met, ami már maga engedetlen­ség, ellenállás. Pedig még nem történt semmi, csak néhány kér­dés hangzott el. Hogy más lett volna, ha azon­nal lőnek és börtönöznek? Le­het. De nem lőttek, nem is börtö- nöztek, és ez nem véletlen. Nem úgy van az, hogy vannak sorban a puccsok, és egyszer csak nem működik az erőszak, hiába ár­mány és csel. Addig miért működik, és az­tán miért nem? Vagy tizenöt éve, mikor még egy előző közeg volt, a GUM áruházban sétáltam. Mindnyá­jan tudjuk, mi az a GUM: hatal­mas állami áruház a Vörös tér szélén, olyan, mint egy pályaud­var, nemigen volt tele áruval so­se, de amúgy az üzlet óriási mé­retű, tipikusan orosz, azért van benne ez-az, fagyi, szökőkút, al­ma- és meggylé. Szóval ott, az A GUM... élelmiszerrészlegen idegenként csodáltam, figyeltem mindent, mit mondjak, volt mit. Az idős bácsi, mikor végre sorra került, a pultnál kovászos uborkát kért, kimértet, meg vagy két kiló krumplit. Na most, az történt, hogy az eladónő egy darab pa­pírba csomagolta e két zöldség­félét: tehát a nedves, szaftos uborkát, valamint a piszkos, föl­des gumót. — Nem lehetne két papírba, külön?—kérdezte a bá­csi félénken, mire az eladónő rá­mordult, és nagyjából azt vála­szolta, hogy ha akarja, elviszi, ha akarja, nem. Aztán a bácsi elvit­te. Én nem tudom, mi van mos­tanság a GUM-ban (úgy hallom, semmi), de lehet, ha lenne zöld­ség, nem venné be a vevő hangu­lata ezt a brutális „csomagolási” technikát, vagy ha kénytelen len­ne is elvinni az árut, tenne egy­két megjegyzést, leordítaná az eladót, esetleg rácsapna a mér­legre, amitől persze, nem sok változna, de valami azért mégis. Moszkvában is múlik az idő, ha nincs is semmi kézzelfogható ha­ladás, ha az ottlét nem is kelle­mes. De föl lehet tenni a kérdése­ket a sajtóban, hogy megremeg­jen egy kicsit a hatalom keze, de nemcsak ott, az élelmiszerosz­tály pultjainál sem árt némi fö­lény, némi fölvetés: hogy álljunk meg egy kicsit, kérem, ne tessék velünk ilyet csinálni. Lehet, hogy az uborkánál meg a krumplinál kezdődik minden... Lehet, hogy ott dőlnek el a dol­gok. Havas András Tűzvédelmi totó A tűzvédelmi hónap keretében játékos vetélkedőre hívja olvasóinkat a Heves Megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság. Célja, hogy bővítse az állampolgárok általános tűzvédelmi ismereteit, elmélyítse a szabá­lyokat, amelyek betartása mindannyiunk közös érdeke. A megoldást totószerűen (1, X, 2) kérjük postai levelezőlapon — név, cún feltüntetésével — a Heves Megyei Tűzoltó-parancsnokság címére (Eger, Vincellériskola u. 5. sz.), Pf. 51., a közlést követő hét napon belül megküldeni. A telitalálatot elérők tárgy- és pénzjutalomban részesülnek. 1. Lakóterületén milyen telefonszámon lehet a tűzesetet jelezni a tűzoltóságnak? 105 X 005 2 04 2. Kinek a feladata a tűz elleni védekezés? 1 Az egész társadalomnak X A tűzoltóságnak, a vállalatoknak, az intézményeknek 2 A tűzoltóságnak 3. Ugyanazon kéménybe beköthető-e szilárd tüzelésű és olajtüzelésű fűtőberendezés? 11gen, ha a kémény műszaki állapota megfelelő X Nem, csak azonos halmazállapotú tüzelőanyaggal üze­melők 2 Csak hatósági engedéllyel 4. Ugyanazon helyiségben üzemeltethető-e együtt tüze­lő-fűtő berendezés és PB-gáztűzhely? 11gen, ha a tüzelő-fűtő berendezés legalább 1,5 m távol­ságra van X Nem, mert gázszivárgás esetén robbanás történhet 2 Csak külön engedéllyel 5. Egy helyiségben 2 darab PB-gázfogyasztó berendezés üzemeltethető-e? 11gen, ha a gázfogyasztó berendezések fém fogyasztói vezetéken, közös palackról üzemelnek X Nem, mert egy helyiségben csak egy PB-palack helyez­hető el 2 Csak ha a két PB-palack közötti távolság legalább 0,3 méter 6. Tűzveszélyességi fokozat I. feliratú festéket, hígítót le- het-e lakásban tárolni? 1 Igen, de legfeljebb 1 litert, olyan helyiségben, ahol nem használnak nyílt lángot, és jó a szellőztetés X Igen, de legfeljebb 5 litert, olyan helyiségben, ahol nem használnak nyílt lángot és jó a szellőztetés 2 Nem 7. Erdőtől 150 méter távolságra — nem kijelölt helyen — szabad-e nyársalni? 1 Nem, ha tűzgyújtási tilalom van elrendelve X Igen, ha tűzgyújtási tilalom nincs elrendelve 2 Nem, ez tűzgyújtási tilalomtól független 8. Lakóházban milyen időközönként ellenőriztessük — tűzvédelmi szempontból — a villamos berendezést? 1 Legalább 9 évenként X Legalább 6 évenként 2 Legalább 3 évenként 9. Mi a teendő, ha valaki tüzet észlel? 1 Azonnal hozzákezd a tűz oltásához, ha nem sikerül elol­tani, értesíti a tűzoltóságot X Azonnal jelzi a tüzet a tűzoltóságnak 2 Jelzi a tüzet a tűzoltóságnak, és hozzákezd az eloltás­hoz 10. Kinek kötelessége a tűzoltásban részt venni? 1 Csak annak, aki a tüzet okozta X Akit a tűzoltás vezetője erre felszólít 2 Csak a tűzoltóknak 11. Középmagas épületekben az emeletszinteken elhe­lyezett tűzvédelmi berendezés használható-e bármelyik időpontban tűzoltásra? 1 Nem, csak ha a tűzoltóság a rendszert vízzel megtáplál­ja X Igen, ha a falról leakasztjuk és alaposan megrázzuk 2 Csak éjszaka 12. Mit kell tartalmaznia a tűzjelzésnek? 1A tűzeset (káreset) helyét, mi ég, mi van veszélyeztet­ve, van-e életveszély, milyen terjedelmű, mekkora a tűz, bejelentést tevő személy neve, távbeszélőszáma X A tűzeset (káreset) pontos helye, mi ég, ki van veszé­lyeztetve, milyen színű a tűz és a füst, bejelentést tevő sze­mélyi ig. száma, lakcíme 2 A tűzeset (káreset) pontos helye, milyen terjedelmű a tűz, ki vette észre, van-e rendőr a közelben 13. Tűzveszélyes folyadékok melyik besorolása vonatko­zik a kezelésre, tárolásra? 1 Tűzveszélyességi osztálya X Tűzveszélyességi fokozata 2 Tűzállósági fokozata 13 +1 Mit jelentenek a porral oltó tűzoltókészüléken ta­lálható betűjelölések (B-C-E)? 1 Tűzveszélyességi osztályok X Tűzosztályok 2 Töltet és hajtóanyag rövidítése f HEVES MEGYEI „ MUNKAÜGYI VI KÖZPONT ■ ■ 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEL: 36/12-250 Kirendeltségek címei: Eger, Klapka u. 9. T.: 36/13-149. Gyöngyös, Kossuth üt I.T.: 37/13-046. Hatxem, Kossuth lér 2. T.: 36/11-301. Ilexes, Tanácsköztársaság lér 3. T.: 39/11-416. Füzesabony, Rákóczi üt 62. T: 39/41-053. rétet vására, Kossuth L, u. I. T.: 36/69-449. állásajánlatai: KÖZHASZNÚ MUNKA: Gazdálkodó szervezetek, intézmények, helyi önkormányzatok figyelem! A Heves Megyei Munkaügyi Központ pályá­zatot hirdet az 1991. évi IV. törvény 16. paragrafus (3), valamint a 4/1991. (IV. 13.) MŰM rendelet 3. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munka szervezésére. A közhasznú munka kereté­ben előnyös feltételekkel végezhetők olyan - a lakosság, illetve a telepü­lés általános szükségleteit kielégítő - tevékenységek, amelyekért a foglal­koztató más szervtől díjazásban nem részesül. A foglalkoztatás költ­ségeinek 70 %-a a Foglalkoztatási Alap terhére elszámolható. A pá­lyázatok beküldendők a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz (Eger, Kossuth L. u. 9.) 1991. szeptember 30-ig. Részletesebb felvilágosítás a fenti címen személyesen vagy telefonon: 36/10-011/206. HOTEL FLÓRA: Eger, Fürdő u. 5. Felvételre keres szakképzettséggel rendelkező szakácsot, felszolgálót, valamint női vendéglátóipari eladót, két műszakos munkarendbe. Jelentkezni lehet a szálloda igazgatójánál. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET: Hatvan, Dózsa Gy. u. 6. Felvételt hir­det 10-12 fős komplex építő és 4-5 fős ács-tetőfedő brigádok részére. Változó munkahely, bérezés teljesítmény alapján. Jelentkezni a fenti cí­men vagy a következő telefonszámon lehet: 38/12-055.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom