Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-08 / 185. szám
2. VHÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 8., csütörtök A Heineken a Komáromi Sörgyár fő részvényese A Heineken megszerezte a Komáromi Sörgyár Kft. részvényeinek többségét — jelentették be szerdán sajtótájékoztatón. Erre azért volt lehetőség, mert a részvénytársaság vezetése saját hatásköreben alaptőke-emelést hirdetett meg a fejlesztési pénzforrások megszerzése érdekében. A tőkeemelés mértéke 33 százalékos volt. Ma a részvénye társaság alaptőkéje 1 milliárd 128 millió forint. A Heineken a Komáromi Sörgyár részvényeinek 50,3 százalékát szerezte meg. Csak az osztrák határon Július végéig 52,5 millió útlevelet kezeltek a határőrök, 13 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában — közölte az MTI érdeklődésére a BM Határőrség szóvivője. Zubek János elmondta, hogy a jugoszláv határszakaszon 33, a románon 25, a cseh és szlovákon 11, a szovjeten pedig 59 százalékkal csökkent az idegenforgalom. Figyelemre méltó viszont, hogy az osztrák határszakaszon 21 százalékos az emelkedés. Ez közel 20 millió határátlépőt jelent. Váltás az Orosz Kommunista Párt élén Ivan Polozkovnak az Orosz- országi Kommunista Párt éléről kedden történt lemondása véget vetett annak a helyzetnek, hogy az SZKP és annak legnagyobb helyi szervezete különböző politikai irányvonalat követett — írta szerdai kommentárjában a TASZSZ szovjet hírügynökség. Ivan Polozkovot a párton belül jobbról és balról egyaránt támadták szélsőségesen konzervatív nézetei miatt. A TASZSZ kommentátorának véleménye szerint az Oroszországi Kommunista Párt élén történt változás kísérlet a párt meggyengült helyzetének megszilárdítására. Szovjet — kínai katonai együttműködés Gennagyij Janajev, a Szovjetunió alelnöke szerdán a Kremlben fogadta a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnökét, Cse Hao-tien vezérezredest, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban — jelentette a TASZSZ. A felek megvitatták a szovjet- kínai kapcsolatokat, köztük a katonai együttműködés kérdését. Nagylaknál 10 órás várakozás Szerda délután 10 órát kellett várakozni a nagylaki magyar-román határátkelőnél a hazánkba érkezőknek — tájékoztatta az MTI-t a BM Határőrség illetékese. Elmondta, hogy a román határőrök egyelőre nem közölték a rendkívül hosszú várakozás okát. Ugyancsak torlódás alakult ki a magyar-osztrák határszakaszon Rábafüzesnél, ahol az élénk idegenforgalom miatt 60 percig tartott az áthaladás. Gorbacsov váratlan levele Andreottihoz Az árvíznek 72 halálos áldozata volt „Kedves Giulio, a KGB-nek nem volt köze a pápa elleni merénylethez” Moszkvából érkezett váratlan levéllel köszöntötte az olasz kormány tagjait a hivatalos nyári szabadságot megelőző záró minisztertanácsi ülésen Andreotti miniszterelnök. A levél feladója Mihail Gorbacsov volt, aki az alábbiakról tájékoztatta a római politikai vezetést: „Kedves Giulio, a KGB-nek nem volt köze a pápa elleni merénylethez”. A szovjet államfő nem közölte, milyen vizsgálat folyt Moszkvában az ügyben. A Springer Külföldi Sajtószolgálat (SAD) exkluzív jelentésében azonban felhívja a figyelmet arra: „Ez az első eset, hogy Moszkva, a tíz éve folyó vizsgálatsorozat megkezdése óta a legmagasabb szinten hivatalosan állást foglalt e gyanú kapcsán. Hírek szerint Andreotti legutóbbi moszkvai látogatása idején — május második felében — kérte Gorba- csovot, tegyen személyesen lépéseket a KGB szerepének tisztázása érdekében. A mostani levél nyilván ennek a vizsgálódásnak az eredménye. Mehmet Ali Agca, a merénylet tettese — amint emlékezetes — már 1982-ben azt állította a bírósági tárgyaláson, hogy II. János Pál pápa meggyilkolásával együtt bízta meg a bolgár és a szovjet titkos- szolgálat. Az idén májusban az tette újból időszerűvé a problémát, hogy az egykori bolgár titkosszolgálat egyik ügynöke lényegében megerősítette Agca állítását, s azt mondta, a merényletet bolgár részről szervezték, de szovjet kezdeményezésre. Ferenczy-Europress EK-segély Romániának Az Európai Közösség 500 ezer ECU-vel, körülbelül 595 ezer dollárral segít az árvíz sújtotta román lakosságon — jelentették be szerdán Brüsszelben. A segélyt Petre Roman miniszterelnöknek az ENSZ-hez és a nemzetközi segélyszervezetekhez elmúlt héten intézett felhívására folyósítják. Amint arról már több híradásunkban is tájékoztattuk olvasóinkat, Románia északkeleti részén a múlt héten 72-en haltak meg az áradásban, 13 ezren pedig otthonukat vesztették. Igen súlyosak azok a károk, amelyek a lakóházakban, a termőföldeken és több más területen keletkeztek. A segélyt sátrak, orvosság, dízelolaj és más szükséges anyagok formájában nyújtják, és a belga „Romániai falvak” nevű segélyszervezet révén juttatják el rendeltetési helyére — közölte az EK BizottságaA jelzett segélyösszegből 238 ezer dollárt az EK saját alapjaiból adja, a többit pedig a 24-ek folyósítják a kelet-európai politikai reformok támogatására szánt alapjukból. (MTI) Svéd piacok helyett — a szeméttelepre Munkában a lánctalpas... (Folytatás az 1. oldalról) A látottak után megkerestük Bán Imrét, a Zöldért hűtőházának vezetőjét. — Mindenekelőtt szeretném tisztázni, a szeméttelepre szállított uborka nem a Zöldérté. — Hanem? — A Hungarofruct kereskedelmi vállalaté. Az Egerszalókra vitt uborkát eredetileg külföldön értékesítették volna, de a vevő reklamációja miatt vissza kellett hozni... — A szeméttelepre viszont már önök a szállítók. Ezek szerint, mégiscsak valamilyen kapcsolat van az uborka és a Zöldért között. — A Hungarofruct megbízott bennünket a reklamált árumeny- nyiség szeméttelepre szállításával, így információért forduljanak inkább hozzájuk. Kalina Kálmán, a Hungarofruct Heves megyei képviseletének csoportvezetője az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: — Az egerszalóki szeméttelepre szállított uborkát valójában Svédországban adtuk volna el, ám az ottani vásárló minőségi reklamáció miatt visszaküldte. — Miért? — Azért, mert uborka. A négynapos szállítás után azt fogott rá, amit akart. A lényeg az, hogy a szállítmányt visszafordította. — Itthon nem lehetett volna — akár jelentős engedménnyel — eladni az uborkát? — A visszaszállítás nyolc napig tartott, s az uborka megbü- dösödött, eijedni kezdett. így semmiképpen sem volt emberi fogyasztásra alkalmas. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az nem mond igazat. A minőségromlásról jegyzőkönyv is készült, amelyet szakemberek írtak alá. — A saját szemünkkel láttuk, hogy néhányon vállukra emelték az uborkászsákokat, s hazavitték azokat... — Nem ajánlom, hogy egyenek belőle, éppen az előbb elmondottak miatt. — Takarmányként sem lehetett volna értékesíteni? — Abban az állapotban, amilyenben a hűtőházból kiszállították, már nem. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy a múlt héten — írd és mondd — öt forintért sem tudtuk értékesíteni az egészséges uborkát. Ezt csak azért mondtam el, nehogy bárki is azt higgye, a szeméttelepre szállításnál felelőtlen tékozlásról volt szó. — Mekkora ez a mennyiség, s mennyibe került ez önöknek? — Százhatvan mázsányit vásároltunk a Zöldérttől, kilónként 16 forintért. Ehhez adódik még a Svédországba szállítás költsége, amelyet csak a pesti központunkban tudnak pontosan megmondani. A Hungarofruct pesti irodáját hasztalanul próbáltuk telefonon elérni, a vonalak állandóan foglaltat jeleztek. De nem kell különösebb képzelőerő hozzá, hogy a mai árak mellett belegondoljunk, a svédországi út nem csupán fillérekbe került, de bizonyára erre is lenne további magyarázat... Molnár Zsolt Jugoszláviai kérdőjelek a Nyugat-Európai Unió ülésén Békefenntartás vagy béketeremtés? Szerdán Londonban összeült a Nyugat-Európai Unió értekezlete, megvizsgálni, hogyan lehetne békefenntartó erőket szervezni Jugoszlávia számára, arra az esetre, ha ilyen erőket valaha kikül- denének. A Nyugat-Európai Unió londoni ülésére Kanada, Lengyelország, Svédország és Csehszlovákia is küldöttséget menesztett. A tervek szerint ezek az országok is részt vennének az EK esetleges jugoszláviai megfigyelő erőiben. Douglas Hogg brit külügyi államminiszter szerdán azt mondta a BBC-nek, hogy maximális nyomást kell gyakorolni a jugoszláv felekre a tűzszünet és a belső tárgyalások érdekében, de megismételte, hogy kormánya nem rokonszenvezik európai erők Jugoszláviába küldésével. — Egyelőre nem békefenntartásra, hanem béketeremtésre akarnak rávenni minket, s ez egészen más dolog. A Biztonsági Tanács sok tagja szerint jugoszláv belügyről van szó. A szovjet vezetőknek komoly kifogásaik vannak katonai erő alkalmazásával szemben, csakúgy, mint nekünk — mondta a vezető brit diplomata. A Le Soir Európa felelősségéről „Felettébb könnyű a jugoszláv ügyben mindenért a szerbeket okolni. Európa ugyanúgy osztozik a felelősségben” — szögezi le szerdán a Le Soir belga lap aju- goszláv válságnak szentelt, „Európa védi a védhetetlent” címmel megjelent vezércikkében. Az Öböl-háború jelentette a hidegháború utáni első nemzetközi konfliktust, Jugoszlávia problémája pedig az első olyan, jelentősebb belső felfordulás, amelyet már nem fed le a nagyhatalmak status quo-t és stabilitást garantáló politikája, hanem a maga valóságában, saját történelmi gyökereiből táplálkozva tör a felszínre. És Európa, amely a konfliktus kirobbanásakor még azt hirdette, hogy ez európai ügy, amelyhez az amerikaiaknak semmi közük — nos, Európa pont a valós helyzet lényegéből nem értett meg semmit — állapítja meg a cikk szerzője, Pol Mathil, a lap Kelet-Európa- szakértője. Egy hónap telt el a látványos szerepvállalás óta, és amikor már százakra tehető az áldozatok száma — Európa visszaadja a felvállalt megbízatást — folytatja cikkében Mathil, aki szerint Európa mindenekelőtt a stratégiának van hnán. Jugoszlávia esetében Európa jelenleg csak a polgárháború vagy az ország felbomlása között választhat. Ha úgy dönt — és sikerrel jár —, hogy segíti a jugoszlávokat a válásban, elkerülheti a polgárháborút. Ha a status quo-ra szavaz, megkaphatja mind a kettőt: válást, de harcokon keresztül — fejezi be vezércikkét a Le Soir. Hazatelepül-e Imelda Marcos? Nemrégen bejárta a hír a nemzetközi sajtót, hogy Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szige- tek elnöke engedélyezte a hazatérést Imelda Morcosnak, az 1986-os népfelkelés során elűzött Fülöp-szigeteki elnök özvegyének, feltéve, ha nem hozza magával 1989-ben elhunyt félje hamvait. Az elnökasszony döntése nyomán nyomban megindultak a találgatások, vajon hat államcsínykísérlet és természeti katasztrófák sorozata után újabb erőpróbával kell-e szembenéznie elnöksége utolsó 10 hónapjában Corazon Aquinónak? Egy tekintélyes politikai elemző, BlasOpleszerint Imelda Marcos hazatérése egyesítené a választási harcra készülő ellenzéket. Alex Magno, a politikatudományok professzora úgy véli, hogy a nép nem felejtette el Ferdinand Marcos húszéves uralmának visszaéléseit, és ezért Imelda visszatérése aligha jelenthet komoly veszélyt az Aquino-kor- mánynak. Maga Corazon Aquino nyilván felmérte a kockázat nagyságát, amikor ahhoz a feltételhez kötötte Imelda hazatérésének engedélyezését, hogy nem hozza magával félje földi maradványait. Ferdinand Marcos egyébként Hawaiin van eltemetve egy hűtött kriptában. Manilában adócsalás címén vádat emeltek Imelda Marcos ellen, és a hírek szerint húsz másik ügyben is bűnvádi eljárást készülnek indítani ellene. A Marcos család és híveik állítólag tíz- milliárd dollárral károsították meg az államkincstárt. Imelda most ügyvédeivel konzultál annak eldöntésére, hogy elfogad- ja-e Corazon Aquino feltételeit. A Manila Timescímű lap úgy ösz- szegezi a helyzetet, hogy az ország pillanatnyilag megmenekült az újabb konfrontációtól. A lap szerint azonban csak lélegzetvételnyi szünetről van szó, mert előbb vagy utóbb, de „Marcosék haza fognak térni”... Legenda a mesés gazdagság Miért nem jött be a kuvaiti üzlet? A csalódások egyik fő oka a hamis legenda, amely a világban elteijedt az Öböl menti országok mesés olajgazdagságáról. Kuvait lakóinak száma az iraki invázió előtt is igen alacsony volt: körülbelül 2 millió, most pedig alig éri el az 1,5 milliót, s ezeknek több mint a fele nem olajból szerzi jövedelmét. A kuvaitiak egyébként is mindig jól megnézték, hogy mire adják ki a pénzüket. Most pedig különösen, mivel az országnak gyakorlatilag nincsenek olajbevételei. A fizetési mérleg egyensúlyát csak úgy tudták megőrizni, hogy 15 milliárd dollár értékű beruházásokat értékesítettek külföldön. A megtermelt nemzeti jövedelem viszont alacsonyabb, mint a Philip Morris cég éves forgalma. így aztán nem csoda, ha az ország újjáépítésére alig van pénz. De ez csak az egyik oka az amerikai és nyugati üzletemberek viszonylagos sikertelenségének. A két kultúra közötti hatalmas különbség súlyos tehertétel. Amerikai üzletemberek például nemegyszer elkövették azt a durva hibát, hogy úgy tárgyaltak a kuvaitiakkal, mint egy primitív törzs tagjaival. Mások nehezen szokják meg, hogy — mint általában a Közel-Keleten — Kuvaitban is nagy a korrupció, s főként annak nehezen felismerhető formája. Az európai és amerikai üzletembereket idegesíti az is — s ezt az arab partnerek persze észreveszik —, hogy míg őket szorítja a határidő, addig a kuvaiti üzletemberek csak számtalan közös tea elfogyasztása után mondják ki, hogyan döntöttek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy szinte nincs olyan üzlet, amelybe nem szól bele a kormány, illetve az uralkodó családja, amelynek tagjai szinte mindenütt ott vannak. A kuvaiti politikusok eközben nem igazán jó menedzserek és szervezők, s így meglehetősen nagy a káosz is. Közben minden területen — így a tényleges újjáépítésben és az „olajfronton” is — keményebb a vártnál az arab konkurencia. Kihasználva közelségüket, az arab cégek szinte teljesen egyedül töltötték fel a kirabolt boltokat és raktárakat. Különösen erős nyomás nehezedik az üzleteket kereső amerikaiakra és az európaiakra Szaúd-Arábiából. Az európaiak eddig csak egy területen győzték egyértelműen: a kuvaitiak 2 milliárd dollár értékben 24 repülőt rendeltek a nagyrészt fiancia érdekeltségű Airbus konzorciumtól. Ez is jelzi: a kuvaitiak elsősorban azokkal az államokkal kötnek üzletet, amelyek szerintük teljes szívükkel támogatták országuk felszabadítását. így például a németek, a japánok, a hollandok és mások egyszerűen szóhoz sem jutnak. De nem minden a politika: Irakkal is virágzik a — persze nem hivatalos — kereskedelem. A kuvaiti beduinok naponta juhok százait veszik meg a határon iraki pásztoroktól. Habár ezek a juhok soványak, kormos a szőrük, a lábuk pedig fekete az égett olajtól, de a húsuk ízletes. A piacon az iraki juhhús ezért meglehetősen drága, de ahogyan a kereskedők mondják: „enni kell”. Egyébként is, az invázió idején sok kuvaitinál gyűlt össze iraki dinár, amely Kuvaitban már értéktelen, de a határon túl még keresett pénz. Ahogyan a kereskedők mondják: „Élni is kell!” Ferenczy-Europress Törökország ütközőövezetet tervez Irakban Mindenkire tüzet nyitnak Ankara úgy döntött, hogy Észak-Irak területen öt kilométeres ütközőövezetet hoz létre a kurd gerillák Törökországba való beszivárgásának megakadályozására — jelentette be szerdán Mesut Yilmaz külügyminiszter a Hurriyet című török lapnak adott nyilatkozatában. A miniszter azt is közölte, hogy a török katonák mindenkire tüzet nyitnak, aki engedély nélkül lép a területre. Az AP hírügynökség jelentésében hangsúlyozza, hogy a törÖK lépés konflik- tushelyzetet teremt a török-iraki viszonyban, s az Irak-ellenes koalíció tagjai között is feszültségeket teremthet. A török hadsereg hétfőn, az iraki területen levő kurd felkelőtáborok megsemmisítése ürügyen lépte át a két ország határát.
