Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28-29 / 228. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 28—29., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7. Noriega különös pere Egyszerre CIA-ügynök és kábítószercsempész Manuel Noriega tábornok, Panama törpeállam egykori diktátora, a nők és a kábítószercsempészek barátja bíróság előtt felel tetteiért Egyesült Államokban, amelynek pedig évtizedeken át kegyeltje és bizalmasa volt. A CIÁ és a Pentagon jól fizetett ügynöke túlfeszítette a húrt, sajat zsebre dolgozott, ami fényes pályájába és országába került: az amerikai hadsereg 1989 karácsonyán lényegében azért vívott villámháborút Panamában, hogy kézrekerítse az el- szemtelenedett bizalmast, aki végül babonából mindig hordott vörös alsónadrágjában került elő rejtekéből — a pápai nunciatúráNoriega azóta Miami börtönének lakója, mégpedig súlyosnak nem nevezhető körülmények között: a híres-hírhedt fogolynak komputer, másológép és sportszerek állnak rendelkezésére. Nem említve a jónevű ügyvédeket, akiket az amerikai kormány fizet (százezres nagyságrendben!, lévén, hogy Washington zároltatta a vádlott sok milliós külföldi számláit, s így annak nincs pénze... Noriega a háborúval és a perrel vagy 200 millió dollárjába kerül majd az amerikai adófizetőknek, de nyílt kérdés, hogy mit nyerhet az ügyben a kormány. A védelem ugyanis máris beterjesztette hivatalos, állami iratokon alapuló érvelését, amely szerint a tábornok 1971 óta a CIA és a Pentagon busásan fizetett ügynöke volt, és több százezer dollárt tett zsebre szolgálataiért. Kulcsszerepe volt például a nica- raguai kontrák titkos fegyverzésében — a kábítószer-kereskedelemben szerzett piszkos pénzekből. Ugyancsak nagy szolgálatokat tett Washingtonnak a Castro kubai diktátor elleni harcban, s titokban tájékoztatta az amerikaiakat, mi az álláspontja kormányának a Panama-csatorna átadása körüli tárgyalásokon, ó közvetítette azután francia rakéták eladását Argentínának a Falkland-háború idején — annak ellenére, hogy a Reagan- kormány a nyilvánosság előtt a briteket támogatta. A védelem szerint Noriega, aki elnöksége előtt a hadsereg, a Nemzeti Gárda parancsnoka volt, annak idején kétszer is találkozott George Bush-sal, a CIA akkori vezetőjével, majd alelnökkel, és személyes ismerőse volt egy sor más vezető politikusnak, kormánytisztviselőnek. Nyílt kérdés persze, változtat- e mindez Noriega megítélésén, hiszen a vád is súlyos tényeket készül bizonyítani: hogy ugyanezen idő alatt Manuel Noriega a hírhedt kolumbiai Medellin ká- bítószerkartell kulcsembereként működött, akinek óriási szerepe volt abban, hogy kiterjedhetett az amerikai társadalmat is bénító kábítószercsempészés — amiből vagy tízmillió dollár jövedelemre tett szert. A vád a per majd kétéves előkészítése után kitűnő tanúk sorát tudja felvonultatni, köztük Noriega egykori cinkosait, vagy a kábítószerügyekben a közelmúltban lebukott BCCI bankház egy igazgatóját, aki a tábornok pénzügyéit intézte. Amennyiben a vádakat sikerült bizonyítani (ami valószínű), úgy Manuel Noriega életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. A hosszú per mindenesetre tanulságos betekintést enged majd a republikánus kormányok latinamerikai politikájába, látványos porondot ad a jogászoknak, csemegét a sajtónak. A vádlott egyébként hír szerint már nem hord babonából vörös alsót, viszont azt állítja, hogy „újraszületett” keresztény, akit ügyvédjei mellett texasi igehirdetok látogatnak összkomfortos börtönszobájában. Nehéz tanévkezdet Lengyelországban Nehéz és szegény szabadság éve vár ránk — mondotta a lengyel tanévet megnyitó beszédében a közelmúltban Robert Gle- bocki közoktatási miniszter. A katolikus egyházhoz, önkormányzatokhoz, vállalatokhoz fordult, kérve anyagi támogatásukat, hogy előteremthessék az iskolák puszta fennmaradásához hiányzó pénzt. Vihar a parlamentben, tiltakozóakciók az iskolákban, néma , tüntetésre készülő tanárok, egyre drágább és egyre kevesebbet nyújtó iskolák jelezték az új tanév kezdetét egész Lengyelországban. Az év végéig két és fél billió zloty hiányzik a közoktatás fenntartásához, ezért az oktatásügyi miniszter drasztikus takarékossági intézkedéseket rendelt el. A heti óraszámot valamennyi általános és középiskolában négy órával csökkentették, változatlan mennyiségű tananyag mellett. A rendelet betiltotta a túlórákat, a szakköri és egyéb, a kötelező tanításon kívüli foglalkozásokat. Ezzel a tanárok háromnegyedének havi keresetét mintegy 300-500 ezer zlotyval (2000-3500 forinttal) csökkentette, azzal a korábbi ígéretével ellentétben, hogy a tanárok idén megkapják az ipari átlagfizetés 105 százalékát. Ezzel keresetüket annak mintegy 80 százalékára csökkentette. Mivel rendeletét mindössze egy héttel iskolakezdés előtt adta ki — és a tanárok szakszervezetének tiltakozása ellenére —, a kötelező óracsökkentés miatt át kell alakítani minden iskolában a tantervet és az órarendeket, ami a legtöbb iskolában egy teljes hónapot vesz igénybe. Miközben nemhogy felújításra, de már takarításra sem igen van pénz a működő iskolákban, az építők sorra adják át az új tan- intézményeket, amelyek a több évvel ezelőtti terveknek megfelelő tempóban születnek. Az igény pedig csökken, hiszen a gyerekek taníttatásának költségei meredeken emelkednek. A tanévkezdés a szülőknek idén még az általános iskolában is minimálisan mintegy 10 ezer forintba került, s közben a tankönyvárak megállíthatatlanul emelkednek. Ma már olcsónak számít, ha egy kisiskolás egyetlen tankönyvét 200 forintnyi zlotyért meg tudják venni. Á miniszter takarékossági intézkedései mindössze egybillió zlotyval csökkentették a hiányt, amely még mindig másfél billió maradt. Ebben a helyzetben Lech Walesa köztársasági elnök úgy döntött, hogy az elnöki palota kincstárának tartalmát az oktatásügynek adományozza. Három és fél kilónyi aranytárgyat és ékszert adott át a miniszternek, ami a korábbi elnököknek adományozott érmekből, kitüntetésekből, emléktárgyakból gyűlt össze. A nemes gesztus azonban várhatólag nem lesz elegendő a lengyel közoktatás problémáinak megoldásához. UFO-lesen Varázskerekek — titok nélkül Dél-Peruban, Nazca közelében az élettelen és víztelen pampákon, a sivatagos fennsíkon rejtélyes alakzatokat lehet találni. Az egyenes, görbe, sokszor szabályos vonalak és alakzatok 2000 évesnél is idősebbek. Paul Kosok fedezte fel őket a régészet számára, aki egy napon arra figyelt fel, hogy a nyárközépi Nap az egyik vonal felett megy le. Nemsokára Nazca a világ legnagyobb csillagászati képeskönyve lett. A Nazca-rajzok vonalai egyre sokasodnak. Közelről jól látható, hogy a felszín vastartalmú, sötétre oxidálódott sziklatörmelékeit félretolták. A legvékonyabb vonalakat is arasznyi szélesre és hüvelykujjnyi mélyre vájták építői. Az évezredeken át tartó száraz klíma jól megőrizte a pampában a jelet. A rajzok 1000 négyzetkilométeres területen helyezkednek el. Egy német matematikatanárnő, Maria Reiche élete felét ezen a vidéken töltötte. Sok-sok év munkája és megfigyelése során arra a következtetésre jutott, hogy az őskori rajzolók figurális ábrázolásokkal szimbolikusan csillagokat és csillagképeket mutatnak be. Egyes állatfigurák — úgy tűnik — mintha az Orion, a Fiastyúk és a Nagy Medve csillagkép kelési pontjára mutatnának. Véleménye szerint szó sincs arról, hogy ezek az utak, vonalak és ábrák egy ősi űr- repülőtér részei lennének, ahogy ezt néhány évtizeddel ezelőtt Erich von Danikén állította. Ugyanúgy nem beszélhetünk földönkívüli eredetről a most bemutatásra kerülő, kevésbé ismert fura alakzatokkal kapcsolatosan sem. A Sziklás-hegység mellett vagy félszáz kőkör fekszik. A csejennek orvoskeréknek, illetve varázskeréknek nevezték el őket. A név arra utal, hogy a csejennek a kőkörök jelentéséről semmit sem tudtak. így volt ez egészen napjainkig. S ahogy lenni szokott, sok-sok, a földönkívüliek ténykedését magyarázó elmélet született. Mígnem a hetvenes évek közepén A. Eddy amerikai csillagász megtalálta a kulcsot a varázskerék megértéséhez. A Bighom-hegységben található egyik ilyen óriáskerék nem más, mint egy indián horizontnaptár. A kerék közepe volt a nézőké, a megfigyelőhely — ahonnan a Nap, a Hold és egyes csillagok felkeltét, illetve nyugvását figyelték. A kerék peremén levő kőrakások a célgömb szerepét töltötték be. Ezek segítségével jelölték meg a naptárként szereplő fontos égitesteknek a látóhatárral való érintkezési pontjait. Ezek a kalendáriumok valószínűleg arra szolgáltak az indiánoknak, hogy rítusaik időpontjait határozzák meg velük. A kanadai prérin is az előbbiekhez meglepően hasonlatos kőkirakások találhatók. A kormeghatározások szerint némelyek időszámításunk előtt keletkeztek. A majorville-i kerék kora a piramisokéval vetekszik. Nem minden varázskerék kocsikerék formájú. Némelyik a napábrázolásokra emlékeztet: egy központi kőrakásból sugarak futnak szét. Sok kerék állapota már olyan rossz, hogy megnehezíti a vizsgálatot. Az időjárási hatások el-el- koptatták a kerék sugarait, sokszor emberi beavatkozás tette tönkre egyesek alaprajzát. A természettel szoros kapcsolatban élő népek egészen természetes módon ismerték a napkelte és a napnyugta helyét a horizonton, és ismerték e pontok évszakok szerinti változásait is. Egyre szaporodnak az ún. asztroarcheológiai, csillagászattal kapcsolatos régészeti emlékek. A NASA asztrofizikusai és egy tervezőművész Arizónában 1981 óta 21 ízben találtak ilyeneket. Az egyik legszenzációsabb felfedezés az „élet barlangjában” található, ahol a napsugár a téli napforduló alkalmával, az ana- sazi törzs által festett emberalak férfiasságát érinti. Már-már isteni alkotásnak tűnhet az a természetes sziklalyuk, amelyet a svájci Nagy Tshingelhom hegységben találtak. Ugyanis minden évben kétszer, röviddel a csillagászati tavasz kezdete előtt, március 13- án, és kevéssel az őszi napéjegyenlőség után, helyi idő szerint mindig 8 óra 33 perckor a Nap átvilágít az ún. Martin-lyukon. Á Kanadában, Albertában van a Suffield-varázskerék. A sugarak végeinél kör alakú kőrakások Talajrajz a Nazca-fennsíkon. A madár csőre meghosszabbítva egy napforduló napkeltepontjára mutat A majorville-i varázskerék Kanadában. „8 küllője” van, átmérője 30 méter, a kerékagyat 30 tonna tömegű morénatörmelék alkotja. lyuk egy természetes képződmény — s bármilyen hihetetlenül hangzik is —, az ember nem tett semmit sem a létrehozására. Ezért hajlamosak vagyunk arra, hogy földönkívüli erőkkel hozzuk kapcsolatba a lyuk keletkezését. De szó sincs ilyenről. Egy fizikus holdórát is lát benne, ugyanis 18,6 évente kétszer, egyszer tavasszal és egyszer ősszel a telihold sugarai is átvilágítanak a sziklaablakon, ami a közeli község templomára tekint. A Hold pályasíkja 5 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához. Az égitestek a Hold pályasíkját igyekszenek beforgatni az ekliptikába, a Föld keringési síkjába. Erre a Hold úgy válaszol, hogy egész pályasíkjának tengelye 18,6 éves periódussal billegésbe kezd. Hans Webber továbbá azt gyanítja, hogy itt már évezredekkel ezelőtt megfigyelték a Nap és a Hold feltűnésének ezen jelenségét. Lehet, hogy eme szikla- lyuk ideális természetes tájolóberendezést nyújtott. S nagyon valószínű, hogy az őskori svájciak vagy a varázskerekek építői sokkal bölcsebbek és okosabbak voltak, mint azt hisszük. Amandus Weiss svájci történész a las- caux-i barlangban bizonyítékot talált arra, hogy az őskőkorszak emberei, akik 17000 évvel ezelőtt éltek, megdöbbentően részletes csillagászati ismeretek birtokában voltak. S az, hogy az ilyen leleteken csodálkozunk, talán többet árul el rólunk, az égboltot alig ismerő — a technika bűvöletében élő — emberről, mint az őskori csillagászatról. V. Tana Judit A Nagy Kígyó Ohióban. Az adena kultúra népének alkotása, (i. e. 500-100) Valószínűleg csillagképet ábrázol A Bighorn-varázskerék a földről és repülőgépről fényképezve. A kerékkoszorú átmérője kb. 25 méter
