Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

EGER DÍSZPOLGÁRAI: DR. BAKÓ FERENC, DR. KAPOR ELEMÉR, JOBB LÁSZLÓ HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK MEGYEI II MAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 179. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT J INDUL! K, Magánvállalkozás HEVESEN! Indul — 12-én a Heves Kereskedőház Kft. ÁRUHÁZA INDUL-JON! Csökken a betétállomány Az OTP első félévi előzetes mérlegadatai szerint a lakosság betétállománya június 30-án 219 milli­árd forintot tett ki, 14 milliárd forinttal kevesebbet, mint január 1-jén. A csökkenést az eddig még jóvá nem írt 22,1 milliárd forintnyi időarányos kamat el­lensúlyozza. Új feltételű hosszú lejáratú hitelt fél év alatt csak­nem 49 ezren kértek és kaptak az OTP-től, a hitelál­lomány június végén megközelítette a 65 milliárd forintot. A növekmény hat hónap alatt 0,9 milliár- dot tett ki, ez jóval kevesebb, mint a korábbi évek­ben tapasztalt növekedés. Rövid lejáratú fogyasztá­si hitelt 248 ezren vettek igénybe, 28 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Az állomány a félév végén 19,7 milliárd forint volt. (MTI) Elektromos „zsiliprendszer” Mintegy 1 millió schilling értékű szakér­tői munka elvégzésére kapott megbízást a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület az osztrák Villamosművek Szövet­ségének tervezőintéze­tétől. Ennek keretében tervet készít a magyar egyesület arról, hogy miként csatlakoztatható a magyar villamosener- gia-rendszer a nyugat­európaihoz. A munkát jövő év ta­vaszáig kell elvégezniük. A csatlakoztatás nem egyszerű dolog, mivel a jelenlegi hálózat nem il­leszthető egyszerűen a nyugat-európaihoz. Hi­ányoznak a technikai feltételek. Átmenetileg — a frekvenciarendszer­ben lévő különbségek miatt — egy úgynevezett „elektromos zsiliprend­szer” segítségével kell összekötni a nyugat-eu­rópai és a magyar háló­zatot. MSZP: „Nem támogatjuk a sztrájkot” Aki győzi, szebbnél szebb kocsik közül válogathat (Fotó: Szántó György) Autópiaci rendszerváltás BMW előtt kuncognak a kuncsaftok krajcárjai Nem is olyan régen még hosszú sorok kígyóztak a Merkur-tele- pek előtt. Nem csoda, hiszen többéves várakozás után jutottak au­tójukhoz a vásárlók. Nagy becsben voltak a Ladák, de a többi már­ka tulajdonosa is boldognak mondhatta magát, sokéves, kitartó ta­karékoskodás „gyümölcse” gurult haza négy keréken. Mára alapo­san megváltozott a kép, pontosabban, éppen az ellenkezőjére. A rendszerváltás megtörtént, legalábbis az autópiacon bizonyosan. A kereslet-kínálat viszonyrendszerében az utóbbi jelentősége meg­nőtt, jelzik ezt az úton-útfélen alakuló, működő gépkocsitelepek. Százával, ezrével sorakoznak az új, de zömében inkább használt autók, amelyek gazdára várnak. De míg tavaly virágzott a kereske­delemnek ez az ága, addig idén sokadrészére csökkent az eladások száma. Rózsaszín Ikarusok Elkészült és útnak indult Irán­ba az első tizenhat Ikarus autó­busz. Az iráni belügyminisztéri­um városfejlesztési és közigazga­tási hivatala valamint a teheráni polgármesteri hivatal öszesen háromezer autóbuszt rendelt a magyar autóbuszgyártól. A jár­műveket iráni igénynek megfele­lően Mann-motorral és német Voith-váltókkal szerelték fel. Érdekesség még, hogy a buszo­kat a magyar ízlésnek szokatla­nul rózsaszín, lila és zöld színek árnyalataira festették, ugyan­csak iráni kérésre. Leállítják az alumíniumgyártást A tatabányai alumlhiumkohó 3-as számú csarnokában tegnap áramtalanították az utolsó, a 47. olvasztókádat. Ezzel teljesen megszűnt az üzemben az elekt­rolízis, s megkezdődött a leállás­sal végződő visszaszámlálás. Az év végéig az üzem másik két csarnokában is befejezik a mun­kát. A kohókat lebontják, hasz­nosítható részeit értékesítik. Török határsértők Hatvanhárom török határsér­tőt fogtak el a határőrök tegnap reggel Biharkeresztesnél. A két­tagú járőr 7 óra 15 perckor elfo­gott két törököt a zöld határon. Miután a korábbi tapasztalatok alapján a törökök többnyire ille­gális úton nagyobb csoportban próbálnak magyar területre jut­ni, ezért az őrsparancsnok ku­tyás riadócsoportot küldött ki, amely egy órán belül 61 török határsértőt fogott el. A törökök elmondták, hogy fejenként 200- 500 német márkát fizettek egy román embercsempésznek, aki viszont faképnél hagyta a határ­sértőket, mondván, hogy elmegy buszt szerezni. így őt nem sike­rült elfogni. Eladó téglagyárak Szüneteltetik a termelést a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat mind a kilenc üzemé­ben, a dolgozókat kényszersza­badságra küldték. A gyárakban egyébként nagyobb arányú elbo­csátásokra még nem került sor, de valószínűleg már a közeljövő­ben ez sem lesz elkerülhető. A Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat megkapta az engedélyt a vagyonügynökségtől, a szom­bathelyi, sárvári és körmendi gyárának eladására. Csődöt jelentett a Dutex Rt. Csődöt jelentett, felszámolá­sát kérte a dunaújvárosi Dutex Rt. — a volt dunaújvárosi fésűs­fonoda. A 350 dolgozót foglal­koztató, kötőfonal-gyártást vég­ző üzem erre a lépésre azért kényszerült, mert képtelen tör­leszteni a hiteleit, piacai pedig — mivel termékeinek mintegy hat­van százaléka korábban a volt szocialista országokban talált gazdára — beszűkültek. A Magyar Szocialista Párt semmilyen formában nem támo­gatja a Szolidaritás Szakszerve­zeti Munkásszövetség jövő hétre meghirdetett egynapos országos figyelmeztető sztrájkját, amelyet a Parlament által elfogadott szakszervezeti törvényekkel szembeni tiltakozásul hirdetett meg a szervezet. „Egy ilyen konfliktus mentén ma nem lehet és nem is helyes sztrájkmozgal­mat indítani, hiszen még számta­lan lehetőség van az egyeztetés­re, s nem merültek ki a tárgyalá­sos rendezés esélyei” — válaszol­ta az MTI munkatársának kérdé­sére Csintalan Sándor, az MSZP ügyvivője, a párt elnökségi tagja. Csintalan Sándor véleménye szerint sztrájkolni akkor érde­mes és szabad, ha gazdasági, szo­„A vallási vezetők személyi biztosítása nehéz feladat, mert őket a vallási fanatikusok veszé­lyeztetik a leginkább. Ezek a fa­natikusok magányos farkasok és nem tartoznak egyetlen terroris­ta szervezethez sem, így a bűnül­döző szervek sem ismerik őket” — hangzott el Pintér Sándor, Bu­dapest rendőrfőkapitánya és bé­csi kollégája, Günther Bőgi kö­zös sajtótájékoztatóján szerdán. Az Ausztriából érkezett vendég megbeszélésen vett részt ven­déglátójával, amelynek témája II. János Pál augusztusi magyar- országi útja volt. Az osztrák rendőrök két pápalátogatás ta­pasztalatait adták át magyar kol­légáiknak. Nem az állami garanciaválla­lás az egyedüli megoldás a bor­válság megoldására — mondta az MTI érdeklődésére kedden a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Tóth Sándor osztályvezető hangsúlyozta: mielőbb privati­zálni kell a borkereskedelmet, amelyben az állami és szövetke­zeti részesedés még ma is mint­egy 70 százalékos. Lehetetlen helyzet, hogy a volt NDK terüle­tére az idén és jövőre 520 ezer hektó bort lehetne vámmentesen kiszállítani, de a külkereskedők képtelenek a bort értékesíteni. Elmondta, hogy az idei termés megközelítheti az 5'millió hektó bort, s a korábbról tárolt készle­ciális konfliktusok megoldása érdekében hirdetik meg a de­monstrációt, s a támogatottság is nyilvánvaló. Ez az akció valójá­ban politikai sztrájk, hiszen a Parlament döntésével helyezke­dik szembe. Az ügyvivő elmond­ta, hogy az MSZP a szakszerve­zeti törvények elutasításával, magával a kritikával egyetért, ezért is fordult a napokban az Al­kotmánybírósághoz, kérve a tes­tület soron kívüli állásfoglalását a jogszabály alkotmányellenes­ségével kapcsolatban, illetve a törvény egészének megsemmí- sétését. A párt véleménye szerint fontos lenne, ha az Alkotmány- bíróság még a törvény hatályba lépése előtt, tehát augusztus 31- éig véleményt nyilvánítana, kü­lönben eszkalálódik a konfliktus. A sajtó képviselőinek el­mondták: a Szentatya közleke­dését szünetek nélkül, folyama­tosan kell megoldani, figyelembe kell venni, hogy a pápa néha be­jelentés nélkül odamegy a hívek­hez. „Ilyenkor jelentősen emel­kedett a pápa biztonságáért fele­lős rendőrök adrenalin szintje” de ezeket „a spontán elvegyülé- seket” természetesen nem lehet megakadályozni. Pintér Sándor elmondta: a pápalátogatás ta­pasztalatain kívül informálódni kívánnak a bécsi rendőr-főkapi­tányság felépítéséről és arról: hogyan működik a rendőrség egy olyan országban, ahol a de­mokráciának nagy hagyományai vannak. tek az év végére 2-2,3 millió hek­tolitert tesznek ki. A szovjet pia­con most valóban nehéz bort el­adni, ezért az idei teljes borex­port a korábbi csaknem 2 millió hektóval szemben 700 ezer hek­toliter körül várható. Gazdasági szempontból örvendetes viszont, hogy növekszik a belföldi fo­gyasztás: míg 1989-ben ez 2,2 millió hektó volt, addig az idén már 2,8 millió hektó körül vár­ható. Ha a szabályozók ösztö­nöznék, akkor 500 ezer liter va­lódi borpárlatot is elő lehetne ál­lítani, s akkor máris megfelelő szintre csökkennének a borkész­letek. Az FM Uletékese óvott attól, Valójában milyen okok vezet­tek oda, hogy egy éven belül a végletek jellemezzék az autópia­cot. Nos, az eredők vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az életszínvonal folyamatos csökkenésével bi­zony megcsappant a fizetőképes kereslet. Egy jelentős réteg egyik hónapról a másikra él, s a lapos buksza mellett legfeljebb álmo­dik a személyautóról, mondjuk Szabad György Svájcban Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke tegnap Bembe utazott. A magyar Országgyűlés elnöke a Svájci Államszövetség megalakulásának 700. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségen vesz részt, Arthur Hánsenbergének, Svájc Állam­tanácsa elnökének, valamint Ul­rich Breminnek, a svájci Nemzeti Tanács elnökének meghívására. hogy a termelők az idén szőlőki­vágással válaszoljanak az értéke­sítési nehézségekre, mert később nagyon sokba kerülne az újrate­lepítés, nem beszélve arról, hogy a szőlő csak 4-5 év alatt fordul termőre. A minisztérium viszont támo­gatja azt a javaslatot, hogy a bor minőségének javítása érdekében a jelenlegi 6-8 hónapos techno­lógiai átfutási idő megkétszere­zésére a termelők kedvezményes kamatozású hitelekhez jussanak. Ezenkívül a minőség garantálá­sára szigorú ellenőrzést kell be­vezetni. „Aki nem képes hibát­lan, európai színvonalú bort elő­állítani, az inkább ne termeljen.” egy használt kétütemű Trabant­ról. Nem elhanyagolható tény a volt szocialista országokkal a dollárelszámolásra való áttérés, s annak továbbgyűrűző hatása sem. Emlékszünk még rá, ami­kor a Merkur képtelenül magas­ra emelte értékesítésre szánt gép­kocsijainak árát. Ennek az lett a vége, hogy az emberek tömege­sen igyekeztek megszabadulni kiutalásaiktól, többnyire a meg­Láposi Lőrinc nyugalmazott rendőr tábornok nem kívánja a Belügyminisztériumot a legjobb rendőrök elcsábításával gyengí­teni, de olyan, a BM-ből kilépett, illetve nyugalmazott, kiváló nyo­mozókból állítja össze a Hungá­ria Biztosító Rt. Felülvizsgálati Irodáját, akik már a gyakorlat­ban bizonyították rátermettsé­güket —jelentette be tegnapi saj­tótájékoztatóján Debrecenben a Hungária Biztosító Rt. Felül­vizsgálati Irodájának vezetője. A volt rendőr tábornok hatá­rozottan kijelentette: semmilyen operatív tevékenységet nem emelt áron. Kezdetben a Szama- rák és Skoda Favoritok még nép­szerűek voltak, s az előbbiek még ma is elkelnek. Ugyanez nem mondható el a Polskik, Traban­tok, Wartburgok és Moszkvicsok esetében. Igaz, ami egyes típu­soknak a kárára vált, az mások malmára hajtotta a vizet. Ugrás­szerűen nőtt a használt nyugati járművek iránti kereslet. Az igé­nyek rendkívül széles skálán mo­zogtak, az alig néhány ezer kilo­métert futottaktól a tízéves, nyu­gaton matuzsálemi korúnak ítélt autókig. A behozatalok számát erősen befolyásolták a gyors adóelőírás-változások. Minden szigorítás szándéka, terve pánik­szerű bevásárlásokat eredmé­nyezett. Az áfa bevezetése, majd a mozgáskorlátozottaknak nyúj­tott vám- és áfamentesség meg­vonása további csökkenéseket mutatott. folytatnak, munkájukat nem be­súgókra és telefonlehallgatások­ra, hanem a bizalomra építik. A sajtótájékoztatón elhangzott: el­sősorban a gépjárműkárok, a tűzkárok és a betöréses lopások területén követik el a legtöbb biztosítási csalást hazánkban. A biztosító felülvizsgálati szerveze­te nem a kisemberek néhány száz vagy néhány ezer forintos ügyle­teire akar „lecsapni” — bár ha ilyet tapasztalnak, természetesen azt is felderíti —, hanem a több­milliós csalásokkal gyanúsítható „hiénákat” akarja kiszűrni. Kik fenyegetik a pápát? A magányos farkasokat nem ismeri a rendőrség Ne szőlőkivágással válaszoljanak! (Folytatás a 3. oldalon) EK-hitel Magyarországnak Az Európai Közösség bizottsága megindította a szükséges pénzpi­aci műveleteket ahhoz, hogy a július 5-én alánt megállapodásban foglaltak szerint előteremtse a Magyarországnak beígért 100 millió ECU-t (többmint 120 millió dollárt). Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár és Henning Chris­tophersen, a bizottság illetékes alelnöke összesen 180 millió ECU folyósításáról írt alá szerződést, amely összeg része a „G-24”-ek által meg januárban kilátásba helyezett 500 millió dolláros hitelcsomag­nak. A hitelt egyébként, amelynek további részét a két fél későbbi közös megállapodása alapján folyósítják majd, hétéves lejáratra, a piaci ka­matlábaknak megfelelő 9,25 százalékos kamatra adják majd. A „hiénákat” akarjak kiszűrni Volt rendőrnyomozók a biztosító szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom