Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
HÍRLAP, 1991. június 22., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3 A világ legnagyobb borversenyén, Franciaországban Aranyérmet nyert az Egri Bikavér Képzőművészeti tábor gyermekeknek Az egri Vitkovics-házban az idén is megszervezték azt a kéthetes képzőművészeti alkotótábort, ahol az érdeklődő gyerekek megismerkedhetnek a batikolás, a festés-rajzolás és a szövés-fonás mesterfogásaival. Képünkön Bulla Márta, képzőművész-tanár — kiállítása egyébként a jövő héttől látható a helyőrségi művelődési otthonban — a linómetszésről beszél kis tanítványainak. (Fotó: Gál Gábor) Tudományos konferencia Abasári avatások Avatási ünnepségek teszik emlékezetesebbé a hét végét a Mátraalján. Ma az 1987 óta épült általános iskolai tornatermet adják át hivatalosan is a rendeltetésének Abasáron. Holnap délelőtt 10 órától pedig emlékező szentmise után Pálosvörösmar- ton — Abasár társközségében — felavatják a hősi emlékművet, majd leleplezik a helység fiatalon elhunyt szobrászának, Bene Miklósnak Aba Sámuel királyról készített alkotását. Tévében a Rádió Eger A hétfőn este 8 órakor kezdődő adás vendégei az egri tv stúdiójában Zakar János és Réti György, akik a július 1-jén induló Rádió Eger vételi lehetőségeiről és működéséről adnak tájékoztatást. A Napról napra rovat heti híradója tájékoztat a strandon történt gyermekbalesetről, egy kinetikus kiállításról és a természetgyógyászok találkozójáról. Az Itthon történt a megyei közgyűlésről és a fogorvosok találkozójáról jelentkezik, míg a Rákóczi úti lakók arra keresik a választ, hogy meddig áznak még be. A Kitekintő Kárpátaljára látogatott a hétvégén, a Művészbejáró vendége pedig a városunkhoz szoros szálakkal kötődő Kalmár Katalin díszlet-jelmeztervező. Este 9 órakor kerül sor a HTV-30 szervezésében a Dzsungel könyve című film vetítésére. Angyalbőrben — Kiskörén A Kiskörei Nyár programsorozat keretében a községben ad koncertet ma este 9 órától az Angyalbőrben című film zenéjét játszó együttes, a Moho Sapiens. A szabadtéri színpad vendége lesz még Urbán honvéd, azaz Mészáros Zoltán színművész is. Egy héttel később Komár László lép majd föl a községben, ugyancsak a szabadtéri színpadon. Keresztrejtvényünk nyertesei A június 15-én közölt kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Egy nemzetet nem a szerencse, hanem a balsors jellemez. A jó választ beküldők közül a következők nyertek könyvutalványt: Lőrincz Sándorné (Gyöngyös), Birinyi Miklós (Tarnaszentmik- lós) és Balázs Erzsébet (Eger). A nyerteseknek gratulálunk! A mai számunk 12. oldalán található feladványunk megfejtését június 27-ig küldhetik el címünkre. MSZMP-értekezlet Területi tanácskozást rendez ma délelőtt 9 órától Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt, melynek nógrádi, hevesi és borsodi szervezetei küldik el képviselőiket a főiskolára, hogy a pártélet aktuális kérdéseiről vitázzanak és napjaink politikai helyzetéről kifejtsék véleményüket. Az értekezlet nyilvános, arra minden érdeklődőt várnak. Eger jövőjéről Beszélgetést szervez a Korunk Alapítvány hétfőn délután 6 órakor Egerben a város jövőjéről. Az est vendégei a polgármesteri hivatal képviselői lesznek, az MTESZ Klapka utcai székházában tartandó találkozóra minden érdeklődőt várnak a szervezők. Meghosszabbít] ák a kiállítást Amint arról lapunk is beszámolt, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán a televíziós művészeteket bemutató kiállítás nyílt meg a közelmúltban. Az érdekes tárlaton díszletek, jelmezek, bábok, grafikák és fotók tanúskodnak arról, hogy a tévében fontos és erőteljes művészeti élet, tervezőmunka zajlik. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy nem június 23-án zárják be a kiállítást — amint azt eredetileg tervezték —, hanem egy héttel meghosszabbítják, azaz július 1-jéig látható, naponta 10 és 18 óra között. A francia bortermelés az évszázadok során kialakult minőségével, a világpiacon elfoglalt helyével ma is a nemzetek között a legnagyobb borhatalom. Érthető tehát, hogy évről évre Bor- deauxban rendezik meg a világ legnagyobb borversenyét a Vi- nexpo-t. Erre került sor a héten, június 17-e és 21-e között a francia szőlőtermelő központban. A világ borpiacának nagy találkozójáról érdemes felidéznünk az angol nyelvű nemzetközi borászati szaklap, az International Wine Magazine 1991 megjelent írásának néhány részletét: „A borverseny több mint 30 ország több mint 4 500 borát vonultatta fel. A zsűrizés a korábban megszokott szigorú színvonalú volt, és végül 54 arany-, 322 ezüst- és 753 bronzérem talált gazdára...” Nos, ebben a rangos mezőnye ben négy magyar bor kapott díjazást, amely nagy elismerést jelent. A nemzetközi piacon tör(Folytatás az 1■ oldalról) — A környezetvédelmi problémákra bizonyára létezik valamiféle megoldás. — Igen, természetesen. Szűrőt is feltehetnénk, és át is állhatnánk másfajta technológiára, ám mindkettő nagyon költséges, többször tíz millió forint szükségeltetne a rendezéshez. A Fotex egyébként — a jelenlegi gázüzemű kemencét pótlandó — egy elektromos kemence építésébe kezdett, s ez részben már készen is van. A befejezésére sajnos nemigen lesz pénzünk, most, hogy önállóak lettünk... — Pontosan ez lenne a következő kérdésem. Tudomásom szerint a Fotex „magára hagyta” a Parádi Üveggyárat... — Az Állami Vagyonügynökség és a Fotex Rt. közös megegyezésével megszűnt a kapcsolatunk most június elsejétől. Innentől kezdve a Parádi Üveggyár Kft. önálló gazdasági társaság, teljesen önállóan gazdálkodik. — Mi az oka a szakításnak? — Az idei első hónapokban visszaestek a megrendelések. Az exportárbevételünk ugyan emelkedett, ám a belföldi negyedére esett vissza, főként a magyar piac, a kereslet hiánya miatt. Ugyanakkor a költségeink is jelentősen emelkedtek az energia árának növekedése és a végrehajtott 30 százalékos béremelés következtében. Egyszóval az első öt hónap gazdálkodása veszteséges volt, s ez is okául szolgált a Fotextől való elválásnak. Ezenkívül pedig az itteni dolgozók hozzáállása sem olyan volt, tént megmérettetést bizonyítja, hogy az Egervin 1987-es évjáratú Egri Bikavére aranyérmet nyert. Ezt a nevezetes terméket exportálják Angliába, az Egyesült Államokba, Kanadába, a Skandináv országokba, a Benelux államokba, Ausztráliába és Üj-Zélandba. Az egriek sikerén túl a Tokaj- hegyaljai Borkombinát elismerését jelzi az az aranyérem, amelyet az 1947-es Tokaji Aszúért kaptak. Bronzérmes lett a kombinát 1983-as évjáratú ötputtonyos aszúja. Egy hazai pezsgőt is bronzéremben részesített a zsűri, mégpedig a Hungarovin Borgazdasági Kombinát termékét. Az említett aranyérmek amellett, hogy a magyar szőlő- és bortermelésnek szólnak, különös jelentőségűek az egri és a tokaji történelmi borvidékeken, ahol befejezéséhez közeledik a privatizációs folyamat. ahogy azt egy tőkés cég elvárná. Nem tudatosult a munkásokban, hogy most már csak egyféle minőség létezik, nincs külön „belföldi” és külön „külföldi” üveg, mindkettőnek egyforma jónak kell lennie. A tőkés partner az ilyen különbségtételt nem tudta megemészteni. Magyarán: a gyár nem tudott megfelelni a minőségi kívánalmaknak. — És most hogyan tovább? — A gyár, amellett, hogy önálló, visszakerült a vagyonügynökséghez. Az ÁVÜ jelenleg három dolgot tehet: vagy újra vagyonkezelésbe adja a gyárat, vagy megpróbálja privatizálni, vagy felszámolja. Most mindenesetre érkezett egy javaslat, a vagyonügynökség felajánlotta a dolgozóknak, hogy vegyék meg maguk a gyárat. Biztosítanának kedvezményes hitelt, s viszonylag csekély lenne az önrészesedés, tehát amit egy-egy embernek fizetnie kellene. Ehhez a vásárláshoz támogatást, tanácsot az ÉFFÉDOSZ nyújt; e szak- szervezet megvizsgálja, valóban érdemes-e belemenni az üzletbe. Az itt dolgozók egyébként már értesültek a lehetőségről, ám számomra meglehetősen furcsa volt a reagálásuk: a legtöbben közömbösek voltak, vagy azt hangoztatták, hogy ők bizony nem hajlandók megvenni a gyárat. — Ha így alakul, tehát nem veszik meg, akkor mi történik? — Az előbb említett három lehetőség továbbrá is fennáll. A legvalószínűbb az, hogy a vagyonügynökség meghirdeti a gyárat. Találkozás a pártokkal Hevesen Csütörtök este dr. Hegedűs György hevesi polgármester találkozóra hívta a városban működő politikai pártok képviselőit: ügyvivőit, illetve szóvivőit. Mint elmondta, céljuk a többpártrendszerben jól funkcionáló és a térség szolgálatában eljáró hivatal kialakítása és fejlesztése, valamint a város politikai, szellemi életének megjelenítése különböző fórumokon. A megbeszélésen — amely a Pártok fóruma nevet viseli — a polgármester beszámolt a város helyzetéről, s arról, miképpen lehet bevonni a pártokat a város közéletébe. Ezután — a pártprogramok megismerése és a várost érintő javaslatok tükrében — megvitatták azt is, miképpen működhetnének együtt a gyakorlatban. Az eleddig még egyedülálló és újszerű kezdeményezésre azért is szükség volt, mert a jelenlegi, bonyolult helyzetben igen fontos, hogy az önkormányzat tevékenysége és hatása minél szélesebb körű legyen. — És bármelyik valósul is meg, újabb elbocsátásokra számíthatnak az itteniek... Már eddig is sokan voltak kénytelenek megválni munkahelyüktől. — Hogy hány embert kell elbocsátanunk, az elsősorban a rendelésállománytól függ. De korszerűsítés, átszervezés mindenképp szükséges, amelynek során jó néhány ember tényleg feleslegessé válhat. Talán ötve- nen, százan... Május 31-én 515 aktív dolgozónk volt, ez a létszám már azóta is csökkent, de mi nem küldtünk el senkit, az érintettek maguktól döntöttek a távozás mellett. És korábban is sokan voltak olyanok, akik önszántukból mentek el... A végére néhány gondolat az újságírótól: egyrészt, ha a dolgozók nem veszik meg maguk a gyárat, és azt a vagyonügynökség meghirdeti, akkor elvileg a korábbi kezelő, a Fotex is visszakaphatja. Olcsóbban, értékén alul szerezheti vissza, ami korábban is az övé volt. Persze, csak elvileg. Másrészt — több érintett véleménye szerint is — az eddigi „kirúgások” sorozatában volt bizonyos logika: először a leghangosabb szakszervezeti vezetőket küldték el, aztán következtek a helybéliek, sasváriak, parádiak, akiknek helyére rendszerint salgótarjániakat vettek fel. Nekem van egy — nem túl régi — fotóm az üveggyárról, a hutában készült, kilenc-tíz híresebb üvegfúvót ábrázol munka közben. Közülük egyik sem dolgozik már a Parádi Üveggyárban. Kénes Marcell A két évvel ezelőtt alakult Magyar Implantológiai Szekció II. szimpóziumát Szentes után mától Egerben, a Flóra Hotelben rendezik. A vándorgyűlés résztvevői — hazai és külföldi specialisták — a fogászati és száj- sebészeti beültetések legújabb módszereiről cserélnek eszmét. Az utóbbi években ugyanis hazánkban is gyors fejlődésnek indultak a fogpótlás új lehetőségeit kínáló eljárások, s a tapasztalatok szerint igen élénk közérdeklődést váltottak ki nemcsak az orvosok, hanem a páciensek körében is. Az sem véletlen, hogy gnnek a rangos eseménynek Eger ad otthont, hiszen a Markhót Ferenc Megyei Kórház száj- sebészeti osztályán dr. Bagi István osztályvezető főorvos vezetésével több mint négy éve végeznek implantációt, s az eddigi eredmények, sikerek is azt bizonyítják, hogy a megkezdett utat a A női szabó szakmára történt felkészítés óta — a cigányszövetség tagjainak kezdeményezésére — először került sor újabb képzésre Erdőtelken, ezúttal a leendő szakképzett kőművesek, ácsállványozók számára. A tavaly decemberben kezdett oktatáshoz a szervezeti keretet és a Közoktatási Minisztérium által nyújtott anyagi fedezetet a TIT Hatvan Városi Szövetsége biztosította. Az ugyancsak hatvani 213. Sz. Damjanich János Ipari Szakmunkásképző Intézet tanfolyamán az Erdőtelki Általános Isjövőben méginkább folytatni kell. A vándorgyűlést ma délelőtt dr. Divinyi Tamás, a Budapesti Szájsebészeti Klinika docense nyitja meg, majd dr. Ringelhann György polgármester köszönti a megjelenteket. A magyar orvoselőadók mellett beszámolnak implantológiai tapasztalataikról svájci, osztrák, német, ausztrál szakemberek is. Ez a program jó alkalmat kínál a szájsebészeti műszereket, gépeket gyártó cégek bemutatkozásának is. A kiállítás során a magyar, osztrák és német berendezéseket az érdeklődők ki is próbálhatják. A házigazda egriek gondoskodnak arról is, hogy az ide érkezők kellemesen töltsék el szabadidejüket. A kétnapos tanácskozás vasárnap kerekasztal-beszélgetés- sel zárul. kola nevelői tanították a matematikát, a társadalmi ismereteket, valamint a fizikát. Hatvannégy hallgató kezdte a foglalkozások látogatását, de érdeklődésük — a kinyújtott segítő kezek ellenére — időközben sajnos, csökkent. A „lemorzsolódások” miatt a közelmúltban tartott utolsó — szóbeli — vizsgáig sajnos, mindössze harminchétén jutottak el, s csak harmincketten kaptak bizonyítványt. Remélhető azonban, hogy októberben a most sikertelenül szerepeltek is javítanak etedményeiken. Mi az ok? Elszállították a szemetet Pénteki lapszámunkban szóvá tettük, hogy a Hadnagy utcai-lakótelep környékén nagy szemétkupacok állnak, sőt teijeszkednek — el- szállítatlanul. Úgy fogalmaztunk, hogy a felvételünk a városgazdálkodási vállalat lomtalanítási akciójának „kellős közepén” készült. Nos, Sós István, az Egri V árosgazdálkodási Vállalat biztosa a következő tájékoztatást adta ezzel kapcsolatban. A fényképen illusztrált cikkben szereplő állapotokat az okozta, hogy a belváros takarítását végző vállalkozó — tehát nem a vállalat — tévesen értesítette a körzetben élő lakosokat, ezért egy héttel korábban tették ki a lomokat a városgazdálkodás által megjelölt időpontnál. Ugyanis a vállalat lomtalanítási akciója június 24-től július 5-ig tart, ebben az időszakban napi ütemterv szerint végzik a szállítást. Ezt a beosztást nagyméretű, színes plakátokon tudatják az ott élőkkel, a lépcsőházakban és az utcákon. A vállalat ezek szerint vétlen a kialakult állapotokban, ennek ellenére már tegnap elvégezte a szemétszállítást. Arra kérik a lakókat, hogy a plakátokon meghirdetett időpontok szerint lom- talanítsanak. Az ügyben érintett vállalkozó viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy ő pontosan értesítette a lakókat, hirdetményeiben megjelölte a hozzá tartozó utcákat név szerint. Úgy véli, hogy a lakók azt látták: a szomszédban pakolják a lomot, ezért kezdtek ők is hozzá, ebből keletkezett ez a helyzet. Mit fűzhetünk hozzá? Köszönjük a vállalat gyors intézkedését az ott élők nevében. Mert az ok bármi is, a szemét megkeserítette az életüket. A Parádi Üveggyár törékeny jövője A gázprogram keretében Kiállítás és vásár Füzesabonyban Két évvel ezelőtt tervezési és szervezési feladatokkal kezdődött el Füzesabonyban a gázprogram elkészítése és megvalósítása. A kivitelezési munkák egy év óta folynak, s azóta csaknem 500 lakásba kötötték be a csöveket. A gázvezetés önköltséges alapon történik: az utcákban „gáztársaságokat” alakítottak, amelyek szervezik, irányítják és intézik a teendőket a lakók megbízásából. A város önkormányzata is igyekszik különböző úton-módon az állampolgárok segítségére sietni, hogy — ahol lehetséges — valamit „spórolhassanak”, megtakaríthassanak a több tízezer forintos számlákon. Ennek keretében az önkormányzat most például elhatározta, hogy június 25-26-27-én a városi művelődési központban kiállítást és vásárt rendez, amelyen az ország három legjelentősebb gázkészülékeket gyártó, illetve értékesítő kft.-je mutatja be boylereit, konvektorait, kazánjait és az egyéb, gázzal működő eszközeiket, amelyeket ebből az alkalomból olcsóbban is kínálnak majd az érdeklődőknek. A kiállítás és vásár mindhárom napon reggel 8-tól este 6-ig tart nyitva. Nagy volt a „lemorzsolódás” Új szakmunkások Erdőtelken A fogpótlás módszereiről
