Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 1., csütörtök 2. Drága Párizs Drágább lesz a gáz, a villany, a párizsi közlekedés, az autópá­lyák használati dija, emelkedik a lakbérek jelentős része mától Franciaországban, a hónap kö­zepétől pedig a postai küldemé­nyekért is többet kell fizetniök a franciáknak. A lakbérek emelé­sét a kormány csak olyan mér­tékben engedélyezte, amilyen mértékben az építési költségek drágultak az elmúlt évben, az új lakbérleti szerződésekre azon­ban kevesebb a korlátozás, a bér­beadók itt a korábbinál jobban emelhetik az árakat. A lakbér­drágulás még így is meghaladja az inflációs átlagot, mert az építési költségek növekedése magasabb volt nála. Vasúti merénylet a Szovjetunióban Tizenöt személy életét vesz­tette és ugyanannyian megsebe­sültek tegnap hajnalban, amikor pokolgép robbant egy személy- szállító vonaton a Moszkvát Ba­kuval összekötő vonalon, Ma- hacskala dagesztáni város köze­lében — jelentették be hivatalos forrásokból. Az év eleje óta ezen a szakaszon ez az ötödik ilyen jel­legű merénylet. A hatóságok szerint most is felforgató akció történt. Az ügyben a szovjet és az azerbajdzsán KGB megkezdte a nyomozást. Részvéttávirat Jeszenszky Géza külügymi­niszter tegnap részvéttáviratot küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek. A Magyar Köztársaság nevében együttér­zését fejezte ki a Románia keleti részében bekövetkezett árvízka­tasztrófa miatt és segítséget aján­lott a károk enyhítéséhez. Ukrajna: totális jegy rendszer Augusztus 1-jétől Ukrajnában ismét bevezetik a totális jegy­rendszert. Vagyis, a rubel önma­gában újra nem fizetőeszköz, ku­ponokra is szükség van, ha valaki valamit vásárolni akar. A közvé­lemény szerint azonban az em­berek sem kuponokkal, sem nél­külük nem tudták megvenni még a legszükségesebb árucikkeket sem. Bizonyítja ezt az is, hogy szinte minden családban sok száz, sőt sok ezer felhasználatlan kupon tornyosul. A régi kupo­nok most már érvénytelenek. Új típusú fogyasztói kártyák kerül­nek forgalomba. Akárcsak elő­zőleg, most is csak fizetésük 70 százalékára kapnak kuponokat a dolgozók. Román privatizációs törvény A román parlament két háza tegnap egészében elfogadta a ro­mán kereskedelmi vállalatok pri­vatizációjáról szóló törvényt — jelentette az AFP. A törvény sze­rint valamennyi felnőtt román állampolgár ingyenes tulajdon­jegyhez juthat az érintett vállala­tok vagyona 30 százalékának erejéig. A maradék 70 százalé­kot magánbefektetők vásárol­hatják meg. A törvény elfogadá­sát heves vita előzte meg a parla­mentben, s Petre Roman kor­mányfő sajnálatát fejezte ki, hogy bizonyos csoportok (nagy­részt ellenzékiek) nem vettek részt a vitákban. Roman ugyan­akkor „megengedhetetlennek” minősítette azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény nem védené a nemzeti vagyont. Fajdalommal tudatjuk, hogy ID. BÓTA JÓZSEFNÉ szül. Tóth Erzsébet hamvasztás utáni temetése 1991. augusztus 2-án 15 órakor lesz az egri Városi Urnatemetőben. Gyászoló család Szovjet—amerikai csúcs Aláírták a START-szerzödést Mihail Gorbacsov és George Bush tegnap délután a Kreml Vlagyimir-termében aláírta a ha­dászati támadófegyverek csök­kentéséről szóló, történelmi je­lentőségű START-szerződést. A szovjet és az amerikai elnök az ünnepélyes aláírási ceremóni­át megelőző rövid beszédében egyaránt méltatta a szerződés je­lentőségét — a genfi tárgyaláso­kon át az aláírásig vezető utat. Gorbacsov és Bush stílszerűen a rakéták egy darabjából készült tollal írta a nevét a hétszáz olda­las okmányra. A megállapodás értelmében a Szovjetunió 35, az Egyesült Ál­lamok 25 százalékkal csökkenti hadászati támadófegyverzetét. A hét év alatt megvalósítandó le­építés keretében a nehézbombá­zókat, a szárazföldi telepítésű in­terkontinentális és a tengeralatt­járóról indítható ballisztikus ra­kétákat, illetve a hozzájuk tarto­zó nukleáris tölteteket csökkenti a két nagyhatalom. Az amerikai elnök szóvivője az aláírás után tett nyilatkozatá­ban azt hangsúlyozta, hogy a szerződés révén a történelemben először válik lehetségessé a ha­dászati atomfegyverek számot­tevő csökkentése. Külön kiemel­te, hogy a megállapodás értelmé­ben a stabilitást leginkább veszé­lyeztető fegyverfajták csökken­tése kezdődhet meg, mindeddig példátlan ellenőrzési rendszerrel összekapcsolva. — Az aláírással az atomfegyverek ötven éve tartó fejlesztésének folyamata immá­ron megfordult — tette hozzá Mariin Fitzwater. Összekülönböztek a titkosszolgálatok Visszatért, igaz, csak nagyon rövid időre a hideg­háború, mégpedig Novo-Ogaijevóban a szovjet és az amerikai titkosszolgálat között. Embereik ugyanis összekülönböztek a szovjet — amerikai csúcs egyik színhelyén, a Mihail Gorbacsov elnök nyári rezidenciájának épületében található étterem használatán. Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint az amerikai elnököt kísérő biztonságiak engedélyt kaptak rá, hogy az étteremben távközlési közpon­tot rendezzenek be. Csakhogy ebédidőben megje­lentek a szovjet titkosszolgálat emberei, mondván, hogy — érthető módon — ebédelni akarnak ott, és udvariasan felkérték amerikai kollégáikat, hogy hagyják el az éttermet, leginkább a konyhán keresztül. Mivel az amerikaiak nem akartak engedni a szovjet kérésnek, az egyik tolmácsnak kellett köz­belépnie: ő közvetített a vitában. Végül is a szovjet elnök emberei mutatkoztak engedékenynek. A George Bush elnököt kísérő biztonsági szolgá­lat egyébként azt gyanítja, hogy a szovjet titkosszol­gálat zavarja az egymás közti kapcsolattartásra szolgáló rádióadásokat. — Rádióink nem működnek, és ennek okát egyelőre nem tudjuk kideríteni — nyilatkozta a Re­uter hírügynökségnek az egy Moszkvában tartóz­kodó amerikai tisztségviselő. — Mivel adásaink kó­doltak, véleményünk szerint a szovjetek most pró­bálják ki a lehallgatására szolgáló berendezéseket. (MTI) Franciaország Paraszttüntetések Franciaország több fontos mezőgazdasági körzetében nagyszabású paraszttüntetéseket tartottak szerdán. A termelők elsősorban a hús­felvásárlási árak csökkenése el­len tiltakoztak s egyebek között védelmet követeltek „a kelet-eu­rópai országokból érkező olcsó husszállítmanyok” konkurenci­ája ellen. A Limoges közelében lévő Tulle városában autógumikból raktak tüzet a tiltakozó parasz­tok a helyi közigazgatási központ előtt. Limogesban csendes tün­tetést rendeztek a környék ter­melőinek küldöttei, Gueret vá­rosban elzárták a belvárosba ve­zető főútvonalat. A Loire vidé­kén egy ideig akadályokkal zár­tak el egy másik főútvonalat Ro- anne közelében, a városban pe­dig tüntető felvonulást tartottak. Többszáz paraszt gyűlt össze délelőtt Solutre közelében látvá­nyos tüntetésre. A mezőgazda­sági termelők országos szövetsé­ge és a parasztfiatalok szervezete azért hirdetett erre a helyre tilta­kozó gyűlést, mert a közelben emelkedik egy szikla, amelyet Francois Mitterrand elnök min­den évben megmászik Pünkösd táján. Idén a parasztok küldöttei várták a helyszínen, de az elnök elkerülte őket, egy nappal ké­sőbbre tette hagyományos kirán­dulását. Most viszont többszáz paraszt kapaszkodott fel a csúcs­ra, hogy itt ismertesse az elnök­höz intézett kiáltványát. Elsősorban a marhasús és juh­hús felvásárlási árának csökke­nése ellen tiltakoztak, de egyút­tal általában védelmet kértek a parasztságnak a külső konkur- rencia ellen és követelték, hogy a francia kormány „világméretek­ben, Európán és az országon be­lül is” határozottabban álljon ki a arasztok érdekében. „Nemzet- özi méretekben azt követeljük, hogy védjék meg a francia gaz­daságot s ezen belül a mezőgaz­daságot, európai mértékben a ki­egyensúlyozott gazdaságot, ben­ne a paraszti termelést, országo­san pedig azt, hogy tartóztassák fel a parasztok menekülését a vi­dékről” — jelentette ki a terme­lők szervezetének titkára, Luc Guyot, utalva a GATT tárgyalá­sokon a mezőgazdasági ártámo­gatások körül Kialakult vitára, il­letve az Európai Közösség ártá­mogatási rendszerének tervezett megyáltoztatására. A mezőgazdasági termelők nagyszábásu tüntetést szervez­nek szeptember végére Párizs­ban. Guyot szerint a tüntetésre százezer parasztot várnak az or­szág minden részéből. (MTI) Chinatown Győrben? Azoknak a hongkongiaknak, akik külföldi útleveleket szeret­nének kapni, mielőtt 1997-től a brit gyarmat ismét Kína része lesz, érdemes felfigyelniük egy festői magyar kisvárosra —jelen­tette ki egy magyar vállalkozó szerdán. Pintarics Péter, a Trezor Trade Holdings elnöke a brit gyarmaton tartózkodik, ahol a 136 000 lakosú Győrt reklámoz­za. — A város ablak Európára, és a Győrt körülvevő földeken van elég hely egy kis Hongkong ki­alakítására — közölte a Reuter hírügynökség beszámolója sze­rint. Egy inteijúban elmondta, hogy a Budapesttől száz kilomé­terre nyugatra fekvő Győr, amely XII. századi építészeti műemlékekkel rendelkezik, kü­lönösen Hongkong elektronikus szakértőit szeretné odacsalogat­ni. — A hongkongiak híresek szorgalmukról és mesterségbeli tudásukról. Tanulni akarunk tő­lük. Cserébe Magyarország egy kis szeletét adjuk — ígérte. Cél­zott rá, hogy elég lenne akár egy­millió forint is egy korlátolt fele­lősségű társaság megalapítására, és a beruházók háromévi ott-tar- tózkodás után kérhetnék a (ma­gyar) állampolgárságot. A brit hírügynökség megjegy­zése szerint Hongkong 5.8 millió lakosa közül hetente ezren tá­voznak külföldre új életet kezde­ni, mert nem bíznak a majdani kommunista uralom alatti jövő­ben. A legnépszerűbb úticél Ka­nada és Ausztrália. Horvát menekültek a Vajdaságban Tegnapra virradóra sem hall­f attak a fegyverek Eszéken és örnyékén, de az összecsapások ezúttal nem követeltek halálos áldozatokat. Horvát részről azt közölték, hogy az Eszék melletti Tényé (Tenja) falu egy részét ellenőrzés alatt tartó szerb fegyveresek nyi­tottak tüzet Eszék külvárosára, míg a jugoszláv néphadsereg he­lyőrsége parancsnokságának közleménye szerint az eszéki fel­üljáróról nyitottak tüzet aknave­tőkből Tenyéré. Mivel az ismé­telt tűzszüneti felhívások ered­ménytelenek maradtak, Zlatko Kramarics eszéki polgármestert kérték fel közbenjárásra. Haj­nalban sikerült is elérni az ideig­lenes fegyvernyugvást. Szerdáig újabb hétszáz mene­kült érkezett Horvátországból a Vajdaságba. A Vöröskereszt adatai szerint a Vajdaságban már több mint 18 000 menekült tar­tózkodik, míg Szerbiában csak­nem 12 000. A jugoszláv néphadsereg szer­dai tájékoztatója szerint kedden este a Kosztanicában állomásozó horvát rendőrök és gárdisták ra­kétafegyverrel és légvédelmi géppuskával tüzet nyitottak a lé­gierő két harci repülőgépére. A pilóták viszonozták a tüzet, de nem tudni, hogy az összecsapás­nak vannak-e áldozatai. Eközben Szarajevóban beje­lentették, hogy katonai bíróság előtt vonják felelősségre azt a négy személyt, aki meg május­ban Splitben megpróbálta meg­ölni a jugoszláv néphadsereg egyik katonáját. Emlékezetes filmfelvételek tanúskodnak ar­ról, hogy a spliti haditengerészeti parancsnokság épülete előtt má­jus 6-án tüntetők egy csoportja rátámadt a néphadsereg páncé­losára, fojtogatni kezdte a löveg­toronybán inő katonát, és meg- róbalta kiráncigálni őt a harc- ocsiból. A támadókat augusz­tus 19-én katonai bíróság vonja felelősségre szolgálatban lévő katonai személy elleni támadás vádjával. Áz újvidéki Magyar Szó című napilap tegnapi számában kö­zölte, hogy julius 27-én újabb holttestet fogtak ki a Dunából a kamenicai gyermekfalunál. Vizsgálatot indítottak az áldozat kilétének és a halál okának a megállapítására. Fidesz-segélyszállítmány A kínai árvízkárosultaknak Konvertibilis a lej A Román Nemzeti Bank szer­dán nyilvánosságra hozott hatá­rozata szerint a román pénz au­gusztus 5-ikétől gyakorlatilag konvertibilissé válik — jelentette a francia hírügynökség. A határozat engedélyezi a bankoknak és az utazási irodák­nak, hogy hétfőtől saját — sza­bad — árfolyamokkal dolgozó pénzváltó irodákat nyissanak Romániában, s azok természetes személyek számára is kínálják szolgáltatásaikat. Mind ez idáig csupán a vállal­kozások és a gazdasági társulá­sok juthattak be a valuták bank­közi piacára. A román lej árfolyamát a leg­utóbbi leértékeléskor (április el­sején) 1 dollár = 60 lejben állapí­tották meg, de a bankközi piaco­kon egy dollárért 270 lejt adtak. S ez utóbbi árfolyammal „dolgo­zott” a feketepiac is. Orvosi és gyógyászati segéd­eszközökből, valamint élelmi­szerből álló segélyszállítmányt indított útjára tegnap a Fidesz a kínai árvízkárosultak megsegíté­sére. Mint ismeretes a fiatal de­mokraták már hetek óta gyűjtöt­tek — igaz akkor még a Bangla- desben pusztító áradások, vala­mint járványok elszenvedőinek javára. A szállítmányt azonban mind ez idáig nem sikerült eljut­tatni a térségbe, nem lévén a transzportot vállaló vagy segítő szállítási cég. A budapesti kínai nagykövet­ség közreműködése révén azon­ban most lehetőség nyílt arra, hogy a Magyarországon „vesz­teglő” szállítmányt a Kínában hetek óta tartó árvizek károsult­jai, a többezer hajléktalanná vált család vehesse igénybe. (MTI) Kuvaiti tanulságok A petrodollár újra robbanhat Augusztus másodikén lesz egy esztendeje, hogy Irak lerohanta és elfoglalta Kuvaitot. Az AFP hí­rügynökség az iraki agresszióból és az Öböl-háborúból levont tanulságok közé sorolja, hogy — mint ír­ja — Pandora szelencéje a Közel-Keleten kibocsájtotta a gondok és bajok nagy részét: egy év elteltével Kuvait ismét szabad és Irak katonailag vereséget szenvedett, ezzel szemben viszont problémák sokasá­ga került ismét a felszínre. Az Egyesült Államoknak — folytatódik a kommentár — min­den oka megvan arra, hogy a ma­ga számára globálisan pozitív mérleget készítsen az Öböl-vál­ság kimeneteléről. Washington volt az, amely megszabta az Irak­kal szemben álló erők cselekvé­sének ütemét és végül a félelme­tes amerikai hadigépezet tette le­hetővé Irak legyőzését. A kato­nai győzelem azonban nem je­lentette a feladat befejezését és az Egyesült Államokra a jövő­ben legalább annyi probléma megoldása vár, mint amennyivel a katonai győzelem előtt volt kénytelen szembe nézni. Minde­nekelőtt az, hogy esetleg újból katonai erőhöz kell nyúlnia Irak­kal szemben annak nukleáris ar­zenálja miatt, ezúttal azonban Washington nem lehet biztos ab­ban, hogy katonai akció esetén ugyanolyan multinacionális tá­mogatásban részesül, mint az Öböl-háború idején. Washington ez idő szerint az izraeli — arab probléma rende­zésére összpontosítja erőfeszíté­seit. Kihasználva az Öböl térsé­gében elért sikereit; felismerve, hogy Szíria rájött: többé nem számíthat a Szovjetunióra, és a maga javára fordítva a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet nemzetközi szintű meggyengülé­sét, az Egyesült Államok megkí­sérli elindítani a közel-keleti bé­kefolyamatot. Ebben az igyeke­zetében azonban változatlanul beleütközik Izrael és a PFSZ ösz- szeegyeztethetetlen követelései­be, mutat rá az AFP párizsi kel­tezésű kommentálja. Egy másik, Washingtonból keltezett AFP-kommentár azt tartja aggályosnak az Egyesült Államok szempontjából, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök még mindig hatalmon van és ezért Washingtonnak nehezebb lesz megnyernie a békét, mint ahogy a háborút megnyerte. Az amerikaiak 70 százaléka külön­ben úgy véli, hogy a szövetsége­seknek Szaddám Húszéin meg­döntéséig kellett volna folytatni- ok a fegyveres harcot. Az AFP egy New Yorkból keltezett kommentárja arra mu­tat rá, hogy az Öböl-válság meg­mutatta az ENSZ hatékonysá­gát. A Kuvait ellen 1990. au­gusztus 2-án elkövetett iraki ag­resszióra történt gyors amerikai reagálás azon nyomban maga után vonta az ENSZ Biztonsági Tanácsának reagálását, amely néhány órával az iraki agresszió megindulása után már meg is bé­lyegezte azt. Igaz viszont, hogy Bagdad az agresszióval a nem­zetközi jog két alapelvét sértette meg, nevezetesen az elismert ha­tárok tiszteletben tartásának el­vét, valamint azt az elvet, hogy egyik állam sem indíthat agresz- sziót egy másik ellen. Az Öböl­válság ugyanakkor azt is meg­mutatta, hogy milyen félelmetes csendőr szerepet hajlandó betöl­teni az Egyesült Államok az ENSZ beleegyezésével, hála a világ leggazdagabb országai által nyújtott támogatásnak. A Reuter kairói keltezésű hír- magyarázatában azt emeli ki, hogy Irak Kuvait elleni inváziója és a nyomában bekövetkezett Öböl-háború sokkal drámaibb módon bontotta fel a hatalmi egyensúlyt a Közel-Keleten, mint bármely más esemény Izra­elnek a hatnapos háborúban, 1967-ben aratott győzelme óta. Irak és a vele rokonszenvezők többsége mellékvágányra került, pénzügyileg megnyomorodott és katonailag elveszítette ütőképes­ségét. Azok a regionális hatal­mak, amelyek Irak ellen harcol­tak, megerősödtek, biztonságuk nagyobb lett, nemzetközi tekin­télyük növekedett és egyes ese­tekben még gazdagodtak is. Csak ott túl korai még megmon­dani, hogy kik a győztesek és kik a vesztesek, ahol az Öböl-válság keveredett az arab — izraeli konfliktussal, vagyis Izrael, Jor­dánia és a PFSZ esetében. A leg­nagyobb vesztes kétségtelenül Irak. A győztesek semmi esetre sem korlátozódnak az arab világ­ra — közéjük tartozik Törökor­szág és bizonyos fokig Irán is. A vesztesek táborában pedig ott ta­lálható Jemen és a Szudán is. A DPA német hírügynökség kairói és manamai keltezésű kommentálja viszont arab meg­figyelőkre hivatkozva úgy véli, hogy a Kuvait elleni agresszió és az Öböl-háború mérlege kiáb­rándító: két arab ország (Irak és Kuvait) elpusztult, anélkül, hogy az ellentétek csökkentek volna a Közel-Keleten. És még távolról sem kizárt Irak kettészakadásá­nak lehetősége, sőt, sokan tarta­nak tőle, hogy az elkövetkező években újabb háború törhet ki. Az arab világ jövőjét változatla­nul homály fedi. Egy régi konf­liktus ismét felszínre került: a petrodollárban gazdag Öböl­menti országok és szegény északi szomszédaik ellentéte. A palesz- tinai probléma pedig újra napi­renden van .... B arabás Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom