Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

HÍRLAP, 1991 1., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Hétfőtől nincs meleg víz Augusztus 5-11. között tartják Egerben a hőközpont kazánjai­nak évi rendes karbantartását, ezzel elkerülhetetlenül együtt jár, hogy ekkor szünetel a távfű­tésbe bekapcsolt lakásokban a melegvíz-szolgáltatás. A szak­emberek mindent elkövetnek, hogy lehetőleg hét végére elké­szüljenek a karbantartási mun­kákkal, de ez nagyban függ attól is, milyen műszaki állapotban ta­lálják leállás után a kazánokat. Jazz — Petőfibányán Németországból, a München melletti Vaterstettenből érkezett zenészek adnak majd hangver­senyt augusztus 8-án a petőfibá- nyai művelődési házban. A ba­jorországi városka ifjúsági jazz- bigbandjének koncertje este hét órakor kezdődik. Életünkért: vérünket Tegnap a gyöngyösi Mikro­elektronikai Vállalatnál rendez­tek véradást, pénteken pedig Váraszón várják a vöröskeresz­tesek azokat, akik „véráldoza­tot” is vállalnak embertársaik életének megmentésére. Szalay-kiállítás Miskolcon A tamabodi születésű, Ame­rikából nemrég visszatelepült neves grafikusművész, Szalay Lajos alkotásaiból nyílt tárlat Miskolcon, s szeptember köze­péig tekinthető meg. Ősszel Bu­dapesten is kiállítást rendeznek megyénk szülöttjének munkáiból. Tagokat vár a Vidróczki Tagfelvételt hirdet a messze földön híres gyöngyösi Vidrócz­ki Néptáncegyüttes. A néptánc­iskolába 6-14 éves gyermekeket várnak, az utánpótláscsoportba középiskolás korú fiatalokat, akik kedvet és elszántságot érez­nek hagyományos táncaink meg­tanulására és bemutatására. Ugyancsak lehet jelentkezni az együttes zenekarába is. Mindhá­rom csoportba szeptember köze­péig váiják a jelentkezőket. Természetesen Móricz... Cikk jelent meg keddi szá­munk 4. oldalán az Egri Színmű­helyről, melyben a társulat ősszel bemutatandó darabjának szer­zőjéül tévesen Mikszáth Kál­mánt ]e\ö\tük meg. A Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül alkotója természetesen: Móricz Zsig­mond, ki is lehetne más? A cikk írásakor nagyon meleg volt, a hi­báért mind olvasóinktól, mind a nyilatkozó Szabó Jánostól elné­zést kérünk. Égi jelek Aldebrőn Ha minden jól megy, október­től már tíz tévécsatorna kínálatá­ból válogathatnak majd Aldebrő és Tófalu polgárai. Akkorra ígé­rik ugyanis a kivitelezők a helyi kábelhálózat kiépítését és üzem­be helyezését. A családonkénti költségek tizenötezer forint alatt lesznek, amit majd részletekben kell kifizetni. A „nagy” progra­mok mellett lesz helyi adás is, amiben a települések életéről számolnak be, illetve videofil­meket vetítenek. Mindehhez egy műsorújság kiadását is tervezik. Észak-magyarországi Tüzép Vállalat sgrt talap Eger, Kistáiyai út Minden csütörtökön, ugyanezen a helyen, figyelje hirdetéseinket! Paletta Lakáskerámia Szalon Eger, Kistáiyai út A Hatvanban lévő Tűzoltó- készülék-javí- tó és Kereske­delmi Kft. versenytárgya­láson nyerte el a Forma-1. autóversenyre igényelt tűzol­tókészülékek gyártását. Legutóbbi in­formációnk szerint a meg­rendelt 275 hatkilós, por­ral oltó szer­kezetet már elszállították a Hungaro- ringre. (Fotó: Perl Márton) Egri iparművész — palóc hímzéssel Országos kiállítás Mezőkövesden Díjazott paraszti öltözék A Népi Iparművészeti Tanács 1963 óta — ezúttal 19. alkalom­mal — rendezi meg Mezőköves­den a híres matyó hímzőasszony­ról, Kis Jankó Boriróle.lnevezett országos pályázatát. Ennek célja — mint a tárlat ismertetőjéből is kiderül — a magyar népi hímzé­sek hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése, a régebbi és kevésbé ismert stílusok felkuta­tása és feldolgozása. Továbbá: olyan népi iparművészeti hímzé­sek készítése, amelyek mind mű­vészeti, mind pedig használati érték szempontjából megfelel­nek a mai kor követelményei­nek. A pályázatban két kategória szerepelt: öltözködés és lakás- textília. Az előbbibe a különbö­ző tájegységek viseletéinek és a rajtuk szereplő hímzéseknek a felhasználásával készült öltözé­keket, míg az utóbbiba a népi hímzéshagyományokat feldol­gozó textíliákat, együtteseket so­rolta a Népi Iparművészeti Ta­nács, amelynek címére 128 alko­tó 439 pályamunkát küldött be. Ezek közül 222 munkát állíta­nak ki, elsősorban azokét, akik különböző elismerésben része­sültek. A bírálóbizottság a pályá­zók közül háromnak Kis Jankó Bori-díjat, nyolcnak dijat, ötnek pedig oklevelet adományozott. Elismerő oklevelet kapott mun­káira az egri népi iparművész, Fehér Jánosné, aki a palóc hím­zés tájegységi keretébe illesztett parasztos öltözetekkel pályázott. Az országos kiállítás augusz­tus 3-án délelőtt 11 órakor nyílik a Mezőkövesdi Művelődési Köz­pontban, ahol október 6-ig na­ponta 9 és 17 óra között tekint­hetik meg az érdeklődők. Háztartásunk a statisztika tükrében Mélyhűtőkből ötszörös a gyarapodás Vezetnek a videók és a színes tévék A tartós fogyasztási cikkek fontos szerepet töltenek be az életkörülmények javításában. Értékesítésük növekedésével a lakosság ellátottsága javul, majd egy idő után egyes termékekből telítődik ugyan, ám akkor előtér­be kerülnek a minőségi cserék. így a háztartási áruk iránti keres­let nem, vagy alig csökken. Kulcsárné Kiss Anita, a KSH Heves Megyei Igazgatósága munkatársa tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben is a lakos­ság a jövedelméből mindenek­előtt az alapvetőszükségleteitfe- dezte, s csak az ezután fennma­radó összeg egy részét fordította e termékekre. Ezért a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma igen érzékenyen reagál a lakosság jö­vedelmi helyzetének változásai­ra. Vásárlásukat emellett több tényező is befolyásolja, mint pél­dául a kínálat, az ár, a piac telí­tettsége, a divat hatása, a hitelfel­tételek módosulása. Az utóbbi években jelentős szerepe volt az inflációnak is. A háztartási cikkek eladása mégis jelentős súlyt képvisel a kiskereskedelemben: megyénk­ben az utóbbi öt évben a forga­lom mintegy egytizedét, ezen be­lül a vegyes iparcikkek forgalmá­nak egyötödét e termékek adták, és arányuk növekszik. Míg a kis­kereskedelem összes forgalma közel 12 százalékkal esett vissza 1991-ig, addig a tartós fogyasz­tási cikkeké közel 31 százalékkal emelkedett. Árszínvonaluk pe­dig 67 százalékkal volt magasabb az elmúlt évben, mint 1985-ben. A mélyhűtők forgalma közel ötszörösére nőtt, a mosógépek eladása mérséklődött, különö­sen az automatáké. Dinamiku­san nőtt — 1990-ben másfélszer akkora volt, mint öt évvel koráb­ban — a személygépkocsik érté­kesítése. A járművek közül a leg­jobban a kerékpárok drágultak, így forgalmuk kevesebb mint fe­lére esett vissza. S bár a híradás- technikai termékek ára kevésbé emelkedett, sőt néhányuké csök­kent is, az eladott mennyiség 1987 óta mérséklődött. A vásár­lásban még leginkább a video­magnók és a színes tévékészülé­kek vezetnek. FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32,166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK Az Erdélyi Magyarság augusztusi számában Az egri tanácskozás visszhangjáról Mint lapunkban mar többször foglalkoztunk vele, április köze­pén Egerben Erdély múltja és jö­vője címmel nemzetközi tanács­kozást rendeztek. Ez az összejö­vetel nagy visszhangot váltott ki, a fontán televízió például kétszer is bemutatta az eseményről ké­szült riportfilmet. Az Erdélyi Magyarság című folyóirat augusztusi száma több cikket is szentel e témának. Közli az Egri nyilatkozat címen közis­mertté vált állásfoglalást, s elem­zi a román visszhangot. A cikkí­rók felteszik a kérdést: „ Miért ez a túlzott figyelem egy külföldi kisvárosi rendezvény iránt?” S arra a következtetésre jutnak, hogy a katasztrofális gazdasági helyzet okainak felderítése he­lyett vették elő ezt a kérdést Ro­mániában. Az Egerben élők szá­mára talán meglepő is, hogy mi­lyen sokat forgott ezekben a he­tekben a város neve a szomszé­dos országban. A folyóirat cik­keiből válhat világossá, hogy mi­ért váltak olyan hangsúlyossá az itt elhangzott gondolatok. (Folytatás az 1. oldalról) S ezzel rövid áttekintés után el is érkeztünk a jelenhez. Éppen a minap hallhattuk a bejelentést, hogy a Merkur körülbelül ötven százalékkal csökkenti a Traban­tok, Wartburgok, Moszkvicsok árait. Joggal gondolhatnánk, a korábbi árak mögött elképesztő közgazdasági erkölcstelenség, extraprofit állt, ha a Merkúrnak a csökkentéssel is megéri. Az il­letékesek válasza erre az, hogy inkább kiárusításról van szó, meglévő készleteiktől szeretné­nek mielőbb megszabadulni, el­sősorban az olyan típusoktól, amelyek kereskedésével a továb­biakban nem akarnak foglalkoz­ni. A keleti márkák után lássuk, mi a helyzet a nyugati import esetében. A mostani szabályozás nem kedvez ennek, legalábbis a magánszemélyek esetében. így előnyösebb — többnyire forin­tért — hazai kereskedőknél vásá­rolni. De az autókalmárokra nemcsak ezért van jó világ. A Pénzügyminisztérium változta­tása alapján a magánimportban vásárlók, kft.-k s a kereskedők is azonos megítélés alá esnek, va­gyis a Schwacke-katalógus alap­ján állapítják meg a vámokat. Megyénkben sem kell panasz­kodni a szűkösségre, a totálká­rostól a vadonatúj gépjárműig minden megtalálható. Ä füzesa­bonyi út mentén lévő autóbontó az Agilitás Kft. tulajdona. — Működésünket alapvetően meghatározza az, hogy szerző­déses kapcsolatban állunk a Hungária Biztosítóval, s a totál­káros gépkocsik értékesítésével foglalkozunk — mondja Forgó Imre ügyvezető igazgató. A váralapítvánnyal karöltve Képes üdvözlőlap Sírokról Napjainkban gyakran szóba kerül a falusi turizmus, annak je­lentősége, illetve lehetősége és problémája. Ezek szellemében rendeztek nemrégiben három érintett településen — Abasáron, Kiskörén és Felsőtárkányban szakmai tanácskozásokat, ame­lyeken többek között szóba ke­rült a reklám és propaganda szükségessége is. A „jó bornak is kell a cégér” elvét megfogadva a siroki önkormányzat a váralapít­vánnyal karöltve úgy döntött, hogy képeslapot készítenek a községről és annak nevezetessé­geiről, így például a Darnó-vár­ról. Lakatos István polgármester­től azt is megtudtuk, hogy a jövő­ben szeretnék jobban kihasznál­ni a nemrégiben épült sportcsar­nokot. Terveik szerint edzőtábo­rok és sportrendezvények házi­gazdája lenne a Mátra lábánál fekvő település, természetesen vállalkozói alapon. Ezért pros­pektus kiadását is elhatározták — ismertetni, népszerűsíteni kí­nálatukat. Borkirálynőt választanak Sokféle mende­monda előzi meg az idei szüretet. A szak­emberek rekordter­mést várnak, de ép­pen ez okozza majd a gondokat. Akárhogy is van, a jó termésnek örülni illik... Ezért az idén is megrendezik — sorrendben immár ötödik alkalommal — a szüreti napok eseménysorozatát a megyeszékhelyen. Ezúttal az Eger Sző­lő- és Bortermelői­nek Egyesülete, a Megyei Művelődési Központ és az önkor­mányzati hivatal „bábáskodik” a programsorozat fe­lett, amely szeptem­ber 13-tól október 13-ig tart majd. Mint mindig, most is szín­pompás felvonulás­sal kezdődik a vigas­ság, ezután szakmai és kulturális esemé­nyek váltják majd egymást: harmadik alkalommal rendezik meg az Agria Nem­zetközi Néptáncta­lálkozót, amelyre — mint hírlik — török, olasz és osztrák együtteseket is vár­nak a hazaiak mel­lett. A tervek szerint tehát szeptember 13- án, délután 4 órakor a Dobó téren veszi kezdetét a „ceremó­nia”. Most is lesz borkirálynő- válasz­tás és este szüreti bál. A buszvezető riadalma Ismét ránk tört a melegfront. Mindenki riadt, ideges, ahogy mon­dani szokás: „fel van húzva ”. Jókora tömeg a lengyelpiac felé tartó já­raton. A Kertész utca közepénél „landol” a busz. A lámpa pirosra vált. A fékezőjármű elé hirtelen egy motoros vágódik. A fiatalember fittyet hány a szemaforra, a buszra, robog tovább. A buszos még éppen idő­ben fékez, az utasok nem vesznek észre semmit, csak a „pilóta ” hom­lokán gyöngyöznek az izzadságcseppek. Leszálláshoz készülődve, ott állok mellette az ajtóban. Látom rajta a visszafojtott feszültséget, in­dulatot, fáradtságot, mindent. — Meleg van — jegyzem meg részvéttel, meg csak hogy mondjak valamit. — No, igen — fakad ki harsányan. — Nézze, csak nézze— mutat a szabálytalankodó ifjonc után. — Ezt bezzeg nem írják meg az újságí­rók, csak azt, ha velünk van baj! — Valóban, igaza van — mondom búcsúzásképpen már a megál­lóban. Csak jóval később jut eszembe: hiszen én írtam cikket nemré­giben az utasok riadalmáról. S ahogy most látom, a vezetői ülésből nézve sem egyszerű az élet az egri közutakon. Főként így harminc fok fölött...! (jámbor) — Az ügyfelek milyen igé­nyekkel keresik önöket? — A keleti autók alkatrészá­rai ugrásszerűen növekedtek, ezért gyakran keresik a használ­takat. Á nyugati gépkocsik közül inkább a kis- és középkategóriák a kelendőek, persze attól függő­en, melyik részük törött. Nem mindegy az sem, mi a vásárló foglalkozása, milyen az ismeret­ségi köre. A sérülések javítása­kor ezek alapvetően meghatá­rozzák a költségeket. — Mit gondol, a jövőben mi­lyen irányban mozdul el a piac? — Saját tevékenységi körünk­ről szólva, a „KGST-autók” tu­lajdonosai inkább a részeleme­ket, alkatrészeket keresik majd, hiszen a típusok többsége évekig futhat még. A vevőkör megtartá­sáért a nagy autóbontók többsé­ge, így mi sem szeretnénk zsák­bamacskát árulni, ezért a minősí­tett szerkezeti elemeket is kínál­juk, mivel több helyütt ezekről származási igazolást kérnek. Hosszabb távon viszont a nyuga­ti alkatrészek árusítása válik hangsúlyosabbá. Ami szem-szájnak ingere, az minden egy helyen megtalálható az Universal Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. egri, Rákóczi úti szalonjában. Egymás mellett so­rakoznak a gyönyörű FIAT-ok, csak választani kell tudni közü­lük, na és persze elegendő pénz kell hozzá. Az Unok 800-990 ezerig, a Tipok egymillió 100-tól egymillió 450 ezerig, a Temprák egymillió 260-tól egymillió 640 ezerig, a Cromák egymillió 780 ezertől 2 millió 170 ezerig kap­hatók. Vásárláskor, jogi szemé­lyek esetében lízingelésre is mód nyílik, egy-, két- és hároméves futamidőkre. Az előleg befizeté­se 30,50 és 95 százalékos lehet, s a lízingszorzók 1,1-től 1,6-ig ter­jednek. A korábban elsősorban szo­cialista autókkal foglalkozó Hol- lex Kft. autótelepén egyre több nyugati gépkocsi található. A kis- és középkategóriák képvise lői egyaránt jelen vannak, a Ford Fiestától a BMW-ig. Ez utóbbi­nak csodájára járnak, de komoly szándékú vevő eddig még nem akadt. Az emberek inkább a ki­sebb teljesítményű autókra kí­váncsiak, de alaposan meggon­dolják, mire költsék pénzüket. A praktikus Renault 19-esek pél­dául már több hónapja a telepen állnak. Ottjártunkkor a kevés ki­állított Skoda 120 L közül az egyik kelt el, 90 ezer forintért. A telepen mód nyílik a hitelre vásá­rolni is, a megyénkbeliek két év­re maximum 240 ezer forintot kaphatnak a füzesabonyi taka­rékszövetkezettől, 34 százalékos kamatra. A gyöngyösi Mátra Car Kft. is hitelez, sőt a megfelelő ál­lapotban lévő autókat be is szá­mítja. Alacsonyabb árfekvésű autó­kat kínál a Mérleg Kereskedelmi Kft. 252-es számú telepe, ahol százezer forint körül már ötéves Lada 1200-ast, s hatéves Polskit lehet venni. A viszonylagos ol­csóság ellenére mégis áll a piac, az emberek inkább eladni akar­nak, mintsem vásárolni. Talán némi élénkülést hozhat­na, ha például használtautó-tele­pek létesülnének kelet-európai szomszédainknál is, ahol egyelő­re nagyobb a kereslet, mint a kí­nálat. Meg nem erősített infor­mációink szerint ezekről folytak tárgyalások, de érdemi döntés eredmény még nem született. Molnár Zsolt re'nttszewá It ás

Next

/
Oldalképek
Tartalom